Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-04 / 81. szám
/ Mekkora a magyar nyelv Az arborétumban szókincse? A nyelvészeknek gyakran felteszik a kérdést: hány szó alkotja a magyar nyelvkincset? A pontos válasz megadása nem könnyű, hiszen a nyelv állandó mozgásban, változásban van: új szavak születnek, régiek avulnak, kopnak ki a használatból. Különböző sajátos csoportjai is vannak szókészületünknek: például a táj szavak, a szakkifejezések. Kérdés, hogy ezek figyelembe vehetők-e az összesítésnél, hiszen a köznyelvben nem használatosak. Az általánosan használt szavaknál is mérlegelni kell, hogy egy szó származékai közül mi számít önállónak; gondoljunk csak a temérdek képzett szóra, vagy ugyanannak a szónak írásban-hangzásban eltérő változataira. További kérdőjel, hogy része lehet-e a nyelvi számvetésnek a tolvajnyelv, a zsargon- és az általánosan használt idegen szókészlet? A válaszadáshoz a szótárak szókészletéből lehet kiindulni, ha viszonylag pontos számot akarunk kapni. Kétnyelvű nagyszótáraink megközelítően 230 000 magyar szó idegennyelvi megfelelőit tartalmazzák. Ennél jóval több, kereken félmillió magyar szó gyűlt össze az akadémiai szótár készülő kiadásához. A hatalmas szókészlet azonban csak a magyar irodalmi alkotásokban szereplő szavakat tartalmazza. Az egyén természetesen ennek a tengernyi szónak csak egy kis részét ismeri és még kisebb részét használja. Egy 14 éves gyermek ismerete 6—7000 szóra terjed, egy átlagos műveltségű felnőtt 50—60 000 szót is ismerhet, de ennek csak az ötödét használja aktív szókincsként. A szép és változatos magyar beszéd példaképei, Arany János munkái 27—28 ezer szót tartalmaznak, a temérdek Jókai-kötet 30 ezer szó variálásával íródott. (Párhuzam a világirodalomból: Shakesepare 24 000 szóval élt műveiben, Victor Hugo 28 ezerrel.) M ég egy adat összefoglalásul: a nyelvi szakirodalom szerint valószínű, hogy az egész társadalom ténylegesen használt szókincse — most már minden nyelvi réteget beleértve — több százezer szóra tehető. CSORNA BÉLA Fogyasszon több negatív iont! „Bion—78”: ezt az elnevezést kapta az a készülék, amely negatív ionokat termel, s amelynek nagy szerepet szánnak a közlekedés-egészségügy fejlesztésében. Mint a szakemberek megállapították, az autóbuszok vezetőfülkéiben menet közben nemcsak az ionok egyensúlya bomlik fel, hanem — az üzemanyag égése következtében — rendkívül sok pozitív ion is keletkezik, ami károsan hat az ember idegrendszerére, teljesítőképességére. A MEDICOR gyártotta kicsi, mindössze tíz centiméter átmérőjű, kerek ,,oxigénhordozó” készülékkel végzett kísérleteket a kis földalattin és a 107-es autóbuszon dr. Berecz- ky László pszichológus. A vizsgálatokat a műszakok, kezdetén, közepén és a munka befejezésekor tartotta. A pszichofiziológiai mérések eredményei azt mutatták, hogy a negatív ionok befolyásolják. Bebizonyosodott, hogy az ionizátor nemcsak a szubjektív fáradtságérzetet enyhíti, hanem valóban frissebbé teszi a járművezetőt; használatakor nem ingadozik a sofőr vérnyomása és pulzusszáma, nem növekszik meg aránytalanul a reakcióideje és nem csökken figyelme. Sőt, a grafikonról leolvasható, hogy az ionizátor hatására a figyelem átlagos terjedelme nagyobb, mint ionizátor nélkül. A kedvező tapasztalatok alapján a Budapesti Közlekedési Vállalat ÿgy döntött, hogy a tömegközlekedésben részt vevő járművezetőit folyamatosan ellátja .{Bion—78” ionizátorral. Kunszcntmiklós nagyközség ivóvízellátását szolgálja ez az új 500 köbméteres víztorony. Az építmény betonozási és csőszerelési munkái már befejeződtek és rövidesen elkészítik a belső víztároló műanyag bélését is. (MTI-fotó — Karáth Imre — KS) A tavasz megérkeztével, sokan keresik fel a botanikuskertjéről, híres Vácrátótot. Képünkön: a botanikuskert vízimalma. A vértesszöllősi növénymarad- ványos mésztufa paleobotanikai feldolgozásánál furcsa lenyomatokra figyelt fel dr. Skoflek István, az előember! tanyahely jégkori flórájának kutatója. Annyit megállapított, hogy a bizarr rajzolatú mintegy cseresznyemag