Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-24 / 148. szám
Nagyszokoíy Jelentjük Megszűnt a kertészet a vasárnapi húsleveshez ? Hús, sárgarépa, petrezselyem, zeller, karalábé, hagyma, fokhagyma, esetleg karfiol, káposzta és fűszerek. Csajt zöldségféléből nyolcféle. Télen, nyáron mindig megkapjuk őket? Ritkán, és nem is mindenütt. S még ha van is, sokan kifogásolják, hogy drága. Pedig nemigen van áru, amit olcsón, haszon nélkül adnak el, csupán azért, hogy mindenki elégedett legyen. A termelőüzemekben azokat az árucikkeket érdemes előállít tani, amelyek nyereséget hoznak. A zöldségfélék nem mindenütt tartoznak a jól fizető termékek közé. Ha a kidolgozott technológiával termesztett búzához és kukoricához hasonlítjuk — különösen nem. A gazdaságok vezetői nemcsak a szakirányítást végzik, hanem számolnak is, nevezetesen azt, hogy egy-egy területről menynyi a tiszta árbevétel. Ezt tették az iregszemcsei Egyetértés Termelőszövetkezetben is. A tavalyi esztendő végeredménye a következő: 5,8 hektáron zöldpaprikát, 4,4 hektáron petrezselymet, 1,7 hektáron sárgarépát, 1,2 hektáron uborkát termeltek —, 79 ezer forint veszteséggel. Igaz ugyan, hogy a jég is pusztított, de a kárt a Biztosító megtérítette. 1 kilogramm paprikát 4,66 forintért termeltek, s 3,52 forintért értékesítettek, a sárgarépa önköltsége 2,36 forint, eladási ára pedig 1,95 forint volt, a petrezselymet kilónként 34 fillérrel adták el többért, mint megtermelték, az uborka kilogrammonként 19 fillért hozott. A szövetkezet ebben az évben teljesen felszámolta a kertészeti ágazatot. Az okokat kerestük, s a következő magyarázatot kaptuk: Mikor a kertészet beindult, a szövetkezet nődolgozóinak foglalkoztatását akarták megoldani. A 13 hektáros kertészetben körülbelül 30 állandó munkásra lett volna szükség. Ezzel szemben naponta 8—10 asz* szony jelent meg a munka- elosztáson. Hogy hova lettek a többiek? A nagyszokolyi dombokon kapáltak, kötözték a szőlőjüket. Egyszerre, egy időben két helyen nem lehettek: a szövetkezet kertészetében a növényápolás és a háztáji szőlő munkáinak zöme nyárra esik. Inkább a maszek munkát választották, számolva azzal is, hogy a nem teljesített munkanapok miatt felére csökkentik a háztáji területet. (Az 1975- ben végzett munka alapján a szövetkezet 75 dolgozójától vonták meg idén a háztáji felét.) A kertészetet ennek ellenére rendben tartották, mégpedig úgy, hogy a más üzemágban dolgozók besegítettek. Egyedül a betakarítás idején nem volt hiány munkaerőben... Idén a tervtárgyaló közgyűlésen a szövetkezet vezetősége felajánlotta: a fóliasátrakat bárki használhatja, termeljenek alatta saját részükre, vagy eladásra, palántát és primőröket Ezzel a lehetőséggel senki sem élt. Az egyik gond tehát a munkaerő volt: márpedig a zöldség- termesztés a jelenlegi körülmények között kifejezetten a kézi munkára épül. A nagyszokolyi kertészetben egyedül az öntözést végezték gépekkel. De az értékesítés sem volt zavartalan. A városok piacai messze esnek, az árut a helyi ÁFÉSZ, a TOLNAKER és az egyik siófoki szövetkezet vette át, egy részét pedig a helyi zöldségesboltban értékesítették. A felvásárlók sem érkeztek mindig időben, előfordult, hogy az áru a nyakukon maradt, megromlott, tönkrement. Zöldséget k“Li — de nem mindenáron. Az igaz ugyan, hogy csakis a termőföldön terem, de ahol ehhez nincsenek meg a megfelelő külső és belső adottságok, számolni kell azzal, hogy a vállalkozás