Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-05 / 105. szám
LÉTSZÁMGONDOK Az intézkedések Algériai szakemberek Szekszárdon megszülettek ALIG másfél hónapja annak, hogy — jórészt vállalatoknál dolgozó — munkaügyi szakemberekkel beszélgettem. A téma ugyan a főváros jelenleg gi és még inkább a közeljövőben Várható munkaerőhelyzete volt, ám a szakemberek megállapításai, véleménye nyugodtan általánosíthatók. Már csak azért is, mert szabad munkaerő gyakorlatilag sehol si nos, s az ezzel kapcsolatos gondok mindenhol egyformán súlyosak. A beszélgetés során többek között kiderült, hogy az elmúlt 5 évben Budapestről, pontosabban a fővárosi üzemekből eltűnt 22 ezer munkavállaló. Senki sem tudja pontosan, hova lettek, a szakembereknek csak feltételezéseik vannak. Például: a fővárosba bejárók számának stagnálása mellett, évről évre emelkedik a kijárók száma, tehát akik Budapesten laknak, de nem a fővárosban vállalnak munkát. A gyakorló munkaügyisek ebből gondolkodás nélkül azt â következtetést vonják le, hogy még mindig túl vonzó munkahelyek a termelőszövetkezetek melléküzemei. Érvelésüket konkrét példákkal támasztják alá, mert nem ritka eset, hogy egy-egy gyárból komplex brigádok lépnek ki és tűnnek fel valamelyik tsz ipari üzemecskéjében. Messzire vezetne annak boncolgatása, hogy mehnyire kárhoztathatok ezért a szóban forgó emberek, brigádok (végtére is lényegesen magasabb keresethez juthatnak), mennyire a termelő- szövetkezetek (amelyek melléküzemei éppen a nagyipar megrendelései miatt létezhetnek), és mennyire az a gazdálkodási környezet, amelyben végül is ez a helyzet kialakult. Egyelőre —» mint említettem — a szakemberek sem tudnak Számot adni az „eltűntekről”, de az eset — mint minden munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos anomália újabb érv azok kezében, akik minden lehető eszközzel fneggátolnák a munkaerő-fluktuációt. Az említett beszélgetésen el is hangzott, hotsty atníg nem tudják radikálisan csökkenteni (akár szigorú adminisztratív intézkedésekkel IS) a fluktuációt, addig számolni kall a vállalatók egyre növekvő munkaerő-keresletével, végeredményben az egyre feszültebb munkaerőhelyzettel. NOS, az Intézkedések megszülettek, megjelentek és július 1-től érvénybe lépnek. Lényegük; azok, akik munka- viszonyban állnak, semmilyen módszerrel nem toborozhatok. Azok pedig, akik münkaköny- vükben „kilépett” bejegyzéssel vándoroltak munkahelyről munkahelyre, kötelező munkaerő-irányítás alá esnek. Ez vonatkozik azokra is, akik egy éven belül háromszor mondtak fel. Biztos, hogy akárcsak a létszámstop-rendeletnek, a kötelező munkaerő-közvetítés elrendelésének sem lesz osztatlan közönségsikere. Hiszen akik eddig a munkahelyek közötti körforgással tornáztatták magasabbra a bérüket, azók- nak eZ a lehetőség most még*, szűnik. De gyanítom, hogy — különösen kezdetben — a munkáltatók sem fogadják egyértelmű lelkesedéssel az intézkedéseket, lévén, hogy ez esetben a munkáltatók lehetőségeinek — létszámgyarapítási lehetőségeinek! — megnyirbálásáról van szó. Fölösleges lenne fölmelegíteni a létszámstop-rendelet kapcsán lábra kapott vitát a vállalati önállóságról. Fölösleges ez már csak azért is, mert a létszámgondok megoldásának, a mértéktelen fluktuáció csökkentésének valóbárt lennének egyéb módszerei tó, mint az efféle adminisztratív beavatkozás. De senki se feledje: hosszú éveken át figyelmeztetések, irányelvek, áttételes és kevésbé közvetett szabályozók, ösztönzők jelentek meg azzal a céllal, hogy valamelyest normalizálódjék a munkaerőhelyzet, és sajnos eredménytelenül, hatástalanul. Ugyanakkor szakmák bénultak meg a munkaerőhiány miatt, gyárak ér iparágak jutottak rendkívü' nehéz helyzetbe és évről évr emelkedett a csak milliárdok kai mérhető anyagi kár, ami a megállíthatatlannak létezi fluktuáció okozott. PERSZE: mindert intézke désnek megvannak a magé veszélyei és aligha várható hogy most majd egy Csapásra, megoldódnak a munkaerőgondok. Különösen akkor nem. ha változatlanul nem jutunk el azokhoz az egyéb konzekvenciákhoz — például a vállalat1 bérpolitikában és bérezési gya korlatban, a normális munkavégzés mégahnyi feltételéinek megteremtésében —, tehát azokhoz a következtetésekhez, amelyek gyakorlati megvalósítása nélkül ez a rendelet is csak egy lesz a többi, mérsékelt hatású és — esetenként, alkalmanként netán visszájára is forduló intézkedések között. VÉRTES CSABA Biztonsági tartalék Új biztosítási formák A MEGYEI TANÁCS székházában tegnap délelőtt mintegy húsz Tolna megyei mezőgazdasági üzem igazgatója, elnöke és az Állami Biztosító vezető munkatársai tanácskozást tartottak azzal a céllal, hogy megismerjék a nemrég bevezetett új biztosítási formák miként szolgálják a gazdaságok, illetve a' népgazdaság érdekét. Mint dr. Kálmán Gyula, megyei tanácselnökhelyettes bevezető előadásában elmondta, Tolna megye minden