Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-06 / 133. szám
4 Ml Az MSZBT-tagcsoportok a barátság elmélyítéséért jelenleg 17 ipari, ,---------egy int ézményi ' és négy iskolai MSZBT-tagcsoport működik. A tagcsoportok létrejötte, az azt megelőző laza szervezeti keretek után elmélyült tartalmi munkát eredményezett a két nép barátságának elmélyítésében, egymás életének, munkájának alaposabb megismertetésében. A tagcsoportok tevékenysé- • gének vezérelve, amit még az MSZBT V. kongresszusán Óvári Miklós, a párt Központi Bizottságának titkára így fogalmazott meg: „A magyar—szovjet barátságot eszmei azonosság és közös politikai célok határozzák meg. Azért szilárd és tartós ez a barátság, mert nem pillanatnyi érdekek, hanem az ideológia és a célok azonossága ala-. pózzá meg.” A megyében működő tagcsoportok ezt a hétköznapok nyelvére igyekeztek lefordítani és a mindennapok munkájával hozzájárulni a közös ügy sikeréhez. A kulturális munkában sok év tapasztalatain nyugvó, jó hagyományokra építhettek. A művészeti hetek — szovjet filmhetek, a szovjet kultúra napjai, testvérmegyei kapcsolatok — során sikerült széles körű tájékoztatást nyújtani testvérnépünk történelmi, népi hagyományairól, kultúrájáról, a szovjet emberekről. A Szovjetuniót bemutató propagandaanyagok felkeltették a magyar emberek érdeklődését, a politikai, kulturális évfordulók megünneplése, a könyvakciók, filmbemutatók, kiállítások, a nyelvi versenyek, a szovjet katonákkal való találkozók jói szolgálták egymás alaposabb megismerését. A szovjet filmhetek, filmpályázatok, szovjet művészek fellépései mindig közönségsikert arattak megyénkben. Nagy sikere volt a „Kell a jó könyv” mozgalomnak, de különösen a >,Ki mit tud a Szovjetunióról” vetélkedőknek. Az orosz nyelv- oktatás iránt is nőtt az érdeklődés. ICI VU It a kapcsolat az J u r u / L egyes tagcsoportok között. Általános tapasztalat, hogy a szerződés alapján együttműködő tagcsoportok munkája a továbblépés egyik biztosítéka. Kiemelten kell szólni annak az együttműködésnek az eredményességéről, amelyet Szekszárdon a moziüzemi vállalat és a bőrdíszmű vállalat MSZBT-tagcsoportjai- nak együttes munkája hozott. Ezen belül a mozinál működő tagcsoport munkája nem marad a vállalat keretein belül, hanem •— éppen sajátosságánál fogva r~ kiterjed az egész megyére. A Paksi Konzervgyár tagcsoportja hatékonyan kapcsolódik, az egész község társadalmi életéhez. Állandó, szoros a kapcsolatuk a község általános iskoláival. A dombóvári MÁV-tagcso- port munkájában sok szocialista brigád is részt vesz. A brigádfelajánlások között szép számmal találhatók olyanok, amelyek a barátság elmélyítését szolgálják. __ T öbb tagcsoport készített kiállítást a szovjet népek életének érzékeltetésére. Kiemelkedik a sorból a tamási gimnázium és a szekszárdi műszaki szakközép- iskola kollégiumának kiállítása. A Dunaföldvári Gumiipari Ktsz tagcsoportja benevezett a jubileumi évben rendezendő, az MSZBT és a Magyar Fotóművészek Szövetsége által meghirdetett fotópályázatra. Nagyon népszerűek a magyar —szovjet barátsági estek. Számos példára lehetne hivatkozni, elég, ha csak a mostani magyar-szovjet barátsági hetek keretében létrejött találkozókra . utalunk. Valamennyi tagcsoportunk rendszeres kapcsolatot tart a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok katonáival. Általánosak a KISZ—Komszomol találkozók és a sportvetélkedők szovjet és magyar fiatalok között. A testvérmegyei kapcsolatok elmélyítése és szélesítése is feladata MSZBT-tagcsoport jaink- nak. Tolna és Tambov megye testvérisége mind szélesebb alapokon nyugszik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából megyénk 320 tambovi vendéget fogadott. Felejthetetlenek a tambov megyei művészeti együttesek Tolna megyei bemutatói. A Paksi Konzervgyár testvéri kapcsolatban áll a micsurinszki konzervgyárral, ugyanúgy a Dalmandi Állami gazdaság egy tambov megyei szovhozzal. Rendszeresek a tapasztalatcsere-látogatások, amelyeket mindkét fél hasznosnak tart. A tagcsoportok többsége, így a Dalmandi Állami Gazdaság, a faddi termelőszövetkezet, a bâtai termelőszövetkezet, a Bonyhádi Cipőgyár, a szekszárdi IV. számú