Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-30 / 127. szám
Gyors növekedés a mongol mezőgazdaságban A Mongol Népköztársaság új, hatodik ötéves tervének időszakában a mezőgazdasági termelés évi 26—30 százalékkal növekszik, az 1971— 1975 közötti időszak termelési eredményeihez , viszonyítva. A mezőgazdaság előtt álló feladatokat az egyes ágazatok anyagi-műszaki bázisának további megszilárdítása, a mezőgazdasági termelés belterjességének növelése révén kíván- ; ják megvalósítani. Egyebek között öt új állattenyésztő gazdaságot, 15 gépesített tejgazdaságot hoznak létre. Ez lehetővé teszi majd az ország évi hústermelésének 20—24, a tejtermelésnek pedig évi 26—30 százalékkal való növelését. Növelik a növénytermesztés hozamait is. A szemes gabona átlagos évi termelését 500—530 ezer tonnára emelik. Mongólia mezőgazdasága öt év alatt 7,5 ezer traktort, több mint ezer aratókombájnt és sok más mezőgazdasági munkagépet kap. Ezek jelentős részét a Szovjetunió szállítja. A mezőgazdaság fejlesztésére tervezett beruházások, az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 31 százalékkal növekednek. • __ G eológusok a Kincses hegyen Darhantól, az új mongol ipari központtól 170 kilomé' ternyire fekszik a legendák övezte „Kincses hegy”, amelynek érckincsét a KGST-orszá- gok geológusainak segítségével kutatták és tárják fel a mongol szakemberek. Az ércet a szovjet segítséggel épülő réz* és molibdénkombinát dolgozza majd fel. Az új, nagy, ipari objektum köré város épül: Mongólia legifjabb városa. Er- denet. A hegy kincséről már régen tudnak, kiaknázására azonban csak most nyílt lehetőség. Er- denet a világ tíz legnagyobb réz-molibdén lelőhelye közé tartozik. 1973-ban kezdődött meg a munka és 1978-ra várják a nagyüzem első „lépcsőjének” üzembe állítását. Akkor 16 millió tonna ércet dolgoznak majd fel a kombinátban, amely 1982-ben készül el teljesen. Az új városkában jelenleg tizenháromezren laknak, 1976- ban 40 000 négyzetméter lakóterületet építenek és adnak át az új lakóknak. A nyolcvanas évek elején, amikor a kombinát már teljes erővel dolgozik, 60 000-re nő a legfiatalabb mongol város lakosainak száma. (BUDAPRESS-MONCA- ME). ✓ Újfajta tolóhajó Az Óbudai Hajógyárban, szovjet megrendelésre 2000 lóerős hajókat készítenek. A nehézolajjal is üzemeltethető hajók a szibériai vizeken teljesítenek majd szolgálatot. A szovjet fél ebből a típusból az ötéves terv végéig ellátta megrendeléssel a hajógyárat. Az első új típusú hajót a minap bocsátották vízre a hajógyári öbölben. Mesterséges szív George P. Nun houstoni professzor és Valerij Sumakov professzor, a Szovjetunió Egészségügyi Minisztériuma Szerv- és Szövetátültetési Kutatóintézetének az igazgatója. Kezükben az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban létrehozott mesterséges szív látható. ; Még tart a vita, hogy a súlyon szívbetegeknek a szív- átültetés vagy a mesterséges szív behelyezése hozza-e meg a jövőben a gyógyulást. Az első szívátültetések után a szenzáció már mindenesetre elcsitult. 1974-ben a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok szerződést írtak alá mesterséges szív létrehozására irányuló közös kutatások végrehajtására. A szerződés eredményeként az idén tavasszal megtörténtek az első kísérletek: egyik nap Moszkvában szovjet, másnap amerikai orvosok operáltak be egy-egy sa- já't tervezésű mesterséges szívet háromhónapos borjúkba. Mindkét műtét négy óra hosszat tartott, s bár hasonlóak voltak, mégis mind sebészeti technikában, mind a mes. térséges szívek szerkezetében különböztek egymástól. Mindkét mesterséges szívnek két kamrája van, amelyek a jobb és bal szívkamrát .helyettesítik és két véredényük, amelyek az aortához és a tüdőartériához kapcsolhatók. A szivattyú elve alapján működnek: dupla faluk közé sűrített levegőt juttatnak és a szívveréshez hasonló impulzus hatására a szivattyú belső üregéből ez aortához lökődik egy vél. ----------S tafc.