Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-09 / 109. szám

járművezetők, gyalogosok, balesetek A közúti közlekedés tapasztalatai Szinte megszámlálhatatlanok hazánkban a kerékpárok, száz­ezrekben métjük a motor- kerékpárokat és félmillióban a gépjárműveket. Évente 70—80 ezer gépjárművel szaporodik az országutakon a „létszám”. A közútépítési program egyre sikeresebb. Motorizált ország lettünk. Gondjaink szaporod­nak. A közlekedési balesetek, a közlekedés biztonságának szi­lárdítása napirenden van. A Közlekedésbiztonsági Tanács — széles társadalmi alapon — sokat tesz azért, hogy az uta­kon mindnyájan biztonságo­san közlekedjünk. Pál László­val, a megyei KBT titkárával arról beszélgettünk, hogyan közlekedünk Tolna megyében. — Mindenekelőtt az országos összehasonlítás­értékelés érdekel ben­nünket: a balesetek ala­kulásáról, a megelőző munkáról. »— Megyénk közúti közleke­désének helyzete, a balesetek alakulása nem választható el az országos tapasztalatoktól, problémáktól. A járművek számának dinamikus fejlődése, közútjaink — viszonylagos — elmaradása és a baleseteknek 1970-től történő lassú csökke­nése a jellemző. Az adott idő­szakban a megyében a jármű­vek száma 40—42 százalékkal emelkedett. Az elmúlt évben — 1974-hez viszonyítva — a balesetek szá­ma országosan 20 217-ről 19 764-re, a megyében pedig 521-ről 481-re, vagyis 7,7 szá­zalékkal csökkent. A halálos kimenetelű balesetek száma — országosan lényegében azonos az 1974. évivel — viszont a megye területén 11 százalékkal emelkedett. 1975-ben az or­szág összes közlekedési balese­téből megyénk 2,4 százalékban „részesedett”. Tavaly a megyé­ben 100 km közútra 42, orszá­gosan 66 baleset jutott. Sajnos tény, hogy a 6-os számú orszá­gos főútvonalon, mely a me­gye közúti hálózatának csak 7 százalékát teszi ki, az összes baleseteknek 19 százaléka tör­tént ' A balesetek 93,2 százaléká­ban okozóként gépjármű sze­repel. A halálos kimenetelű balesetek okozói közül a sze­mélygépkocsik részesedése 80 százalékos növekedést mutat. A kerékpárosok országosan 16, megyei szinten viszont 10 szá­zalékát okozták baleseteknek. A balesetek alakulásában az okok áz emberi magatartásban vannak. így például a gyors­hajtásból eredő balesetek az összes baleseteknek 19,5 szá­zalékát, a figyelmetlenség, gondatlanság 22,7 százalékát, az elsőbbségadás elmulasztása 11,6 százalékát adta. Az ösz­1976. május 9, szes halálos baleseteknek 23,7 százalékát gyorshajtás okozta. Gondunk, hogy 7,7 százalék­kal növekedett az ittas álla- ■ pótban elkövetett balesetek száma, bár a bírói szervek ta­valy e cselekmény miatt közel 200 vezetői engedélyt vontak be, szigorúbb ítéleteket szab­tak ki, szabálysértési szerveink 250 fővel szemben jártak el. Vezetői engedélyüket 3—10 hónapig terjedő időre bevon­ták. Ami a kérdés második ré­szét illeti, abból indulnék ki, hogy a különböző párt- és kormányhatározatok leszöge­zik: a közlekedés biztonsága fontos társadalmi érdek. Ezért jöttek létre a megyei, járási közlekedésbiztonsági tanácsok, melyeknek elnökségei, szak- bizottságai a rendőri szervek­kel szoros együttműködésben egyre eredményesebben végzik munkájukat. — Néhány év óta a KBT eredményes mun­kát végez annak érde­kében, hogy csökkenjen a közúti balesetek szá­ma. Hogyan tudják be­vonni a különféle közle­kedési vállalatokat és a magángépkocsi-vezetőket e fontos és széles társa­dalmi réteget érintő munkába? — ~Már említettem, hogy- a közlekedés biztonsága fontos társadalmi érdek. Ezért történt meg 1973—74-ben. a megye területén is a „Vezess baleset nélkül” mozgalom szervezése. E mozgalomban jelenleg .115 különböző vállalat, illetve üzem vesz részt 3500 gépjár­művel és 4000 hivatásos gép- járművezetővel. A 115 válla­lat, üzem közül 1975-ben 31 nem okozott balesetet. A magángépjármű-veaetők bevonása az Autóklubon, a Közlekedéstudományi Intézet helyi képviseletén és a TIT- en keresztül történik. Az 1975- ben rendezett KRESZ-Oktatá­sokon mintegy 20 ezer magán­gép jármiű- vezető vett részt, önkéntes KRESZ-vizsgát pedig 14 720-an tettek. Ezek a szá­mok is jelzik a segíteni aka­rást a közös cél érdekében. Igen népes családot képez a motorkerékpáros kategória. Egységes, szervezettszerű to­vábbképzésük megoldásra vár. — Ha közúti közieke-, désről