Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-09 / 109. szám
járművezetők, gyalogosok, balesetek A közúti közlekedés tapasztalatai Szinte megszámlálhatatlanok hazánkban a kerékpárok, százezrekben métjük a motor- kerékpárokat és félmillióban a gépjárműveket. Évente 70—80 ezer gépjárművel szaporodik az országutakon a „létszám”. A közútépítési program egyre sikeresebb. Motorizált ország lettünk. Gondjaink szaporodnak. A közlekedési balesetek, a közlekedés biztonságának szilárdítása napirenden van. A Közlekedésbiztonsági Tanács — széles társadalmi alapon — sokat tesz azért, hogy az utakon mindnyájan biztonságosan közlekedjünk. Pál Lászlóval, a megyei KBT titkárával arról beszélgettünk, hogyan közlekedünk Tolna megyében. — Mindenekelőtt az országos összehasonlításértékelés érdekel bennünket: a balesetek alakulásáról, a megelőző munkáról. »— Megyénk közúti közlekedésének helyzete, a balesetek alakulása nem választható el az országos tapasztalatoktól, problémáktól. A járművek számának dinamikus fejlődése, közútjaink — viszonylagos — elmaradása és a baleseteknek 1970-től történő lassú csökkenése a jellemző. Az adott időszakban a megyében a járművek száma 40—42 százalékkal emelkedett. Az elmúlt évben — 1974-hez viszonyítva — a balesetek száma országosan 20 217-ről 19 764-re, a megyében pedig 521-ről 481-re, vagyis 7,7 százalékkal csökkent. A halálos kimenetelű balesetek száma — országosan lényegében azonos az 1974. évivel — viszont a megye területén 11 százalékkal emelkedett. 1975-ben az ország összes közlekedési balesetéből megyénk 2,4 százalékban „részesedett”. Tavaly a megyében 100 km közútra 42, országosan 66 baleset jutott. Sajnos tény, hogy a 6-os számú országos főútvonalon, mely a megye közúti hálózatának csak 7 százalékát teszi ki, az összes baleseteknek 19 százaléka történt ' A balesetek 93,2 százalékában okozóként gépjármű szerepel. A halálos kimenetelű balesetek okozói közül a személygépkocsik részesedése 80 százalékos növekedést mutat. A kerékpárosok országosan 16, megyei szinten viszont 10 százalékát okozták baleseteknek. A balesetek alakulásában az okok áz emberi magatartásban vannak. így például a gyorshajtásból eredő balesetek az összes baleseteknek 19,5 százalékát, a figyelmetlenség, gondatlanság 22,7 százalékát, az elsőbbségadás elmulasztása 11,6 százalékát adta. Az ösz1976. május 9, szes halálos baleseteknek 23,7 százalékát gyorshajtás okozta. Gondunk, hogy 7,7 százalékkal növekedett az ittas álla- ■ pótban elkövetett balesetek száma, bár a bírói szervek tavaly e cselekmény miatt közel 200 vezetői engedélyt vontak be, szigorúbb ítéleteket szabtak ki, szabálysértési szerveink 250 fővel szemben jártak el. Vezetői engedélyüket 3—10 hónapig terjedő időre bevonták. Ami a kérdés második részét illeti, abból indulnék ki, hogy a különböző párt- és kormányhatározatok leszögezik: a közlekedés biztonsága fontos társadalmi érdek. Ezért jöttek létre a megyei, járási közlekedésbiztonsági tanácsok, melyeknek elnökségei, szak- bizottságai a rendőri szervekkel szoros együttműködésben egyre eredményesebben végzik munkájukat. — Néhány év óta a KBT eredményes munkát végez annak érdekében, hogy csökkenjen a közúti balesetek száma. Hogyan tudják bevonni a különféle közlekedési vállalatokat és a magángépkocsi-vezetőket e fontos és széles társadalmi réteget érintő munkába? — ~Már említettem, hogy- a közlekedés biztonsága fontos társadalmi érdek. Ezért történt meg 1973—74-ben. a megye területén is a „Vezess baleset nélkül” mozgalom szervezése. E mozgalomban jelenleg .115 különböző vállalat, illetve üzem vesz részt 3500 gépjárművel és 4000 hivatásos gép- járművezetővel. A 115 vállalat, üzem közül 1975-ben 31 nem okozott balesetet. A magángépjármű-veaetők bevonása az Autóklubon, a Közlekedéstudományi Intézet helyi képviseletén és a TIT- en keresztül történik. Az 1975- ben rendezett KRESZ-Oktatásokon mintegy 20 ezer magángép jármiű- vezető vett részt, önkéntes KRESZ-vizsgát pedig 14 720-an tettek. Ezek a számok is jelzik a segíteni akarást a közös cél érdekében. Igen népes családot képez a motorkerékpáros kategória. Egységes, szervezettszerű továbbképzésük megoldásra vár. — Ha közúti