Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-23 / 121. szám
Munkáséletmód - szocialista életmód À fejlett szocialista társadalom egyik alapvető célkitűzése a szocialista személyiség kialakítása. Ennek lényeges feltétele, hogy az emberek életmódjában alapvető változások menjenek végbe. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az életmóddal kapcsolatos kutatások. Céljuk, hogy feltárják az emberről szóló marxj tanítás új vonásait, konkretizálják a szocialista személyiség kialakításával összefüggő feladatokat. Szocialista életmód Fejlődésünk mai szintjén a munkásosztály vezető szerepe nemcsak politikai tartalmat takar, hanem magába foglalja azokat a lehetőségeket is, amelyek az életmód, életvitel területére tartoznak. A szocialista életmód-ideál, a szocialista életmód-modell megvalósítása ezért teljességgel elképzelhetetlen a munkás- osztály életmódjában lezajló alapvető változások nélkül. Illúzió minden olyan kísérlet, amely a marxi elképzeléseket absztrakt szinten, a munkásosztályban végbemenő valóságos folyamatokon kívül próbálja megragadni. Életmód-vizsgálatainkban az utóbbi fél évtizedben megfigyelhető volt a moralizálással, vagyis azzal a szemlélettel való fokozatos szakítás, amely az életmódot kizárólagosan a tudati szférára szűkítette le. Az életmód lényegében két alapvető feltételen nyugszik: az objektív külső tárgyi világ lehetőségein, az anyagi, gazdasági, társadalmi viszonyokon, valamint a belső szubjektív készségen, amelyet ugyancsak a társadalmi adottságok érlelnek. fejlesztenek, hívnak elő, vagy sorvasztanak el. Az életmód fontos eleme a munka, a munka minősége. A szocialista életmód kialakításának egyik igen lényeges feltétele, hogy mennyiben tudja a munkás- osztály a munkához való viszonyában konkretizálni a szocialista közösségért való küzdelem eszmei-fogaim; követelményét. Jelenlegi fejlettségi szintünkön erre ott van lehetőség, ahol a munkaközösség aktív döntésre készteti az embert. ' Lakásviszonyok Az életmód egyik igen fontos minőségi mutatója a lakás- viszonyok, hiszen a lakás olyan behatároló tényező, amely jelentősen meghatározza az egyének mindennapi életét, befolyásolja a kulturáltság; és civilizációs szintet, ezért jelentős előrelépést az életmód megváltoztatásának útján csak a lakásviszonyokban bekövetkező változásokkal érhetünk el. Rendkívül fontosak azok az intézkedések, amelyek az elmúlt években születtek a munkáslakásokról, hiszen az itt elért eredmények konkrét hozzájárulást jelentenek a szocialista életminőség kialakításához. Művelődés Az életmód másik fontos eleme a műveltségi és iskolázottsági szint, amely végső fokon jelentősen befolyásolja a társadalmi-politikai, közéleti tevékenységben való részvétel igényét. Az elmúlt évek tapasztalata bebizonyította, hogy a munkásosztály- kulturális fejlődéséhez önmagában nem elegendő, ha szélesítjük a művelődési feltételeket, vagyis a művelődési lehetőségek nem vonják automatikusan maguk után a kulturális aktivitás fokozódását. Ezért a lehetőségek megteremtése mellett fontos feladat a munkások művelődési igényeinek kialakítása. Ebben jelentős szerepet játszik a munkahelyi vezetés, a munkahely; légkör. Azoknál a vállalatoknál, üzemeknél, ahol a gazdaság; vezetés érzékeli, hogy a munkások szakmai és általános műveltségének emelése nemcsak össztársadalmi, hanem vállalati érdek is, ott a munkások képzéséről, továbbképzéséről való gondoskodás a vezetési tevékenység szerves részévé válhatott. Fontos tudatosítani, hogy a műveltség gyakorlati, funkcionális dolog. Nem díszítőelem, nem öncél, Ha nincs kapcsolat a munka és a művelődés között, vagy ha ezt a kapcsolatot nem igényli tömegméretekben a termelési funkció, sőt, nem igényli a gazdaság fejlettsége, akkor