Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-09 / 109. szám
Ketten a régiek közűi A mozgalom iskolája À KISZ IX. kongresszusán gondolatban azok is ott vannak, akik fiatal korukban megteremtették a kommunista ifjúsági mozgalmat Magyarországon. Tolna megyében 1945 februárjában alakult ki a kommunista pártban az első 6—8 fős ifjúsági csoport. Ezek a fiatalok zömmel a párttagok gyermekei és hozzátartozói voltak. Scherer Sándor, a Babits Mihályról elnevezett általános iskola igazgatója is köztük volt. Scherer Sándor; — Szerencsésnek mondhatom magam, hogy nekünk jutott osztályrészül mindaz, amit csak az ifjúsági mozgalom adhat meg az embernek. A mozgalommal váltunk felnőtté. Ha ott lennék, a KISZ IX. kongresszusán is erről a történelmi szerencséről beszélnék és apáink, dédapáink példájáról, emberi nagyszerűségéről. Az elődök sok munkában, harcban, éhezésben gyorsan elégett élettéről beszélnék, és arról, hogy akik még élnek közülük, azokat becsüljük meg jobban — nem anyagilag, hanem a szívünkben. Nehéz megmagyarázni, ezt csak érezni lehet, mert érzelmi töltés nélkül nincs ember és nin- csen munkásmozgalom sem— Tízévesen még csak any- nyit láttam, hogy apám éjszakákat áll az ablaknál, aztán a biciklitúrákon, beszélgetéseinkből megtanultam: mi az igazi hazafiság és ezzel együtt azt is, hogy mi az internacionalizmus. Ma sokszor nem is értem, hogyan volt ideje ennyit beszélgetni velünk. S ez is tanulság; nagy ügyet csak az szolgálhat jól, aki a szűkebb családját is boldogítani tudja. Apám és a többiek is csak hat elemit végeztek, mégis hallatlanul művelt emberek voltak. Ady, József Attila volt a tanítójuk és a Kanadai Magyar Munkásból kísérték figyelemmel a nemzetközi munkásmozgalmat. Azért éppen ezt olvasták, mert ez legálisan behozható volt az országba. , . — A mai fiatalokhoz k csak nagy-nagy szeretettel szabad közeledni, akkor még a bírálatban, büntetésben is megérzik a feléjük sugárzó szerete- tet: Ha ők is csak annyit tesznek, mint mi annak idején, az kevés, az még nem továbblépés, tőlük, már többet követel a kor. Nekünk kell segíteni őket és akkor ez az ifjú nemzedék csodákra képes. Át kell adnunk nekik azt a forradalmi tapasztalatot, amit mi is úgy örököltünk, s akkor nem követik el még egyszer a mi hibáinkat, de a saját felelősségüktől nem foszthatjuk meg őket! I I — Árra is biztatnám a fiatalokat, illetve biztatom is a mindennapi munkámban, hogy kíméletlenül harcoljanak az önzés, a közönyösség és társadalmunk más ellentmondásai ellen, Tóth József, a GELKÁ igazgatója tízéves volt a fel- szabaduláskor. Legmagasabb KISZ-funkciója megyei első titkár. 1949-ben kapcsolódott az ifjúsági mozgalomba. Sok munkaterületen ismerkedett a munkával, szinte belenőtt a pártmunkába. Ma is a megyei pártbizottság tagja és egy nagy pártalapszervezet titkára. — Tudatosan, a honvédségnél lettem kommunista. Itt voltam először ifjúsági vezető is. Aki a mozgalmi munkát fiatalon és azokban az időkben kezdte el, nem tudja abbahagyni, az lélekben mindig fiatal marad és annak is kell maradnia. Mint volt KISZ- vezető részt vettem a megyei KlSZ-küldöttértekezleten és boldoggá tett az a hang, az a légkör, ami ott uralkodott. A fiatalos őszinteség, a szóki- ' mondás. a kongresszuson is arról beszélnék, hogy ezt a hangot kellene még jobban