Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-01 / 103. szám
Szállítmány À budai Duna-parton a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár óriás tartályait az Ady Endre úszódarú emeli uszályokra, s szovjet hajó vontatja Bulgáriába a pevnai pvc-gyár építő inek (MTI-fotó — Soős Lajos — KS) Ló vagy teve? Tudósok hosszú évek óta vitatkoztak arról, hogy a sztyeppéi állatok közül az ember melyiket szelídítette meg elsőként. Leningrádi régészek türkméniai ásatásai most lezárták a vitát: a tudósok a tevének adták az elsőséget. Az i. e. III. évezredből származó kultúrrétegekben tevecsontokat tártak fel. Ugyanakkor lónak és szamárnak még nyomára se bukkantak. A leninEgy lengyel fizikus néhány évvel ezelőtt felfedezte, hogy az egyébként nem szupravezető palladium hidrogén hozzáadása esetén szupravezetővé válik. E felismerés alapján két nyugatnémet kutatónak sikerült elérnie, hogy a hidrogén grádi archeológusok többéves kitartó munkáját egy másik felfedezés is koronázta: kiderült, hogy a Szovjetunió területén, az akkori időben ismert települések közül a legnagyobb itt terült el. A gazdag leleteket őrző sírokból bronzés ezüstbélyegzők, fantasztikus állatfigurák, istenszobrocskák kerültek elő. Különös érdeklődésre tarthatnak számot az állati csontokra és kis szobrokra karcolt titokzatos jelek. ion beépülésnek alávetett pal- ladium-ötvözetek már 9—16 K foknál is szupravezető tulajdonságokat mutassanak. Az ötvözést rézzel, ezüsttel, aranynyal végezték el, a beépülést pedig deutérium felhasználásával hajtották végre. Vérnyomáscsökkentés A rochesteri (USA) egyetem két kutatója új módszert dolgozott ki a gyógyszerrel befolyásolhatatlan magas vérnyomás, a hipertónia normalizálására. A nyak bőre alá építik be az elektrostimulátort, amely percenként 80—100 impulzust ad le a nyaki erekre. A módszer két betegen próbálták ki (mindkét esetben semmiféle gyógyszeres terápia sem hatott), az egyik esetben az eredetileg 220/120-as vérnyomás 150/104—130/94 közé szállt alá, a másik esetben a 230/110-es vérnyomás 150/100-as értéken stabilizálódott. A megfigyelések még nem adtak biztos eredményt arra vonatkozóan, hogy nincs-e valamilyen káros mellékhatása a nyaki erek tartós ingerlésének. Kicserélt kertek À szovjet tudósok váltott kerteket alkalmaznak az ipari vállalatok környezetében lévő levegő javítására. À speciálisan kiválasztott, a levegőben lévő káros anyagok elnyelésére képes fákat és virágokat vasbeton tartóban lévő földbe ültetik. Két-három esztendő elteltével, amikor e növények többé már nem szívják fel a szóban forgó mérgező anyagokat ' és nem nyelik el a port, a kerteket mintegy „kicserélik”. Bányamúzeum lesz Megkezdődött a várpalotai Thury-vár helyreállítása. A restaurálás alatt álló nyugati szárnyban a Várpalotai Szénbányák fennállásának 100 éves jubileumi ünnepségére, még az idén megnyílik a bányamúzeum. Szupravezető Jó bőrből - jó pénz... Új szabvány a nyers szarvasmarhabőrre Valamikor a '„marha” volt a fizetési eszköz, a pénz. A szarvasmarha modern korunkban is aranyat ér. Különösen a bőre. amely az egyik leg. fontosabb alapanyaga a közszükségleti iparcikkeknek. Ha. zai nyersmarhabőr-termelé- sünk csak mintegy felét fe.. dezi e szükségletünknek: be. hozatalunk az 1950. évi meny. nyiségnek több mint kétszere- sére növekedett, s jelenleg évente meghaladja a 25 ezer tonnát. Nem véletlen tehát, hogy a Magyar Szabványügyi Hivatal e fontos nyersanyag szabványát is felülvizsgálta és a mai kor követelményeihez igazította. A szabványok írják elő ennél a terméknél is a minőséget, márpedig a jó mi. nőségű alapanyag az első szá. mú feltétele a további feldől- gozásnak, egész a kész termékig. például a bőr lábbeli, kig« . -v > * ..........7 ï‘7* < : Li A nyers marhabőr fő „elő. állítói” a vágóhidak, ezért az új szabvány az ott dolgozókat érdekelheti legjobban. Bár az is igaz, hogy a jó minőség már a bőr „élőkorában” ki. alakul, ezért az állattartók is sokat tehetnek a minél jobb minőség kialakításában. A szabvány a nyers bőr minősé, gét négy osztályba sorolja: ezek megállapítása az előforduló hibák aránya szerint