Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-13 / 139. szám
Szép nyarat várhatunk a hűvös tavasz után? A z Országos Meteorológiai Intézet távprognosztikai csoportjának dolgozói az elmúlt tavaszra visszatekintve úgy találják, hogy az utóbbi három hónapban az időjárás a sokévi átlaghoz viszonyítva „kissé hűvösen viselkedett.. Az idei március az ország egyes részein —3,5 fokkal is eltért a szokásos átlagtól. Ahol pedig nem volt ilyen nagy az elmaradás a várható értéktől, ott is adós maradt a tavasz első hónapja 1,9 fokkal. Márciusban Mosonmagyaróvár és Budapest térségében volt a leghidegebb, Kalocsa, Pécs viszont kevésbé didergett. A csapadékátlag megfelelt a Várhatónak. Április igazolta azokat, akik szeszélyesnek tartják. Akadt olyan körzete az országnak, ahol plusz 0,7 fokkal melegebb volt a sok éve megszokottnál, de előfordult olyan térség is, ahol viszont —0,9-cel elmaradt a felmelegedés a sokévi átlagtól. Viszonylag meleg volt az április nagy része a budapesti és a szegedi mérőállomás adatai szerint, a leghidegebb pedig Kecskemét körül. Az országos csapadékátlag alig tért el a megszokottól: mindössze 2 milliméterrel volt több. ! Máj üst az első 26 nap adatainak feldolgozása után így jellemezték a meteorológusok: a hónap átlaghőmérséklete valamivel a sokévi átlag ■ alatt maradt, különösen a déli részeken, Szeged, Pécs, Kalocsa vidékén volt a megszokottnál hidegebb az időjárás. A csapadék mennyisége ugyancsak elmaradt a klimatológiai átlagoktól egy kevéssel. Ha pedig előretekintünk az előttünk álló hónapokra, az alábbi távprognózis jellemzi az idei nyarat: A júniusi felmelegedés előreláthatólag megfelel majd a sokévi átlagnak. Nyugat-Du- nántúlon — a mosonmagyaróvári észlelőállomások körzetében — 18,8 körül alakulhat a havi középhőmérséklet. Szegednél viszont ez az érték magasabb-lehet két fokkal is. Az országos csapadékátlag a szokásos júniusi 78 millimétert valószínűleg meghaladja. Júliusban általában szép időt várhatunk: a hőmérséklet országosan megfelel a klimatológiai szokványnak, ezen belül persze lesz szóródás: Nyugaton 20,4 — a fővárosban 21,9 — a Dél-Alföldön 22,7 lesz a havi középhőmérséklet, beleszámítva természetesen a meleg nappalokat és a valamivel hűvösebb éjszakákat is. A megadott értéken belül persze lehet egyes heteken perzselő meleg, amit lehűlés válthat fél. (Két példa: 1950. július 4-én 30,8, 5-én 31,9-es napi átlagot mértek a fővárosban! A nyári hidegrekord pedig 1943-hoz fűződik; ebben az évben a június az egész országban barátságtalanul hideg volt. 16-án Mosonmagyaróvár 13,1 fokos napi középhőmérsékletet jelentett, s ez —5,7 fokkal maradt el a sokévi átlagtól.) Folytatva a nyári előrejelzést: augusztusra a távprog- noszták kisebb lehűlést várnak, a júliusról jelzett átlagok így módosulnak: Magyaróvár térségében 19,7, Budapest környékén 21,4, Szeged vidékén 22,3 lesz a havi átlag. A csapadék valamivel az 57 milliméteres sokévi átlag fölött várható. 0 * * sszegezésiil : az idei nyáron a viszonylag kellemes időjárású években megszokott melegre számíthatnak a nyaralók, bár a nyár végén kissé hűvösebbre fordul az idő. Eső sem több. sem kevesebb nem lesz, mint egy szabályosan viselkedő nyáron lenni szokott. ‘ ' Úszódaru Szíriának A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében sorozatban gyártják külföldi megrendelők részére az úszódarukat. Most készült el az első 32 tonna teherbírású dara, amely Szíriában dolgozik majd. Befejezés előtt áll a szovjet megrendelésre készített 25 tonnás is. (MTI-foto: Bara István — KS> Sétálóutca Haliéban A környezetvédelem a Német Demokratikus Köztársaságban is közüggyé vált. Különösen fontosnak tekintik az ország nagy ipari körzeteiben, mint például Halléban, a vegyipar egyik központjában. A belváros egy részéből máris kitiltották a levegőt szennyező, zajos gépkocsikat, és az utcákat kizárólag gyalogosok használhatják. A képen: Halle egyik sétálóutcája, a Klement-Gottwald-Boulevard. (Panorama DDR — KS) Mozaikok az NSZK-ból Mintegy 100 000 házasságot bontottak fel a Német Szövetségi Köztársaságban 1974 folyamán, azaz 9," százalékkal többet, mint az előző évben. 