Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-23 / 147. szám
» y Ügyészi vizsgálat tükrében A t munkavédelmi helyzete A munkavédelmi előírások megtartásának figyelemmel kísérése az ügyészi általános felügyelet fontos feladatai közé tartozik. Ez évben a Tolna megyei Főügyészség és a területi ügyészségek a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelőivel együttműködve a megye 28 mezőgazdasági termelőszövetkezetében megvizsgálták az 1975. év II. félévére vonatkozóan a munka- védelem jogi és törvényességi helyzetét. Az ügyészi vizsgálatok során mindenekelőtt a vizsgálandó szövetkezet általános és jellemző munkavédelmi statisztikai adatait tártuk fel, majd az adatok feltárása után a munkavédelmi előírások betartását ellenőriztük. Ennek keretében vizsgáltuk a szövetkezeti munkavédelmi szabályzatok megfelelőségét, a munka- védelmi intézkedési tervek elkészítését és végrehajtását, a munkavédelmi oktatást és a munkavédelmi felkészültség ellenőrzését, a szemlézést Vizsgálatunk fontos kérdése volt az üzemi balesetek nyilvántartásának ellenőrzése és kiemelt súllyal elemeztük a bekövetkezett üzemi balesetek kivizsgálását. Kiemelt területe volt vizsgálatainknak az üzemi baleseti kártérítés jogi szabályai érvényesülésének biztosítása. A vizsgálat feltárta, hogy a termelőszövetkezetek gépesítése, a termesztési és termelési rendszerek bevezetése következtében az üzemi balesetek jellege megváltozott, közelít és hasonlóságot mutat az ipari üzemi balesetekhez. Biz a hasonlóság azonban megmutatkozik az üzemi balesetek számának alakulásában, és sajnos a kiesett munkanapok számának növekedésében is, « T ',!V yftfyii+A „ avaly; a második félév-^ ben a megye általunk _ vizsgált 28 termelőszövetkezetében 326 nyilvántartott üzemi baleset fordult elő, vagyis a 12 600 tagot tömörítő tsz- tagság 2,5 százalékát érintette egy félév alatt. Az üzemi balesetek száma a hasonló időszakhoz képest 7 százalékkal növekedett. A hekövetkezett üzemi balesetek miatt a termelőszövetkezetekben 6315 munkanap esett ki, egy üzemi baleset átlagosan 21 munkanap-kiesést jelentett. Ezek a statisztikai adatok is azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetek munkavédelmi helyzete nem kielégítő. Ezért a balesetmentes munkavégzést szolgáló megelőző intézkedésnek és ezen belül a sokszor csak formálisan megtartott és lebecsült munkavédelmi oktatásnak és munkavédelmi szemlének nagy jelentősége van; | ; A vizsgálat feltárta; hogy az ellenőrzött szövetkezetek munkavédelmi szabályzatának csak mintegy fele kifogástalan. A munkavédelmi szabályzatok fontosságára tekintettel a sző-. ' 1976. lúnim 22. vetkezet vezetőségének, a biztonsági megbízottaknak és a tanácsi szakigazgatási ^szerveknek több gondot kellene fordítaniuk a szabályzatok színvonalas elkészítésére, azok időbeni módosítására és a bennük foglalt munkavédelmi szabályok tényleges végrehajtására is. A szövetkezetek mindegyike elkészítette munka- és egészségvédelmi intézkedési tervét, melynek realizálásáról a pénzügyi tervben is gondoskodtak. A szövetkezetek ténylegesen sok anyagi eszközt fordítanak az erő- és munkagépeknek, munkaeszközöknek és termelőeszközöknek az előírt biztonsági felszerelésekkel történő ellátására, valamint az egészségre ártalmas munkát végzők részére előírt védőruhák és védőeszközök beszerzésére. A termed lőszövetkezetek fejlődését mutatja az a tény is, hogy a kötelezően előírt védőruhákon kívül — mint az ipari üzemekben — már munkaruhát is juttatnak tagjaiknak és így a tagok szociális helyzetét is javítják. (Kurdi Uj Élet Mező- gazdasági Termelőszövetkezet) A termél őszöve tkezeti demokrácia, mint a szövetkezeti mozgalom alapelve azt is jelenti, hogy a tagság tájékozott legyen a szövetkezet minden tevékenységével és saját helyzetével összefüggő kérdésben. A szövetkezetek ezt az alapelvet is megsértik akkor, amikor a tsz tagságát — a jogszabályi előírással ellentétben — évenként vagy egyszer sem, vagy a jogszabályi célt megsértve egykét mondatban tájékoztatják a szövetkezet általános munka-j védelmi helyzetéről. (Szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz, paksi Dunámén ti Egyesülés Tsz, tamási Béke Tsz, kaposszekcsői Kossuth Mg. TszJ Á A balesetelhárítási oktatások — mint az egyik legfontosabb megelőző intézkedés — nyilvántartása tekintetében a vizsgálat igen sok és