Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

TüMBÖBCKflSI nPHBflfi A tambovi múzeumban nagy teret szentelnek a Nagy Hon­védő Háború hősi harcainak bemutatására. Ezt a kiállítást idén öt hónap alatt mintegy 46 ezer ember tekintette meg. A Nagy Honvédő Háború doku­mentumait ma is rendszeresen gyűjtik, kutatják, nemcsak a múzeum munkatársai, hanem a fiatalok és idősebbek egy­aránt. A legújabb szerzemé­nyek között van Nyikoláj Bul­gakov fiatal repülős fényképe és levele. Nyikoláj Bulgakov több mint száz bevetésben vett részt, hősiességéért megkapta a Vörös1 Csillag és a Vörös Zászló Érdemrendet. Harcostársai a következőket írták róla édes­anyjának: „Büszkék vagyunk rá, hogy együtt harcol velünk az ön fia. Nyikoláj ma párt­tag lett és mint kommunista indul a harcba.” 1943-ban hősi halált halt. Hősi haláláról ezt írták harcostársai: „Ebben a légi harcban úgy harcolt, mint még soha. Találatot kapott, de mielőtt lezuhant volna, meg­semmisített még egy fasiszta repülőgépet. Emlékét örökre megőrizzük. Az egyik repülőnk fedélzetére ezt írtuk: ,Nyikoláj Bulgakovért!” Egy másik dokumentum azt bizonyítja, hogy Tambov me­gye dolgozói a Nagy Honvédő Háború idején nemcsak egy tankhadosztályt szereltek fel összegyűjtött pénzükből, ha­nem volt torpedórombolójuk is, amely „Tambovi ifjú” né­ven harcolt a fasiszták ellen Vaszilij Alekszejevics Kalmi- kov parancsnok vezetésével. Ez a torpedóromboló is hősie­sen helytállt. Ezt bizonyítja az is, hogy Kaltnikovot egy alka­lommal Lenin-renddel, három alkalommal pedig a Vörös Zászló renddel tüntették ki. A tamboviak összegyűjtött pén­zükből vásároltak repülőgépe­ket is. Dunántúlt napló Baranyában az aratás meg­kezdése előtt tanácskozásra gyűltek össze a megye, az ál­lami gazdaságok és termelő- szövetkezetek vezetői, hogy megtárgyalják a feladatokat. A tanácskozáson elmondták: bár az időjárás még befolyásolhat­ja a termést, a kilátások bizta­tóak. Hatszáz kombájn áll ké­szen az aratásra. Naponta öt­ezer hektárról tudják a ter­mést betakarítani. Szükség ese­tén a szárítókapacitás is győzi a munkát. Ezen a tanácskozá­son jelentették be: a szalma­égetés tilos. FEJÉR MEGYEI hírlap Agrokomplex tehenészet épült Kiscsériben. Az Enyingi Állami Gazdasághoz tartozó Kiscsériben valósult meg Fejér megye legnagyobb mezőgazda- sági beruházása az elmúlt há­rom évben. Itt épült fel — könnyűszerkezetes megoldás­sal — az az ezer férőhelyes te­henészeti telep, ahol a hozam­átlagot 6000 liter fölé tervez­ték az ötödik ötéves terv idő­szakában. A nagyszabású tej- termelési programnak ez azon­ban még csak a fele. 1980-ra ezt a telepet kétezer férőhe­lyesre bővítik. A modern épü­letet Alfa-Laval fejőrendszer­rel látták el. Ez nemcsak Fe­jér megyében, de az országban is a legkorszerűbb fejőrendr szer. Somouui Néplap Tovább bővül a gázhálózat Barcson és Nagyatádon. Bar­cson épül az ipartelepet ellátó gázvezeték. Erről kap majd energiát a nagyközség mész­homokgyára, s a tsz szárító- berendezéseit is erre kötik rá. A vezeték óránként 2—300 köb­méter földgázt ad a fogyasz­tóknak. A nagyközség másik ipartelepére is megkezdték a földgázvezeték kiépítését. Ez a vezeték mintegy félmilliárd fo­rintba kerül. Az ipari fogyasz­tók mellett ma már több la­kásban is megjelent az olcsó földgáz. Nagyatádot Babócsáról, föld alatti vezetéken látják el föld­gázzal. Most végzik a felméré­seket Nagyatádon, hogy hova lehetne még gazdaságosan be­vezetni ezt az energiát. A vá­rosfejlesztési elképzelések sze­rint még az idén mintegy 150 lakást kapcsolnak be a föld­gázvezeték-hálózatba. PETŐFI NÉPE A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén be­hatóan foglalkozott az idős ko­rúak ellátásával. Megállapítot­ták: a jövőben is támogatni kell a családi megoldásokat, ugyanakkor számottevő anyagi ráfordítással fejlészteni kell a szociális otthonokat, növelni azok befogadóképességét. Bács- Kiskun megyében a tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy a szociális gondoskodás szerte­ágazó