Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

Az állatvilág ” lóhere ni. À vöröshere (lóhere) a lu­cernánál kevésbé szárazság­tűrő. a hozama 30—50 mázsa katasztrális • holdanként. Zöl­den és szénává szárítva első­sorban a szarvasmarha takar­mánya, amely „megelégszik” a háromlevelú példányokkal is, csak eleget kapjon belőle. Sok szó esik manapság a delfinekről, az újságok diva­tos témájává léptek elő. Mi irányította rájuk a figyelmet? A delfinek vízi, tengeri élet­módhoz alkalmazkodott hal formájú emlősállatok, rokon­ságban állnak a bálnákkal. Tüdővel lélegzenek, és a nős­tény tejével táplálja utódját. A delfinek értelmessége köz­ismert. Az értelmi képesség nagymértékben függ az agy­velőnek a test súlyához viszo­nyított nagyságától, valamint az agytekervények számától. Nagy meglepetést okozott még a tudósok között is, hogy szá­mos delfinfaj agya — testsú­lyához viszonyítva — közel ak­kora, mint az emberé, az agy­tekervények száma pedig fe­lülmúlja az emberét. Bizonyos tehát az a megállapítás, hogy a delfinek az élővilág legértel­mesebb képviselői közé tartoz­nak. Mivel a delfinek hangadás­ra is képesek, még a tudósok egy része is túlzott reménye­ket táplált a delfinek „beszé­dével” kapcsolatban. Érdeke­„Világrekorder” sen dolgozta fel ezt a témát Robert Merle Állati elmék c. fantasztikus könyvében. A ku­tatások még folynak, de úgy látszik, hogy sem mi nem tud­juk megtanulni a delfinbeszé­det, sem a delfinek nem tud­nak megtanulni emberi nyel­ven társalogni. Igaz, néhány példányt megtanítottak kö­Nyugat-Németországban, Su- derstapel városkában furcsa háziállata van egy házaspár­nak. Klappi, egy hároméves gólya szinte családtag, amióta fióka korában lesett a fész- .kéből, ég gazdájához— aki állatorvos — hozták. Az állat­orvos gondozásba vette, meg­gyógyította sebeit, a gólya pe­dig megszokta a környezetét, otthonosan közlekedik a búto­rok között. Nem lehet könnyű táplálni a szokatlan vendéget. Tápláléka ugyanis — természetes körül­mények között — béka, ebi­hal, gőte, pióca, hal, vízi ro­var, csiga, szárazabb helyen szöcske, sáska, gyík és apró emlős, de még a földön fész­kelő madarak tojását és fióká­ját is megeszi. Növényi anya­gokat viszont nem fogyaszt. Ä furcsa rekordokat gyűj­teményes formában tartalma­zó, évenként megjelenő ame­rikai kiadványban mindeddig az szerepelt, hogy a világ leg­nagyobb levélszámú lóheréjét, egy tízleveles példányt, 1966- ban egy angol ember találta meg. Nos, egy észak-amerikai kislány most a múltnak adta át e különös rekordot, miután családi farmjukon egy tizen­egy levelű lóherére akadt, amelyet a képen látható mó­don bekeretezett (a levelek egy része fedésben van, ezért nem látható valamennyi a ké­pen). Valószínű, hogy mind­eddig még a tízlevelű rekor­der példányról is csak kevesen tudtak, hiszen általában az is különleges szerencsének szá­mít, ha egy négylevelű lóherét talál az ember. Egyébként köztudott, hogy a pillangós virágúak családjá- . ba tartozó, erős, vastag gyö- kérzetű takarmánynövény le- vélzete hármas tagozódású. Vadon élő típusai (mezei here, hegyi here, tarlóhere, teker- gős here, bérei here stb.) Euró­pa, Ázsia, Észak-Afrika