általános iskola fogadott az elmúlt években vendégeket testvérmegyénkből, Tnvnlv öntevékeny kezde- I UVUiy rnényezés alapján megalakult a Moszkvai Rádió Tolna megyei levelezőinek és hallgatóinak klubja. A klub célkitűzései, tartalmi tevékenysége egyezik az MSZBT-tagcsoportok gyakorlati tevékenységével. A klub működéséhez elsősorban a Tolna megyei Szolgáltató Szövetkezet és a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat ad nagy segítséget, de támogatja munkájában a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza is. L. Gy. Megyénkben kilenc mezőeazdasác. Női pilóták az AEROFLOT-nál Rabiga Abidova Üzbegisztán egyik légijáratán a kényelmes JAK—40-es gépeket vezeti. Már gyermekkorában arról álmodozott, hogy pilóta lesz. A Sza- lanszkij Repülőiskola elvégzése után álma megvalósult. Akkoriban még kevés üzbég lány dicsekedhetett ezzel. Jelenleg neveltjei között több lány is van, és a köztársaság számos ismert pilótanője büszkén vallja őt tanítójának. Abidova már hat éve dolgozik’az Aeroflotnál, valamennyi szovjet géptípuson repült. Rabiga Abidova pilótanő hozzáértően irányítja férfiakból álló csoportját. Képünkön a repülésből visszatért JAK—40-es gép vezetői láthatók. Számítógép a városi közlekedésben Az omszki Promavtomatiká (Ipari automatika) Tervező Irodában a városi közlekedés irányításának eredeti rendszerét dolgozták ki. Minden egyes taxisofőr egy információs zsetont kap, amelyen feltüntetik a gépkocsi kódolt rendszámát, a műszakot és más adatokat. Ezt a zsetont a gépkocsivezetők behelyezik egy hírközlő berendezésbe, amelyet a vézető mellett szereltek fel. Az említett adatok szerepelnek minden továbbított információban. A számítógép feldolgozza a beérkező információkat és pillanatok alatt megmondja, hogy melyik városrészben van sok vagy kevés taxi, így a diszpécser a felesleges kocsikat átirányíthatja oda, ahol szükség van rájuk. Hasonló információs rendszert alakítottak ki a tömegközlekedési eszközök, a villamosok és trolibuszok részére. A kísérletek azt mutatták, hogy az ilyen jellegű forgalomirányítás rendkívül gazdaságos és hatékony. A közeljövőben más szovjet városokban is bevezetik a forgalomirányítás omszki módszereit. 1 i 1 23, I O'i I I ; UJ Miül Pelage jaj mint mindig, elsőnek köszönt, amivel szörnyen zavarba hozta Antonyida Petrovnát, s aztán — kibújt belőle az ördög! — nem bírta megállni, kibontotta a kendőt Nézd csak, nézd csak, Antonyida Petrovnar. De igazán ne vedd zokon. Akadnak még egyesek, akik gondolnak ránk. Antonyida Petrovnának tetszett a mellény» — Csinos... — motyogta. — Hát ti vettetek? Nem? — kérdezte Pelageja. — Nem... Azt hiszem, nem... — jött zavarba Antonyida Petrovna, és félrenézett Hát persze, télen biztosan semmit sem lát, amikor a szemüvege bepárásodik, csak vaktában megy, gondolta Pelageja, és most megint, mint akkor nyáron a folyóparton, hirtelen megsajnálta Pjotr Ivanovics lányát _ , Pelageja szinte jóságrohamot kapott: habozás nélkül kiragadta a mellényt — olyan szépen mutatott a fekete bársony a fehér havon, akár a szőrme. — Nesze, tedd el, Antonyida Petrovna. En mar öregasszony vagyok, elleszek bársony nélkül is. Minek az nekem? — Nem, nem, köszönöm, hogy képzeli. — Ugyan, csak ne köszöngpsd! Mit gondolsz, Antonyida Petrovna... Azt hiszed, elfelejtettem, ha valaki jót tesz velem? Hát nincs nekem szívem? Hányszor kihúzott a bajból Pjotr Ivanovics... Nem, nem, Antonyida Petrovna, fogadd <'sak el! És hallani se akarom... # Antonyida Petrovna azt sem tudta, mit mondjon. Topogott a csizmája sarkával, fintorgatta az orrát, aztán valamit motyogott, hogy a bársony már nem divatos. — Hogyhogy nem divatos? — csodálkozott Pelageja. — Évek óta pillanatok alatt szétkapkodják... — Az régen volt... Kérem, bocsásson meg, Pelageja Prokopjevna, de ezek a mellények a múlt nyár óta ott hányódnak az üzletben... Halkan, akadozva motyogta ezeket a szavakat Tonyecska a szőrmegallárjából, Pelageja szinte beleszédült. A bársonymellényeket mégis elvették tőle — az ügy egészen a községi tanács elnökéig eljutott. De ez csapás volt a számára. Borzasztó csapás. Nem is az háborította fel, hogy rászedték. Nem, az eszébe sem jutott, úgy