kudarcot vall. Mint például Nagyszokolyon is, ahol ugyan nem volt gazdaságos a kertészet, ettől függet'-mül hiányzik az az áru, a piacokról, amit itt megtermeltek. Gyakran tapasztalni; nem a szemléletben van a hiba. A tenni akarás önmagában kevés, ha korlátozottak a lehetőségek. A zöldségtermesztés fejlesztésére hozott intézkedések kedvezőek, de ez még nem elég, további — és nem is kevés — segítségre, támogatásra lenne szükség az üzemekben. D. V. M. Paks nem végállomás Az erőműbe járnak a vonatok A paksi atomerőmű építésének jelentős eseménye volt, amikor az első vonat, áruval rakott vagonokkal begurult az új vágányon. Mint minden nagy építkezésen, itt is elsőként az útrendszert készítették el, több mint harminchat kilométer hosszúságban betonutat építettek. A közúti szállítás jelentős volt ez ideig, a jövőben minden bizonnyal a vasút veszi át a fő szállító szerepét az építkezésen. A vasúton ez ideig is sok árut szállítottak, a lehetőségek azonban még nagyobbak. Elsősorban a nagy tömegű áruk fuvarozását kell majd vasútra irányítani. Sokkal előnyösebb vagonban hozni Szolnokról, Szentendréről például a betonelemet, mint közúton. A folyami kavics — nagyszemcsésre is szükség van, s ezt helyben nem tudják a folyóból kibányászni — szállítására is felkészültek, amelyet Csurgó, esetleg Nyékládháza térségéből hoznak, hiszen az egyik vágány éppen a betongyárak előtt vezet el. Úgyszintén a cementet is lehet speciális vagonban hozni, a betonacélról nem is beszélve. A kirakodás szervezése, lebonyolítása a vállalatokra tartozik. A területen nincs arra lehetőség, hogy központi rakodószervet állítsanak fel, így a vállalatok sok esetben nem tudják kihasználni a vagonokhoz irányított daruikat teljes egészében, hiszen négy-öt vagon betonelemet igen rövid idő alatt kiraknak. A nagy építkezést kiszolgáló vasútvonal egyben azt is jelenti, hogy a paksi vasútállomás többé nem végállomás, hiszen a vágány továbbhalad, mintegy hat kilométerrel, mint ahol egy hónappal ezelőtt is t még a végét jelezte a vasbika és a jelző. Ez a tény egyben arra figyelmeztet, hogy az építkezésen lévő vállalatok a jövőben jobban vegyék igénybe a vasút kínálta szállítási lehetőségeket.-Pj- Foto: Gk. a végrehajtó bizottságnak A pártalapszervezet termelést segítő, ellenőrző munkájáról készített jelentést a szekszárdi járás nyolc alapszervezetének vezetősége. A pártmunka e nagyon fontos részéről és a további feladatokról szólnak. Többek között az alábbiakat írják. 4. Kádár- és Faipari Szövetkezet, Bátaszék Szövetkezetünk profilja: gyógyfatalp és ládaelemek gyártása, (90 százaléka nyugati tőkés exportra) kádáripari termékek, fatömegcikkek, (pl. bútoripari és szerszámnyelek, külön bútorléc), hordó, szüretelőedények javítása és rönkvágás. Szövetkezetünk létszáma 242, ebből nő 102, fizikai munkás 210, 30 éven aluli 88, szakmunkás 32. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy amíg a korábbi években 4—5 fiatal jelentkezett kádáripari tanulónak, addig az utóbbi 3 évben senki. Vezetőségünk célja, hogy növelje az ötödik ötéves terv során a tőkésexport-termelést. Az 1975. évi 16 millió forintos tervvel szemben az ’976. évre 22 milliós tervet vállalt. Figyelembe véve a szövetkezet termelési adottságait és felkészültségét, mely a gépi berendezésekre vonatkozik, a 22 millió forintos terv teljesíthető. Gondunk, hogy pont ott nőtt a fluktuáció. A korábbi évekhez viszonyítva egy üzemrész kivételével minden üzemben két műszakban dolgozunk, sőt egy üzemrészben három műszakban. Pártalapszervezetünk a feladatok végrehajtását elsősorban a pártvezetőségi és a taggyűlési beszámoltatásokon keresztül ellenőrzi. Egy másik módszer: a pártmegbízatásokat félévenként számon kérjük és értékeljük. 