Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-30 / 127. szám

Uszoda a háztömbök között Orenburgi pehel/kendő Az orenburgi nők kézi szövé­sű, rendkívül könnyű pehely- kendői mindig divatosak. A fi­nom művű, két méter hosszú két méter széles kendőt köny- nyedén át lehet húzni egy jegy­gyűrűn. A kendők szövésének 200 éves hagyománya van, amely összefügg az itteni ter­mészeti feltételekkel a kör­nyék gazdasági életével. A kendők szövésének tudománya nemzedékről nemzedékre szállt, tökéletesedett. Jelenleg 120 fa­luban több mint 4000 bedolgo­zó nő foglalkozik a kendők ké­szítésével. Egy kézzel készített orenburgi kendő előállításához átlagosan 250 óra szükséges. Az orenburgi kendőknek kü­lönleges az alapanyaga: a Ti- betből származó híres kasmiri kecskefajták szőre. Az oren­burgi kecskefajtákat megkísé­relték meghonosítani Angliá­ban, Franciaországban, Dél- Amerikában, Ausztráliában. Gondosan vigyáztak rájuk, rendkívül kedvező körülmé­nyek között tartották őket Hiába volt azonban minden erőfeszítés. A kecskeszőr tulaj­donságai nőn voltak olyan ér­tékesek, mint Orenburgban. Csupán az itteni éghajlati vi­szonyok között marad meg az állatok szőrének páratlan tu­lajdonsága. Az utánozhatatlan kézmű­ves munka mellett nagy jelen­tőségű a gépi szövés is. A kéz­zel készített kendőnek megvan a maga szépsége: megismétel­hetetlen mintája, ami miatt rendkívül drága. A gépi szö­vésnek is vannak azonban elő­nyei. Míg a kézi munka legfon­tosabb célja újabb és újabb tí­pusú kendők megalkotása, a gépi szövésnél a termelés bőví­tését és olcsóbbá tételét kíván­ják megoldani. Az orenburgi kendőszövő gyár évente közel 1 millió darab, 23 fajta kendőt bocsát ki. Századok telnek el, változik a divat, ám a kecskeszőrből ké­szült füstszürke színű orenbur­gi pehely kendő mindig divatos. Térkép- vakok számára Ajs Egészségügyi Világszervezet iaz idei évet a szembetegségek el­leni védekezés évének nyilvánítot­ta, Ez nagyon is indokolt volt, hi­szen a világon kb. 10 millió vakot tartanak nyilván, ebbői kb, 400 ezer az iskolás korú. Azok számára, akik gyógyítha­tatlan vakságban szenvednek, igye­keznek megkönnyíteni a világgal való kapcsolatteremtést. Erre a célra szerkesztette Louis Braille (1809—550 • a párizsi vakok intézeté­nek világtalan tanára a vakok ma is használt pontrendszerű írását, amelyet ujjuk hegyével tapogat­nak ki. Ezzel a módszerrel még te­lelőn tárcsák, kották is készülnék a vakok számára. Legújabban arról érkezett hír, hogy Göttingenben (Német Szövet­ségi Köztársaság) a város 188 vi­lágtalan embere számára dombor- jnűvű utcatérképet készítettek, A házgyári technológiával épülő lakótelepek többnyire olyan lélekszámúak, mint egy- egy kisváros. Szükséges lenne, hogy rendelkezzenek is mind­azokkal a létesítményekkel, amelyek egy város életének el­engedhetetlen, szerves részei. Ezek nélkül a lakótelepek csak úgynevezett alvóvárosok lesz­nek, ahová csupán éjszakai pi­henésre térnek haza a lakók. A rövidülő munkaidő, á szabad hétvége több kikapcsolódásra, aktív pihenésre nyújt alkalmat, s erre a települések, lakótele­pek kialakításánál gondolni kell. A lakótömbök közötti nagy, levegős, fásított területe­ket játszóterekkel, sportpá­lyákkal, kulturális létesítmé­nyekkel kell „teletűzdelni”, s ezeket az épületekkel párhuza­mosan kell építeni, azokkal egyidőben kívánatos átadni. ■Sokan élveztük a televízió­ban a dr. Bubó rajzfilmsorozat kedves alakjainak, különösen a főszereplőnek, a bölcs bagoly- doktornak a szellemes móká- zását. De miért is nevezzük a baglyot bölcsnek, hogyan ra­gadt rá ez az állandó jelző? Tulajdonképpen a bagoly nem bölcsebb a többi madár­nál, de a kinézésében van vala­mi „emberi” és nyilván ez kap­csolódott a bölcsességhez. Ez az emberi vonás pedig az, bogy szemei — az emberéhez hason­lóan — előre tekintenek. Természetük persze nem olyan békés, ahogy a filmek mutatták, a baglyok ragadozók, mégpedig olyanok, amelyek éj­jel járnak a zsákmány után. És ehhez alkalmazkodott a baglyok minden porcikája. Tol­lazatuk nem rikító, szerény barnás színű, hiszen úgyis a sötétben repülnek. Tolláik hosszúak, lazák és puhák, ezért sokkal testesebbnek tűnnek, mint amilyenek valójában. Nem a hidegtől védi a nagy tollazat a testüket, hanem ez A csehszlovákiai