Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-12 / 111. szám
Negyven óvónő az érettségi előtt 'tiz idén ëreïbsegîznèS először Tolna megyében — a szekszárdi Garay János Gimnáziumban — középfokú szak- képesítésű óvónők. Az elmúlt négy év nehézségeiről és szépségeiről beszélgettünk négy, a gyakorlati vizsgán sikeresen túljutott óvónővel és az iskola igazgatójával» Szenczi Lászlóval. ..... . Fehér Márta Páífáról, Vájnál Ágnes Dombóvárról, Hir- czi IVIária Paksról, Farkas Rozália Szedresről iratkozott az iskolába. Fehér Márta Sár- széntlőrincre, a többiek pedig haza mennek dolgozni. NEGYVENEN KEZŰITEK» annyian is végeznek és mindegyiküket álláfe várja. .^,„,1 A szakképzett óvónők hiánya közismert A gyerekek és a gyermekintézmények száma pedig növekszik. A középfokú óvónőképzés jelenti a megoldást. A Garayban most már négy osztályba* folyik a k^Pz^4' Vl. : : ’ jAz eíműít négy ëv ge* à nároknak, sem az úttörő osztálynak nem volt könnyű. A kiválasztás elve nem az általános iskolai tanulmányi átlag volt, hanem a rátermettség és az az Igény, hogy aki oda jelentkezik, aet vidékre menjen dolgozni A nyolcadikos anyag, bői a matematikafelmérés átlaga nem egészen két egész volt Érettségin már stabil hármasra számít az igazgató, A szaktárgyaknál nem volt prob, léma, ez megközelíti a négyes! A szakmai vizsgán kettes nem volt. Az itr eléri négyes eredmény valójában nem átlag, a többség jól vizsgázott A szakmai tárgyak pakkal jobbos* mentek a lányoknak, mint S közismeretiek. Az első két évben könyvük sem volt, főiskolai jegyzetekből tanultak. Eredményesen. A lányok azt állítják, hegy A LEGNAGYOBB ' ÉLMÉNYÜK ■ n i .. .Jjlj 1 '. ti.. à hétről hétre ismétlődő óvodai foglalkozás vol! A gyerekek szeretető a legfontosabb egy óvónőnél, állítják és ők mindannyian azzal az elhatározott szándékkal jelentkeztek ide, hogy a pályán maradnak. A vizsgán a gyerekek sokat segítettek fegyelmezettségükkel, odaadó figyelmükkel a i,kis óvónéniknek”, akik viszont szerencsések voltak; segítőkész szakképzett óvónőktől tanulhattak a jól felszerelt Wosinsky- és a Kölcsey-óvo- dában. A negyedikesek már bee nyolc órát töltöttek szakmai gyakorlattal és a módszere tan egy részét is a gyerekek között sajátították el. Második, után kettő, a harmadik év után három hetet gyakorlaton 7 töltöttek ed az óvodákba^ 1 Sajátos effentmondás, Rogy a& óvónőképzősök diákok és pedagógusjelöltek egyszerre.1 Az erkölcsi követelmény velük szemben ezért magasabb.' Hogy ennek -megfeleltek, azt vbú sem bizonyítja jobban, mint a rengeteg társadalmi munka, amit végeztek. A báb- sssakküri például az igazgatótrak kellett negyedikben megtiltania, mondván, hogy most a felkészülés fontosabb. Reggel hét és nyolc között voltak a pedagógiai szakköri foglalkozások, mivel délután nem jutott rá idő. Mindennap hat tanítási órán vettek részt. Még az esténkénti késésnek is az volt az oka, hogy a „kis' óvó- nénik” elszaladtak az óvodá- jaa és ottfelejtkeztek. ! K végzősök tisztában vannak azzal, hogy nem olyan fel- szereltségű óvodákba mennek, mint amit láthattak. Erre nemcsak lélekben készültek föl, de a négy év alatt megtanultak játékot, szemléltető eszközt készíteni. A hőgyészi nevelőotthon óvodásait rendszeresen látogatták és maguk készítette ajándékkal örvendeztették meg őket. Ä sok munkának meg ís van az eredménye. A világnézeti nevelésről készült felmérésből kiderült, hogy nagyon jól tájékozottak. jTPsp-' y f A LEGNAGYOBB FELELŐSSÉG r i —• amit a kisgyerekkel való foglalkozás jelent — emberi tartásban világlátásban, még a politikai tájékozottságban is az átlagnál érettebb embert nevelt az óvónői szakközépiskolásokból. Hű, Él bennük a továbbképzés igénye is. Mind a negyvenen szeretnék elvégezni — munkájuk mellett — a főiskola! • • I V P “ n»*™8* Brikettgyáriak A nagymányoki bánya helyén. létesült brikettgyár dolgozóinak helyzetéről kapott tájékoztatást legutóbbi ülésén a nagymá- nyoki Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága. A brikettgyár nem tartozik a tanács hatáskörébe, a gyár főmérnökének beszámolója mégis hasznos volt, mert a testület tagjai áttekinthették a körzetükbe tartozó emberek egy csoportjának munkakörülményeit. A tájékoztató elsősorban a gyáriak szociális helyzetéről, a gyár vezetőinek balesetelhárítási és egészségügyi intézkedéseiről szólt Ä szilárd tüzelőanyagok előtérbe kerülésével új lendületet kapott a gyár fejlesztése. Az MSZMP. XI. kongresszusa is feladatul határozta meg a munkahelyek szociális helyzetének javításá! A gyár vezetői ennek szellemében, legfontosabb tennivalónak a por- veszély megszüntetését és az üzemi fürdő rend behozatalát határozták el. A fürdőt még az 1920-as években építették, az