Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-05 / 105. szám

ON KERDEZ Levélcímünk: 7108 Szekszärd, Postafiők 7L Visszafejlődő postahivatal Halász Lajos népfrontbizott­sági tag, Dunaszentgyörgy, Várdomb u. 10. szám alatti olvasónk így töpreng: „Mi, dunaszentgyörgyi lakosok többször feltettük már a kér­dést: mi az oka a postahiva­talunk visszafejlődésének? A 30-as években ugyanis Duna- szentgyörgyön kétablakos pos­tahivatal volt, hozzá tartozó nagyméretű váróhelyiséggel, most pedig csak egyablakos (lyuk) van, 3x1 méteres váró- helyiséggel. Ebbe beletarto­zik még a nyilvános telefon- fülke is. El lehet képzelni, mi­csoda tumultus van az egy ablak előtt forgalmas időben egy 3000 lakosú községben. Mi, dunaszentgyörgyi lakosok kérjük a postaigazgatóságot, hogy a Tolna megyei Népúj­ságon keresztül ismertesse a lakossággal, milyen fejlődés várható e téren Dunaszent- györgyön?” A kérdésre Kántor Sán­dor, a Pécsi Postaigazgató­ság postaforgalmi igazgató- helyettese válaszolt: — A kérdést megvizsgál­tattam. A jelenlegi posta- hivatal valóban szűk az ál­landóan növekvő forgalom ellátásához. Tájékoztatásul közlöm, hogy sajnos még rosszabb körülmények kö­zött lévő hivatalok is van­nak. Ezért sürgősségi sor­rendet állapítottam megáll­nák érdekében, hogy a leg­rosszabb állagúak kerülje­nek elsősorban felújításra, s ennek eredményeként a forgalomnak megfelelő ál­lapotba, — Természetesen e mun­kák tervszerű ütemezésekor a rendelkezésre álló anyagi lehetőséget is figyelembe kellett venni. A felújításra kerülő postahivatalok kö­zött Dunaszentgyörgy pos­tahivatala is szerepel, saj­nos azonban a fenti körül­mények miatt ennek kivi­telezésére várhatóan csak Ml a VI. ötéves terv során ke­rülhet sor. Kerítés és sár Bucsónyi György, Szekszárd, Polláck u. A/5. szám alatti ol­vasónk kérdezte: „A szekszár­di vasútállomás elbontott ke­rítése mikor épül újjá? Ha elkerülte volna az érdekeltek figyelmét, hát itt szeretném felhívni, hogy az állomás Mé­rités nélkülisége' mind for­galombiztonsági, mind köz­tisztasági okokból hagy ki­fogásolni valót maga után. Az állomáson rakodó gépkocsik a kerítés helyén szabadon vá­lasztott úton járnak ki és be. Zavarják, sőt igen veszélyessé teszik a forgalmat, s az állo­más vastag sarát szépen fel­kenik az egyébként sem vala­mi tiszta Pollack Mihály útra, s a még néhány helyen meg­lévő útárkot teljesen betúrják. Sajnos mi a Pollack Mihály utcában egyébként is úgy érezzük, hogy o város szépí­tésekor megfeledkeztek rólunk, legalább azt szeretnénk, ha nem rontanák tovább a hely­zetünket." A kérdésre Lénárt Fe- renctől, a szekszárdi vasút­állomás állomásfőnökétől kértünk választ.-— A vasútállomás keríté­sének eltávolítására részben a kerítés anyagának tönkre­menetele, részben a kerítés felújítása miatt került sor. A burkolt rakterűiét aszfal­tozását a KPM Közúti Igaz­gatóság végzi majd el az ál­lomási rakterűiét Pollack Mihály utca felőli rézsűjé­nek rendezésével egyidőben. Jelenleg a költségszámítás készül. Szerződéskötés után a KPM Közúti Igazgatóság azonnal hozzákezd a mun­kához. Az elbontott kerítés helyett a MÁV Pályafenn­tartási Főnökség betonkor­láttal, vagy betonkerítéssel biztosítja majd, hogy a jár­müvek a rakterűiéiről a Pollack Mihály utcai oldal­ról ne közlekedhessenek. — A 11. számú Volán he­lyi kirendeltségének vezető­jét már felhívtam a Pollack Mihály utcával párhuzamos felt és lejárás beszüntetésé­re. Ugyanis lényegében ez a fel- és lejárás idézi elő a veszélyes helyzetet- és az út­test szennyeződését. Katonaidő és gyermektartásdíj Érdekes jogi kérdést intéiett egy olvasónk ai ön kérdez — Mi válaszolunk rovathoz. Név­vel és teljes címmel. Ezúttal azonban eltekintünk a név és cím köziésétől. A kérdés lé­nyege a következő: A tartás- dij fizetésére kötelezett sze­mélynek sorkatonai szolgálata letöltése után kötelessége-e az Így eltöltött időre tartásdí­jat fizetni visszamenőleg? A kérdésre dr. Deák Kon- rád osztályvezető ügyésztől kértünk választ: — Az 1974. évi I. tör­vény ekként rendelkezik: „Ha közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel meg­állapított rokoni tartás