70 000 esetben a feleség adta be a keresetet, a többiben a fér1’ A legtöbb házasság egyébként re a kritikus „hetedik évben” b Ük fel, hanem a harmadikban Az NSZK-ban 1975-ben ismét r. a közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma. Míg 1974-ben 14 614. személy vesztette életét köz. úti baleset következtében, az el-' múlt évben 1,4 százalékkal megszaporodtak: 14 824-ré. * Az autópályák fűvel benőtt pad i..és kereszteződései,.háromszöge .dór-rezervátumokká lettek. Ezé.. ■:n a helyeken, ahová az ember ig. teszi be a lábát, becslések óérint kerek 200 000 szarka fészek de furjek, ölyvek és vércsék - is előszeretettel raknak fészket ilyen helyeken. Kántor a képernyőn Rin-tin-tin. Az idősebb mozirajongók még talán emlékeznek erre a „csodakutyára”, amely a húszas esztendők végén, a harmincas esztendők elején jó néhány film főszerepét játszotta. Most egy magyar kutya; Kántor, amely előbb két róla szóló könyv (írta Szamos Rudolf) hőseként lett népszerű, ötrészes televíziófilm-sorozat főszereplőjeként lép Rin-tin- tin nyomába. Történetek elevenednek meg a legendás nyomozókutyáról és gazdájáról, Csupatiról, a találékony rendőr-őrmesterről. Mi a különbség Rin-tin-tin és Kántor között? A magyar kutya nem rendelkezik hihetetlen tulajdonságokkal és amit tud, azt annak köszönheti, hogy gazdája és idomítója, a fáradhatatlan Csupati sokat foglalkozik Csupati uni ester vele. Nagy türelemmel, emberséges módszerekkel tanítgatja Az őrmester a filmben erről így beszél: — Korbács...? Barátom a korbács lealáz... a bot, a korbács, a puska erőszaka még a kutyát is csak alattomos alázatra kényszeríti. De mérkőzz vele azonos feltételekkel. Test a test ellen. — Sokszor megcsodáltam a rendőrkutyák ügyességét — mondta a televíziófilm-sorozat felvétele közben Madaras József, aki Csupati őrmestert játszotta. — Láttam, amint ezek az állatok magas palánkon másznak át, letepemek egy embert, anélkül, hogy közben megsebeznék. De csak most, a szerep tanulmányozása közben, és főleg akkor, amikor megismerkedtem ezeknek a kutyáknak az idomítóival, akkor tudtam meg, hogy aki mindezekre a gyakorlatokra meg tudják tanítani ezeket az állatokat, sokkal több elismerést érdemelnek, mint tanítványaik. Az egyik legnehezebb jéíe- : netben a rendőrkutya felugrik az autó tetejére, amelyben egy bűnöző próbál menekülni. ‘ A kocsi úttalan utakon robog, de Kántor ügyesen egyensúlyoz, és nem esik le. Amikor az autó elakad a nehéz terepen, arabló, akit „alvilági” társai „Dzsekidnek neveznek, gyalog próbál menekülni, kezében egy pénzestáskával, a kutya leugrik az autó tetejéről- és letepe- ri. Ebben a pillanatban megérkezik a rendőrség kocsija, elsőként Csupati őrmester száll’ ki belőle. A bűnöző csuklóján bilincs csattan. Így végződik a filmsorozat negyedik része, amelynek Téli történet a címe. Játék nagyban egy titkos kártyabarlangban, bűntény kétmillió-kétszázezer forintért és szökési terv Nyugatra. Csak ehnyit meséljünk él, hogy mi minden okoz izgalmat a sorozatnak ebben a novellájában. És a középpontban mindig Csupati őrmester és jó szimatú kutyája áll. (Madaras József) A kutya betanításának egyik jelenete