akkori, követelményeknek megfelelően. Régóta szükség lenne a felújításra, de amíg a gyár perspektívája, jövője bizonytalan volt, nem került sor új beruházásra, így a fürdő átépítésére, vagy felújítására sem. Most a tervek elkészültek, az új fürdő pedig komoly változást jelent majd a br>- kettgyáriak életében. ./ Amióta a Mecseki Szénbányák Vállalat vette át a gyára! megváltozott a felhasználásra kerülő szenek fajtája. A jelenleg használtak sokkal nagyobb porképződést okoznak, mint azok, amelyekre eredetileg a porelszívó berendezéseket tervezték. így a megnövekedett porképződés az egészségre ártalmas munkakörülményeket eredményezett Az utóbbi idők porkoncentrációs mérései azt bizonyították, hogy a jelenlegi viszonyok nem féJ lelnek meg az Általános Bai- esetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabályban rögzített követelményeknek. Ideiglenes jellegű intézkedés, hogy a tokozott porveszélyű helyeken kötelezik a dolgozókat a porálarc viselésére. Végleges megoldás természetesen az új követelményeknek megfelelő elszívóberendezés elkészítése lesz. Ez azonban komoly beruházás, hosszabb kivitelezés» idővel jác. A dolgoz® munkaruhájái azelőtt meghatározott kihordási idővel biztosította az üzemi Újabban a munkaruhát a szer- raktárból vételezik fel és azt elhasználódása után ott is cserélik újra. Ezzel bizosítják, hogy egyetlen dolgozónak se kell megrongálódott, baleset- veszélyes munkaruhában dolgoznia. . 'id A vagonokban érkező széni por kirakását azelőtt szinte csak lapáttal végezték. Jelenleg majdnem teljes egészében gépek végzik a kirakást és a többi, azelőtt nehéz fizllrof munkát igénylő munkahelyen is mintegy 80 százalékos a gé«; pestté», íúm, A gyárban dolgozóknak feó-’ rülbelül húsz százaléka nő. Jelenleg közülük egy dolgozik egészségre ártalmas munkakörülmények között, a laborrá tóriumban, dp rendszeres orvosi ellenőrzése biztosított; Azelőtt előfordultak az üzemben rokkantságot okozód sőt halálos balesetek is. Az utóbbi időben a balesetvédelmi őrök munkája és a rendi szeres szemlék következtébe:.* csökkent a balesetek száma, K orántsem lehet még elmondani, hogy ideális a hrikettgyáriak helyzete, de sok javulás következett be munkakörülményeikben, szó- c iái is helyzetükben. További javulás várható — állapíthatta meg a tanács végrehajtó bizottsága; : Tízéves a szekszárdi néptáncegyüttes 1 1 ■ i i r U § jg) m. Jubileumi rende rPőfiyefcké! ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját a megyei művelődési központ és a Szekszárdi ÁFÉSZ szekszárdi néptáncegyüttese. Az együttes — amelynek tagjai dolgozó fiatalok ég középiskolások —, ebből az alkalomból másodszor kapta meg a Kiváló együttes címet. - «AmÄerwiW:- '*'*■ ' • Az ünnepi rendezvények sora annak a kiállításnak megnyitásával kezdődött, amely az együttes történetének, sikereinek dokumentumait mutatja be a megyei művelődési központ szövőezakkoröee i nek »unkáival és a megyei díszítő, művészeti pályázatra beérkezett anyaggal. A kiállítást május l«-ig tekinthetik meg a3 érdeklődőid - ,,» ünnepi társulati öíésre ís sor került, a nagy érdeklődéssel wart jubileumi műsorban az együttes előadta valamennyi emlékezetes produkciója! Láttuk a Tolnai szvit című kompozíció! mellyel nagy sikereiket aratták, s mely mg; is egyik legnépszerűbb mü.. sosszámuk. Immár negyedik felújításban szerepelt a Fu- szujkavirág, az együttes új utat kereső, i969-ben készült száma, felelevenítették a bogyiszlói táncokat is. Bizonyították felkészültségüket, tánctudásukat. Az első müsorrész- ben mutatkoztak be — nagy sikerrel = a tÉnsegy^íP. *«*siiÿisia fiatalabb, kisdobos és úttörő korú táncosai, és Fábián Éva; a néptáncotok állandó énekes partnere. Az ünnepi est második felében a közelmúlt sikeres számait elevenítették fel: el táncolták az Ozorától Bátáig című tánc-szvitnek azokat a tételeit, amelyeket eredetileg, is, ők- -mutatta^ be. Másodszor láthatta a közönség Szekszár- don az együttes legújabb produkcióját, a Bartók-zenére komponált Látod rózsám című balladát. Az ünnepi műsor a régi nagy sikerű számmal, az Ecseri lakodalmassal zárult. A jubileumi műsor tükörképeként az együttes törekvéseinek és eddigi eredményeinek, árról gyozle meg a közönséget, hogy a szekszárdi néptáncegyüttes művészi elképzelései helyesek, s hogy táncosainak, vezetőinek felkészültsége lépést tart az önmaguk támasztotta, egyre növekvő igényekkel. 1a! Említsük meg állandó szereplőtársaikat, a zenekart, a madrigál- és a pedagógus kórust. Szabadi Mihály művészeti, Thész László zenei vezető, s a szép és eredeti ruhákat tervező, kivitelezésüket szervező Németh Pálné nevét Valamennyiük közös munkájának eredménye az együttes mai, a megye határain túl is ismert hírneve.