hiába erőltetjük a kulturálódást. tía a termelési feladatok és a vállalati profil meghatározott irányban és meghatározott időben igényli a művelődést, képzést és a dolgozók ehhez támogatást is kapnák, akkor' az értelmes és tartalmas kul- turálódásnak az egyén oldaláról nincs akadály^, illetve ez az akadály könnyebben legyőzhető. .... Szabad idő Mennyire válik a szabad idő értelmes, személyiséggazda-' gító ' tevékenység forrásává,- azt nagymértékben meghatározzák azok a művelődési hálózatok, amelyek közrefogják az embert, és képesek megtalálni velük a kapcsolatteremtés eszközeit. A televízió általános térhódításával a művelődési intézmények és az emberei; kapcsolataiban jelentős változások történtek. A művelődés intimebb, személyes formáiról a személytelenebb formákra tevődött át a hangsúly. De a közelmúltban egy ellenkező tendencia is érződik: az emberek vágynak a személyes érintkezésre, az ezt biztosító intézményes formákra. Fontos tehát, hogy fenntartsuk ezeket az intézményeket és ott ahol nincs, lehetőségeinkhez képest létrehozzuk. Az új lakótelepek, munkáslakta körzetek ma még sok helyütt nélkülözik a legelemibb közösségi intézményeket. helyiségeket, ahol a kulturálódási igényeket kielégíthetnék. A várostervezésnek ezeket az életmódformáló feltételeket is figyelembe kell vennie egy-egy új lakótelep építésénél. A szocialista életmód általánossá válásának, a fejlett szocialista társadalom építése során objektív alapja: a társadalom érdekviszonyainak szocialista jellege. A dinamikus érdekharmónia biztosítása a munkásosztály vezető szerepe vagyis az össztársadalmi érdek alapján. S ez a marxizmus lényegéből következő történelmi feladat. M. T, Széles út - nagyobb biztonság A KPM Közúti Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségének dolgozói szélesítik a Paks — Néroetkér közötti útszakaszt, így a korszerűbb úton lényegesen biztonságosabbá válik a köz Aekedéa Környezetvédelem konkrétan NÉHA MAR IDEGESÍTŐ, amikor hozzáértéssel vagy anélkül — bár mindig indokoltan —, a környezetvédelemről esik szó. Ne általánosságban beszéljünk, hanem konkrétan próbáljunk tenni valamit. Általában nincs' környezetvédelem, konkrét feladatok vannak, amelyek megoldása nélkül minden csak óhaj marad. A fentiekben summázható a beszélgetés lényege, amelyet Domösi Józseffel, a MTESZ környezetvédelmi bizottságának titkárával folytattunk. A jobb megértés érdekében el kell mondani, hogy a környezetvédelmi bizottsághoz minden olyan tudományos egyesület kapcsolódik, ^ amely valamilyen formában érintett a környezetünket ért károsodásban, valamint a károsítás elleni védekezésben. A megyei tanács, a népfront és a bizottság együttműködési megállapodást írt alá a tennivalókról, Ennek a megállapodásnak a szellemében került sor nemrégiben a bizottság két rendezvényére. Az egyik ta-, nácskozás volt a . hulladékkezelés és -elhelyezés kérdéséről, a másik — mintegy kapcsolódva az előbbihez — előadás az ipari szennyvizekről, különös tekintettel az olajos vízszeny-, nyezésekre. NYOLCVAN VÁLLALATOT és a tanácsi járási hivatalokat a tanácskozást megelőzően felkértek, adjanak tájékoztatást tapasztalataikról, az esetleges javaslatokról. Ez jó alapot adott az érdemi munkához, s párosulva a kitűnő előadásokkal, az ott elhatározott teendők sikeres elvégzését engedi remélni. Elgondolkoztató az a szám, amelyet az egyik előadó, dr. Péteri György ismertetett: hazánkban az egy főre jutó évi „hulladéktermelés” 250 kiló, a fejlett ipari országokban 1000 kiló. A tendencia növekvő. A hulladékkal kapcsolatos tennivaló kétirányú. Egyrészt visz- sza kell nyerni belőle ami hasznosítható, másodnyersanyagként nem is hinnénk milyen nagy ennek a szerepe, hiszen például a vaskohászat 45 