Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-25 / 149. szám
TOEoPROigfAHJffi; ÍOTStnjSMT TOLNA MEGYEI népújság 1AOYAH SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA PÉNTEK 1976. jún. 25. XXVL évi 149. szóm. ARA: 0,80 Ft • m Ülésezik az országgyűlés Napirenden a tavalyi költségvetés valamint az élelmiszerekről szóló törvény Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség — a választójogi törvénynek megfelelően — időközi választásról szóló jelentést nyújtott be. A jelentést dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzőbe ismertette: Békés megye megüresedett 1-es számú választókerületében országgyűlési képviselővé Hankó Mihályt választották meg. Az ország- gyűlés jogi, igazgatási, és igazságügyi bizottsága megvizsgálta Hankó Mihály megbízólevelét, s megállapította, hogy az a törvényben előírt feltételeknek mindenben 'megfelel. Az országgyűlés az Országos Választási Elnökség jelentését tudomásul vette, s Hankó Mihály képviselőt igazoltnak jelentette ki. Apró Antal ezt követően arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta. Az országgyűlés a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, dr. Lomány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter pedig az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatot. Apró Antal indítványára a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása; 2. Az élelmiszerekről szóló’ törvényjavaslat tárgyalása; 3. Karakas László munkaügyi miniszter beszámolója a munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiről és a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtásáról. Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg expozéját Faluvégi Lajos expozéja Az elmúlt esztendő gazdasági fejlődését elemző és értékelő beszámolók sorát az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés zárja be. A törvényjavaslatban bemutatjuk és indokoljuk a bevételek és kiadások alakulását. Kiegészítésül ezúttal három olyan folyamatot emelünk ki, amelyek a következő időszak gazdálkodására és a pénzügyi egyensúly alakulására is érzékenyen hatnak. Először: hazánk gazdaságának fejlődése és gazdálkodó szervezeteink tevékenysége az országgyűlés által a tervben és a költségvetésben meghatározott fő irányokat követte. A nemzeti jövedelem termelése a várt ütemben nőtt. Minthogy az előirányzottnál többet költöttünk felhalmozásra és fogyasztásra is, a társadalom vagyona jobban gyarapodott és az életszínvonal gyorsabban emelkedett a tervezettnél, a gazdasági egyensúly kívánt javulása azonban csak részben valósulhatott meg. Másodszor: a külkereskedelmi árak és cserearányok változása továbbra is kedvezőtlenül hatott gazdaságunkra. Az 1973-ban és 74-ben a külpiacon bekövetkezett nagyarányú árváltozások hátrányos következményei hirtelen értek bennünket, csakúgy, mint a többi hasonló gazdasági szerkezetű országot. 1975-re ezt a folyamatot már áttekintettük, terveinkben figyelembe vettük és több intézkedést tettünk a kedvezőtlen hatások fokozatos ellensúlyozására. Harmadszor: a múlt év a népgazdaság IV. ötéves tervének utolsó és egyúttal az V. ötéves terv előkészítő éve volt. Pártunk XI. kongresszuszára való felkészülés és a kongresz- szus messzebbre mutató — gazdaságpolitikánkat meghatározó és irányítási rendszerünket megerősítő — állásfoglalásai a munkának nagy lendületet adtak. Emellett az év közepén — az új ötéves tervidőszakot megelőzően — a vállalatok egy részében érezhető volt a bizonytalanság és a várakozás, az irányító szervek pedig olykor türelmetlennek mutatkoztak. Emelkedett az életszínvonal Gazdasági helyzetünk és mostani feladataink társadalmi megértése fokozatosan cselekvési szándékká kovácsoló- dott, új lendületet kaptak a hasznosabb, takarékosabb gazdálkodást segítő kezdeményezések, a szocialista munkaverseny pedig az eddiginél is gazdagabb formában bontakozott ki. Ezért gazdasági eredményekről szólva valamivel több vMt a kedvező jel az év második, mint első felében. Az 1975-ös év tapasztalatai azonban újra igazolják és figyel-; meztetnek rá, hogy az eddigieknél sokkal nehezebb körülmények között megkezdett V. ötéves tervet csakis a hatékonyság és az egyensúly céltudatos javításával és a szervezettség megerősítésével valósíthatjuk meg. Népgazdaságunk fejlődésének ütemét átfogóan a nemzeti jövedelem növekedésével jellemezzük — folytatta a'pénzügy- miniszter. Ez kereken 5 százalékkal haladta meg az előző évit. Nemzetközi összehasonlításban is elismerésre méltó Dr, Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter expozéja. eredmény ez, megfelel annak az ütemnek, amelyet a KGST- országok többsége elért. A nemzeti jövedelem alakulásában az ipari termelés bővülésének volt meghatározó szerepe. Hazánkban az ipari termelés az elmúlt évben 5 százalékkal növekedett, miközben a gazdaságilag fejlett tőkés Országok javarészében visszaesés mutatkozott. A mezőgazdasági termelés — az előzőknél és a tervezettnél is mérsékeltebben — mindössze 1—2 százalékkal — nőtt, jórészt a kedvezőtlen időjárás miatt, de részben azért, mert a háztáji és kisegítő gazdaságokban csökkent az állattartás. A termelés a? anyagi ágakban lényegében változatlan lét- 1 szám mellett növekedett, mégpedig úgy, hogy közben az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma némileg csökkent. A termelékenység javulását elsősorban a munka jobb technikai fölszereltségének köszönhetjük. A termelést segítő gépek és berendezések állománya — több év átlagában is -t- gyorsabb ütemben nőtt, mint a termelékenység. Ez mutatja, hogy az állóeszközök kihasználásában nincs javulás. E javulást a műszaki és technológiai újítások és az üzemszervezés sem segítették eléggé. Az életszínvonal tovább emelkedett, a családok legnagyobb részének életkörülményei javultak. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme — amely magában foglalja a béreket, a bérjellegű jövedelmeket, a pénzbeli juttatásokat és az árak változásának hatását is — a tervben előirányzott 3,5 százalék helyett 4 százalékkal nőtt A munkások és alkalmazottak reálbérének 2,5 százalékos növelését terveztük, de az végül is több mint 4 százalékkal lett nagyobb. A különbség kereken 2 milliárd forint többletvásárlóerőt jelentett. Sok helyütt azonban a béremelés nem volt kellően megalapozva, sőt 120 vállalat és szövetkezet több bért fizetett ki, mint amennyit a szabályok megengedtek. A mezőgazdaságból származó jövedelmek valamelyest növekedtek, holott a termelés — az említett okok miatt — elmaradt a várakozástól. Megállapíthatjuk, hogy összességükben a lakosság jövedelmei valamivel nagyobbak lettek, mint amennyire gazdasági helyzetünk megengedte volna. Hogy a reálbérek és a reál- jövedelmek tervszerűen és a teljesítményekkel arányosan alakuljanak, év közben bizonyos intézkedéseket tettünk, s ezek hatására a vásárlóerő a második félévben már mérsékeltebben növekedett. A jövedelmek növekedésének kialakult arányait és lehetőségeinket az idei bér- és árpolitikai elgondolásaink összeállításakor gondosan figyelembe vettük. A népgazdasági terv decemberi tárgyalásán már bejelentettük: az a szándékunk, hogy a húsnak és a húskészítményeknek a fogyasztói árát július elején fölemeljük. Ezzel egyidejűleg jövedelemkiegészítő intézkedésekre kerül sor a bérek, a nyugdíjak, a gyermek- gondozási segély, a családi pótlék és a szociális ösztöndíjak területén, mint ezt a nyugdíjasok a múlt héttől kezdve folyósított július havi nyugdíjaikból máris tapasztalhatták. A hús és húskészítmények fogyasztói árának fölemelése és a jövedelemkiegészítő intézkedések összhangban vannak a termelés fejlesztésére és az életszínvonal alakítására vo(Folytatág a 2. oldalon). A KNDK nagykövete Szekszárdon Tegnap Szekszárdon nyílt meg az amerikaellenes közös harc hónapjának június 25-től július 27-ig tartó esemény- sorozata. Ebből az alkalomból Szekszárdra látogatott Kim Ze Szűk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, akit a megyei népfrontszékházban a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Csaj bók Kálmán fogadott. A fogadás alkalmával a megyei titkár tájékoztatta a nagykövetet a Hazafias Népfront Tolna megyei tevékenységéről. Ezután fogadta Kim Ze Szuk-ot Horváth József, a megyei pártbizottság titkára is. A beszélgetésen jelen volt dr. Polgár Ferenc, a megyei tanács vb-titkára. A délutáni órákban a szekszárdi bőrdíszműben, ahol a magyar—koreai barátság ápolását szívügyének tekintő brigád is működik, barátsági nagygyűlésre került sor. Csaj- bók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára tartott beszédet. Méltatta a két testvéri nép barátságát és együttműködését, szólt arról, milyen örömmel üdvözöljük távoli barátaink képviselőjét megyénkben, hiszen célunk, a szocializmus építése, közös cél. Felszólalt a nagygyűlésen Kim Ze Szűk nagykövet is, aki elmondotta, hogy a világ békeszerető népei, a koreai háború befejezése után megállapodtak abban, június 25-tőí július 27-ig megtartják az amerikai imperializmus elleni, közös harc hónapját. Ennek a magyarországi megnyitójára került most sor Szekszárdon. Ezután átfogóan elemezte a koreai nép hősi harcát az imperialista betolakodók ellen. Koreai vendégeink a késő délutáni órákban városnézésen vettek részt. Összeült az egységes Vietnam nemzetgyűlése Hanoiban csütörtökön összeült az egységes Vietnam nemzetgyűlése. A tanácskozáson első napirendi pontként Truong Chin, az össz-vietnami választási bizottság elnöke tartott beszámolót az április 25-én megtartott választások eredményéről. A második napirendi pont Le Duannak, a VDP Központi Bizottsága első titkárának nagy érdeklődéssel várt politikai beszámolója volt az egységes Vietnam bel- és külpolitikai feladatairól. Ezután döntenek az egységes ország elnevezéséről, címéről, himnuszáról, zászlajáról, fővárosáról és Saigon új elnevezéséről. Ezt a napirendi pontot az ország államformájának, állami rendjének, működési elvének a megvitatása követi, s végül megválasztják az egységes állam tisztségviselőit.