- -"’»íízgx: »"• A két állam modelljei-különböző anyagokból készültek és némileg különbözik a működtető mechanizmusuk is. A tudósok megítélése szerint nagy figyelmet érdemel, hogy az amerikai tudósok olyan anyagot állítottak alő, amely megakadályozza a mesterséges szívben, a trombózis keletkezését, a szcvj j: műuzíynél pedig nagy je; an tör eget tulajdonítanak automatikus irányító rendszerének és a mesterséges és természetes erek egyesítési módszerének. I 1976. első felében három komplett mesterséges szívet cserélnek ki a két ország tudósai a teljes műszerezettséggel együtt. A közeljövőben pedig a szovjet orvosok utaznak Houstonba, ahol ugyanúgy, mint Moszkvában, közös kísérletekét hajtana^ végre, Vajon sikerül-e az átültetés? A philadelphiai Wills Szemészeti Klinika egyik orvosa, Peter R. Laibson - szemátültetést kísérelt -meg — jelentette az UPI. A páciens vak bal szeme Helyére a tizenhárom nappal korábban elhunyt édesanyja szemét ültették be. A tudományos világ nagy érdeklődéssel várja a beteg sorsáról szóló további híreket, a szemgolyó-átültetésnek ugyan, is ma még nincs bevált gyakorlata. Ugyanis nem csupán a szemgolyón múlik a vak ember látóvá tételének a sikere, hanem annak az agyterületnek az állapotán is, ahová a látóideg által továbbított jelek „befutnak”. De talán a legnehezebb feladat a kettő közötti hibátlan összeköttetésnek a megteremtése. Átültetéseket és beültetéseket már eddig is végeztek a szemsebészek, de ezek csupán a szaruhártyára korlátozódtak. a szaruhártya a szemgolyó egyik legfontosabb. része, azt az óraüveghez hasonlóan borítja, védi. Megbetegedései eléggé elterjedtek, elszürkülé- se még a század elején is egyet jelentett a végleges vaksággal. Ma már műtéti úton sok esetben megoldható a pótlása, részint emberi holttestek* bői számrazó, részint állati eredetű szaruhártyával. Az előbbinek Ceylon a legnagyobb exportálója, ahonnan naponta kb. 200 szemet szállítanak mélyhűtött állapotban a világ minden tájára. Az utóbbi pótlási lehetőségről azt kell tudni, hogy jugoszláv tudósok néhány évvel ezelőtt egy olyan pisztrángfajt találtak, amelynek szaruhártyája alkalmasnak mutatkozott áz emberi szembe való beültetésre. , . 7, Kisipari” halászati módok Az emberiségnek a jövőben az eddiginél nagyobb mértékben kell kiaknáznia a tengerek és óceánok élelemkincsét. Kétségtelen, hogy elsősorban a nagy halászflottákra vár ez a feladat, de nem elhanyagolható az a táplálékmennyiség sem, amit a folyó, és tengerparti népek „kisipari'’ módszereikkel szerezhetnek meg. A nyugat-afrikai Dahomey és Togo tengerparti vidékein a képen látható módon sövényből halcsapdákat építenek. A szürkületekben hálókat feszítenek ki, amelyekkel éjjel emelik ki az összegyűlt zsákmányt. f Számba véve a különböző kontinensek halászó eszközeit és módjait, kiderül, hogy a vejszék, varsák és hálók használata mellett igen elterjedt a halak méregtartalmú növényekkel való elbódítása is. Elsősorban a trópusi vidékeken ismeretes ez a halászati mód, mivel a trópusok nemcsak gazdagabbak mérgező növé- nyekben, de a méreg gyorsan oldódik is a melegebb vízben: mindamellett a halállomány is hamarabb.felújul; ami. a mérgező halászatnak rendkívül kedvez, I A halmérgezést úgy végzik, hogy az összezúzott növényeket vagy növényi részeket (gyökér, levél, gyümölcs, kéreg stb.) a vízbe dobják, a víz a mérget kioldja, s az elbódult halakat felvágják, mérges növényekkel tömik ki. s az ilyen csalétekkel mérgezik a falánk, nagyobb halakat. Sajátságos eljárás az úgynevezett hálfüstölés, amely néhány indián törzsnél fordul elő, akik valamilyen növényt égetnek a parton, s amikor annak füstje a víz fölé száll, a felszínre úszó halak a füsttől elkábulnak. A halbódításhoz természetesen .csak olyan növényeket lehet használni, amelyek nem teszik élvezhetetlenné a zsákmányt, illetve a sütés és főzés során mérgező hatásuk megszűnik. Érdekes, hogy a rákok általában érzéketlenek ezekre a mérgekre j
