Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-30 / 127. szám

Mit tud A mégelőző orvosi vizsgálatok fontossága II. Az emlő daganatos elváltozásai ELÉG GYAKRAN jelentkez­nek olyan betegek, akiknél az emlő rosszindulatú elváltozása mát nagyon is előrehaladott formát mutat. Könnyelműség, nemtörődömség, sok esetben tudatlanság vagy a kezeléstől való félelem voltak a késleke­dés okai. Nagy klinikák adatait értékelve, arra á meggyőződés­re kellett jutni, hogy nagyon sok beteg túl későn keresi fel az orvost. A beteggel való be­szélgetés során nem egyszer halljuk, hogy kisebb csomó már hetekkel, vagy hónapokkal előbb tapintható volt. E fontos tünetet azonban nem vették komolyan és csak amikor a csomó nagyobb lett, akkor je­lentkeztek. Nem minden emlődaganat rosszindulatú. E tény nem elég­gé közismert. De ha rosszindu­latú daganatról is lenne szó, a korai felismerés korai gyógyí­tást hoz és így gyógyulást, ha azonban nem rosszindulatú el­változásról van szó, akkor nincs ok a félelemre. Ilyen esetben sem szabad azonban könnyelműnek lenni, a jóindu­latú elváltozásokat is kezeim, vagy legalábbis bizonyos idő­közökben ellenőrizni kelL Áz emlő leggyakoribb jóin­dulatú daganatos elváltozása a fibroadenoma. E csomó leg­gyakrabban 20—40 éves korban képződik. Gyakori a ciszták képződése is. E ciszták is in­kább fiatalabb nőknél találha­tók, bizonyos százalékban azon­ban idősebb korban is. A női szervezet rosszindulatú daganatos megbetegedései kö­zül az emlő ilyen irányú elvál­tozása a leggyakoribb. A 30. életévtől kezdve fokozottan kell e megbetegedéssel számolni. masat lendített Mindez kö­szönhető a fejlett műtéti és gyógyszeres kezelésnek, de nem utolsósorban a korai felisme­rést célzó szűrővizsgálatoknak. Az emlő rosszindulatú dagana­tos elváltozására is ugyanaz vonatkozik, mint minden más ilyen betegségre: minél előbb tudjuk felismerni, annál gyor­sabb és hathatósabb kezelésben tud részesülni a beteg. A hangsúlyt tehát a jövőben a minél korábbi felismerésre kell fektetni, amit az évi szű­rővizsgálatokon való részvétel­lel lehet elősegíteni. A. közti időben pedig négyhetenként, a menstruáció után az alábbiak­ban leírt módon mindenki vizs­gálja meg emlőit. Tehát saját magunk is sokat tehetünk egészségünk érdekében. Min­den nő elsajátíthatja azokat a módszereket, amelyek segítsé­gével az említett négyheti ön­vizsgálatot el tudja végezni. CÉLSZERŰ e vizsgálatot 10 nappal a havi vérzés kezdete után megejteni, mert akkor az emlő már nem olyan érzékeny. Aki már nem menstruál, az minden hónap első vasárnapját tűzze ki e célra. Az önvizsgálat azzal kezdő­dik, hogy tükör előtt megte­kintjük az emlőket. Tüzetesen meg kell nézni az emlőket úgy elölről, mint mindkét oldalról, egyszer csípőre, egyszer tarkóra tett kezekkel. Minden elválto­zásra, ami eddig még nem volt észlelhető, fel kell figyelni, kü­lönös tekintettel az emlő for­máját illetően. Bőrelváltozások, az emlőbimbó behúzódása, az emlőbimbó és a bimbóudvar gyulladása, ekcémája, váladé­kozás az