problémáinak megoldá­sát a helyi szervek túlnyomó többsége fontos feladatként kezeli. Erre azért is szükség van, mert a megyében az el­öregedett lakosság aránya 21,6 százalékos az országos 19 szá­zalékkal szemben. A gondo­zásra szoruló idős emberek Bács-Kiskun megye lakosságá­nak 2,2 százalékát teszik ki, míg országosan ez az arány 1 és 2 százalék között mozog. Építési naptár című négy­hasábos összeállításban számol be a Karl-Marx-Stadt megyei testvérlapunk arról a nagy munkáról, amely az építkezé­sek főszezonjában a megyébert történik. — A májusi hónapot bemu­tató adatok a következők: 741 lakás épült, 326-ot korszerűsí­tettek. Ezzel az év elejétől el­készült lakások száma 5140-re emelkedett. — Az év elejétől 641 családi ház épült, ebből 119 májusban lett készen. — A múlt hónapban 144 böl­csődei, 202 óvodai férőhelyet létesítettek, valamint két tor­natermet és 162 . gyermek ré-; szére üdülői helyet építettek. — Sok kjcsi sokra megy —• az építőiparban is. A neubran- denburgi házgyárban 17-ről 15 percre csökkentették az építő-! elemek gyártásának átlagos munkaidejét. Az eredmény: eb­ben az évben eddig 12 ezer munkaórát takarítottak meg. — Nagy hasznú kezdeménye­zés, hogy a calbei kombinátban minden évben egy 17 lakásos házat gyártanak az éves terven felül. A kooperáló üzemek csat«! lakoztak a mozgalomhoz. — ötven hét alatt teljesíte«! ni tudják az éves tervét azzal az új, korszerű hajódaruval; amely a cottbusi építkezések«; hez termeli a folyami kavicsot az Elbából. — A teljesítmény növelésé-- nek jelenleg talán legfonto­sabb módja, hogy az üzemek-* ben, építkezéseken megindult munkaszervezés az egyes mun­kafázisok elvégzésének idejét ha csak percekkel is, de rövi­dítse. Ezek később napokká nőnek, mint például Schwar- zenbergben, ahol jelenleg 3 nap megtakarítása a céL A tsz-elnök ja az iroda összes kulcsát, mert itt lesz az éjszakai szállásom, a tanácsteremben. Elismerő ok­levelek és egy érdekes talaj­minta-gyűjtemény társaságá­ban. Taba Sándor segít meg­ágyazni. Fölvisszük a holmit a melléképület vendégszobájából, ahol most budapesti szerelők tanyáznak. Karbantartásra jöttek a szövetkezet cérnázó- üzemébe a Pamutfonóipari Vállalattól. Bezárom az emeletes iroda­épület ajtaját és irány a kis­vendéglő. Ma hoztak sört, min­denki ott lesz este, akivel ér­demes találkozni. De megaka­dok a tejhordóknál. Csőre néni, a 70 éves Kovács Sándorné az első. Panaszkodik, hogy már nem bírja, de azért ötliteres kannát cipel és a tehéngondo­zás mellett még rengeteg ba­romfival is vesződik. Nem meri elárulni, hogy “milyen sokkal. Nyúl Jánosné, aki lényegesen fiatalabb, két tehéntől hozza a tejet kerékpáron. Egyiket az ura feji, a másikat ő. De már nem lehet bírni. Tehén, barom­fi, disznó, szőlő. Nyulné édes­apja, Nagy Sándor kijelenti, „mink ha kihalunk, vége a te­hénnek”. Egyelőre nem látszik ilyen veszélyesnek a helyzet. A szövetkezet 230 jó tehenet tart. Egy i° kapja egy illetőtől, reklamál­jon az állattenyésztési felügye­lőségnél. Még nevet is mond, kihez kell menni, A „Hangulat” kisvendéglő­ben már szopogatják a sört. Feltűnően nagy a rend és szo­lid a viselkedés. Kérdezem a vezetőtől, Szloboda Istvánnétól, így van-e mindig vagy meg- neszelték egy idegen érkezé­sét? Rendet tartunk — mond­ja az asszony. — A múltkor néhány tankolós ember hitelbe akart inni. Nem ismételgetjük naponta, hanem kitettük ezt a táblát. — A falra mutat. A söntés fölött gusztusos betűk­kel és alatta egy jól megter­mett alma rajzával figyelmez­tetnek: „Hitel, az alma”. Sok az üres asztal. Letelep­szünk Taba Sándor tsz-elnök- kel, akinek ma ünnepnapja van. Kapott egy táviratot Gö­döllőről. Ifjabb Taba Sándor küldte, az ország egyik leg­újabb mezőgazdasági gépész- mérnöke. Ma államvizsgázott az egyetemen. A szöveg: „Ötös­re vizsgáztam, mindenkit csó­kolok.” Jó nap ez a mai. Röpgyűléssé változik a tej­gyűjtőhely a majorban. Van-e takarmány, mit ad a tsz, mit ad az állam. Elismeréssel nyug­tázzák: évente 1500 forintot kapnak tehenenként. Ez