súlyos mulasztást tárt feL A termelőszövetkezetek 60 százalékánál a rendelkezésre álló iratokból nem lehetett megállapítani, hogy az újonnan belépett dolgozókat a munkába állítás előtt elméleti és gyakorlati balesetelhárítási oktatásban, az ismétlődő oktatáson mulasztó személyeket pedig pótoktatásban részesítették volna. A pontosan és szakszerűen vezetett nyilvántartásra — az ellenőrizhetőségen kívül — azért is szükség van; mert bekövetkezett üzemi baleset esetén a baleseti jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az elméleti és gyakorlati baleset- elhárítási oktatás időpontját is. Ugyancsak a vizsgált szövetkezetek 90 százalékában nem tudtuk megállapítani annak a jogszabályi előírásnak a betartását sem, mely szerint az ok; tatáson részt vett személyeket vissza is kell kérdezni az ismertetésre került anyagrészből. A termelőszövetkezetek a munkavédelmi szemléket lelki- ismeretesen folytatják le, azonban gyakran olyan hiányosságok megszüntetését rendelik el, amelyeket — minden ellenőrzés nélkül — az adott munkahely vezetőjének saját hatáskörében már régen meg kellett volna szüntetnie. Az üzemi balesetek nyilvántartása és kivizsgálása során a szövetkezetek túlnyomó része nem tartja be a jogszabályi előírásokat. Az üzemi baleseteket nem tartják nyilván megfelelően és az üzemi balesetek felét késedelmesen vizsgálják ki. A késedelmes kivizsgálások oka az, hogy maga a sérült dolgozó, munkatársa, vagy pedig a munkahelyi vezetője késedelmesen jelenti a biztonsági megbízottnak a balesetet. A különböző szervek részéről történő vizsgálatok ellenére még mindig gyakori az a súlyos mulasztás a szövetkezetek egyhar- mad részéről, hogy a baleseti sérültet nem hívják fel írásban az üzemi balesettel összefüggő kárának érvényesítésére, így a dolgozók a kioktatás hiánya miatt nem is fordulnak az egyébként igen sok esetben jogos igényükkel a szövetkezethez. Az ügyészség a mulasztás miatt a szükséges intézkedést megtette és kirívó esetben, a tolnanémedi Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben, fegyelmi eljárást kezdeményezett a munkaköri kötelességét megszegő biztonsági megbízott ellen. Ä szövetkezeteknél még mindig bizonytalanság tapasztalható abban a kérdésben, hogy a bejelentett kártérítési igényt a szövetkezet mely szerve bírálja el. Emiatt az eljárás sok esetben formális, az elbírálás késedelmes és bürokratikus. A vizsgálat sdrán javasoltuk, hogy ha a szövetkezet a tag által bejelentett kártérítési igénnyel maradéktalanul egyetért, akkor a szövetkezet vezetősége vagy elnöke intézkedhet a kártérítés kifizetése iránt. Ellenkező esetben — tehát elutasítás vagy kármegosztás esetében — az elnök vagy a vezetőség semmilyen intézkedést nem tehet, hanem a tag által bejelentett igényt az ügyre vonatkozó iratokkal a szövetkezet döntőbizottságához kell továbbítaniuk érdemi állásfoglalás kialakítása céljából. A z elsősorban feltáró és segítő szándékú ügyészi vizsgálat alapján tett Intézkedéseinkkel reméljük hozzájárultunk a mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkavédelmi helyzetének további javításához. Dr. Hankovszky Zsolt ügyész Egészségügy Egy szép hivatás vállalóit keresi 4200 üres állás » Várják az érettségizetteket - Főiskolai képzés Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége az elmúlt héten tartott sajtótájékoztatót a közép- káderképzésről, az egészség- ügyi ellátásnak arról a gondjáról, amit a szakdolgozók hiánya jelent MAGYARORSZÁGON az 1975-ös adatok szerint 92 000 engedélyezett szakdolgozói állás van: 87 OOo a betöltött, 4200 az üres. Vidéken a következőképpen alakult a helyzet: az engedélyezett szakdolgozói állások száma 66 541, betöltött 64114, üres 2427. Budapesten 25 507 állás van, ebből betöltötték 23 694-et, üres állás 1813. A szakdolgozóknak közel 80 százaléka szakképzett, a szakképzetlenek kb. egyhar- mada munka mellett tanul. A szakdolgozói munkakörökből ki kell emelni az ápolónőit, amiből legnagyobb a hiány és legnehezebb az utánpótlás. Az INTÉZETEKBEN 15 ezer általános, 5300 gyermek- és 2000 elmeápoló dolgozik, a szülészeti osztályokon 2200 szülésznő van: tehát összesen 24 500 ápolónő. Az említett négy szakmában 1200 az üres állás. a beosztott általános ápolónői állásoknak Budapesten 8,6 százaléka betöltetlen, vidéken 3,5 százaléka üres. A helyzetet nehezíti, hogy az üres állások mellett a dolgozók 20—30 százaléka betegség, gyermekgondozási segély, stb. miatt tartósan távol van munkahelyétől. Az elmúlt években történtek intézkedések, hogy több legyen az ápolónő. A IV. ötéves tervben több kiemelt kedvezményben részesültek az ápolónők. 