Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-14 / 113. szám
Köllo Dénesné cikói tanácstag Bemutatja választóit — Ismeri választópolgárai mindegyikét? — Szomszédok, utcabeliek vagyunk. Mindennap látjuk egymást, találkozunk, beszélgetünk, gyakran váltunk szót. A témák? Legtöbbször annyi csupán: de korán megjártad a boltot, söprögetsz, söprögetsz? Esetleg az ebédfőzés, a bevásárlás, a mosás, a nagytakarítás, a baromfi. Embere válogatja, és a beosztás, foglalkozás. az életkor, meg az évszak a nyár, a tél, a tavasz, az ősz, szabja meg, hogy mikor, miről beszélgetünk. Nemrég megállít az utcán egyik idős néni. Elsírta magát. Aranyoskám. tehetetlen vagyok, minden otthoni munka a menyemre vár. megjön Bonyhádról, ki se fújja magát, és folytatja a dolgot a ház körül és körülöttünk. így élünk. Mondom is gyakran, nekünk, dolgozó nőknek már az üzemi konyha is nagy könnyítés volna. Rengeteg időt vesz el például tőlem is a főzés. — Körzetében valamennyi nő munkaviszonyban van? — Gyorsan végigmegyek gondolatban a házakon. Egy, kettő... Két asszony kivételével mindenki önálló kenyérkereső, havi fizetéssel, vagy már nyugdíjas. Az ötvenes években, az egyéni világban az asszonyok férjükkel a mezőn dolgoztak és tették a dolgukat otthon. A változások velejárója, hogy azóta sokan Bonyhád- ra kerültek üzemi munkásnak. Bejáró dolgozók. Nem kevesen tsz-tagok. Nyugdíjas- állás az előbbi is, az utóbbi is. A biztos havi jövedelem mellett vonzerő a nyugdíj. Némelyik asszonytársam negy- venvalahány éves fejjel szánta rá magát a bejárásra, valamelyik bonyhádi üzembe. Kiváltképpen a nyugdíj miatt. — Megértem őket. — Jelzem, nálunk a betegesek kivételével mindenki dolgozik, még a nyugdíjasok is. Bíró Bernátné. Szőcs Ambrus- né hetven körüli asszony, mégis. tavasztól őszig a tsz-ben láthatja őket. — Ki törődik a koros, beteges emberekkel? — À lány, a vő, az unoka. Közvetlen szomszédom Miklós Gáspár a feleségével. Reggel kinézek az ablakon, látom, virradatkor már jön a lánya megnézni, hogy vannak a szülők. Főz, mos, takarít rájuk, gondoskodik róluk. Körzetemben — de ez egész Cikóra érvényes — magára hagyott, idős ember nincs. — Szeretetben, megértésben élnek? j — A harag, a veszekedés, a pereskedés ismeretlen. Elmúlt. megszűnt. Amikor Cikóra kerültem, féltem. Verekedés. pofozkodás, csitt-csatt, és öklözték egymást. Rendszerint a kocsmában és semmiségekért. Okosabbak, műveltebbek az emberek, és talán ez hozta magával a szelídülést, a vak indulatok lehiggadását. A tévé, a rádió, az újság elterjedt és ez rengeteget számít. Úgy számolom, 25 családi házból áll a körzetem. Mindegyik házba jár újság, hallgatják a rádiót, nézik a televíziót. És valamennyi családnak megvan az életcélja: az egyéves terve, az ötéves terve. Ezt a legkomolyabban állítom. Az őszinteséghez viszont hozzátartozik, hogy a célok, a tervek kifelé ritkán hangoztatott belső családi ügyek. Nem beszélnek róla. Talán szerénységből, esetleg nem kenyerük a dicsekvés. — A tanácstag min méri mégis a céltudatos törekvést a többre, a jobbra? — Azon mérem, amin mindenki. Látjuk, látom. Ni, tegnap János még gyalog járt, ma meg a saját kocsiját hajtja és arról se tudtunk, hogy jogosítványt szerzett. A céltudatos törekvést mutatják a porták. a lakások, a berendezések, kiváltképpen az, hogy választóim hajtják magukat. Dologidőben, vasárnap délelőtt az üzemi munkás férj a háztájival foglalkozik, a tsz-tag feleséggel. Körzetemben jó dolgos ember Ambrus Antal, a tsz alapító tagja, aki az átszervezés óta megszakítás nélkül brigádvezető. Itt él közöttünk és hat valamennyiünkre. Ilyen Bíró Ambrus, brigádvezető volt, sajnos leszázalékolták. Kiváló