Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-12 / 111. szám
\ Âz NDK - két kongresszus között Május IS—22-ig kerül sor Berlinben a Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusára. A baráti Német Demokratikus Köztársaság — az egyik legdinamikusabban fejlődő szocialista testvérállam —. lakosságának szorgalma, igyekezete rengeteg kézzelfogható kedvező változást hozott az emberek életében. A legutóbbi pártkongresszuson elfogadott gazdaság- és szociálpolitikai program megvalósulásával számottevően emelkedett az életszínvonal az NDK-ban: a népgazdasági terv túlteljesítésével újabb tartalékokhoz, gazdasági erőforrásokhoz jutott az ország. Képeink az NSZEP két kongresszusa közötti fejlődést ábrázolják. Képünkön a Köztársaság Palotája Berlinben; a mindössze 32 hónap alatt felépült komplexumban kerül sor a Német Szocialista Egységpárt IX, kongresszusára. A képen: a palota főbejárata. i A könnyűipar az NDK-ban is elsősorban o lányok és asszonyok ipara. Brigitte Pohle (a képen) a Karl-Marx-Stadt megyei Meeráni Műszakitextil-gyárban dolgozik. Brigitte asz- szony nemrég még FDJ-tag, a Szabad Német Ifjúság alapszervezeti titkára volt. A közelmúltban vették föl a párttagok sorába. Az NDK népgazdasági terve kimondja, hogy 1980-ra minden gyermek számára gondoskodni kell óvodai helyről, csoportos nevelésről. Napjainkban száz közül 82 gyermek jár óvodába. A képen: a Kari-Marx-Stadt-i egyik új városrész óvodásainak önfeledt játéka. Jogszabályokról - röviden A mérésügyről szól á Minisztertanács 8/1976. (IV. 27.) számú rendelete, amely a kötelezően használandó mérték- egységek meghatározásán túlmenően rendelkezik a hitelesítési kötelezettségről, a hitelesítési engedélyről, a mértékhitelesítésről, a hitelesített mérőeszközök használatáról, a mérésügyi ellenőrzésről és mérésügyi díjakról is. A rendelet 2. számú melléklete felsorolja mindazokat a mérőeszközöket, amelyeknek hitelesíttetése kötelező, a magunk részéről pedig felhívjuk a figyelmet arra, hogy „a hitelesíttetési kötelezettség a gazdálkodó és egyéb szervek belső használatában lévő mérőeszközre is vonatkozik.” Hangsúlyozzuk a jogszabálynak azt a rendelkezését, amely szerint „a hitelesített mérőeszközt úgy kell üzemben tartani és használni, hogy (rendeltetésszerű működése, valamint mérési eredményének pontos leolvasása biztosítva legyen”. A rendelet a Magyar Közlöny í, évi 34, számában jelent meg. Ugyanitt jelent meg a köny- nyűipari miniszter 3/1976. (IV. 27.) Kip. M. számú rendelete a vezető állású dolgozók premizálásáról éa jutalmazásáról, s e rendelet szerint a magasabb vezető állású dolgozók tevékenységének átfogó értékelésén alapuló jutalom mértékének megállapításánál kiemelt szempontként kell figyelembe ven- 'ni többek között az élet- és munkakörülmények javítására tett intézkedéseket, a lakossáI gi szolgáltatás fejlesztését, színvonalának emelését. Az egészségügyi gáz2 mesteri tanfolyamról és vizsgáról szól az egészségügyi miniszter 5/1976. (IV/ 30.) Eü. M. sz. rendelete, amely szerint a közegészségügyi-járt ványügyi állomásokon, a rovar- és rágcsálóirtást végző vállalatoknál, intézményeknél a szövetkezeteknél, a kisipar körében méreggel történő ro-j var- és rágcsálóirtásra, a 3 ilyen irányú munkák szakirányítására csak olyan személy alkalmazható, aki a gázmesteri tanfolyamot elvégezte és a vizsgát letette. A tanfolyamod a Fővárosi KÖJÁL, szervezi,; A jogszabály előírja, hogy a tanfolyamra történő felvétel/ nek melyek a feltételei, mi/ lyen bizonylatokat kell csatolni a felvétel iránti kérelemhez, s hogy azt a tanfolyamra jelentkező munkahelye (lakó/ helye) szerint illetékes KÖJAlj igazgatójához kell benyújtani/ (Megjelent a Magyar Közlöny 1976. évi 35. számában.) A pénzügyminiszter 8/1976,’ (IV. 30.) PM számú rendeleté a vállalati és szövetkezeti beruházások ál/ lám; támogatását sza/ bályozza, kimondja ugyanis, hogy „a pénzügyminiszter a beruházás megvalósítása érdekében a beruházási költségekhez meghatározott feltételei: mellett a) közvetlenül adhat költségvetési forrásból támogatást; b) közvetetten adhat támogatást nyereségadó-kedvezmény formájában.” Kihangsúlyozandó, hogy a megvalósult vállalati beruházás befejezését követő 30 napon be/ lül a beruházó a támogatási feltételek teljesítéséről köteles beszámolni. (Magyar Közlöny 1976. évi 35. száma.) Dr. Deák Komád : osztályvezető ügyész, T '1/ A& Pelageja reggel frissen, könnyedén indult neki a háztól a pékségig vezető másfél versztányi útnak. Mezítláb futott a mezőn, játékosan végighúzva a lábát a hűs, harmatos füvön. Az álmatag, bíborszínű folyót olyan finoman szeldeste a