emlőből, mind-mind igen jól kivehetők, igen jól de­monstrálhatók. Az önvizsgálat második része az emlő áttapintása, éspedig hanyatt fekve. A jobb emlőt bal kézzel, a bal emlőt jobb kézzel vizsgáljuk jobban. Fi­gyelni kell mindennemű kemé- nyedásre, csomókra. Az emlőt körkörösen vizsgáljuk, kívülről befelé, úgy, hogy ne maradjon ki egy rész sem. Befejezésül a hónaljat vizsgáljuk meg, hogy tapintunk-e megnagyobbodott nyirokcsomót. I Az önvizsgálat harmadik ré­szében az emlőket előrehajol­va, két kéz közé fogva tapint­juk át, figyelve az esetleges csomókra vagy kemény ed ések- re. Legyünk különös tekintettel az emlő felső részeire. ÜGYELJÜNK tehát a követ­kezőkre: duzzadtabb-e az egyik emlő, mint a másik, az egyik mellbimbó magasabban áll-e, mint a másik, egy bizonyos bőrfelület gyulladásos-e vagy más elváltozást mutat-e, ami eddig még nem volt, a mell­bimbó közvetlen környéke mu­tat-e ekcémás, vagy más elvál­tozást, ami eddig nem volt, vá­ladék távozik-e az emlőből (magától vagy nyomásra, füg­getlenül a váladék színétől), ta­pintható-e csomó vagy kemé­nyedé«. Gondoljunk azonban arra, hogy normális körülmé­nyek között is a két emlő nem minden esetben egyforma. Az elmondottakat összegezve arra kérjük kedves olvasóin­kat, fontolják meg az említett tényeket és a felkínált lehető­ségeket. Saját egészségükre és családjuk boldogságára gon­dolva, vegyenek részt rendsze­resen az évi, megelőzést célzó szűrővi zsgálatokon. Az emlő rosszindulatú daga­natos megbetegedésének keze­lésében az utolsó évtized hatal­fontos jel. Tarkóra tett kezek­nél az emlő alsó részeinek és az áthajlási redőnek elváltozásai Dr. Keller József onkológus főorvos Ne öltöztessük kis felnőtteknek! Praktikus ruhák kisfiúk nak — kislányoknak. A gyerekek öltöztetése nap­jainkban nem jelenthet prob­lémát. Hiszen számtalan csi­nos, praktikus holmit kínálnak az üzletek. S ezek a gyermek- konfekcióban készült ruhács­kák, kabátok igazán nem is drágák. Mégis sok szülő öltöz­teti ötletszerűen, nem egymás­hoz illő ruhákba 9 gyerekeket. A kisfiúk, kislányok ruhatá­rát éppúgy meg kell tervezni, mint a felnőttekét. Színben, formában, anyagban az alka­lomhoz, az időjáráshoz igazíta­ni öltözéküket. ' Ne öltöztessük kis felnőttek­nek a gyerekeket. Ne öregítsük a kisfiúkat felnőttes öltönyök­kel, a kislányokat nőies szabá­sú ruhákkal. Sokkal jobb nekik az overál, a lemberjack, a ké- nyemes kötött holmi. Gondosan válasszuk meg a gyerekruhák« színeit is. Járas­suk élénk színű ruhákban, ka­bátokban a kicsinyeket Na­gyon groteszk, ha fekete, sötét­barna, lila vagy más „felnőt­tes, öreges” színekbe öltöztet­jük őket A fehér, a citromsár­ga, a pasztell színek pedig nem praktikusak sem a csúszó­mászó kétévesnek, sem az is­kolába járó hat-tíz évesnek. Variáljuk bátran az élénk színeket — narancsot a kékkel, a zölddel, a pirosat a sötétkék­kel, a sárgával, kombinálhat­juk a csíkos, a kockás, a pöty- työs vagy a virágmintás anya­gokat is. De gondoljunk min­den vásárlásnál, varratásnál arra is, hogy könnyen tisztít­ható, jól