Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-23 / 147. szám
ÖN KÉRDEZ Levélcímünk; 7108 Szekszárd, PostafiőR 71. Jubilálási jutalom Szentes Gergely, Kismányolc, Kossuth utca 54. szám alatt lakó olvasónk kérdezi, miért nem kapott jubilálási jutalmat régi munkahelyén, a nagymányok Gábor Áron Termelőszövetkezetnél. Szentes Gergely nemrégiben munkahelyet változtatott. Takács Zoltán, a nagymá- nyoki Gábor Áron Termelő- szövetkezet elnöke válaszol: „Szövetkezetünktől Szentes Gergely valóban kérte a 25 éves jubilálás jutalmát, de a kigyűjtés alapján valójában csak 22 évi munkaviszonynyal rendelkezik. így a fennálló rendeletek, valamint a szövetkezet bérszabályozása szerint volt dolgozónk a jubilálási jutalomra még nem jogosult.” Kazánfűtők bérezése Az iránt érdeklődik Nagy József — Szekszárd, Csatár 81. —, hogy az olaj- és gáztüzelésű kazánoknál dolgozók bérkategóriája mi szerint van megállapítva. Válaszol : Honvéd István; a HVDSZ Tolna megyei Bizottságának titkárhelyettese. „A kérdezett munkakör a 32-es munkaköri kategóriába tartozik, melynek bértétele a 7/1971. (IV. 1.) Mü. M. sz., illetve az ezt módosító 21/1975 (XII. 29.) Mü. M. sz. rendelet értelmében 8,50 Ft-tól 15.50 Ft-ig terjed. A dolgozó munkabérét a fenti kategórián belül a vállalat felelős vezetője (igazgató) állapítja meg.” Ml Lakáscserék Kiss Eszter szekszárdi (Ősz utca 11.) olvasónk a következő kérdéseket teszi fel: _ 1. A_ személyi tulajdonban lévő ház kisajátítása esetén van-e illetéklevonás? 2. Ha a ház helyett fél- komfortos lakást kap, az illetőnek mennyit kell befizetnie? 3. Bérházi összkomfortosért (egy szoba-konyhás) mennyit kell befizetni? 4. Van-e átiratási illeték akkor, ha a kisajátított ház volt tulajdonosa kis házrészt vesz? Dr. Deák Konrád osztály- vezető ügyész válaszol: „Személyi tulajdonban álló házingatlanának kisajátítása esetén a kisajátított ingatlanért fizetendő kártalanítása esetén a kisajátított ingatlanért fizetendő kártalanítási összegből „illetéklevonás” nincs, sőt a kisajátítással kapcsolatos államigazgatási és bírósági eljárás — a 13/1965. Korm. r. 94. §-a alapján — költség- mentes is. Itt utalunk mindjárt arra, hogy a visszaterhes in- gatlanvagyon-átruházási illeték alól mentés — többek között — a kisajátított ingatlanért kapott csereingatlan szerzése, vagy kártalanítási összegből ráeső rész erejéig a kártalanított ingatlanvásárlása. Ha a csereingatlan a kisajátítottnál értékesebb, vagy ha a vételár a kártalanítási összeget, illetőleg ennek a vevőre eső arányos részét meghaladja, a többletre a mentesség nem terjed ki. Ez a rendelkezés vonatkozik tehát arra az esetre, ha ön a kisajátított házingatlanáért kapott kártalanítási összegből egy kis házrészt vásárolna. r Ami mármost a kisajátított ingatlanért járó kártalanítást illeti, a következőkről tájékoztatjuk: A jogszabály szerint a kártalanítást pénzben, csereingatlannal, vagy mindkettővel lehet nyújtani. Csereingatlannal akkor van helye kártalanításnak, ha a tulajdonos a kisajátítást kérő által felajánlott ingatlant elfogadja. Ha a kisajátított épületben levő lakást a fulajdo- nos használta, az épületnek a megállapított értékét 40 százalékkal csökkenteni kell. Ilyen esetben a tulajdonosnak cserelakásra van igénye. Adott esetben tehát az ön tulajdonát képező házingatlan kisajátítása esetén az önt megillető kártalanítási összeget a tanács 40 százalékkal csökkentheti és ebben az esetben áz Ön részére lakást biztosít, a cserelakás megfelelőségének elbírálása és a cserelakás kiutalása a lakásügyi hatóság hatáskörébe tartozik. Amennyiben ön cserelakásra igényt nem tart, a teljes kártalanítási összeg megilleti. A fent írtakra figyelemmel talán nem kell külön utalnunk arra, hogy ameny- nyiben ön cserelakásra tart igényt, erre külön ^befizetnie” nem kell, hiszen a kisajátított ingatlan kártalanítási összegét pontosan azért csökkentik 40 százalékkal, mert ön cserelakást kap,”-, A könyvtárakról szól a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1976. évi 15. számú törvényerejű rendelete, s e jogszabály végrehajtása tárgyában jelent meg a 17/1976. (VI. 7.) MT számú rendelet, meghatározva a könyvtárak feladatát, tevékenységét, szabályozva fenntartásukat és felügyeletüket, valamint a könyvtárak állományának védelmét. Kimondja