beszélünk, mindig szóba kerülnek a gyalo­gosok. Tulajdonképpen mindenki gyalogos, még­is van és él a gépjármű­vezetők és gyalogosok közötti probléma. Azaz, egymás . tiszteletének hiánya. Az utóbbi évek­ben ugyan már változás figyelhető meg, de Szek- szárdon igen sok prob­léma van a zebrákkal kapcsolatban. Hogyan lehet e veszélyes helyze­ten változtatni? — Ami a gyalogos- és jár­művezető-problémát illeti, úgy érzem, hogy sem az egyik, sem a másik fél nem vethet egy­más szemére semmit. Annál is inkább, mivel a gyalogosok és a járművezetők egyaránt el­követnek olyan súlyos szabály­talanságokat, amelyeknek ki­menetele halálos, vagy súlyos sérüléssel jár. Ma már sok ál­lampolgár, aki gyalogosan köz­lekedik, vezetői engedéllyel is rendelkezik, ismeri a szabá­lyokat. Viszont, amikor a vo­lánhoz ül, elfelejti azt, hogy előtte egy órával még gyalo­gos volt. Probléma, hogy az állampolgár aszerint alkalmaz­za a szabályokat, amilyen mi­nőségben közlekedik. Szekszárdon számos, esetben tanúi vagyunk annak, amikor a gyalogosok úgy gondolják, hogy a kijelölt gyalogátkelő­hely „sétatér’ és „újságolva­sásra” kijelölt hely, de tanúi vagyunk azoknak az esetek­nek is, amikor a járműveze­tők a kijelölt helyet „verseny- pályának” tekintik. A gyalogosoknak tudomásul kell venni, hogy az úttest a járműveké, viszont a, jármű­vezetőknek azt, hogy „az éle­té az elsőbbség”. A közlekedés résztvevőinek nem azt kell ke­resni a forgalomban, ami el­választja, hanem ami össze­tartja őket. — És végül: a KBT hatásos propagandamun­kát végzett eddjg is a közlekedési balesetek megelőzése érdekében, szeretnénk hallani arról, milyen terveik vannak ezzel kapcsolatban? — A megyei közlekedésbiz­tonsági tanács 1976. évi mun­kaprogramja tartalmazza azo­kat a feladatokat, melyeknek végrehajtása az eredménye­sebb munkát segíti elő. A terv támaszkodik a párt és tanácsi, valamint a társadalmi szervek segítségére, támogatására, a KBT-aktívák odaadó munká­jára. Feladataink összhangban vannak az OKBT terveivel. Fő feladatunk mindent megtenni a január 1-én hatályba lépett Új KRESZ-rendelkezések is­mertetése és elsajátíttatása ér­dekében. E célt szolgálta ed­dig is a 10 héten keresztül — a Népújságban — megjelent „KRESZ ’76” feltevéspályázat, a megye területén megrende­zett közlekedési kirakatver­seny. Megrendeztük az általá­nos iskolások körében ,a gyer­mek kerékpáros kupa járási és megyei döntőit Úgy érzem, hogy a közleke­désbiztonsági tanácsok elnök­ségei, tanácskozótestületei, a szakbizottságokban dolgozó mintegy 350 aktíva, a közleke­dés érdekeit támogató önkén­tes rendőrökkel, * pedagógusok­kal, a 470 közlekedési úttörő­vel együtt, maguk mögött érezve a párt, tanácsi, társa­dalmi szervek segítségét, meg­oldják azokat a feladatokat, amelyeket tőlünk felsőbb szer­veink és megyénk közlekedés­biztonságának érdekei megkö­vetelnek. Brikettesek a Duna mellett % „Varrják” a kavicskiemelő rész acéltraverzeit Még szárazon a kotróhajó Ha az ember átpöcköli a ci­garettát a hajó korlátján, már vízben „huny el” a parázs. Közel a víz az épülő hajóhoz. Közel a munka befejezése is... A Pécsi Szénbányák Nagy- mányoki Brikettgyárának sze­relőbrigádja hajót épít — a dombori Duna-ág mellett. Kotróhajót — kavicsbányának. Az elmúlt években a ki­emelt nagyberuházások, a gyorsuló lakásépítés következ­ményeként jócskán megugrott Tolna megyében a kavics­szükséglet. Az eddig évenként termelt kétszázezer köbméter kavics kevés volt. Ezért az építőanyag-ipari vállalat meg­rendelésére építik a brikette- sek az úszó kavicsbányát. Á brigád — bár sokfelé és sok munkán dolgozott már az országban — hajót most épít először. Éppen ezért Budapes­ten, a Magyar Hajó- és Daru- gyárban szabták ki a brigád tagjai a hajóbordákat. De az összeszerelés már itt, a Duna- parton folyik jó néhány hó­napja. Bár csak néhány lépésnyire a vízpart, nem félnek attól a munkások, hogy a tavaszi ára­dás elviszi a hajót. Sőt! Vízre kész már a kotró­hajó, néhány kisebb munkán kívül csak a festés és a motor* beszerelés van hátra. Aztán indulhat a kavics föl a Duna fenekéről a paksi atomerőműhöz, a nagy építke­zésekhez, vagy az épülő csa­ládi házak tövéhez, az ottho­nok falába. Vízre kész a „kavicsbánya” PALKOVACS JENŐ Foto: Gottvald

Next

/
Thumbnails
Contents