nyárfabottal, akárha ki akarta volna vasalni. A homokos rekettyésben is fürgén haladt, szinte észre sem vette az ingoványos, vendégmarasztaló sarat. De este — nemi Este,' az egész napi jövésmenés után az izzó kemence körül, már a hazafelé út puszta gondolatától is elszömyedt. Különösen nehezére esett a homokos rekettyés, amely mindjárt a hegy lábánál, a sütöde alatt kezdődött. Hőség — az egész nap felforrósodott homokszemek égetik a talpát. Csakúgy zsonganak a piros bögölyök — mintha ebben az esti órában az egész világról ide repülnek, a homokos partra, ahol még napszagot éreznek. Ráadásul a terhe — egyik kezében a kenyerestáska* a másik kezét pedig a moslékosveder húzza. Valahányszor erre a sárga pokolra gondolt — mert másként nem is lehetne nevezni — Pelageja megfogadta magában: segítség után kell nézni. Kell. Hát meddig kínlódjon még? Nem mintha olyan nagyon sok pénze lenne — húsz rubelt kap ezért, mert két-l.árom ember helyett töri magát... De csak addig gondolkodott így, amíg kiszáradt ajakkal, el nem vánszorgott a folyóvízig. Miután szomját lecsillapította, és arcát meglocsolfa hideg vízzel, már higgadtabban gondolt a segítségre. A másik oldalon, a hazain, ahol a hegy mögött alábukik a nap és ahol még enyhe szellő is lebben, már egészen megfontoltan latolgatta a dolgot. Nem rossz, nem rossz, ha az embernek, segítsége van, tűnődött Pelageja, amint a már kissé párás, szilárd ösvényen haladt, az illatozó rozstábla mellett. Hogy rossz-e — mindent meg kell osztani: a munkát is, a keresetet is. A dagasz- tásba ugyan nem zsibbad el a keze. Viszont, ha segítséget fogad — szemmel fogja tartani. Szemmel tartja, nehogy a moslékba való több legyen. Ha a dagasztót nem tömj meg jól — óvakodni kell. Mert ha egyszer nem tömi meg, nem. lesz teli a hétpudos kemence. Akkor aztán balul üt ki a segítség. Akarva, akaratlanul, ezt bizony meg kell gondolni, meg kell fontolni... A víz feletti pallón — piszkos, csorbókától ellepett tavacska felett, amelyben egy tarka kanca prüszkölve térdig gázolt a csikójával — Pelageja megállt pihenni. Itt mindig megpihen — télen- riyáron, negyvenhét óta. Vagyis, amióta a pékségben dolgozik. Mert a falu mellett, a hegy nem alacsony — egy kis szusszanás nélkül nem birkózik meg vele az ember. Minden eshetőségre a moslékosvedret letakarta a fehér vászonkendővel, amit a fejéről vett le, megigazította a haját — a hátul rövid varkocsba fogott, megizzadt, seszínű kócot (mégse mutatkozhat borzasán az emberek előtt egy lányos anya), aztán szokása szerint a zelnicebokor felé emelte tekintetét, a hegyre — ott, az ócska, megüszkösödött fürdő körül vár rá minden este az ő Pavele. Valaha, nem is olyan régen — a férje nem a hegyen, hanem a folyónál várta. Ősszel pedig, ha már egészen besötétedett, viharlámpával jött elébe. Menj csak nyugodtan, asszony. Nem eshetsz el. Ami a háza táját illeti — az igazat megvallva —, ott az asszonynak semmi dolga sincs. Az ura reggel befűt a kemencébe, ellátja a tehenei, vizet îs bord, és ha netán akad egy szabad perce, elugrik a sütödébe: egy-két hétre oda készíti a fát. De Pavel most beteg, tavasz óta folyton a szivéhez kapkod és azóta — a h£z is, a pékség is — mind egymagára szakadt. Pelagejának éles szeme volt talán ez az egyetlen, ami még nem égett ki belőle a kemence mellett —, rögtön látta: a bokor mellett nincs senki, nincs ott Pavel. Fel jaj dúlt. Mi lehet Pa véltél? Hol van Alka? Csak nem történt valami baj otthon? És megfeledkezve a pihenőről, a fáradtságról, felkapta a földről a moslékosvedret, felkapta a kenyerestáskát, és nagy dérrel-dúrral végigcsörtetett a víz felett libegő pallón. Pavel, fehér vászon alsónadrágban, puha nemezpapucsban, vattás mellénnyel a vállán — az asszony ki nem állhatta ezt az Öreges öltözéket! — az ágyon ült, és minden jel arra vallott, hogy éppen most ébredt: az arca izzadt, sápadt, nedves haja tincsekbe ragadt össze... — Nahát, uramisten, nem volt elég a heverés- ből! — porolt az asszony már a küszöbön. — Nem elég az éjszaka, meg az egész nap, már este is henyélsz. — Nem érzem jól magam — sütötte le bűntudatosan a szemét Pavei. ; — Azért akármilyen rosszul vagy is. a hegyaljáig, gondolom, tán el tudtál volna jönni. A széna is — Pelageja a nikkelezett ágyfőtől az ablak felé intett —, te szégyentelen, reggel óta ott rohad. Hát ezért gürcöltem én éjjel-nappal? Ha te nem tudod megcsinálni, itt van a lányod, vagy legalább a drágalátos nővérkédet elhívhattad volna. Nem esne le az aranygyűrű az ujjáról ! — Anyiszjának ma nevenapja van. — Micsoda ünnep! Azért nem tört volna le a keze, ha segít egy kicsit az édesbátyjának. (Folytatjuk^