mosható anyagokat válasszunk, hiszen a gyerekek hamar összepiszkolják magu­kat, ruhájukat a játék hevé­ben. Az ízlésesen, jól megválasz­tott ruhadarabokkal a gyere­kek ízlését is fejleszthetjük. Különösen akkor, ha felhívjuk a figyelmüket — „látod milyen szép együtt a sötétkék nadrá­god a narancssárga-kék mintás pulóverrel? De ne a piros cipő­det vedd fel hozzá — inkább a sötétkéket!” róla? Keresztrejtvényünkben a Szek­szárdi Állami Gazdaságot mutat­juk be. a szokásos könyvjutalma­kon felül egy szerencsés megfejtő a gazdaság által felajánlott dísz­dobozos bort, valamint boros­készletet nyer. VÍZSZINTES: 2. Szekszdrd.‘köz- élelmezésében jelentős szerepe van ennek a várdombi létesítménynek (zárt betűk: s. T, p). io. Nagy te­rületen foglalkozik vele a gazda~ ság (zárt betűk: O, R, L). 12. Má- zatlan tűzálló anyag. i3. Kellemet­len szagú folyadék 14. Tehergép­kocsi típus. 15. Lángeszű ember. 16. Bajvívók öltözéke volt. 17. Re­megő, aggódó. 18. ...Fitzgerald (néger dzsesszénekesnő). 19 ...megvénülünk (Jókai). 20. Tö­ménnyé tesz. 21. Tüctományos Is­meretterjesztő Társulat. 22. Józan, hidegen számító nőtípus. 23. Nyo­mósító szó 24. Európa-kupa. 25. Jókedvű. 26. Balekban van. 23. Növényi rész. 29. Az Állami Biz­tosító foglalkozik felbecsülésével. 30. Egy Balaton menti községbe való. 32. Lám. 33. Észrevesz 36. Szemben vele. 38. Házőrző. 39. Vé­dő és támadó szerv a szarvasfélék fején. 41. .. Appia (hires római út). 42. Kettős mássalhangzó. 43. Tolna megyei község. 44. Nem ugyanaz. 45. Asszonynevek végződése. 46. Tavasz, nyár. stb. 49. Iparos. 51. Dolog latinul. 52. Délkelet-ázsiai agresszív szervezet az Atlanti sző. vétség mintájára. 53. Létfontossá­gú szervünk. 54. Kiváló portugál hajós, Diaz nyomán elsőnek érte el Afrika megkerülésével Indiát M. F,gyes olajok jelzője. 57. Meny- nyiséget jelöl. 58. pertu viszony­ban van vele. 59. örtá^ része! 60. Vétó. 61. Fegyveres harc államok között. 62. Az állami gazdaság ek­kora területen (hektárt gazdálko­dik.. FÜGGŐLEGES: 1. A gazdaság által kezdeményezett modern, nagy hatású növénytermelési forma elnevezése. Termelőszövetkezetek és állami gazdaságok társulásából jött létre. (Zárt betűk: K, R, L, E, S). 2. Etelkülönlegesség. 3. Maga­sabb helyre tett. 4- Alföld. 5. Het­titában van! 6. Készlet jelzője le­het 7. Ne arra. 8. A lengyei MA­LÉV. 9. Kiejtett mássalhangzó. 10. Labdarúgócsapat egyik játékosa. 11. Rostmályva. 13. a szőlő- és borfeldolgozás: mellett ezzel is fog­lalkozik a gazdaság. 16. Tisztító­szer. 17. Termékeny, gazdag. 19 Ha elvetik kikel. 20. Személyes névmás. 22. a kert dísze. 23. A nagybőgő művésze. 2p. Elektor. 27. Kínai hosszmérték. 29. SúlyrővidfJ tés. 31. A legjobb pihenés. 32. AZ izmokat köti a csonthoz. 34. Ház­őrző. 35. Harckocsi. 37. Előadó. 40. Indulatszó. 42 Família. 44. Magyar Államvasutak. 45. Hideg, keleti bukószél. 47. Borjúbőrből készült finom, merített perggmenpapir. 48. A. o. 50. Nem minden vers kelléke. 51. Nyelvtani műveletet végez. 53. Növényi rész. 54. Ross* ló. 55. a kék szín egyik változata. 