1970-től a három- műszakosok közül a szakképzettek 200—800 forint, a szakképzetlenek 100—600 forint munkahelyi pótlékot kapnak. 1971-ben általános bérrendezés volt: az átlagos alapbér 10,3 százalékkal emelkedett, s 1663 forint lett. 1974-ben, szeptember l-gyel felemelték az éjszakai pótlékot. Az ápolónők az eddigi 10, illetve 20 százalék helyett 30—50 százalékot kapnak. A kórházakban az ápolónők munkaideje 1975. január 1-től heti 42, másutt heti 44 óra. Ez év január l-től az egészségügyi dolgozók évi bér- fejlesztése 5 százalék. ENYHÍT a munkaerőgondokon, hogy 1972. januárjától a nyugdíjkorhatáron túl is dolgozó ápolónők, szülésznők, csecsemő- és gyermekgondozónők évente 7 százalék ösztönző nyugdíjpótlékban részesülnek. 1975-ben, és 1976-ban engedélyezték, hogy az ápolónők nyugdíjuk megtartásával teljes munkaidőben dolgozhassanak. A szakszervezet elnöksége úgy látja, hogy az 1971-es bérintézkedés hatása ma már közel sem olyan pozitív, mint akkoriban volt Ezért szükséges ismét napirendre tűzni a három műszakban dolgozó ápolónők újabb bérrendezését Több mint 140 nővérótthon van az országban, közülük nem egy korszerű, kényelmes, kulturáltan berendezett, s mintegy 6500 lakójuk zömében ápolónő. Üjabb nővérotthonokra van szükség és arra, hogy garzonházak épüljenek. Az érettségizett jelentkezők munka mellett kétéves tanfolyamon szereznek ápolónői képesítést. a kórházban heti 33 órát dolgoznak, a többi időben tanulnak. Tantárgyaik: anatómia, élettan, mikrobiológia, kórtan, sebészet, belgyógyászat, stb. Fizetésük kezdetben körülbelül 1600 forint, az intézményekben a napi étkezés rendkívül kedvezményes. 1975. szeptember l-től ai szakdolgozók tanfolyam jellegű képzése megszűnt, beillesz-; kedett az általános oktatás rendszerébe. AZ ÁLTALÁNOS iskola elvégzése után közvetlenül két iskolatípusban lehet az egészségügy keretében tovább tanulni és szakképesítést szerezni : a hároméves- nappali egészségügyi szakiskolán és a négyéves nappali egészségügyi szakközépiskolán. Mind a szakiskolában, mind a szakközép- iskolában általános ápolói és általános asszisztensi szakképesítést nyernek. A szakiskolások munka mellett két év alatt érettségizhetnek. A most jelentkezők az általános ápolói szakképesítés megszerzése után tovább szakosodhatnak, előre; haladásuk lehetőségei és feltételei azonosak az egészségügyi szakiskolát vágy egészségügyi szakközépiskolát végzettekével. Lehetnek gyermekápolónők; intenzív-terápiás nővérek, műtő-, anaeszteziológus asszisztensek. A TOVÁBBKÉPZÉSRŐL aA Egészségügyi Szakdolgozók Központi Továbbképző Intézete gondoskodik. 1975. szeptemberétől az Or; Vostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karán felsőfokú képzés indult hét szakterületen. (Védőnő, gyógytornász, diétásnővér, közegészségügyi-járványügyi ellenőr szakon) hároméves nappali főiskolai képzés, és (egészségügyi szakoktató, intézetvezető nővér, mentőtiszt szakon) kétéves levelező tagozattal. A főiskolai képzést rövidesen kiterjesztik meghatározott ápolónői kategóriákra is. Ezt indokolja az ápolás növekvő színvonala és egyben perspektívát ad az egészség- ügyi szolgálatot hivatásul választó fiataloknak. Mohács Befejeződött az 1526-os tömegsírok feltárása A mohácsi csatatéren, Sátorhely közelében, befejeződött az 1526-os tömegsírok feltárása és a régészeti munka befejeztével — az eredeti tervnek megfelelően — visszahantolták őket. A sírokban a török elleni honvédő ütközet magyar hősei nyugszanak. A temetkezőhelyre földmünkák során bukkantak a téli-tavaszi hónapokban. Itt épül ugyanis a történelmi emlékhely, amelyet a „mohácsi vész” 450. évfordulója alkalmából a hősök tiszteletére emelnek. A három sírban együttesen 800—900 hősi halált halt magyar katona pihen. A magyar sereg szekértábora állhatott ezen a helyen, s a tábor védelmében elesett harcosok nyugszanak itt. Bizonyos, hogy elkeseredett csata és iszonyú öldöklés folyt, hiszen alig másfél ezer négyzetméternyi területen fekszik az öt tömegsír. A sátorhelyi tömegsírokat méltó módon megjelölik, s ezek állnak majd a történelmi emlékpark középpontjában.