százalékban vashulladékot használ fel, másrészt a használhatatlan szemetet meg kell semmisíteni. Növelni kell tehát a felhasználás arányát, s hatékonyabbá kell tenni a megsemmisítést. nem véletlenül tette szóvá Ibos Iván, hogy nálunk még mindig nincs kialakult mi Iszer a szt nétszállításra, -elhelyezésre, szükséges, hogy a településfejlesztési tervekben a lerakóhelyek is szerepeljenek. Mintegy ehhez kapcsolódott dr. Kovács Anna, amikor a szeméttárolók kezelésének fontosságát hangoztatta. Legalább időnként földdel le kell takarni a szemetet. Pécsett — amint dr. Gödé Gizella előadásából kiderült — a miénknél jobb a helyzet. Az ,új ipari üzemek létesítésénél, például a beruházási programban, szerepelnie kell a szemétszállítás tervének is. Anélkül nem kapnak használatbavételi engedélyt Nálunk is javult a helyzet az utóbbi időben. A „Talajerő” szolgáltató vállalat lett, fő feladata a folyékony hulladék gyűjtése. Szekszárdon minden háztól a városgazdálkodási vállalat szállítja el a szemetet. A. megyében ez még megoldatlan. A konferencia határozatot fogadott el, amelyet javaslatként majd a megyei tanácshoz felterjesztenek. Mieiőtt az elképzelésekről — vázlatosan —i szólnánk, beszéljünk a másikj már említett előadásról, amelyet nem véletlenül éppen a Volánnál rendeztek, hiszen az olajos vízszennyezés itt a leg-, nagyobb. NEM KÖZÖMBÖS, mi les* az olajjal szennyezett víz sorsa. Sem azé, amelyet kútbóí nyernek, sem a szennyeződött csapadékvízé. A folyamat ez;: Vízfelhasználás — a víz szeny- nyeződése — a szennyező anyagok kivonása — a megtisztított víz újbóli felhasználása. Ha figyelembe vesszük, hogy nem bővelkedünk vízben, akkor a folyamat biztosítása ebből a szempontból is nagyon fontos. Az előadó, Szépkuti Lajos hasznos tanácsokat adott a Volán szakembereinek és a jelenvolt többi szakembernek. Ä többi között például elmondta •— és ezen kapva kaptak a vo- lánosok —, hogy a Patyolat szennyvize, mivel alkalmas ol- dóanyagokat tartalmaz, kiválóan alkalmas a gépkocsik alvázának mosására. Tekintettel arra, hogy szomszédos üzemekről van szó, a felhasználás kézenfekvő. Vagy eredményesen használható a víz színéről az olajszennyeződés eltávolítására az őrölt habszivacs és az őrölt gumi. Valamennyiünk előtt Ismert, hogy sok autótulajdonos a fáradt olajat valahol á szabadban ereszti le --- de többen még arra is lusták, hogy a városból kimenjenek —, szeny- nyezve ezzel a természetet. Ä MTESZ környezetvédelmi bizottsága kérni fogja az Autóklubot, szervezze meg a magánautó-tulajdonosok vagy klubtagok részére az olajcserét, hogy azt ne a tulajdonos végezze el. Ez a megoldás mindenki számára hasznos lenne. És végül térjünk vissza a megyei tanácshoz szóló felterjesztésre, amelynek pontosítása még folyik, de lényegét már ismertetni tudjuk. a) A lakossági (üzemek és vállalatok, hivatalok is ide értendők) szemét elszállítását egy vállalat végezze. Tegyék kötelezővé, hogy a tulajdonosok szállítási szerződést kössenek ezzel a vállalattaL b) A megyében a települése-' ken a hulladékelhelyezésre és -kezelésre dolgoztassanak ki megyei és települési szintű koncepciótervet c) Szakvélemény készítése a galvániszap-koncentrátum végleges elhelyezésére, az elhelyezés megszervezése. d) A gazdasági és műszaki tervezésen belül a szemétszállítás megszervezése. A különböző tervek egyeztetése. e) A lakóhelyi szemétgyűjtő konténerek (kukák) elrejtésére, az esztétikái igények jobb kielégítésére, tervpályázat kiírása, majd a legjobb terv kivitelezése. A JAVASLATOK, a későbbiek során bizonyosan módosulni, bővülni fognak, viszont kiindulási alapot adnak arra, hogy közelebb jussunk környezetünk nagy ellensége a hulladék és szemét, lehetőleg hasznos, megszüntetésére. Letenyei György májú« 33j