és Amerika nagy területein meg­találhatók. Kulturfajtáinak (réti here, fehérhere, korcs­vagy svédhere) nagy fokú el­terjedése a XVIII. századra esik, akkor kerültek hazánk­ba is. Szántóföldön először a XVI. században Spanyol- országban kezdték termeszte­szönni, valamint egy-két egy­szerű szóra, de ez nem sokat jelent, hiszen a papagájok is képesek erre. A delfinek egyébként játé­kos és barátkozó természetű állatok. Delfináriumokban tartják és a nagyközönség szá­mára ezek komoly látványos­ságot jelentenek. Képünk ilyen delfináriumban készült Furcsa háziállat HUMOR HAMBURG Reissmüller felháborodva állít be a vele szemben lakó Hirschhomhoz : — Egy kényes ügyben fordulok önhöz, ön minden dél, után az ablakban csókolózik a feleségével, és még annyi fá. radságot sem vesz magának, hogy lehúzza a rolót. Ez ké­rem, botrányos dolog! — Ne vicceljen, Reissmüller úr! — feleli szelíden moso. lyogva Hirschhorn. — Én sose vagyok otthon délután... NEW Y-ORK Egy amerikai kisfiúnak házi feladatul, a szektákról kell írnia. A fiú megfigyelte, hogy az egyik szekta tagjai sosem torzsalkodnak, veszekednek. A dolgozat befejező részében erre a megállapításra jut: — Úgy vélem, hogy apukám ehhez a szektához tartozik, de anyukám nem!.., VARSÓ . Az utas éjszaka megérkezik egy vidéki szállodához. A ka- púban találkozik egy férfival: — Mondja, kérem, jól lehet itt aludni? — Mi az, hogy jól lehet! Már fél órája csengetek, és még nem ébredt fel senki.',. LONDON Két asztronauta, útban a Mars felé, elrepül a Hold mel. lett. Egyik a Holdra mutatva megkérdi társától: — Most ez a Hold vagy a Vénusz? Mire a másik rá vágja: :— Honnan tudjam, most repülök először ezen a vonalon..; PRÁGA A tanító néni érdekes feladatot ad a gyerekeknek: — Rajzoljátok le, mik akartok lenni! Az összeszedett rajzokon van ápolónő, űrhajós, mozdony- vezető, orvos. Csak az egyik kislány adja be üresen a rajz. lapot. — Ugye, te még nem tudod, mi akarsz lenni? — kérdi a tanító néni. — Dehogynem, tanító néni. Én férjhez akarok menni. De nem tudom. hogyan kell azt lerajzolni... TEXAS A feleség meglátogatja börtönben ülő férjét és halkan megkérdezi : — Mondd, Joe, hasznát tudod venni a kis reszelőnek, amelyet kenyérbe sütve küldtem be neked? — Magam sem tudom, Susy. Holnap operálnak. ;. MILÁNÓ — Kapitány — kérdi a tengerészfeleség a nagy tengeri ki­kötőben rakodó hajónál —, igaz, hogy a tengerészt minden kikötőben más-más lány várja? — Nem, asszonyom. A hajó nem áll meg minden kikötő­ben — hangzik a kapitány megnyugtató válasza. BELGRAD — Szeretném megjavíttatni az órámat. Mennyibe fog ke. rülni? — Mi baja az órájának? — Nem tudom. — Nyolcvan dinár. .1 BÉCS * - - •* r ­Csengetnek az ajtón. À házigazda nem nyitja ki, hanem a csukott ajtón keresztül kérdezi: — Ki az? — Kérem szépen... Csak néhány schilling.. ; egy nincs, telennek.... — hangzik a bizonytalan válasz. — Jól van, dugja be az ajtó alatt!... BERLIN — Ha valaha is megnősülök, csak csúnya nőt veszek fe. leségül. — Miért? — Mert egy szép nő biztosan megcsalna. — Azt megteheti veled egy csúnya nő is. — Megteheti, de az nem bántana annyira.. ‘. > R. T,

Next

/
Thumbnails
Contents