érvényesíteni a KlSZ-munká- ban, ezt a vonalat erősíteni tovább és még több olyan fórumot biztosítani a fiataloknak, ahol elmondhatják a véleményüket, — Ma könnyebb is meg nehezebb is KISZ-vezetőnek lenni, mint az én időmben, mert a párt jó légkört teremtett a fiatalok munkájához, párthatározatok, sőt törvény foglalkozik a fiatalokkal. Egységesebb a megítélésük a közvéleményben is. Nehezebb meg azért, mert megnövekedtek a velük szemben támasztott követelmények. Forradalmi kor ez éppúgy, mint a felszabadulás után volt, csak másként. Arról is beszélnék a fiataloknak, ^ hogy saját hangjukat őrizzék meg, soha ne tanulják meg a mondanivaló csomagolását, az egzisztenciális érdekből való megalkuvást, alakoskodást. A KISZ vegye ki még jobban a részét a napi ellentmondások feltárásából. Jó úton járnak, de még határozottabb- nak, politikusabbnak és következetesebbnek kell lenniük. Nagyon szép jelszó volt a „Ne tűrd a közömbösséget!” ezt újból fel kellene újítani, nem jelszóként, gyakorlatként a mindennapi munkában. Csak az ifjúsági mozgalomban végzett munka adhatja meg az embernek, hogy felnőttként sem felejt el lelkesedni és küzdeni úgy, ahogyan azt fiatal korában megtanulta. Ketten szólaltak meg sokak közül. Velük beszélgetve a fiatal ember boldognak érezheti magát, hogy részese annak a folyamatnak, amit nem ők kezdtek, csak továbbvittek, de aminek folytatói mi vagyunk, s utánunk a még fiatalabbak lesznek! IHÄROSI IBOLYA tp ítészét és képzőművészet Mit várhat Tolna megye? KEVESEN TUDJÁK, hogy egy köztéren felállított szó» hor. egy épület belső terét díszítő alkotás nemcsak építész, szobrász, kerámikus munkája, hanem1 egy hivatal tevékenységének eredménye is. Ilyen hivatal a fővárosi székhelyű Képző- és Iparművészeti Lektorátus, melynek munkája az igények elbírálásával, majd a művész kijelölésével kezdődik. Ezt követi a tervek bírálata,' a kivitelezés ellenőrzése, végül a mű elhelyezése. A helykijelöléstől azonban, mondjuk egv szoboravatásig, sokszor évek. telnek el. Ez a munka természetéből következik. A lektorátus nagy felelősséggel, de viszonylag kis apparátussal. .. és elég szerény költségvetéssel dolgozik. Korábban csaknem minden köztérre kerülő vagy közénületet díszítő alkotás minden költségét egy központ; keretből a hivatal viselte. A mai gyakorlat: a mű helye szerint illetékes tanács és a lektorátus közösen fedezi a kiadásokat. Ily módon több alkotásra jut pénz, több művész jut munkához és a tanácsok; közintézmények megfontoltabban kérnek új műveket. A körültekintés mindenképp indokolt: a tervezett szobor pár év alatt a helyére kerül, de onnan — kivételes esetekről nem beszélve — gyakorlatilag nem mozdítható el. TOLNA MEGYE községi és városi tanácsai ritkán ügyfelei a lektorátusnak. Tavaly például csak két új alkotás került a megyébe: Regölvben. a tanácsháza előtt állították fel Mihály Árpád lovat ábrázoló, természetes nagyságú bronzszobrát; Szekszárdon. a Béri Balogh íÁdám utcai Egészség- ügyi Szakiskolába került egy nagyméretű, pirogránitbóí készült dekoratív falburkolat. Nem a lektorátuson múlt. hogy a Mészáros Lázár utcai óvóda előtt nem állították fel Bánt kuti István szobrászművész plasztikáját, a stilizált vörös,- réz kakast. A figura azért porosodik valahol, mert még nem készítették el a mű beton posztamensét. A