Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-23 / 147. szám

Szociálpolitikai tervezés Sokan állítják minden alap nélkül —, hogy a szocializmusban lényegét te­kintve minden tervezés „szo­ciális tervezés”, hiszen célja és centruma a dolgozó ember. Mégis fel kell figyelnünk ter­vezésünknek arra az ágára, amely a 7Ö-es években ter­jedt el a szocialista országok­ban. Ez a tervezési ág annyira új, hogy egységes elnevezése sem alakult még ki. Nevezik „szo­ciális tervezésnek” (főként a Szovjetunióban) lényegében ennek magyar fordítása —, de sok szempontból más tarta­lommal —, a „társadalmi ter­vezés” elnevezés, ugyanakkor vállalataink leginkább „szo­ciálpolitikai tervezés” néven ismerik és alkalmazzák. Ha nagyon röviden foglal­juk össze tartalmát, azt kell mondanunk, a gazdasági te­vékenység társadalmi vetüle- tének, hatásainak tervezését jelenti. Az egyes elnevezések különbségei éppen abban rej­lenek, hogy a terv a társadalmi viszonyok milyen tág körét öleli fel (népgazdasági, ágaza­ti, területi, üzemi, vállalati). A vállalati szociálpolitika tervezése a dolgozókról történő gondoskodást, a közösség em­beri viszonyainak a fejleszté­sét szolgáló célokat és eszköz- rendszert öleli fel. Ennek érde­kében a szociális terv már ma is betölt bizonyos „integratív” funkciót, azaz összegez és egye­sít egy sor tervet és tevékeny­séget, amelyek a vállalat gaz­dasági tevékenységére épülve, azzal összefüggésben, a szo­ciális fejlesztésre vonatkoz­nak. Melyek tartoznak ide konk­rétan: amelyek a nők helyze­tének javítására, az ifjúsági törvény végrehajtására, a mun­kások helyzetének javítására, a közművelődés vállalati felada­taira vonatkoznak; amelyek a munkaerő-, valamint a bér- és jövedelemgazdálkodás szociál­politikai vonatkozásait, külö­nösképpen az alacsony alap­bérek emelésének mértékét, a gazdasági hatékonyságból ere­dő munkaerő-átcsoportosítások szociális feltételeit tartalmaz­zák; a szakmai képzés — to­vábbképzés programja. A munkavédelemmel és a munkakörülmények fejleszté­sével kapcsolatos intézkedési tervek (idetartozik: az öltöző­mosdó, munkahelyek világítá­sa, lég-, hőkondicionáíása, és a ruha-, védőfelszerelés stb. fel- adatcsoportja). Ugyanakkor a vállalati szo­ciális terv felöleli az üzem­egészségügyi intézkedési ter­vet; a munkahelyi emberi vi­szonyok fejlesztésével, a közös­ségi neveléssel, mozgalmi ak­tivitással kapcsolatos tevé­kenységek programját; a válla­lati szociális ellátások, jutta­tások, kedvezmények tervét. Természetesen ma még nem állíthatjuk, hogy a szociális terv egésze ugyanolyan rész­letességgel, ugyanolyan minő­ségi színvonalon kimunkált a különböző vállalatoknál. Általában 3e“’ munkavégzéssel közvetlenül összefüggő szociális ellátás ter­ve (pl. egyenruha, védőruha, öltöző-mosdó, munkásszállás, stb.) jól kidolgozóit és a mun­kavégzéssel nem közvetlenül összefüggő szociális ellátás ter­ve (pl. lakásépítési támogatás, gyermekintézmények, üdülte­tés, sport, stlj.) is tükrözi, hogy a vállalatok mindinkább felis­merik ezen juttatások szerepét a dolgozók megtartásában, jó közérzetük és munkateljesít­ményük biztosításában. Ugyan­akkor a társadalmi szociálpoli­tikai feladatok (pl. nők és fia­talok, nagycsaládosok kiemelt kezelése) vállalati alkalmazása még sokszor csak formálisan valósul meg; a munkahelyi emberi viszonyok fejlesztésé­nek terve pedig úgyszólván még ismeretlen vállalataink számára. Mindezek alapján hogyan vázolhatjuk fel a fejlődés irá­nyát. A jövőben — az anyagi igé­nyek kielégítettségének függ­vényében — előtérbe kerülnek a humán szükségletek, azaz