munkás Szegedi Miklósné, a Bonyhádi Cipőgyár dolgozója. Otthonát rendben tartja, két gyerekét neveli, vezeti a háztartást és gondozza beteges anyósát, azt a nénikét, aki nemrég elsírta magát. A szorgalom gyümölcsét a porták, a lakások mutatják. A körzetemben lévő lakások egyharmadába vezették be eddig a vizet. Ha neked van, legyen nekem is. Egyik szomszéd serkenti a másikat. Kiss András erdész új házat épített. Forrai Istvánnak meg a házépítés a közeli tervében szerepel. Felesége is keres, a tehenészetben dolgozik. De azért mondom, általában az emberek nem dicsekszenek. — Állattartás szempontjából milyenek a háztáji udvarok? — Igaz, ami igaz. Csirkét, kacsát, libát minden házban tartanak. Nyulat is. Nyolc-tíz család foglalkozik disznóhízla- lással, eladásra. A tehén viszont eltűnt. Egyedül Bíró Ambrus hordja a csarnokba a tejet. Az istállókat lebontották, az anyagból felújították a lakást, fürdőszobát Csináltak, kicserélték az apró ablakokat nagyokra. Ez az igazság. — Választói tisztelik? •— Tőlem ilyet ne kérdezzen. Én annyit mondhatok, Cikóra kerülve az első napokban úgy éreztem, soha nem fogom ezt a községet megszokni. Te jó ég, hogy nézett ki. Se járda, semmi. A mostani és a régi Cikó között ég és föld a különbség. Megszoktam. megszerettem és jószívvel végzem a tánácstagsággal járó tennivalókat. Annak ellenére, hogy dolgozó asszony lévén eléggé elfoglalt vagyok. Férjem, fiam. Szóval, maguk férfiak, ezt úgysem értik. Fiam általános géplakatos, Bonyhá- don, a vasiparinál dolgozik. Én a presszót vezetem, a férjem a vendéglőt. — Milyen meglepetések érik? —■ Nem akarom elhinni, hogy múlik az idő. Marika, Julika tegnap még kislány volt, észre se veszem, hogy egymás után röpülnek ki a szülői házból és a maguk útját járják. Tudom, hogy a Szégediék kislánya nemrég karon ülő volt, most meg már középiskolába jár. Szóval, tudom, mégis meglepetés tölt majd el. amikor hallom, látom. hogy ő is kirepült. — Köllő elvtársnő, mióta tanácstag? — Huszonötödik éve. Sz. P. Fotó: Gottvald Köllő Dénesné a majdani választó polgárok között. ülést tartott a szekszárdi város! pártbizottság Tegnap délelőtt ülést tartott az MSZMP Szekszárd városi Bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt K. Papp József, a KEB tagja, a megyei párt- bizottság első titkára. A pártbizottság — dr. Rúzsa János első titkár előterjesztése alapján — megtárgyalta — többek közt — a Központi Bizottság 1975. november 26— 27-i határozata, valamint a városi pártbizottság cselekvési programja időarányos végrehajtásának tapasztalatait, majd személyi ügyekben döntött. Kinevezések, A Szekszárd városi pártbizottság tegnapi ülésén felmentette Szabó Gézát, a városi pártbizottság titkárát és Vára- di Lászlót megválasztotta a városi pártbizottság titkárának. A megyei pártbizottság, április 29-j ülésén felmentette dr. Kalicza Rezsőt, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának oktatási igazgatósága igazgatói funkciójából és hozzájárult, felmentések hogy állami területen tudományos munkakörben tevékenykedjék. Felmentette István Józsefet, a propaganda- és művelődési osztály vezetőjét és kinevezte az oktatási igazgatóság igazgatójának. Szabó Gézát 1976. május 15-i hatállyal kinevezte a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya vezetőjének. Szocialista hazafiság - proletár internacionalizmus ■ki _ • • I ■ újult erővel vetődik fel a szocialista hazafiság és a • 9 proletár internacionalizmus kapcsolata. A szocialista országok fejlődése, a szocialista nemzetek kialakulása, a munkásmozgalomban lezajlott jelentősebb változások, a harmadik világ nemzeti felszabadító mozgalmainak