talapzat, terveit pedig a megrendelők 1974 decemberében megkapták a lek. torátustól, a munkát is a hivatal fizetné, de a7 egyszerű betonhasáb elkészítésére úgy látszik, nincs vállalkozó. (? — A közeljövőben milyen alkotásokkal gazdagodik Tolna megye? A kérdésre Hollósi Ëva; a Képző- és Iparművészeti Lek. torátus beruházási csoportjának vezetője válaszol: — A paksi orvosi rendelő előtti térre kerül Kutas László szobrászművész munkáia. az „Anya gyermekével”. A szobor gipszmodelljét a zsűri már korábban elfogadta. A bronzöntésre még várni kell. Az egyetlen hazai öntőmű.' hely ugyanis alig győzi a munkát. — A közelmúltban adtunk megbízást a dombóvári Láng Gépgyár előtti téren felállítandó Szobor tervezésére. A túl nagy vihart kavart, rossz, amatőr munka helyére kerülő jpufjKásfigur^t. a meav^ben élő Radó Károly-készíti. ■ MÉG KELL: JEGYEZNI, hogy az utóbbi időben Tolnában több dilettáns munkát helyezték ei közterületen, arra illetéktelének." noha^ az ilyen akció káros mivoltát, a dombóvári példa is bizonyította. — Milyen művek készülnek a paksi atomerőműhöz? — Sajnos, ezek ügyében még nem keresték fel a lektorátust. Akkor, amikor egy új lakótelepén is tervezett helye van egy-égy diszkóinak, vagy plasztikának, elképzelhetetlen, hogy ehhez az építményhez ne tartozzék a társművészetek: valamely alkotása. Fontos azonban, hogy a képzőművész időben kezdjen munkába. Ez, sajnos nem raitunk múlik.. MEGAY LÁSZLÓ ASSZONY ÉS KORMANYKERÉK gyerekkorom Jlg vagy éppen csak nevettető közmondásaiból, szólásmondásaiból hányat ismernek a mai gyerekek, nem tudom. Gyaní. tóm azonban, hogy nem sokat, hiszen életformájuk, amibe beleszülettek, merőben más, mint a korombélieké volt. A felnőttek jóvoltából mi alighanem mindenre tudtunk valami szentenciát, amit természetesen komolyan is vettünk. Ha példának okáért verőfényes napsütésben nyargalt kérész, tül a pusztán, falun, városon a zápor, bizonyosak voltunk benne, hogy az ördög veri a feleségét. Az utóbbi sír, az uya viszont örül, hogy marka közé kaphatta az asszonyt. Időben értesültünk egyébként az asszony „közlegényi” rangját leghívebben kinyilvánító bölcselemről, arról nevezetesen, hogy a pénz olvasva, az asszony verve jó. A felnőttek. nek még igencsak a térde ma. gasságából szemlélve a világot megtanultuk azt is. hogy a családfő státusszimbólumát, a kalapot, csak a férfi viselheti, mert ha nem ő, akkor az illető férfi tesze-tosza, süke- bóka, anyámasszony katonája és semmi más. Idejekorán megtudtuk azt is, hogy semmi jó ae® sgilöSálite. áfe&ól, úa asszony hajtja a lovakat, mert az ég annyira nem szereti ezt a látványt, hogy akár kell, akár nem, elered az eső. Mit szaporítsam a szót? Rengeteg jelenséget tudtunk, bölcs őre. gektői származó magyarázatot, ámbátor nagyon igaz, hogy • ezek se nem használtak, se nem ártottak, de ahogy így visszanézek, csodás ízeket, színeket kölcsönöztek a különben se csodás, se színes gyerekkornak. Egyik távoli nőrokonom pa. naszolta el ezelőtt 18 évvel hogy miután megözvegyült, sokáig tűnődött, eladja-e az uráról rámaradt robogót, vagy tartogassa valamelyik városon tanuló gyerekének. & tanvaí utakon megviselt 7 „benzinkecske” azonban nem kellett egyik gyereknek se. Egyikük — tán meg se gondolta — azt találta mondani. hogy „Használja édesanyám! Ezzel csak köny- nyebb