Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-25 / 149. szám
± Ülésezik az országgyűlés (Folytatás a 3. oldalról) hogy elhamarkodott lépéseket teszünk — ne kövessük el. A vállalati szervezet jelentősége más szempontból is figyelmet érdemel. Minden szervezeti változás hatáskörök, funkciók megváltoztatásával vagy megszűnésével, emberek mozgatásával jár együtt, egy sor emberi probléma is rendezést, újrarendezést igényel. A stabilitás tudata viszont jó hatással van a vállalatok, szövetkezetek biztonságérzetére, tradícióikból származó erkölcsi előnyök fokozottabb kiaknázására, a jó hírnévre, a termékek márkájára, a dolgozó kollektí- tívák összeforrottságára. Az 1976-os év első öt hónapjának gazdasági eredményei biztatók. Az indulással járó nehézségek, a tervkészítések, az egyeztetések munkáin túl vannak a vállalatok, s figyelmüket jobban tudják a termelés kérdéseire összpontosítani. Biztos, hogy mindent megtesznek az 1976-os terv teljesítése érdekében. Bizonyosak lehetünk, hogy pártszervezeteink, a vállalati törzsgárda, a szocialista brigádok, a társadalmi és mozgalmi szervek sok százezres aktívája e törekvésekben támogatja a vállalati és szövetkezeti vezetőket, Â kormány pedig már most dolgozik azon, hogy az 1977-es tervkészítéshez legszükségesebb támpontokat, információkat minél hamarabb a vállalatok tudtára hozza. Ezzel is elő kívánja segíteni az 1977-re való felkészülést és zökkenő nélküli átmenetet. Bízunk abban, hogy e sokirányú és céltudatos munka meghozza megérdemelt gyümölcsét Király István (Budapest, 31. vk.) akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés kulturális részével foglalkozott Angyal Imre (Veszprém m. 2. vk.) a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységének öntője hangsúlyozta: az 1975. évi költségvetés végrehajtásának jogszabályi tervezete világosan tartalmazza az eredményeket, de nem hallgat a fogyatékosságokról, a kedvezőtlen jelenségekről sem. Ebédszünet következett, majd Nies János (Fejér megye 9. vk.) a Dunai Vasmű főolvasz- tára szólalt fel. Utalt arra, hogy 1975 az V. ötéves terv szempontjából meghatározó, megalapozó esztendő volt. Kollár József (Budapest, 64. vk.) a Csepel Vas- és Fémművek főművezetője felszólalásában örömmel nyugtázta gazdaságunk elmúlt évi eredményeit, amelyek — amint hangsúlyozta — bizakodással töltik el a csepeli dolgozókat. Szomszéd Gy. István (Nóg- rád megye 3. vk.), a nagybáto- nyi gépüzem igazgatója többek között kijelentette: az országos tapasztalatokhoz hasonlóan 1975-ben az eddigi legeredményesebb középtávú tervet zárták Nógrád megyében is. Szilágyi Sándor (Hajdú m. 5. vk.), a debreceni MÁV járműjavító üzem hegesztő csoportvezetője hangoztatta: az 1975. évi költségvetés végrehajtása kapcsán a tanácsok egyre jobban élnek megnövekedett önállóságukkal. A vitában több felszólaló nem jelentkezett, az elhangzottakra Faluvégi Lajos válaszolt, majd határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegezésbeii egyhangúlag elfogadta. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután dr. Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartotta meg expozéját Dr. Romány Pál beszéde Tisztelt országgyűlési A beterjesztett törvényjavaslat az élelmiszerek termelésének, s forgalmazásának szabályozásával foglalkozik. A törvényjavaslat — elfogadása esetén — új jogforrást, lehetőséget nyújt arra, hogy egységesen és korszerűen rendezzük a mező- gazdasági termények és élelmi- szeripari termékek — mint a legfontosabb fogyasztási javak — kezelési módját, szabályozzuk az élelmiszerek gyártásának és forgalmazásának feltételeit. A törvényjavaslat szükségességét elsősorban az alkotmánynak az a rendelkezése indokolja, amely előírja, hogy az egész társadalmat közvetlenül érintő kérdéseket törvén nyi szinten kell szabályozni. Az eddigi alacsonyabb szintű szabályozás egyébként nem fogta át az élelmiszerek teljes körét, és nem terjedt ki minden élelmiszer-előállító tevékenységre sem. Több részlet- rendelkezés időközben elavult A törvényjavaslat a fogyasztói érdekeket helyezi a szabályozás középpontjába. Ezért szigorítja az élelmiszeripari üzem létesítésének élelmezés, egészségügyi és műszaki feltételeit, az élelmiszer-előállítás személyi, tárgyi és minőségi követelményeit. Kibővíti a javaslat az előállítóknak a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó kötelezettségeit A fogyasztói érdekek védelmének természetszerűleg a népgazdaság érdekeivel és teherbíró képességével mindenkor összhangban kell lennie. Fontos elve a javasolt szabályozásnak, hogy az előállítással, a forgalmazással és