Litvinov városának egyik új lakónegye­dében nyitott uszodát építettek a háztömbök közé, s ezzel az egyik legegészségesebb sporto­lási, felüdülési lehetőséget te­remtették meg az ott élők szá­mára. Az uszoda a szó szoros értelmében beleépült a kör­nyezetbe, a medencéket körül­vevő füves, fás terület a há­zakig vezet, a lakók tehát va­lóban magukénak tekinthetik e hasznos létesítményt, amelyhez nem tartozik öltözősor, hiszen az uszoda látogatói a laká­saikból jönnek le. Napközben a környező iskolák, óvodák is igénybe vehetik az uszodát, délután és este, hétvégeken pe­dig teljes mértékben a felüdül­ni, sportolni vágyók rendelke­zésére áll a „saját” uszoda. is az éjszakai vadászat szolgá­latában áll. A madarak repü­lése közben keletkezett zörej­nek ugyanis nagy szerepe van az ultrahang-hullámok keltésé­ben. A zsákmány állatok pedig képesek érzékelni az ultra­hang-hullámokat is. A bag­lyok puha, laza tollazata vi­szont nesztelen repülést tesz lehetővé, így a zsákmány állat képtelen elbújni előle, „Dr. Bubó- - a valóságban HUMOR Zürich — Uram, az ön macskája belopódzott a lakásomba és megette a kanárimadara­mat!... — Végtelenül sajnálom, asszonyom. Mivel enyhíthe­tem a fájdalmát? — Kártérítést követelek! — Rendben van, asszo­nyom. Ezentúl naponta át­megyek önhöz és énekelni fogok... Texas — Mi történt, kisfiam? Olyan lehangoltnak látszol. — Mama kérlek, össze- döntöttem egy élelmiszer­bódét. — Szörnyű dolgaid van­nak fiam. Ezt rögtön el kell mondanod az apádnak. — Ö már tudja. — És mit mondott? — Egy szót sem szólt. Ugyanis őrá borítottam a bódét.., Hamburg Az igazgató egyik helyet­teséhez ment ebédre. Mo­som asszony nyitott ajtót. — A hölgy az ön felesé­ge? — kérdi halkan az üd­vözlésére siető házigazdától. — Mit gondol igazgató úr, — felel komoran a helyettes — másként itt tartanék egy ilyen csúnya nőszemélyt!?.. Bécs A közlekedési rendőr több­szöri jelzésére csikorogva fékez a szabálytalanul veze­tő hölgy kocsija. — Asszonyom, — szólt a rendőr — ön nem tudja, mit jelent az, ha én felemelem a kezem? — Már hogyne tudnám — felel az idős hölgy moso­lyogva — hiszen nyugdíjas tanítónő vagyok,., London  metrón egy nő felhábo­rodva mondja a mellette ál­ló férfinak: — Uram, ön már az ötö­dik megálió óta simogatja a combomat! — Boldog vagyok, kisasz- szony, hogy végre sikerült felkeltenem az érdeklődését Hollywood A többször elvált filmszf- n észnő mesét mond gyerme­keinek: *— Egyszer volt, hol nem volt, egy nagy erdő, közepé­ben élt egyszer egy medve­család. Egy kedves öreg mackó, egy vidám medve­mama, és egy medvebocs a mama előző házasságából... Hamburg — Főúr! — szól a törzs­vendég — azt beszélik, hogy máris felmondtak az új sza­kácsnak? — Igen, uram. És miért? — Mert nem volt normá­lis. — És ezt miből állapítot­ták meg? — Aliból kérem, hogy hagymavágás közben neve­tett London — Csirke van? — Sajnos már elfogyott, — Kacsa? — Az sincs. — Talán pulyka? — Sajnos azt ma nem is főztünk. — És véletlenül fácán? —- Az nem is volt — Esetleg valami más szárnyas? — Éppen most hoztak ga­lambot. — Nagyon jó! Kérem, hozzon egy szál tollat hogy kitisztítsam a pipámat! Párizs A vendég nyugtalanul vizsgálja a számlát, majd felháborodva megszólal: — Egy csirkesült százhúsz frankba kerül? Önöknek el­ment a jobbik eszük? — Miért, gondolja ezt ró­lunk, uram? — kérdi a fő- pincér. — Hogyan volt szívük le­vágni egy ilyen drága álla­tot?... Berlin — Szervusz, Haust Ho­gyan élsz, öregfiú? —■ Válók a feleségemtől. — Megbolondultál?! Hol kapsz még egy ilyen csinos, vidám és rendszerető asz- szonyt? — Éppen a rendszereteté- tői kapok idegbajt — ? — Tudod, amikor éjjel felkelek vizet inni, mire visszamegyek a fürdőszobá­ból, ő már be is ágyazott Athén •— Kisasszony; ki ez aa egyenruhás férfi, aki itt le- föl járkál — kérdi az egyik utas a repülőgép stewar- dessét. — A gép pilótája, uram. — És mi a címe annak az Izgalmas könyvnek, amit ol­vas? — A „Repülőgépvezetés alapismeretei”... Prága A lány lakásán cseng a telefon: — Szervusz, Olga. Itt Pá- VeL — Szervusz. — Gyere fel hozzám ma este, olyan régen beszélget­tünk. — Mondd, Pável, a szü­leid otthon lesznek? — Nem. — És a húgod? — ö sem. Csak én leszek itthon. — Akkor kivel beszélges­sünk?... T. L

Next

/
Thumbnails
Contents