piacozni, mint a kerék, párral”. — Tótágast állt bennem a lélek — mesélte, de a nagy ünnepekre hazaérkező gyerekek csak megtanították a ro. bogó-használatára és még csak baromfihalál se bánta a csu. pa nevetés tanulóvezetést Besine vott a játékban, de maga nem gondolta akáor, hogy ráfanyalodik a robogó használatára. Ma már? El se tudja képzelni, mi lett volna vele. ha nincs „az a büdös kis jószág”. Pedig elmondták őt a közel és távol szomszédság, ban mindennek, a vélemény, alkotásban a felnőttek okosságából táplálkozó gyerekek utána nyargaltak az úton és úgy fújták kórusban, hogy lök. hajtásps soprűnyélen kellene inkább lovagolnia. „Úgy is hívtak, hogy benzintyúk”.' Ez az asszony két éve be. költözött a tanyaközpontba, mely egyúttal a tsz I központja is, és a tehenészetben dolgozik, mint fejőnő. Érdekes, ho^ már — nem szóltak meg, pedig hát géppel fejnek és já. ratos lett a tejkezelésben is, mert, „úgy hozta a sor”, hogy azt is meg kellett tanulnia. Száz szónak is egy a vége : jó. val bonyolultabb elven működő gépekkel került közvetlen kapcsolatba, mint az első gép, a kis robogó volt. — Ha isten segít, megtanulok autót vezetni. Miért ne? A gyerekek is mondják, meg a doktornőnknek, az agronómus- asszonynak is van autója. Nem attól dől össze a világ, ha kormány mellé ülök. Nem Igazat adtam neki és biztattam is az , akkor 50 éves asz- szonyt. Ezenközben eszembe jutott, hogy annak idején mi. Iyer, feltűnést keltett a szekszárdi piacon néhány bogyiszlói menyecske robogón való berobogása. Bizonyos vagyok benne, hogy falujukban neve. tés búcsúztatta, a csúfolkodás derűje kísérte őket az úton befelé és a „na lám, na lám” csak félig megrovó, félig már elismerő felkiáltásai köszöntötték a tetthelyen, , a megye, székhely piacán.  szenzáció nem tartott to. ' ' vább. három napnál, s átadta a helyét más szenzációknak, melyek megint. csak rövid ideig. éltek, Ahogy így eltűnődöm mindezeken, eszembe ötlik az is. hogy mit juttatott a korszerű, ségre még csak nem Is aspiráló közvélemény azoknak a sorban első asszonyoknak, lányoknak, akik tanácstagságra, urambocsá valamilyen vezetői poszt' betöltésére vállalkoztak 25—30 évvel ezelőtt! Már újságíróként hallottam egy dédi. ke korú öregasszony hangszerelésben zordon prófétákat lepipáló, jövendölését. Úgy vél. te a hetven valahány éves matróna, hogy „El- kell vesznie * világnak, ha az asszonyok férfi dolgokba, ártják maga, kát”. . • A világ, mint azt érzékelhet, jük valahány arravaló szer. vünkkel, nem veszett et, de pont „az olyan dolgoktól’* lett teljesebb, mint például annak a roppant egyszerű igazság, nak az - érvényre juttatása.' hogy a lány is gyerek, az asz- szony is ember. Legutóbb Szeged felé tartva Móráhalom környékén szembetalálkoztunk egy olyan Tra. hanttal, aminek hátsó ülését üres — nyilván Szegedet járt — piaci kosarak foglalták eL A volánnál egy feketébe öl. tözött. fejkendős asszony ült; de olyan egyenes derékkal, amilyennel a hajdanvolt pa. rádés kocsisok ültek fontosságuk, felelősségük és nyalka- ságuk teljes tudatában. A kép pillanatnyi volt. Jött, elsuhant; mégis őrzöm, és be sem kelj hunyni a szememet, hogy újra lássam. Gyönyörű ez ®----- mert benne ez a valóság bűvölt el megint, amely, ha lenni akar — es akarják is. hogy legyen — le. győzhetetlenül céljához ér. — lászló — T