a társadalmi elismerésre, a jó munkahelyi viszonyokra, a to­vábbtanulásra, az előmeneteli perspektívára stb. vonatkozó igények. Ez hatással lesz a szo­ciális tervezésre is, s új köve­telményeket támaszt a terve­zés adatbázisával szemben. Megnő az érdeklődés olyan adatok iránt, amelyek ma még csak töredékesen állnak ren­delkezésre vállalatainknál, vagy éppen ismeretlenek, mint pl. a dolgozók lakáshelyzete, munkahelyi, személyi aspirá­ciói (törekvései) stb. A teljes kompexitásban fel­épülő szociális terv magába integrálja majd a vállalati munkaügyi és szociálpolitikai tervezés ma még legtöbbször széttagolt részfeladatait, s ez­zel új szintre emelkedhet a vállalati tervezés egésze: a ma még széttagolt, egymással csak laza kapcsolatban lévő tervek helyére két komplex terv lép, amelyek fő mutatóik tekinteté­ben pontosan összehangoltak, — a termelési terv és a szociá­lis terv. E két terv kifejeződé­se lesz annak a ténynek, hogy minden vállalat gazdasági és társadalmi egység, s e két vo­natkozásuk nem szakítható el egymástól. A szociális -™ïS napra formálódik gyakorlatá­ban már ma is kitapinthatok ezek a tendenciák, s egyre in­kább meghatározókká válnak a vállalati tervezésben. Mun­kánk, közérzetünk, egész élet­módunk természetes, szocialis­ta elemeként. Szirmai Péter Űj gépsor a Paksi Konzervgyárban A borsószezon kezdete óta egy új gépsor dolgozik a Paksi Konzervgyárban. A borsó­vonal nemrég üzembe állított új egységének teljesítménye a korábbinál kétszer nagyobb, de kezeléséhez annyi ember kell, mint a régihez, s emel­lett sokkal jobb minőségű munkát végez. Tökéletesebben adagolja a borsószemeket a konzervdobozokba, s ponto­sabban zár. Az új gépek üzembe állí­tásával a gyár ismét lépett egyet előre. Ez a beruházás is része annak a folyamatnak, melynek során a berendezések tökéletesítésével, korszerűbb gépek beállításával csökkentik az élőmunkaigényt, enyhítik a Pakson oly gyakori munka­erőgondokat. Az már nem a konzervgyár dolgozóinak hibája, hogy a gép teljes kapacitását nem tudják folyamatosan kihasz­nálni. A hűvös tavaszi idő miatt késett a borsószezon. A bét elejéig a 675 vagon szer­ződött borsóból csak 130 va- túljutott a gyár a borsószezon gonnyit kaptak meg. A ko- félidején. rábbi években ilyentájt már Fotó; szí jelentjük a végrehajtó bizottságnak A pártalapszervezet termelést segítő, ellenőrző munkájáról készített jelentést a szekszárdi járás nyolc alapszervezetének vezetősége. A pártmunka e nagyon fontos részéről és a további feladatokról szólnak. Töb­bek között az alábbiakat írják. 3. Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet — Szövetkezetünk fő tevé­kenysége a KGM-vállalatok- kal való kooperációs együtt­működés, a műszeripar körébe tartozó néhány saját termék, valamint a gépipar körébe tar­tozó javítás-szolgáltatás. Leg­főbb kooperációs partnereink a MOM, a Videoton, a Mecha­nikai Laboratóriumi Vállalat, a Győri Vagon- és Gépgyár és az IKARUSZ. A MOM és a Videoton részére számítás- technikai alkatrészeket és ki­sebb perifériaegységeket gyár­tunk. A közúti járműprogram keretében az MVG és az IKA­RUSZ részére fűtőkészülékeket készítünk. A Mechanikai La­boratóriumi Vállalat részére pedig stúdió magnetofon alkatrészeket gyártunk. A KGM-vállalatokkal való koo- peráci. 1974-ben elérte éves termelésünk 75 százalékát. A Ganz Műszer Művekkel kö­tött szerződés alapján átvet­tük néhány olyan műszer gyártását, melyek a hivatko­zott vállalatnál kisebb szériát jelentettek. Ezáltal az átadó­nál kapacitás szabadult fel más — népgazdaságilag fon­tosabb — termék gyártására. A fenti tevékenységeken kí­vül részben önálló fejleszté­sű, részben vásárolt licenc alapján üzemanyag-fogyasz­tásmérőket, kórházi nővér­hívó és kórház-fertőtlenítő be­rendezéseket gyártunk. Javító-szolgáltató tevékeny­ségünk — mely a teljes ter­melésünk kb. 10 százalékát te­szi ki — felöleli a gépipar te­rületére tartozó szinte vala­mennyi tevékenységet Szövetkezetünk létszáma 529 fő. Fizikai dolgozóink száma 398, ebből 204 szakmunkás. Nődolgozóink száma 234, a 30 éven aluliak száma 183. Amikor szövetkezetünk tag­sága megalkotta fennállásunk óta első ötéves tervét, az a cél vezérelte, hogy az előző évek eredményeire alapozva — és hibáin okulva — szövetke­zetünk tovább fejlődjön szer­vezetileg, műszakilag, anyagi­lag egyaránt,, ugyanakkor ja­vítsa szövetkezetünk tagságá­nak élet- és munkakörülmé­nyeit, emelje politikai, szak­mai műveltségét, nem utolsó­sorban javítsa anyagi helyze­tét. Alapszervezetünk gazdaság- irányító, ellenőrző és segítő munkáját nagyban elősegíti az a tény, hogy szövetkezetünk valamennyi választott szervé­ben párttagságunk képviselve van, így mindenről azonnal értesül az alapszervezet veze­tősége. Alapszervezeti Vezetőségünk széles körű felmérést végzett a dolgozók és a szövetkezetét irányító gazdasági vezetők kö­rében. Megállapítottuk, hogy a dolgozók és a szövetkezetei irányító gazdasági vezetők igénylik a tájékoztatást egy­más munkájáról, és elvárják, hogy a felvetődött problémá­kat, javaslatokat egyértelmű­en, megnyugtató módon ren­dezzék. A párt- és gazdasági vezetés munka- és üzemszervezési fel­adatainak végrehajtását jól segíti az 1975. január 20-án megalakult DH-bizottság ered­ményes munkája. A dolgozók közel 100 olyan bejelentést tet­tek, amelyek hibát jeleztek és kiküszöbölésükkel javult a hatékonyság. Vannak területek, ahol meg kell értetni a vezető beosztású munkatársainkkal, hogy nem­csak szakmailag, hanem poli­tikailag is felelősek a beosztott dolgozók neveléséért. A gazdaságvezetéssel az együttműködés a helyes bér­politika kialakításában jónak értékelhető. Dolgozóink jöve­delme szinte egyenletesen emelkedett az elmúlt évek so­rán. A helyesen kialakított bérpolitikánkon belül kisebb- nagyobb mértékű aránytalan­ságok vannak, a korábban ki­alakított helytelen bérarányok miatt. Vezetőségünk véleménye az, hogy a jövőben sokkal na­gyobb feladatokat tudunk megoldani, mint eddig, csak az_ adminisztrációs, termelést előkészítő és termelést irá­nyító munkánkat jobban meg kell szervezni, és a munka­fegyelmet meg kell szigoríta­ni. A határozatok hely; végre­hajtására az alapszervezet in­tézkedési terveket készít. A végrehajtást folyamatosan el­lenőrizzük. A szocialista munkaverseny jelentősen hozzájárult szövet­kezetünk korábbi és jelenlegi gazdasági eredményeihez. A munkaverseny szervezésével, irányításával a szövetkezeti bizottság foglalkozik, tevé­kenységét a pártszervezet egész évben folyamatosan el­lenőrzi. A tömegpolitikai oktatáson az utóbbi időben sokat fog­lalkoztunk a közgazdasági és üzemgazdasági témák feldol­gozásával annak érdekében, hogy dolgozóink jobban meg­értsék az össztársadalmi, üze­mi és egyéni érdekek össze­függő kérdéseit. Alapszervezetünk kommu­nistái képesek arra, hogy el­fogadtassák pártunk politiká­ját, és mozgósítsanak a kö­zös cél megvalósítására. A szakmai munkában a legtöbb esetben kiválóan helytállnak. Meggyőződésünk, hogy a szilárd alapokon, álló, jól kép­zett és öntudatos tagsággal rendelkező szövetkezetünk tel­jesíti a népgazdasági tervből ráháruló feladatokat. 1976. június 23.

Next

/
Thumbnails
Contents