57. s. V. E. 58. Község Fejér me­gyében. 60. A csodák csodája. 611 Ürmérték rövidítése Beküldendő a vízszintes 2., 1OJ 62.. a függőleges 1., 13. számú so­rok megfejtése 1976. június 7-ig á megyei Művelődési Központ 7101 Szekszárd, Pf, ; 15. címre. A levelezőlapra kérjük rálrnii rejtvény. Az 1976. május 9-1 és május 16-1 keresztrejtvények helyes megfej­tése: A megye Idegenforgalmának fej­lesztése, csoportos és egyéni uta­zások bonyolítása. Sárközi lakodalom —Augusz-ház — szüreti napok Dombori Gunaras — Nemzetközi lovas na­pok. Az Idegenforgalmi Hivatal dija­it nyerték; Egyhetes üdüléshez helybiztosí­tás Gunarason : Kiss Julianna, 7047 Sárszentló- rinc, Petőfi u 33.; Kurille Irén, 7150 Bonyhád, Rákóczi u. la.; pé- czeli Éva. 7172 Harc. Alkotmány u- 217. Egyhetes üdüléshez helybiztosí­tás Domboriban: pékány Lajos, 7228 Döbrököz, Páhy V, ; Pápai Lajos, 7200 Dom­bóvár, Széchenyi u. 29. Könyvjutalmat nyertek: V, 9. : Bálint Istvánná. 7200 Dom­bóvár, Molnár Gy. u. 35. n. 9 5 Bordás Józsefné, 7130 Tolna, Út­törő u. 4/1., Deák Edit, 7100 Szek­szárd, Mészáros L. u. 6.; Kardos Györgyné, 7130 Tolna, Tompa u. 6.; K«utmann Zoltán, 7173 Komba. Orosháza u. 3­V. 16.: György Szabina, 7100 Szekszárd, Mikes u. 3. ; Horváth Sándor, 9701 Szombathely, Pf.: 0936 IGKV., Laki Rózsa, 7096 Ireg- szemcse. Dózsa Gy. u. 43.; Mester Lajos, 7160 Szekszárd, Kisegítő Is­kola, Rumy Ernő, 7150 Bonyhád, Bajcsy-Zs. u. 11. A könyveket a szerkesztőség, aZ Idegenforgalmi Hivatal díjait az Idegenforgalmi H. küldi el. SZEREK Margaréták szaporítása Két faját ültetik a kertekbe, az egyik az egyszer virágzó, nagy vi­rágú margaréta (Chrysanthemum maximum), május—júniusban hoz­za virágait, a másik faj (Chrysan­themum leucanthemum) júniustól őszig folyamatosan virágzik, a két fajt jól el lehet különíteni egy­mástól. az első faj tőlevelel (ame­lyek nem a száron vannak) is lándzsásak. az utóbbinak viszont visszás tojásdadok. A virág átmé­rőjében is különbség van. Az előbbi 6—10 cm, a másik csak fe­le ekkora. A réti margaréta (Ch. leucan­themum) nálunk is előfordul va­don, északi köves, füves lejtőkön, ritkás tölgyesekben, cserjésekben, kaszáló réteken. Főleg a két faj keresztezéséből származó kerti fajtákat termesz­tik. A virágok színe fehér, de akad közöttük halványsárga is. A virágok „szimplák" vagy „tel­tek". Magvetéssel szaporítjuk tavasz- szal vagy tő-osztással ősszel. A magról szaporított palántákat vagy a tőosztással nyert sarjakat (eset­leg a nyár elejei dugványozásból származó növényeket) 120 cm szé­les ágyba ültetjük, egy ágyba négy sort, 30x23 cm távolságra. A. harmadik év őszén tőosztással to- vábbszaporithatjuk. Kialakult az egynyáriasított ter­mesztése is. A magot nyár köze­pén vetjük fólia- vagy melegágy! ablak alá. Szeptemberben ültetjük ki, ágyrendszerbe 20xi5 cm távol­ságra. a kiültetett növények a kö­vetkező év júniusában tövenként egy virágot adnak, amelyek nagy­méretűek és hosszú szánlak lesz­nek. yrjzmxoætx 1976. május 31).

Next

/
Thumbnails
Contents