1976. április 30-án számoltattuk be a főmérnököt a termelőeszközök kihasználtságáról. A szövetkezet elnökének beszámoltatására — az export- terv-teljesítésről — június 25-én kerül sor. A járási éá megyei cselekvési programból ránk váró feladatokat félévenként vizsgáljuk. Külön előírtuk az improduktív munkák erőteljes csökkentését. Ezt havonta egy párt- vezetőségi tag ellenőrzi. Megkezdtük az átcsoportosítást, eddig 4 főt irányítottunk át, akik azóta termelnek. Párttaggyűlésen is foglalkozunk a fluktuáció okaival. Megállapítottuk, hogy nem minden esetben a kereseti lehetőségek okozzák a kilépést, hanem az emberekkel való bánásmód. Erre példa a ládaüzem, ahol korábban a művezetők nem a megfelelő hangon beszéltek a dolgozókkal. Pártvezetőségünk megállapítása, hogy a szövetkezetünkben érvényesül a demokrácia. A vezetőség a dolgozók hasznos javaslatait megszívleli és alkalmazza. 1976. első félévi eredményeink előreláthatólag jobban alakulnák, mint az első negyedévi eredmények. t A Központi Bizottság 1975. november 26—27-i határozatát, valamint a megyei pártbizottság és a járási pártbizottság cselekvési programját figyelembe véve igen megfontolt és hatékony szervező munkát kell kifejtenünk ahhoz, hogy a határozatoknak eleget tegyünk. Most a középszintű vezetők munkája színvonalának emelésében kell lépéseket tennünk. Pártvezetőségünk e határozat szellemében — a kijelölt témákban — negyedévenként beszámoltatja a gazdasági vezetőket. Magyar műszerek az Interkozmosz 15-ön À Szovjetunióból a napokban Föld körüli pályára bocsátott Interkozmosz—15 mesterséges hold berendezései között magyar műszerek is működnek. Az Interkozmosz programjában a világűr békés felhasználásának tudományos kutatására fogtak össze a KGST tagországai. Munkájukkal a meteorológiai, az orvosbiológiai, a kozmikus fizikai kutatásokat segítik, de az eredmények űrtávközlésben és a Föld természeti kincseinek feltárásában is hasznosíthatók. Magyarország aktívan részt vesz a közös kutatásokban, a most felbocsátott műhold már a negyedik, amely Magyarországon készített berendezéseket visz magával. Az Interkozmosz—14 jelenleg is kering bolygónk körül, s műszerei között a Központi Fizikai Kutató Intézetben készült mikrometerolit-detektor kifogástalanul működik. Az Interkozmosz—15 a technikafejlesztést, az új egységes rádiótelemetria — rádió távmérő rendszer — kipróbálását szolgálja. A telemetria-rendszer a műhold tudományos műszereinek mérési adatait gyűjti össze,' továbbítja a Földre, s fogadja és végrehajtja a Földről érkező parancsokat. A korábbi rádiótelemetria-rendszerek jeleit csak a szovjet földi műholdvevő állomások értékelték, s az űrben gyűjtött adatokat innen küldték el a többi tagország kutatóinak, hogy tudományos munkájukhoz nyújtsanak újabb adalékokat. A műholdakról érkező adatok közzététele ily módon azonban meglehetősen hosszadalmas volt, ezért határozták el az egységes telemetria-rendszer kidolgozását. Amennyiben a több hónapos próba során az új szolgálati rendszer beválik, a következő Interkozmosz kutató műholdakat már ezzel a rendszerrel bocsátják majd fel. 1976. június 24.
