Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-01 / 103. szám
Portrék a kiállítás anyagából Táncsics Mihály Kun Béla-**■ v rí *BfW mK» nrmr •• ? A magyar munkásmozgalom Marx, Engels, Lassalle arcképével díszített emlékserleg az 1880-as évekből. múzeumában A Budavári Palota újjáépítésének befejezése után kapott benne otthont a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum. A múzeum, két évtizedes fennállása alatt sok értékes dokumentumot gyűjtött össze a magyar munkásmozgalom, a magyar- országi munkásság történetéből Most, a munkásmozgalmi múzeum előcsarnokában az űrkutatási kiállítást láthatják egy hónapig az érdeklődők. Az emeleten azonban a munkás- mozgalom történetének állandó kiállítását rendezték be. Sem e pár sorban, sem a képekben nincs lehetőségünk törekedni a teljességre. Inkább csak azt érzékeltethetjük: érdemes megnézni ezt a kiállítást. A rendkívül gazdag anyag a magyar- országi munkásság kialakulásától, osztállyá szerveződésén keresztül 1919-es győzelméig mutatja be a kezdeti lépéseket, a harcokat, a munkásság életmódját, kultúráját, a magyar munkásmozgalom nemzetközi kapcsolatait, a szocialista munkásmozgalomnak haladó íróinkra, művészeinkre gyakorolt hatását. Képekben, makettekben látható, hogyan dolgozott a még jobbágy munkás a manufaktúrában, milyenek voltak az első bányák, gyárak. írásos dokumentumok egész sora szól a munkásmozgalom kialakulásáról. fejlődéséről. Az egyik térképen, ahol az első magyarországi gyárak szerepelnek, Tolna megye üres folt. Megyénknek nem volt ipara. Ám találhatunk Tolna megyei adatokat is: A „Hetilap” című „encyclopedicus” tartalmú folyóirat különös tekintettel a közgazdászaira, műiparra és kereskedésre” J846. március 24-i száma az országos Védegyleti mozgalomról ír, felsorolva annak — megalakulási sorrendben —mind a 144 „vidéki osztályát”. Ezek szerint Paks a 13-ik, Duna-Földvár a 15-ik, Bölcske a 25-ik, Szegzárd a 70-ik, Bonyhád a 92-ik. Az 1849. január 28-án kelt német nyelvű körözvényben Kossuth, Petőfi és Táncsics „társaságában” találhatjuk a Tolna megyei Perczel Mórt is. Tavaly, a felszabadulás harmincadik évfordulóján nyílt meg az állandó kiállítás. Az év végéig 130 ezren tekintették meg. Gyűlik az anyag a „folytatásra”, az 1919 utáni időszak történetének bemutatásához is, amihez nyilván Tolna megyéből is több lesz. Jóllehet, bizonyára ki lehetne egészíteni Tolna megyei anyaggal a már meglévő kiállítást is, aminek támogatására kéri is a múzeum vezetősége azokat, akiknek birtokában vannak ilyen dokumentumok. Steiner Jenő plakátja, 1919. május 1. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltását ünneplő nagygyűlés 1919. március 23-án, Az oldalt összeállította : Jantner János . ti f Látogatók a kiállításon. Frankel Leó