meg­állapításának alapjául szol­gáló körülményekben lénye­ges változás állott be, a tartás mértékének megvál­toztatását lehet kérni.” A Minisztertanács 12/1974. (V. 14.) számú rendelete szerint pedig: „A bíróság a gyer­mektartásdíjat általában ha­tározatlan időre állapítja meg. A megállapított összeg módosítására akkor kerül­het sor, ha azok a körülmé­nyek, amelyekre a bíróság a határozatát alapította, utóbb lényegesen megvál­toztak. . — Ha a levélírónak ka­tonai szolgálatra történt be­vonulásával anyagi körül­ményeiben. kereseti viszo­nyaiban lényeges változás állott be, a körülmények megváltozásakor kérhette volna a tartásdíj mértéké­nek, összegének leszállítá­sát, egyebekben azonban a gvérmektartásdíjat fizetnie •kell. Megjegyzem egyéb­ként, hogy a gyermek tartá­sa a jogi kötelezettségen túlmenően erkölcsi köteles­ség is. VÁLASZOLUNK Te!efonszámunk: 129-0Î, 123-61. jogszabályokról = röviden A keresőképesség­nek jogszabályba üt. fcöző módon történő elbírálásával kapcsola­tos az Egészségügyi Miniszté. rium 57/1976. Eü. M. számú el­vi állásfoglalása, amely sze­rint az állami és a társadal­mi szervektől érkező jelzések arr^ utalnak, hogy a kereső- képesség elbírálása terén az utóbbi időben egyre gyakrab. ban fordulnak elő szabályta­lanságok. A jogosulatlan táp­pénzes állományba vétel a munkamorálra gyakorolt ked. vezőtlen hatáson felül jelen­tős anyagi károkat is okoz népgazdaságunknak. Az állás- foglalás erre is figyelemmel hangsúlyozza, hogy az orvos a táppénzes betegállományba vé. tel körében kifejtett tevé­kenysége során államigazgatá. si feladatot lát el, és ebben a minőségében hivatalos sze­mélynek minősül. „Az ilyen vonatkozásban előnyt kérő, vagy elfogadó orvos a Btk. 149. §-ába, illetőleg a 150. §-ába ütköző jogtalan előny követelése vagy elfoga­dása bűntettét követi el...” A fegyelmi jogkör gyakorlója, mint hatóság, köteles a tudo­mására jutott ilyen cselek- •nény miatt feljelentést tenni Az állásfoglalás az Egészség, ügyi Közlöny 7. és a Munka­ügyi Közlöny 5. számában je. jent meg. A Könnyűipari Értesítő 9, számában közlemény je­lent meg az elektromos berendezések tűzoko. zásának megelőzése tárgyában, mely közlemény szerint megállapítást nyert, hogy a könnyűipari vállala­toknál 1975. évben előfordult tűzesetek 36 százalékát elekt. romos berendezések meghibá­sodása következetében kelet­kezett szikra, illetve hő okoz­ta. A közlemény ezután rész. letezi a legfontosabb teendő­ket, majd felkéri a vállalatok vezetőit, a tűzvédelmi szerve­zetek tagjait, a- tűzvédelmi fel. ügyelőket, hogy a tűzmegelő, zéssel összefüggően az elektro. mos berendezésekkel kapcso­latban javasolt intézkedéseket és éves tűzvédelmi tervükben pótlólag rögzítsék és gondos, kódjának; a folyamatos végre., hajtásról. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Értesítő 10. számában jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felhívása kommunis­ta műszak szervezésé, re. A műszak célja: nyújtson szervezett lehetőséget arra, hogy a fiatalok cselekvőén, ön. kéntes társadalmi munkává), vegyék k; részüket a gazdaság- politikai feladatok megvalósí­tásából, az 1976. évi tervfel­adatok teljesítéséből, valamint járuljon hozzá, hogy a fiatalok körében mindinkább tudato­suljon az alkotómunka szük­ségessége, a kollektíva össze.1 tartó ereje. A felhívás megje­löli a fő feladatokat, irány- mutatást ad a műszak előké­szítésére, szervezésére, s tájé­koztat arról is, hogy miként történjen a kommunista mű­szak keretében végzett • munka ellenértékének elszámolása. A főálláson kívüli foglalkoztatás új szó. bátyainak vé g rehajt á- s a tárgyában jelent meg h i. vatalos közlemény a Művelődésügyi Közlöny 8. szá­mában. A közlemény mellék, létéi szerződés- és megkere. sésmintákat adnak másodál. lás, mellékfoglalkozás, vala. mint megbízás létesítéséhez, s így ebben a körben gyakorlati segítséget nyújtanak. Nem jogszabály ugyan, mégis felhívjuk a figyelmet a Munkaügyi Szemle 3. számá­ban megjelent, „A vállalatok családpolitikai munkájáról” c. tanulmányra, amely foglalko­zik a gazdasági szervek csa. Iádpolitikai tevékenységének elvi -követelményeivel, a csa. Iádpolitikai munka főbb terü­leteivel, s néhány vállalati ta­pasztalatot és javaslatot is kö, zöL Dr. Deák Kcmrád osztályvezető ügyész Gerencsér Miklós: Emléke tiszta forrás (300 éve született II. Rákóczi Ferenc) 37. Csak 1T09 nyarán újultak ki is­mét a harcok. Heister, a vén mészá­ros, dühöngve vetette magát Dunán­túlra. Terrorhadjárata révén az or­szágrész egész nemességét a császár hűségére kényszeríti, a már osztrák kézen lévő helyek mellé Sümeget, Veszprémet, Simontornyát. A kuru­cok erejük és bátorságuk végső megfeszítésével küzdenek. Bottyán János diadalsorozattal ütött csorbát Heister dicsőségén, kemény veresé­get mért az ellene küldött rácokra. Esztergom környékén az osztrák zsoldosokat kaszabolta, a legjobb napjaira emlékeztető eréllyel. A le­gendás hős, a kuruc szabadságharc Bem apója, táborban töltötte egész életét, ott is halt iheg. Agyliártya. gyulladást kapott, s 66 éves korában, Tarnaőrsön, parancsnoki sátrában fejezte be dicsőséges pályafutását, 1709. szeptember 27-én. Megint csontrepesztő hidegekkel érkezett a korai tél. Kiújult erővel dühöngött tovább a pestis. Egyik sí. ralmas hír a másikat érte. 1710. ja­nuár 3-án lefejezték Érsekújváron az áruló Ocskay Lászlót. Dunántú­lon végképp felülkerekedett Heister, előle menekült a Tisza-vidékre Es. terházy Antal másfél ezerre fogyott. éhezéstől, fáradalmaktól elcsigázott seregével. Ebben a sötét helyzetben némi vigaszt jelent Rákóczinak, hogy szövetségese. Nagy Péter cár kiheverhetetlen vereséget mért a svédekre PoltavánáL Kassa és Érsekújvár megerősítése halaszthatatlan. Hiába a sarki hí. degekkel dühöngő tél, a pestis, a le­írhatatlan ínség, nem szünetelhetett a hadakozás. Bercsényi Miklóst Kas­sa megerősítésére küldte a fejede­lem, maga pedig Érsekújvár felmen­tésére vállalkozott. De a két főerős. ség között útjában állt Sickingen, a nógrádi Vadkertnél telelő osztrák tábornok serege. Nem lehetett meg­kerülni. Rákóczi Nógrádba vezette csapatait, s más erőkkel együtt Kal­lón hirdetett gyülekezőt ütközetre. Bajtársias parancsnokhoz illően ősz. tozott katonái nélkülözésében, a fa­gyos földön hált, nyomorúságos ka­lyibában húzta meg magát a hó­vihar elől. A Poltavánái szétvert svédek közül néhány század a zsold. jába szegődött, lengyelek is csatla­koztak hozzá, ezért nemcsak ma­gyarul, de latinul, franciául is el. mondta buzdító beszédét a Csata előtt. Dermesztő hidegben próbált lelkesedést önteni a katonákba. Január 22-én reggel indult meg a kuruc sereg Kallóról Romhány felé, a Cserhát és a Börzsöny közt ka­nyargó Lókus-patak völgyében. El­szántan vetették magukat a csá­száriakra. Karnyújtásnyira voltak csupán a győzelemtől, amikor a ka­tonák idő előtt zsákmányolni kezd. tek az ellenség táborában. Megint kicsúszott Rákóczi kezéből a diadal. A Romhány—Vadkert térségében le­zajlott ütközet eldöntetlen maradt, s mint ilyenkor szokás, mindkét fél magát tekintette győztesnek. E fele. más kimenetel ellenére megnyílt az út Érsekújvárig és a fejedelemnek sikerült segítséget vinnie a nyugati főerősségbe. Amit csak nélkülözni tudtak a vé. szes ínségben, azt átengedték Érsek­újvár nyomorgó védőinek. Maga a fejedelem is ott volt az élelmet szál­lító katonák között, nyeregkápáján hordva a gabonával teli zsákokat. Ilyen helyzetben talált rá a Bour. bon-párti spanyol követ, aki elhozta Rákóczinak az Aranygyapjas Rend jelvényét. Napról napra jobban romlik a helyzet, vele együtt az elcsigázott hadsereg hangulata is. Február 13.án kegyelemre megadta magát a telje­sen kimerült Lőcse. Krasznahorkát viszont változatlan önfeláldozással védelmezte Andrássy György ma. roknyi serege, csajc úgy, mint Kas. sát Bercsényi katonái. A fejedelem elszánt sietséggel kelt versenyre az idővel. Erőt kellett gyűjtenie, e cél. ból levonult az Alföldre. Udvarát Ceglédre helyezi, onnan Jászberény­be, mozgósítani próbálja a hátország maradék erőit, egybegyűjtögeti a sereg roncsait. Április elején megint Eger a székhelye, de itt sincs mara­dása az osztrákok közelsége miatt, ezért Hevesre telepíti át udvarát. (Folytatjuk.) .... __- ■ — /

Next

/
Thumbnails
Contents