tulaj­donképpen jutalom, mert ve­sződnek a tehénnel. Bányai István panaszkodik csak, az ő pénzét az idén „valahol elsí­polták”. A választ rögtön meg­A majorban reggel kezdték kazalozni a lucernát. Ez nem ázott meg, mint az első kaszá­lás. Van is belőle szépen, Szűcs István traktoros petrencényi adagokat nyújtogatott föl a kazlat formáló embereim r’ homlokrakodójával. Délu1' olyan lett a kazal, mintha gas háztetőn toporog Szűcs István traktoros méö nap Gerjenben nincs a vendéglőben, de zárás előtt talán lesz ideje betérni egy öblítésre. Be akarja fejez­ni a kazlat, mindennap meg­rak „akkorát, mint a ház”. Ezen a napon minden össze­jött. Az egyik brigádvezető rosszul lett, maga az elnök ro­hant orvosért. De más baj nincs. Nagyon is jó ez a nap. A cukorrépát gombabetegség fenyegette, a szép nevű Cerco- spóra beticola. Egy helikopter idelibegett az állami gazdaság­ból, fél óra alatt betüzelt a spórának. Negyven hektár cu­korrépa, négy fölszállás, lágy köd, hinta-palinta, már itt se vagyok. A vendéglőben összetalálkozunk a növényvédő szakemberrel. A Paksi Állami Gazdaság gerjeni kerületének növényvédő agronómusa Széli Béla, s egyúttal a Rákóczi Tsz növényeire is vigyáz, ö küldte ide a helikoptert. Nagy lelke­sedéssel beszél a gép kiváló munkájáról, a Móri Állami Gazdaság vezetőiről, pilótáiról, akik lehetővé tették a helikop­ter igénybevételét ilyen távoli helyen. A paksi gazdaságnak 400 hektár a cukorrépája. A móriak szőlőben használják a drága gépet. Két permetezés között lehetőség van a vendég­munkára: De már kora tavasz- szal is itt járt a helikopter, el­végezte a vegyszeres gyomir­tást. — Nincs gyom a gabonákban mondja elégedetten Széli és erre, meg az új diplo ■a konyakot rendelne1- ' en betoppan egy szőke kislány, Széli Jolán. Szégyen­lősen elhúzódna a sráccal egy másik sarokba, de apja oda­inti. — Ma dolgozott életében először. — Milyen volt a nap, kislányom ? — Nagyon kedvesen fogad­tak. Gyors- és. gépíró vagyok, és az iskola helyezett el Szek- szárdon, a Szolgáltatóipari Vál­lalatnál. Sokan vagyunk egy szobában, de amikor gépelni kell, átmehetek egy kisebb he­lyiségbe. ■— Megünneplik az eseményt? — kérdezem. — Jaffával —- nevetve el­vonulnak a többi fiatal közé. Beszélgetünk még legalább fél óráig a helikopteres per­metezés kiválóságáról. Szer­ződéskötés van köszöbön, mondja a növényvédő agronó- mus, állandósítani akarjuk a móriakkal ezt a nagyszerű kap­csolatot. Az lenne legjobb, ha a környékben több tsz is tár­sulna a szerződéshez, úgy len­ne igazán kihasználva a gép. Jön egy megyei tanácstag, a szövetkezet ősz hajú kovácsa, Szabó Lajos. Kovács, hegesztő és vegyesjavító, például vízve­zetéket és etetőberendezéseket orvosol a majorban. *— Annyira univerzálnak köll lenni, hogy mindent megcsi­náljon az ember — mondja, aztán rögtön rátér a beszámo- ' '"a. Fejtágítón volt ma Pak­n, a járási hivatalnál. — Volt valami érdekes? — Volt. Annyi a kombáj­nunk, hogy járási átlagban II nap alatt végzünk az aratással, ha engedi az időjárás. Tavaly 17 munkanap költött. Meleg van, jégbe hűtött jaf«j fát kérünk. — Mi van a miiével? — kérde­zi Szabó Lajos Taba SándortóL — Megjavította a srác. A srác, vagyis a technikus­gyerek Gödöllőről érkezett reg­gel, a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézettől. A MIELE fe- jőberendezések közül az egyik elromlott, garanciális időn be­lül. Pompás gépek ezek egyéb­ként: nem szívják a tehén tő- gyét, ha már nincs benne tej, és önmagukat tisztítják hasz­nálat után. Futkos a csőben egy mosdatódugó, mint az egér. — Kész. Este már szaladgált a kisegér. — Jól van — mondja a me­gyei tanácstag, az „univerzál”, és elbúcsúzik. Feszíti a vállát az ünneplőruha, nem szokott hozzá, hogy egész nap így le­gyen. Hétköznap lusi nap. Csak valamivel jobb az átlagosnál, mert sikerült a lucerna is, az államvizsga is, sőt még a fejtágítón sem kel­lett bóbiskolni a fullasztó hő­ségben. GEMENCI JÓZSEF 1976. június 27.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents