Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-13 / 139. szám

Repülőgép-szerelők Víz alatti régészet A Pestvidéki Gépgyárban tanulnak a repülőgép-szerelők és -műszerészek. A középiskolai végzettséget kívánó szakmákat a merev és forgó szárnyú gépek szerelését, javítását, a ha­gyományos repülőgépmotorok, sugárhajtóművek és helikop­termotorok, valamint a rádiós- ég navigációs műszerek javí­tását két év alatt sajátítják el a tanulók. „Mera” Múzeum ínyenceknek Gasztronómiai múzeum nyílt Lodzban a „Kaskad” élelmiszerkombinát épületé­ben. Ősi, elfelejtett recep­teken és régi szakácsköny­veken kívül különböző ko­rokból származó étkészletek és pincérruhák láthatók a kiállításon. A múzeumban jelentős szakkönyvtár és egy kísérleti konyha is mű­ködik, s az étteremben jó néhány régi fogást meg le­het kóstolni. A víz alatti régészet érde­kes ága a hajóroncsrégészet. Minden víz alatti lelet mond valamit az utókornak, de a régész számára a hajóroncsok felkutatása mindig a legizgal­masabb feladatnak számít. A hajónapló, régi írások, pénzek, fegyverek, vasalások, díszíté­sek a legtöbb esetben egy jól konzervált külön kis világot jelentenek. Hőén tükrözik a le­letek azt a kort és azt a civi­lizációt, amelynek szolgálatá­ban a hajó ilyen, vagy olyan okból a hullámsírba került. Port-Vendres földközi-ten­geri kikötő, Dél-Franciaor- szágban, közvetlenül a spanyol határ mellett fekszik. Halá­szok első ízben 1972-ben je­leztek víz alatti hajóroncsot a kikötő külső vizein. A francia régész búvárok tüstént meg­kezdték a víz alatti kutatást. A hajóroncs lokalizálása után elsősorban a rakományra vol­tak kíváncsiak. Merüléseik so­rán megállapították, hogy az ókori római gálya ónt szállí­tott, amikor az utolsó útján a hullámsírba került. Az ón mellett az amforákban olajat is találtak. Régészek és törté­nészek a további kutatások so­rán visszapörgették ennek a hajónak az útját térben és időben.« I. e. az I. században az Ibér- félsziget jelentős nyersanyag- bázisa volt a római biroda­lomnak. Élelmiszereket és nyersanyagot szállítottak a gá­lyák innét, a birodalom kü­lönböző térségébe. Az amfo­rákban szállított olaj a Gua­dalquivir völgyének vidékéről származott, míg a szintén ra­kományt képező szárított ha­lat annak idején Spanyolor­szág déli partjain fogták ki a tengerből. A régészek az élel­miszerekből következtették ki, hogy a hajó valamelyik spa­nyolországi kikötőből indult ki és Galliában kellett volna ki­rakodnia. Port-Vendres vizein érte a hajótörés. A kor meghatározásánál stí­luselemzést végeztek a régé­szek, carbonanalizisra nem . • Nem a rég múlt emléke ez az óriási hajócsavar. Az amforákban olajat is ta­láltak. ... y.--« . : : M Film készül a tengerfenék világáról. volt szükség. Az amforák ko­rát a formai és típusjegyek alapján i. u. 20—50 évre be­csülték. A leletek közül az ór- rudak keltettek legnagyobb ér. deklődést. Ökori szerzők, így Diodorus, Strabon és Plinius egyöntetűen állítják munkáik­ban, hogy az ókorban az Ibér- félszigelen ónbányák üzemel­tek. Az írásos emlékek mel­lett a tárgyi bizonyítékokat a régészet mjnd ez ideig nélkülöz, te az ókori ibériai ónbányá­szattal _ kapcsolatban. Ez a Port-Vendresnél elsüllyedt ón­szállítmány azonban most alá­támasztja az ókori szerzők ál­lítását. Egyes ónrudakon a bélyeg­zés szövegét el lehetett olvas­ni, a víz nem mosta szét a kontúrokat. Az ókori római tengeri expedíciót egy Vale­rius nevű állami hivatalnok vezette. Hivatalos címe: ,;com- mitaris” volt a birodalmi ranglistán. A régészek és a történészek elemzései szerint a hajótörés i. u. 41—42-ben, vagy i. u. 48-ban következett be Port-Ver)dres kikötő köze­lében. Lengyelországban az utóbbi években lendületes fejlődésnek indult az elektronikai ipar. Ezt az iparágat képviseli a varsói „Mera” gyár is, amely már több mint két éve a „Mera 300” kisméretű számítógép-soroza­tot, pontosabban családot gyártja. A „családtagok” bár­melyike különböző rendszer­variánsokban alkalmazható az ipari üzemek technológiai fo­lyamatainak vezérlésére. Így például a „Mera 305” a helyi rendszer irányítására, az ügy­vezetés vezérlésére alkalmazha­tó (anyaggazdálkodás, opera­tív tervezés, könyvelés, stb.). Ennek a kis gépnek 4 egység­ből álló dobmemóriája van, amelyek mindegyike 20 millió jel befogadóképességű. A „Mera 300” család gépei­nek alkalmazása az ún. nagy információhalmazok feldolgo­zásához lehetővé vált a „Mera” minikómputer-üzem szakembe­rei által kidolgozott új típusú dobmemóriák alkalmazása. Ez igen nehéz és,bonyolult gyár­tási folyamat. Érdemes hozzá­tenni, hogy a minikompuler- üzem .évi termelési értékének növekedése élérj a 60 százalé­kot, ami a legjobban érzékelte­ti a vállalat fejlődési dinami­I t Összecsukható jármű avagy parkolás szűk helyen káját. Kiszállunk belőle... összecsukjuk.« és a falhoz támasztjuk. »

Next

/
Thumbnails
Contents