nagyságú bemélyedések valamilyen bogyós gyümölcstől, esetleg magtól származnak, a maradvány faját azon- / ban nem sikerült meghatároznia. - Ekkor történt, hogy egyik Olasz- j országból visszatért ismerősétől í ajándékba kapott egy doboz olajbogyót, amiről azonban megfeledkezett. Másfél esztendő múltán került kezébe ismét az olajbogyós doboz. Meglepetten tapasztalta, hogy az összezsugorodott összeaszalódott bogyók kísérteti esen hasonlítanak a mésztufán- rejő, ismeretlen lenyomatok kó péhez. Az olajbogyókról készít negatív gipszöntvény azután ti" tázta a vértesszöllősi rejtélyt. I' derült, hogy a szőllősi lelet er detileg szintén olajbogyó volt. — RE R A vértesszöllősi rejtély Víztorony’76 HUMOR Egy idősebb kutyás hölgy lép a vasútállomás forgalmis. tájához: — Mikor érkezik a követ- kezg vonat Nyugatról? — Tíz óra 40-kor„ — És Keletről? — Tizenegy óra 43-koc, — Északról? — Tizenkét óra 6 perckor. : — Most hány óra? — Egy perc múlva lesz 9. — Gyere Fifi! — fordul a hölgy a kutyához. — Nyugodtan átmehetünk a síneken. i íüSi — Doktor úr, nagyon hálás, vagyok önnek, hogy kigyógyított a kleptomániából. — Én is nagyon örülök, de ha netán visszaesne a betegségébe, hozhatna nekem egy szép zsebrádiót. — Itt a -felesége — szól a jegyár a rabhoz. ■— Melyik? — Iiogy-hogy melyik? — Maga nem, tudta, hogy bigámiáért ülök?! — Mi az: zöld és azt mondja „vau, vau”? — Beszédhibás béka. ;!::h — Vádlott, önnek azonnal észre kellett volna vennie, hogy az a pénztárca, amit talált, az nem az öné! — Lehet, de a pénz, ami benne volt, nagyon ismerősnek tűnt. A tanító megkérdi a diákokat: — Mi végtelen? — A világegyetem és a tan- év — hangzik a bölcs válasz, — De borzalmas is a nőkkel! — panaszkodik barátjá. nak X. — Az én feleségem olyan megbízhatatlan, mint az időjárás. — Az semmi! — torkolja le Y. — Az enyém olyan megbízhatatlan, mint az időjárásjelentés. A fiatal férj első gyermeke születéséről beszélt társaságban. Szavaiból arra lehetett következtetni, hogy az esemény szörnyen megviselhette. A jelenlévő hölgyek egyike megelégelte a siránkozást és epésen megkérdezte: — Tulajdonképpen ki szült? Ön vagy a felesége? Az ifjú apa rendíthetetlen nyugalommal válaszolta: — Természetesen a feleségem, de őt elaltatták, miközben én narkózis nélkül ültem a várószobában. A kis Erna apukájával sé. tál. Egyszerre csak udvariasan köszön egy vadidegen férfinak. # — Ismered ezt a bácsit? —’ kérdi a papa. — Persze, a környezetvédelmi hivatalnál van — válaszolja a kis Erna. — Minden héten jön, és az első, amit meg. kérdez anyutól, hogy tiszta-e a levegő? Egy agglegénytől megkérde- zik, miért nem nősült meg? — Minek nősültem volna? Itt van a két testvér, akik mindennel ellátnak. — És pótolhatnak egy fele. séget? — Miért ne? — hangzik a válasz — Nem az én testvéreim! „Úgy látszik, valami nincs rendben az iránytűvel” — gon. dolta az Északi-sark kutató, amikor közeledni látta a néger törzsfőnököt. Az állatvédő egyesület iro.’ dájában felcsörren a telefonj •L- Jöjjenek azonnal — ha- bőgj a egy izgatott hang — a kertünkben a fán ül a postás és ingerli a bulldogunkat! A gyorsvonaton az egyik utas felfigyel arra, hogy a vonat túlságosan gyakran áll meg. — Miért álltunk, meg már megint? — kérdi a, ' kalauztól. — Mert egy tehén feküdt a, sínekre. — Tehén? De hiszen ma már ötödször állunk meg. Talán, olyan sok itt a tehén? — Dehogy, mindig ugyanaz a tehén, csak megint utolértük. — Hiába, öregszem — pa. naszkodik Kubala. — Mitévők legyünk — vigasztalja a cimborája — ez az egyetlen mód arra. hogy az ember sokáig éljen! — Azután pedig — mesélj zokogva az asszony — a férjem elment, hogy retikült ve. gyen nekem, és nem tért visz. sza. Mondd, te mit tennél az én helyemben? — Vennék egy másik réti. kült! — A tapasztalt idomító gyakorlatilag mindenre meg tudja tanítani a kutyáját. Én például rászoktattam Alma nevű kutyámat arra, hogy ne feküdjön a dívány alatt — pedig ez volt a kedvenc helye. — No, és hogyan sikerült ezt elérnie? — Nagyon egyszerűen: lefűrészeltem a dívány lábait! x