történik és bizony egy-egy, a szarvasmarha élő korában szerzett, vagy a helytelen vá. gási technológiából eredő hiba a gyengébb osztályzatot ered. ményezi. Jellemző például, hogy az első osztályú bőrön csak legfeljebb három, a bögölylárvától eredő nyitott lyuk lehet, vagy két olyan seb, melynek nagysága 3—3 négy. zetcentiméter alatt van. Osztá. lyonként előírja a szabvány még az egyéb hibákat is, mint például a szemölcsök, a bőrbetegségből, a trágyama. rásból vagy kátrányos, míniumos festékből eredő sérülések száma és nagysága. Szigorú előírást tartalmaz a szabvány a nyersbőr tárolására is, mert a nem megfelelő raktározás rontja a minőséget, sőt helyrehozhatatlan károkat okozhat. Az új szabvány, amely egyébként figyelembe vesz; a nemzetközi követelményeket is, előírásaival véd; nemcsak a tovább feldolgozó ipart és végső soron a vásárlókat, hanem az osztályozás bevezeté. sével különbséget tesz az állattartásban és a vágóhídon dolgozók jó vagy rossz munkája között is. Ez sem lényegtelen szempont, mivel az értékesítésnél az osztályozás dönti el az árat. Kormeghatározás - kémiai órával A régészek a leletek korát eddig a „fizikai óra” segítségével derítették ki. A kaliforniai Scripps Intézet kutatói most felfedezték a „kémiai órát” is. A fizikai óra elve azon alapszik, hogy az élőlények pusztulásuk után már nem vesznek fel többé környezetükből radioaktív izotópokat, főleg a 14. tömegszámú szén izotópot (C14). A testükben felhalmozott izotópok pedig felezési idejüknek megfelelő sebességgel bomlanak s így viszonylag egyszerű meghatározni azt az időpontot, amikor a csontok, fák vagy múmiák élete megszűnt. Ez a módszer sajnos csak kb. 40 000 évre visszamenően alkalmazható. Az ennél korábbról származó leletek kora a C14 radioaktivitásának mérése útján már nem lehetséges. A „kémiai óra” mérési határa viszont 100 000 év. A leletekben ránkmaradt csontokból még aminosavak mutathatók ki. Ezek is ki vannak téve a geológiai időszakokra visszanyúló fizikai-kémiai változásoknak. Egyes molekulák struktúrája úgy változik meg az idők során, hogy az élőlényben előforduló aminósav- molekulák tükörképét adja. Minél több tükörképes molekula fordul elő a leletben, annál idősebb a maradvány. A kémiai óra használhatóságát a 40 000 évesnél nem idősebb leletek C14-es vizsgálatával ellenőrizték. Az új módszer alkalmazhatóságának a szakemberek nagy jövőt jósolnak. Máris előkerült Kaliforniában olyan emberi csontvázmaradvány, amelynek kora e kémiai óra módszerét alkalmazva 50 000 évre becsülhető, s ez nagy feltűnést keltett az antropológusok körében. Idegek - tantálból Sérüléseknek, megbetegedéseknek gyakori következménye lehet az egyes testrészeket ellátó idegek pusztulása. A lepra, a trópusi országok félelmetes betegsége is az idegek pusztulását okozza. Ilyenkor a megfelelő ideghez tartozó bőr- terület érzéstelen lesz, a be- idegzési területhez tartozó izmok pedig megbénulnak. Fagyasztott és szárított emberi eredetű ideg átültetésével igyekeztek segíteni a bajon. Ez a módszer azonban nem minden esetben vált be. Újabban, a moszkvai Il-es számú sebészeti klinikán mesterséges idegszál beültetésével próbálkoznak. Az ideg ,— elektrotechnikai szempontból — vezető. Többféle fémet kipróbáltak, aranyat, platinát, stb. míg végül eljutottak a tantálhoz. A tantál ritka elem: a földkéregben 0,00001 százaléknyi van belőle. Kemény fém, mégis jól alakítható. Savakban nem oldódik, erre utal ne. ve is: hasonlóan a görög mondákban szereplő Tantalus-hoz, aki a legnagyobb bőségben sem volt képes „jóllakni” — ugyanígy a tantál a legerősebb savakban sem oldódik fel. E tulajdonsága miatt vegyipari berendezések, csövek bevonására használják fel. Készítenek még belőle laboratóriumi készülékeket, rádióadó- és egyenirányító csöveket, töltőtollhegyeket, fogorvosi fúrót, röntgencsőkatódot, hőelemtar- tót, stb. , , A kísérletek szerint beválik mesterséges idegszál készítésére is, kitűnő vezetőképessége miatt, és mivel az emberi szövetekkel érintkezve nem fejt ki mérgező hatást Mesterséges arcidcg-bcültetés műtétje a Moszkvai Orvosi Egyetem sebészeti klinikáján