tekintette, hogy ennek meg kellett történnie — valaki mindig rászed valakit Egészen más nyugtalanította — hogy ilyen ostobán hagyta magát tőrbe csalni, és beleesett Okszja csapdájába. Vagyis, gondolta magában, neked már semmi jó nem jut az életből, kiestél a pikszisből. Hát persze! Az átutazó hadnagy is rászedett;, ez a bestia is rászedett... Mi lesz ezután? Perszej elszállt felette az idő, és Pjotr Ivanovics nemhiába ejtette. Lemaradt. Kiment a divatból. Mint azok a bársonymellények, amelyekért úgy rohant ma... __ O tthon a köteleken lógtak a világos, illatos krepdesin anyagok — a kedvenc anyaga, és a vesszőkosárban is még benne hagyott kát darabot Csak ült az asztalnál, le sem vetkőzve, ugyanabban az öltözékben, amelyben az üzletbe ment, és a világért se moccant volna, Még csak nem is nézett sehová. Gondolkozott. Ezekre az átkozott mellényekre gondolt, amelyeket három évig nem tudott megszerezni, az anyagokra — azokra, amelyek a kötélen lógtak, és. azokra, amelyek a ládafiában hevertek. Elmúlt életére gondolt. Uramisten! Mire pazarolta el az életét? Sült-főtt a forró kemence, mellett, cipelte a nehéz vedreket a moslékkal a túlpartról, malacokat nevelt, alig aludt, a férjét is folyton hajtotta — és miért? Ezekért a krepdesinekért meg kartonokért, mindazért, amit most csak rongynak neveznek. .. Igen, igen, rongynak. Minek ámítsa magát? Pelageja hirtelen dühében sírva fakadt. De hát ki, ki a hibás, hogy ezek a rongyok tönkretették az életét, a férjét és mindent a világon? Hát tehet ő arról, hogy élete egyharmadát végigéhezte? Harmincháromban éhen pusztult az apja meg a fivére? Na és a háborúban? És a háború után, amikor a szeme láttára sorvadt el a fia, az elsőszülött gyermeke? És ezekben az években egyetlenegy áru volt, amiért egy darabka kenyeret lehetett szerezni — a rongy. Mert az emberek azokban az években hihetetlenül lerongyolódtak. Nincs mit csodálkozni rajta, hogy mihelyt a pékségbe került, minden erejét csakis arra fordította, hogy anyagot harácsoljon! Éveken át harácsolta,' nem bírt megállni. Mert azt gondolta: nem kartont, nem selymet rak a a ládákba, hanem magát az életet. Élelmet tartalékol. A lányának, a férjének, saját magának... E naptól kezdve Pelageja megint csak az ágyat nyomta. ,, *• * ‘W Pelageja egész télen beteg volt. Igaz,' feküdni feküdt, de azért egy kicsit mindig tett-vett, dolgozni azonban nem tudott. Meg aztán, az igazat megvallva, már nem is volt kedve dolgozni. Alka nagyon ritkán írt. Rövid, kimért leveleket — tiszteltetem és „jól vagyok”. De hogyan? Egyedül? Vlagyikkal? És ha a lelkét kikiabálja — akkor sincs válasz. Süket fülekre talál. Télen, úgy két héttel újév után eljött hozzá Pjotr Ivanovics Szerjózsája — részegen, alig állt a lábán. Szerjozsa tetszett Pelágejának — egyszerű, egyenes lelkű —, és nem Pjotr Ivanovics, hanem Szerjozsa miatt a lelkére beszélt a fiúnak: ugyan, Szergej Petrovics, nem jól teszed, ha így felöntesz a garatra, korai még neked a fiaskóval vigasztalódni. .. _— Korai? — paprikázódott fel Szerjozsa, és kihívóan, akár egy megrögzött iszákos, a mellét verte. — Miért, és ha nincs jókedvem? Ha fáj a lelkem ? — Ugyan, miért fájna a lelked? Tanult ember vagy, mindenki tisztel, hála istennek, egészséges is vagy — mit akarsz még az élettől ? — Nem érted, PtAageja!... Te ezt nem érted... Csakugyan, Pelageja nem is értette, mi baja lehet ennek az embernek. És ha egyedül csak Szerjozsa volna, de hát a mai fiatalság folyton csak a lelkét fájlalja. Ugyan miért? Mi bajuk? Nem. Pelagejának ebben a korban nem volt ideje a leikével törődni. Csak a mindennapi kenyeret adja meg az Isten. Meg aztán velük akkor nem is kukoricáztak. Reggel valaki nem ment ki az erdőbe, este már vitték is a bíróságra. — Nem ütöttél az apádra, Szerjozsa, nem ütöttél rá — mondta Pelageja. — Nincs maeadhoz való eszed, mint neki... — Hála istennek! — rikácsolta S70"5-----■ -.kár a kakas. Mit kakaskodik? Az apja, a kevés iskolájával, lám milyen rangot vívott ki magának. Hát ha még ennyit tanult volna, mint a fia! — Meg kell nősülnöd, Szerjozsa — tanácsolta Pelageja. — Olyan feleséget válassz, aki erősebb nálad. Meg nincs lelke... (Folytatjuk)