közieke-, désről beszélünk, mindig szóba kerülnek a gyalogosok. Tulajdonképpen mindenki gyalogos, mégis van és él a gépjárművezetők és gyalogosok közötti probléma. Azaz, egymás . tiszteletének hiánya. Az utóbbi években ugyan már változás figyelhető meg, de Szek- szárdon igen sok probléma van a zebrákkal kapcsolatban. Hogyan lehet e veszélyes helyzeten változtatni? — Ami a gyalogos- és járművezető-problémát illeti, úgy érzem, hogy sem az egyik, sem a másik fél nem vethet egymás szemére semmit. Annál is inkább, mivel a gyalogosok és a járművezetők egyaránt elkövetnek olyan súlyos szabálytalanságokat, amelyeknek kimenetele halálos, vagy súlyos sérüléssel jár. Ma már sok állampolgár, aki gyalogosan közlekedik, vezetői engedéllyel is rendelkezik, ismeri a szabályokat. Viszont, amikor a volánhoz ül, elfelejti azt, hogy előtte egy órával még gyalogos volt. Probléma, hogy az állampolgár aszerint alkalmazza a szabályokat, amilyen minőségben közlekedik. Szekszárdon számos, esetben tanúi vagyunk annak, amikor a gyalogosok úgy gondolják, hogy a kijelölt gyalogátkelőhely „sétatér’ és „újságolvasásra” kijelölt hely, de tanúi vagyunk azoknak az eseteknek is, amikor a járművezetők a kijelölt helyet „verseny- pályának” tekintik. A gyalogosoknak tudomásul kell venni, hogy az úttest a járműveké, viszont a, járművezetőknek azt, hogy „az életé az elsőbbség”. A közlekedés résztvevőinek nem azt kell keresni a forgalomban, ami elválasztja, hanem ami összetartja őket. — És végül: a KBT hatásos propagandamunkát végzett eddjg is a közlekedési balesetek megelőzése érdekében, szeretnénk hallani arról, milyen terveik vannak ezzel kapcsolatban? — A megyei közlekedésbiztonsági tanács 1976. évi munkaprogramja tartalmazza azokat a feladatokat, melyeknek végrehajtása az eredményesebb munkát segíti elő. A terv támaszkodik a párt és tanácsi, valamint a társadalmi szervek segítségére, támogatására, a KBT-aktívák odaadó munkájára. Feladataink összhangban vannak az OKBT terveivel. Fő feladatunk mindent megtenni a január 1-én hatályba lépett Új KRESZ-rendelkezések ismertetése és elsajátíttatása érdekében. E célt szolgálta eddig is a 10 héten keresztül — a Népújságban — megjelent „KRESZ ’76” feltevéspályázat, a megye területén megrendezett közlekedési kirakatverseny. Megrendeztük az általános iskolások körében ,a gyermek kerékpáros kupa járási és megyei döntőit Úgy érzem, hogy a közlekedésbiztonsági tanácsok elnökségei, tanácskozótestületei, a szakbizottságokban dolgozó mintegy 350 aktíva, a közlekedés érdekeit támogató önkéntes rendőrökkel, * pedagógusokkal, a 470 közlekedési úttörővel együtt, maguk mögött érezve a párt, tanácsi, társadalmi szervek segítségét, megoldják azokat a feladatokat, amelyeket tőlünk felsőbb szerveink és megyénk közlekedésbiztonságának érdekei megkövetelnek. Brikettesek a Duna mellett % „Varrják” a kavicskiemelő rész acéltraverzeit Még szárazon a kotróhajó Ha az ember átpöcköli a cigarettát a hajó korlátján, már vízben „huny el” a parázs. Közel a víz az épülő hajóhoz. Közel a munka befejezése is... A Pécsi Szénbányák Nagy- mányoki Brikettgyárának szerelőbrigádja hajót épít — a dombori Duna-ág mellett. Kotróhajót — kavicsbányának. Az elmúlt években a kiemelt nagyberuházások, a gyorsuló lakásépítés következményeként jócskán megugrott Tolna megyében a kavicsszükséglet. Az eddig évenként termelt kétszázezer köbméter kavics kevés volt. Ezért az építőanyag-ipari vállalat megrendelésére építik a brikette- sek az úszó kavicsbányát. Á brigád — bár sokfelé és sok munkán dolgozott már az országban — hajót most épít először. Éppen ezért Budapesten, a Magyar Hajó- és Daru- gyárban szabták ki a brigád tagjai a hajóbordákat. De az összeszerelés már itt, a Duna- parton folyik jó néhány hónapja. Bár csak néhány lépésnyire a vízpart, nem félnek attól a munkások, hogy a tavaszi áradás elviszi a hajót. Sőt! Vízre kész már a kotróhajó, néhány kisebb munkán kívül csak a festés és a motor* beszerelés van hátra. Aztán indulhat a kavics föl a Duna fenekéről a paksi atomerőműhöz, a nagy építkezésekhez, vagy az épülő családi házak tövéhez, az otthonok falába. Vízre kész a „kavicsbánya” PALKOVACS JENŐ Foto: Gottvald