a jogszabály, hogy „a könyvtári dolgozók közművelő-nevelő, valamint szakmai művelődést és tájékozódást szolgáló tevékenységét minden állami, társadalmi és szövetkezeti szerv köteles támogatni és gondoskodni munkájuk erkölcsi és anyagi megbecsüléséről”. (Megjelent a Magyar Közlöny L évi 45. számában.) A könnyűipari miniszter és a belkereskedelmi miniszter 4/1976. (VI. 7.) Kip. M—BkM együttes rendelete a minőség tanúsításáról és a fogyasztók tájékoztatásáról szól, többek között arra kötelezi a könnyűipari terméket előállító vállalatokat, hogy meghatározott termékek minőségi tulajdonságait a megrendelő részére tanúsítsák, a termékek lényeges használati tulajdonságairól, használatuk, kezelésük módjáról a fogyasztó részére „a terméken, vagy annak egyedi csomagolásán magyar nyelven közérthető tájékoztatást (használati-kezelési útmutatást)” adjanak. Külön szabályok vonatkoznak a magánkisiparosokra, akik a tanúsítványon nevüket és telephelyük címét is kötelesek feltüntetni. (Magyár Közlöny 1976. évi 45. száma.) E körben utalnak a Kereskedelmi Értesítő f. évi 15. számában megjelent arra a közleményre, amely szerint „a vásárlói panaszok alapján megállapítható, hogy egyes üzletekben gyakran elmulasztják a vásárlók megfelelő tájékoztatását a forgalomba hozott áruk minőségéről, helyes használati módjáról, kezeléséről, stb. Ezek gyakran vonják maguk után a helytelen kezelésből, vagy rendeltetés ellenes használatból származó vásárlói kifogásokat, a vásárlók elégedetlenségét. A hiányos tájékoztatás miatt a vásárlók gyakran olyan tulajdonságokat is elvárnak egyes áruktól, amelyekkel azok nem rendelkeznek”. Megállapítja a közlemény azt is, hogy egyes kereskedelmi egységek gyakran nem tartják be a minőségi kifogások intézésére vonatkozó előírásokat, de a határidőket sem. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a SZÖVOSZ Tájékoztató f. évi 21. számában megjelent arra a közleményre, amely az 1976. évi belső ellenőrzések szempontjait ismerteti, s ezekből itt csupán ennyit idézünk: „Határozottan fel kell lépni a fogyasztók mindennemű megkárosítása (súlycsonkítás, árdrágítás, többszámolás, minőségrontás stb.) ellen. Tárja fel az ellenőrzés a fogyasztók érdekében az indokolatlanul hosszú vásárlási idő okait, a kedvezőtlen vásárlási körülményeket, a szolgáltatások hiányát, stb.”« Végül utalunk az Egészségügyi Közlöny f. évi 11. számában a családi gondozásba adott kisdedek egészségügyi ellenőrzése tárgyában megjelent hivatalos közleményre, amely szerint az anya- és csecsemővédelmi szolgálat során kiemelten kell foglalkozni a gondozásba adott kisgyermekek körülményeivel, s a védőnői látogatások sörán különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a fogadó család a gyermekgondozás alapvető elveit megismerje és alkalmazza. Dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész VÁLASZOLUNK Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Asperján György: VISZONYLATOK Jubileumi közgyűlés  fiaíalka kispap az akácok alá húzódva Moped motor- kerékpária nyergén gondosan összehajtogatta a reverendáját és az aktatáskájába gyömöszölte. Az egyház két öreg önkéntese a kis ravatalozóban rakott rendet. A temetőkapun kitóduló gyászolók a buszokhoz igyekeztek. A tsz-buszon ott díszelgett a felírás: a falubelieket hozta ki. Az új nagy buszt a Volántól bérelték, Pestről, a vállalattól jöttek le rajta. Az özvegy a frissen felhantolt sír mellett __ ült egy meg- bicsakló széken, rázkódott a háta, körötte a szűkebb rokonság néhány tagja. A sírt különösen sok koszorú takarta, mivel a meggyászolt: — A munka frontján esett el — mondta emelt hangon az igazgatóhelyettes, és fogadkozott, hogy gondjuk lesz az özvegyre: — Nem eresztjük el a kezét — közben pedig arra gondolt, hogy: „a jegyzőkönyv megfogalmazásában nyomatékosan ki van emelve a dolgozó felelőssége is”, amint a másnapi értekezleten már hangsúlyozta: — Elvtársak, ez is újabb tragikus erejű figyelmeztetés, hogy a munkahelyi előírásokat be kell tartani és be kell tartatnunk. Ne csak a tragikus áldozatok, hanem stb... Most már a világos színű Volgában, Pest felé tartva, két osztályvezetőjével egyáltalán nem gondol az igazgatóhelyettes az elgyászoltra, aki pedig véletlenül éppen annyi idős, mint ő: — Élete teljében, 53 éves korában ragadta