problémái, a valósággal való szembesítésre késztetnek bennünket, felvetik felelősségünket abban, hogy a marxizmus fontos ideológiai-politikai alapelveit mennyiben valósítottuk és valósítjuk meg a társadalmi-politikai gyakorlatban. Hazánkban az elmúlt három évtized alatt a marxista nemzetkoncepció alapjain a munkásosztály szövetségi rendszerének kiépítésével elkezdődött az egységes, szocialista nemzet kialakulása. A változás erősebb, legáltalánosabb vonása az lett, hogy a nemzet, a történelemben először, fokozatosan és mindjobban megközelítette a haza birtoklásának egyetemességét, a kiváltságok, diszkriminációk megszüntetését: az állampolgári és törvény előtti egyenlőséget, a tanulás, a foglalkoztatás, az érvényesülés új mennyiségi és minőségi lehetőségeit. Mindezek a hatalmi, politikai, gazdasági, kulturális, erkölcsi változások a különböző szocialista országokban különböző sajátosságokat hordozva, több vonatkozásban eltérő feltételek közt, de történelmileg azonos időszakban és lényegileg azonos mechanizmusok segítségével mentek végbe. Ez adja egyszerre a változások különbözőségét és hasonlóságát, nemzeti és nemzetköz; jellegét. ' ' A szocialista hazafiság tartalmát lényegében a szocialista nemzetté válás határozza meg, amely így önmagában is tartalmazza a proletár internacionalizmust, A « j r internacionalizmus a marxista OlTOiÊCcll* ideológia egyik leghatásosabb el- r ve és fegyvere, a világ munkásságának és dolgozóinak nemzetközi szolidaritása, amely kifejezi a különböző országok dolgozói nemzeti és nemzetközi érdekeinek egységét, a munkások nemzetközi összefogását, és együttműködését mindenféle kizsákmányolással, faji megkülönböztetéssel és diszkriminációval szemben. A proletár internacionalizmus valamennyi népet egyenjogúnak tekint, elismeri a nemzeti önrendelkezés jogát és összeegyeztethetetlen mindenfajta nemzeti elnyomással. így szemben áll a nacionalizmussal, a kozmopolitizmussal, a fajelmélet és a kolo- nializmus ideológiájával. A szocialista nemzeti tudat tartalmazza történelmi fejlődésünk értékeit és a saját múltunkhoz való kritikus viszonyunkat is. Ez utóbbi azért különösen fontos, mert a hamis „múlt tudat” gátolja korunk problémáinak megértését, s megnehezíti ideológiai-politikai tájékozódásunkat. A köztudatban még számos előítélet él más népekkel szemben, amelyek a történelmi események lényegének helytelen értelmezéséből fakadnak. Az önmagunk múltjához való kritikus viszony nem jelent valamiféle „deheroizálást”, csak az illúzióktól való megszabadulást. A szocialista nemzeti tudat szervesen magába építi a Rákóczi-féle és az 1848-as forradalmat és szabadságharcot, az 1918—19-es forradalmakat; azokat a társadalmi mozgalmakat, amelyek az adott korban tartalmazták a társadalmi haladás mozzanatait. A helyesen értelmezett hazafiság a nemzeti történelem olyan hagyományaira épít, amelyek nem a nemzeti bezárkózást és a provincializmust hirdették. A marxizmus tanítása szerint a hazafiasság olyan ember tudatossága, erkölcsi érzelme és magatartása, aki a társadalmi haladás ügyét szolgálja. Már Ady Endre világosan fogalmazott: „Aki ellensége a haladásnak, a jobbra törésnek, az emberi szellem feltétlen szabadságának, hazaáruló, ha örökösen nem is tesz egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli A nacionalizmus cialista hazafiság ápolása, a szocialista tudat elmélyítésének szorosan összefüggő, egymást feltételező feladatai nem oldhatók meg egyik napról a másikra. Ellenkezőleg: csak egy olyan történelmi folyamatban, amelyben — Lenin szavaival — egyidejűleg megtaláljuk „a múlt maradványait, a jelen alapjait, és a jövő csíráit”. MIKECZ TAMÁS.