az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályok minden élelmiszerre, tehát minden ételre és italra, valamint minden élelmiszer-előállító tevékenységre és — felügyeleti hovatartozásukra tekintet nélkül — valamennyi élelmiszer-előállító szervre és személyre vonatkoznak. Ez lehetővé teszi az egészségügyi és minőségi követelmények egységes érvényesülését nvnd az é'e'miszeripar, mind a v/v ás és a cukrászat kö- - V ' Állított termékekre. v'<" íny javas1 at alapvető cc ja az ember egészségének Romány Pál védelme. Az egészség védelmét szolgáló szabályoknak nyilvánvalóan minden élelmiszerre egyformán vonatkozniuk kell. Szigorítja a javaslat az élelmezés-egészségügyi és műszaki feltételeket. • A közvélemény mindenkor érzékenyen követi az élelmiszerek bőségének vagy hiányának, mennyiségének és minőségének alakulását. Ismert az is, hogy a magyar nép élelmezésében milyen nagy utat tettünk meg — és milyen akadályok leküzdése árán —, amíg a mai magaslatokra eljutottunk. A kormány tudja, hogy ez még nem a csúcs, hogy az élelmiszer-termelés és az élelmiszer-ellátás fejlesztése folyamatos és következetes munkát, rendszeresen ismétlődő cselekvést kíván. Több fehérjét, húst, tejterméket kell termelnünk Az országgyűlés által törvénybe iktatott ötéves tervtörvény meghatározza feladatainkat. Az életkörülmények változásához igazodva egészségesebbé kívánjuk tenni az élelmiszer-fogyasztást. Ezért több fehérjét, húst, tejterméket és más élelmiszert kell termelnünk. Az egy főre jutó hús- fogyasztás 8 kg-os növekedésével számol az V. ötéves terv, a tej- és tejtermék-fogyasztás 29 kg-mal lesz nagyobb. Megteremtjük a fe’té'z'ét a zöldségfélék fogyasztása számottevő áruk is, amelyek hozzájárulnak a házi munka csökkenéséhez. E törekvések mellett — még szorosabb együttműködésben a belkereskedelemmel — az élelmiszer-kereskedelem korszerűsítését is fontosnak tartjuk. Bővíteni kell az üzletek hűtő- kapacitását és javítáni kell az árusítási feltételeket is. Az élelmiszeripar fejlesztésekor arra is törekszünk, hogy az élelmiszeripari üzemek műszaki színvonalát a tervidőszak során a nemzetközi színvonal élcsoportjához igazítsuk, fogadókészségüket növeljük. Élelmiszeripari üzemeink új kapacitásokkal bővülnek. Még ebben az évben átadják a Szegedi Szalámigyár csaknem 1 milliárd forintos új beruházását, s lehetővé válik, hogy több mint 50 százalékkal növeljük a szalámigyártást. Ezt követően a következő években — gyorsított beruházásként — a Gyulai Húskombinát, majd Baján a Bácskai Húskombinát készül el. Ez utóbbi, amely félmilliárd forintos befektetéssel épül, öt állami gazdaság, az állami húsipar és 19 tsz összefogásában valósul meg. Folynak az előkészületek a Szekszárdi Húskombinát felépítésére és számos kiegészítő, járulékos beruházásra is. Növeljük az exportot A következő években — az ötéves tervről szóló törvény szellemében — a vállalati és a népgazdasági erőforrások jó összehangolásával e téren is előre akarunk lépni. Jelenleg Magyarországon majdnem kétszer annyi élelmiszert fogyasztunk, mint a felszabadulás előtt és ami legalább ennyire lényeges: ez a növekedés nem az egyik vagy másik osztály, réteg kiváltsága, hanem általánosan jellemzi népünk táplálkozását. Az ország lakosságának élelmezése mellett az élelmiszer-termelésnek jelentős a szerepe a külkereskedelmi forgalomban is. Népgazdasági exportunk több mint ötödét mezőgazdasági és élelmi- szeripari áruk adják. A nálunk nem termelhető élelmiszerekből, déligyümölcs, fűszer és élvezeti cikkekből behozatalunk is számottevő. Importálunk időnként a kereslet és a kínálat egyensúlyának javítása, illetve a választék bővítése céljából, nálunk előállítható, mérsékelt égövi terméket is. Gazdaságunkra azonban a rendszeres és jelentős mezőgazda- sági exporttöbblet a jellemző. Magyarország mezőgazdasági termelésével is részt vesz a nemzetek közötti munkamegosztásban, részese az élelmiszer-forgalom bővítésének, részese — a maga szerény méreteivel — annak, hogy a világ asztalára több kenyér jusson. Az élelmiszer-termelés és -forgalmazás fejlesztése, színvonalának emelése elsőrendű politikai feladat Tisztelt országgyűlés! Az V. ötéves terv időszakában a mezőgazdasági és élelmiszeripari exportot 40 százalékkal tervezzük növelni. Ez igen jelentős feladat, különösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy egyik-másik élelmiszeripari ágazatban a külkereskedelmi részarány igen tetemes. A konzervipar termelésének csaknem háromnegyede, a vágómarha és a baromfiipar termékeinek 30—40 százaléka, a boripari termelésnek pedig a negyede kerül külföldi piacokra. A friss és feldolgozott gyümölcs, a zöldség, a vágómarha és a húscsirke, valamint a bor és a növényolaj a legfontosabb magyar élelmiszer-exporttermék a búza és a kukorica mellett. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek külkereskedelmében a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan fontos helyet foglalnak el a szocialista országok. Közöttük is a legjelentősebb a Szovjetunió, amellyel a közelmúltban írtunk alá hosszú lejáratú szerződést mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek — zöldség és gyümölcs, konzerv, alma, bor, gabona, vágómarha, vetőmag és szaporítóanyag — szállítására. A szocialista országok a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar termékeinek megbízható vásárlói a jövőben is. Mind belföldi, mind nemzetközi kötelezettségeink teljesítésében fontos feltétel a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés közötti összhang. Az élelmiszeripari termelés növelésének ilyen üteme és aránya az elmúlt években hazánkban nem valósult meg. A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripari feldolgozás között — különösen egyes ágazatokban — az összhang hiányos. Az V. ötéves terv arra törekszik, hogy oldódjanak a feszültségek, mérséklődjenek az összhang hiányából eredő zavarok. A beruházási lehetőségek megteremtésével az élelmiszeripari termelés a mező- gazdasági termelés tervezett üteménél gyorsabban növekszik majd. Ahhoz, hogy a belső ellátás követelményeinek és a külföldi keresletnek megfeleljen, sok még a tennivaló. Mezőgazdaságunk minden fontos ágazatának általános éd arányos fejlésztése igen nagy feladat. A magyar mezőgazdaság két fontos kultúrájának — mondhatni kulcsnövényének — a búzának és a kukoricának a termelésében az elmúlt években igen nagy, tiszteletre méltó fejlődést értünk el. Minden reményünk megvan arra, hogy ez a fejlődés az idén is folytatódik. Tudnunk kell azonban, hogy e két termény — roppant fontossága mellett is — csupán 20—25 százalékát képezi a magyar mezőgazdaság teljes termelési értékének. A búza- és a kukoricatermelésben szerzett termelési-szerve-, zési tapasztalatokat is kamatoztatva szükséges tehát, hogy minden fontos termelési ágazatban előrelépjünk. A mezőgazdaság dolgozói-- nak, szövetkezeti parasztságunknak szorgalma, a kapcsolódó iparágak tevékenységének részvétele kellő alapot nyújt ahhoz, hogy mezőgazdaságunk megfelelő mennyiségben és minőségben szállítsa az élelmiszeripari feldolgozáshoz szükséges árut. Az élelmiszer- törvény életbe lépése pedig az ipar soron következő nagy feladataihoz, a kor követelményeinek megfelelő táplálkozási és kereskedelmi célok eléréséhez szolgálhat segítségül. Tisztelt országgyűlés! Az előbbiekben vázolt célok állnak előttünk. E nemes feladatok sikeres elvégzéséhez sok-sok erőfeszítésre és összehangolt munkára van szükség. A mezőgazdaság iránt megnyilvánuló igények nagyok, a megtett út, az eddig elért eredmények, a szocialista gazdaság ereje nem kevésbé. A Minisztertanács nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett törvény- tervezetet vitassa meg és fogadja eL Kovács István (Békés m. 4. vk.) a MEDOSz főtitkára volt a törvényjavaslat bizottsági előadója. A vitában felszólalt Bori Gyuláné (Bács-Kiskun m. 2. vk.), a Kecskeméti Konzervgyár szakmunkás csoportvezetője és Borics László, (Szolnok ,m. 13. vk.), a jászjákó- halmi Béke Tsz gépszerelője. Az országgyűlés ma folytatja munkáját. növekedésének és nagyobb lesz a feldolgozott zöldség- és gyümölcsfélék aránya, ami az egész éven át tartó egyenletes fogyasztást segíti majd elő. A tervek előirányozzák azt is, hogy a következő években a lisztesárukból, cereáliákból mintegy 8 kg-mal csökken az egy főre jutó fogyasztás. Számolunk vele, hogy a zsírfogyasztáson belül az é'ettan;- lag előnyösebb növényi zsírck aránya nő és az éle’m^-erek f->'do'go7Ósi f''1’”’ tovább javul. Ugyanakkor tő'"’' "ok arra, hogy a félkész és a konyhakész A szerkesztő bizottság ülése Lapzártakor kaptuk a hírt: Az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő szerkesztő bizottság ülésszakáról csütörtökön Berlinben a következő közleményt hozták nyilvánosságra: „A szerkesztő bizottság 1976. június 24-én Berlinben megtartotta utolsó ülését. A bizottság úgy határozott, hogy az általa kidolgozott dokumentumtervezetet jóváhagyásra az európai kommunista és munkáspártok értekezlete elé terjeszti. Az értekezletet június 29—30-án tarifák meg Berlinben. A szerkesztő b'zotlság az érte' "z’et megtartásával kap- csola'os egyéb kérdéseket is m- 'ott. A bizottság t.' ’szerű, elv társ- -gkörben végezte munkáját.” (TASZSZ, ADN, MTI)