el közülünk a szerencsétlenség — mondta a jobbján ülő osztályvezető által fogalmazott szöveget. Az özvegy pedig még mindig ott ül, nem tud elmozdulni: — Képtelen vagyok itthagyni! — de majd mégiscsak ott hagyja. , ; Az özvegyet két szempár figyeli. Az induló tsz-busz hátsó ülésén kitekeredő nyakkal egy ötvenhárom éves férfi nézi a mocskos üvegen át a sír körüli kis csoportot, az üldögélő özvegyet. A másik figyelő a Volán-busz mellett áll, fiatal ember, a felesége már a buszról integet, hogy jöjjön, szálljon fel. Ök ketten tanúi, aktív részesei voltak a szerencsétlenségnek, a munkahelyi előírások megszegésének”. A szerelőaknába elsőként az áldozat szállt le, alig ért le, máris segítségért kiál- tott, hogy gáz van, és rosszul lett. A fiatalember a szerelőakna mellett állt, a harmadik munkatárs a1 vezetékeket készítette elő s a fiatal odaszólt neki: — Pista bácsi, jöjjön gyorsan, baj van! — s már ereszkedett is le az aknába, pedig utólag a jegyzőkönyv megállapította: „az aknába leereszkedni csak az előírásban foglalt biztonsági intézkedések megtétele után szabad”. És mire a harmadik munkatárs az akna szájához ért, már azt látta, hogy a fiatalember leért, küszködik az ájulttal, majd maga is összecsuklik. És akkor neki kellett cselekednie. Azóta már jó néhányszor végiggondolta a dolgot, különösen a szemrehányások tükrében. A faluban, a részletek ismeretében, elítélték a döntését és igazság szerint nem is értették. Mert Kapui Bálintnak ki az a fiatalember? Senki! összesen három hónapja dolgozik velük. A Pista pedig gyerekkori barátja volt, 25 éve mindennap együtt utaztak be Pestre, és együtt jöttek haza. Ismerték egymás gondolatait, mozdulatait, s ha valakikre azt lehet mondani, hogy igazi komák voltak, hát akkor ők igen. És Kapui Bálintnak nem is volt kedve magyarázkodni. Amikor a baj megtörtént, este, hogy kiengedték a kórházból, átment az özvegyhez és próbálta neki megmagyarázni, de az csak sírt és vádolta Bálintot. Az asszonytól tudta meg, bár kissé elferdítve, a falu is a részleteket. A sírhoz sem ment oda Kapui Bálint, hogy részvétet mondjon, mért éppen ő mondana részvétet, amikor megmenthette volna a barátját. Az is rettenetesen kellemetlen volt neki, hogy a temetés végén a fiatalember odament hozzá a feleségével, és az asz- szonyka sírva köszönte meg, amit a férjéért tett. Kapui Bálint ugyanis látva, hogy mi van lent, ledobta a kötelet, teleszívta a tüdejét, leereszkedett, és nem a régi barát hóna alá csomózta, hanem az alig ismert fiatalembert kötötte át, mert azt már tudta róla, hogy két kicsi gyermeke van, és azt is tudta, hogy csak 25 éves. Nem gondolta ezt akkor végig, csak cselekedett, bízva benne, hogy lesz még ereje a barátját is kimenteni. Mire felindult, már elfogyott a levegő, nyelte ő is a gázt, csak annyi ereje volt még, hogy felhúzza a fiatalembert, aztán el áj Az igazgatóhelyettes rendkívüli jutalmat adott neki, és biztosította, hogy felterjeszti „Életmentő” kitüntetésre. Kapui Bálint csak bólogatott, nem tudta, mit mondjon erre. S ahogy csendesen rázkódott a faluba tartó buszon, mind nehezebbnek érezte a beszélgető emberek között a magányát; s most először az a zavaros érzése támadt, hogy ő valamiért tényleg bűnös, mert csak a temetőben maradottra gondolt, s eszébe sem jutott, mivel olyan természetesnek tűnt az egész, hogy az éppen induló buszon egy fiatalember kezét gyöngéden megfogja a felesége. , Jubileumi közgyűlését és egyben V. szakmai konferenciáját a hét végén Szolnokon rendezi meg a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete. A június 24-én kezdődő háromnapos szakmai konferencia a halmozott fogyatékosságok elvi, elméleti és diagnosztikai kérdéseit elemzi. Ugyancsak Szolnok lesz a színhelye, a konferenciával, párhuzamosan, június 25-én a gyógypedagógiai intézmények úttörőcsapat-vezetői országos tanácskozásának. Megcsapolták a Balatont Több mint egy hónapig nyitva volt a Sió zsilipje. A nyár eleji esőzések miatt az eredetileg tervezettnél egy héttel tovább csapolták a Balatont. A Sió megnyitásának elsődleges célja volt biztonságos vízszintet teremteni a Balatonon, esetleges esős időjárás esetére. A tó szintjének 8 centiméteres apasztásával több mint 40 millió köbméterrel tehermentesítették a Balaton medrét jogszabályokról - röviden