mezőgazdasági üzeme rendelkezik a biztosítás valamilyen formájával, így a keletkezett kárók jelentős része megtérül. Ugyanakkor kívánatos, hogy a gazdálkodás egészébe tartozó biztosítási konstrukciókat jobban kiterjesszék, alkalmazzák. Tar Jenő, az ÁB vezérigazgató-helyettese elmondotta, hogy a kockázatvállalás kiterjesztése, a biztosítási feltételek módosítása azért vált most szükségessé, mert a termelő gazdaságok — amelyek érdekében a változások történtek — fejlesztették termelési szerkezetüket, korszerűbbek aa üzemek, a gazdálkodási rendszer új szabályozásához és egyéb feltételeihez kell igazítani a legutóbb 1972-ben módosított, korszerűsített biztosítási rendszert. Az természetes ma minden korszerűen gondolkodó vezetőmunka módszerében, hogy számít a biztosítóra a károkat nem az ÁB nyereségének tekinti, hanem a gazdálkodás biztonsági alapjának, tartaléknak. A veszélyközösség nagysága — tehát minél több gazdaság vesz részt valamely biztosítási formában — egyben azt is feltételezi, hogy a kockázatvállalás köre mennyire terjedhet ki, illetőleg a díjtételek hogyan alakulnak. A tegnapi tanácskozáson is — érthető okok miatt — nem a biztosítási konstrukciók új és jó vonásai képezték a vita alapját, hanem a módosításra szoruló, a gazdaságok érdekeitől távolabb lévő szabályozók, rendelkezések. így például sokan vitatták, hogy az állat- biztosításnál túlságosan magas önrészesedést ír elő a szer. ződés. Nem egy esetben olyan magas ez a szám, hogy meghaladja az eddigi termelési gyakorlat során tapasztalt elhullások számát. Például egy gazdaságban — Várong — eddig sóha nem tapasztaltak huszonkét százalékos elhullást — most annyi disznónak kellene elhullani, mint három év alatt. NEM TÉR KI az új biztosítási forma a különleges értékű tenyészállatok biztosítására. Például egy szokvány kannak is ugyanolyan a biztosított értéke, mintegy Kahyb- tenyészkaniiak. Ugyanez áll fenn a mének esetében is. A kényszervágások következtében beálló veszteségkülönbözet megtétítése sem egyértelműen megnyugtató, hiszen most is csak vitára van lehetőség, megnyugtató intézkedésre nem ad módot az új megállapodás. Viszont kedvező a~ a körülmény, hogy a gazdasú goknak több biztosítási form között van lehetősége a leg jobbat, olcsóbbat klválaszta ni. A növénytermesztés lcoc kázatvállalása is korszerűt)' mint volt a korábbi években A fagykár idén például olyan nagymérvű, hogy máris biztos: az ÁB nem szed be e cl- í men annyi díjat, hogy a tár- 1 sultalcat kielégítse. A biztosítási összeg forma-díjbevétel — kiegyenlíti egymást, így nem veszteséges a mezőgazda- sági biztosítás, amely a korábbi években legtöbbször az volt. A TEGNAPI tanácskozáson egyértelműen megállapíthattuk, hogy az ÁB új kockázat- vállalási formái, a biztosítás több új rendje kedvez a gazdaságoknak. Bállá Antal, Tan- csik József, Péti József és más igazgatók, termelőszövetkezeti vezetők egyébként megelégedéssel nyilatkoztak az ÁB Tajna megyei Igazgatóságának munkájáról, azzal a kiegészítéssel, hogy a most öt évre megállapított kockázat- vállalási formákat az évek során módosítani szükséges — a gazdálkodás, a káresetek tapasztalatai alapján. Dr. Kálmán Gyula is annak a reményének adott kifejezést, hogy a mezőgazdasági üzemek és az AB között maglévő termékeny munkalcapcsolat folytatódik. e*. FJ M. Kadranak, a nagy növényi kultúrák intézete igazgatójának vezetésével algériai küldöttség látogatott Szek- szárdra, a MÉM, és a Komplex Külkereskedelmi Vállalat szakembereinek kalauzolásával. Az algériai küldöttség a Szekszárdi Állami Gazdaság, illetve a KSZE vezetőivel tárgyalt a kukoricatermesztésről, a KSZE-rendszerben termelt kukoricafajták meghonosítás; lehetőségeiről. Tapasztalatszerzés céljából meglátogatták a KSZE két, legrégebbi partnergazdaságát: a Hőgyészi Ál fa- mi Gazdaságot és a Mezőfalvi Állami Gazdaságot. Új gyártmány Tamásiban •Az ORION támási gyáregységében új gyártmány szerelését kezdték meg ebben az évben. Munkaszervezés folytán ezután csak Tamásiban gyártják az ORION-készülékek kezelőegységeit. Az elmúlt héten kezdték el az 0RFEUS készülékekhez a kezelőegységek gyártását ■a ■**»»**•• ; ' V ■ Havonta 10—12 ezer darab kezelőegység gyártását tervezik. Képünkön: Kovács Mária a kész egységek minőségi ellenőrzését végzi. Fotó: Komáromi Ifjúsági park Decsen Megkezdték Decsen az ifjúsági park építését. A földmunka már elkészült, ebben részt vettek a község KISZ-esei, úttörői. A park tervét Galambos József technikus készítette el társadalmi munkában. A nagyközségi tanács és a Sárközi Egyetértés Tsz adja a szükséges anyagokat. A termelőszövetkezet nyugdíjasai közül a vasmunkások hintákat, játszóeszközöket készítenek. Lész homokozó, mászóká éá egy kisméretű kézilabdapálya, a hozzá tartozó kapukkal. A község vezetői úgy tervezik, hogy az ifjúsági parkot július végéig készítik el. 1970. május 5.
