Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-11 / 87. szám

Nem a diploma teszi az embert! A mama Ztëni™êy a papáé? A végeredményt tekintve alig számít. Egyet­len leánygyermeküket há­rom sikertelen felvételi kí­sérlet után negyedszerre is rá- kényszerítették arra, hogy fel­vételizzen az orvosegyetemen. Győzött, nem annyira a gyer­meki, mint a szülői kitartás; a leányzót felvették, de az efeletti öröm kérészéletűnek bizonyult, véget is ért, mi­helyt sor került az első gya­korlati anatómiaórákra. Akkor derült ki, hogy a 22 éves ha­jadon — ki az érettségi meg­szerzése után csak otthon volt és csak tanult — alkalmatlan az orvosi pályára. Az elvesztegetett évekért — ne ütközzön meg ezen az ol­vasó —, nem a szülőket sajná­lom, hanem a leányt. Mint ahogyan azokat a pedagógus szülőket sem tudom szánni, akik égszakadásos, földindulá- sos családi perpatvarokat ren­deztek, mikor a fiuk a közel­gő érettségi tájékán bejelen­tette, hogy villanyszerelő sze­retne lenni. A szülők megtör­ték a fiú akaratát, addig ösz­tökélték, kapacitálták, hogy nekirugaszkodott, felvételt is nyert a pedagógiai főiskolára. Eszes emberről lévén szó el is végezte azt, de tanári pálya­futásának már első állomásán kiderült róla, hogy abszolút pedagógiai antitalentum, ilyenként céltáblája pályatár­saknak, szülőknek, gyerekek­nek. Tarthatatlanná vált a helyzete. — Ez az ember ma­holnap 30 éves. Számos mun­kahellyel próbálkozott eddig, de nincs a helyén és boldog, ha otthon, vagy a szomszéd­ságában javításra szorul vala­milyen villamossági berende­zés. Egyébként konzekvensen boldogtalan és keserű, pedig, ahogy mondani szokás, még mindig előtte az élet. Választ­hat magának olyan munkát, ami nem gátolja, éppen ellen­kezőleg; segíti az önmegvalói sulásban. Mostanában a rádió és tele­vízió sokszor szólaltat meg érettségizett munkásembereket, olyanokat is, akik már szerez­tek maguknak egy szakmát általános iskolai tanulmá­nyaik elvégzése után és most a napi — gyakran több mű­szakos — munkájuk mellett azért tanulnak, hogy érettsé­git tehessenek. Mi a legimpo- nálóbb ezeknek a munkás- embereknek a nyilatkozatai­ban? Naponta átélik és hirde­tik a kétkezi, a fizikai munka rangját és tiszteletet ébresztő az is, hogy nem azért akarnak a már megszerzett tudásnál többet birtokolni, hogy hátat fordítsanak' az üzemeknek, szövetkezeteknek, a fizikai munkának, hanem mert szük­ségét érzik a több tudásnak. Élni akarnak a több tudással. A minap egyik nagyközsé­günkben érettségi előtt álló fiatalokkal beszélgettem arról, hogy kinek, hova vezet az útja a gimnáziumból. A főiskolák­ra, egyetemekre pályázók — országos jelenség ez —., az osztálylétszámhoz viszonyítot­tan a többséget képviselték. Nyilvánvaló, hogy nem jutnak be egytől-egyig a megcélzott felsőoktatási intézménybe. Mi lesz akkor? <— Addig próbálom, amíg nem sikerül — jelentette ki az Tanítóképzősök itthon Két napra látta vendégül a megyei tanács művelődésügyi osztálya a kaposvári Felső­fokú Tanítóképző Intézetben tanuló megyei hallgatókat. Az eseménydús két nap program­jában sárközi, gemenci és si- montornyai kirándulás szere­pelt. Voltak a hallgatók a bor- jádi Petőfi-méhesben és Sár- szentlőrincen a Petőfi-emlék- szobában is. Az intézetben működő Tol­na megyei klubról már hírt adtunk lapunkban. A megye vezetői és az intézet hallgatói kapcsolatának újabb állomása volt ez a kirándulás. A hallga­tók találkoztak az első nap estéjén dr. Gyugyi Jánossal, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának titkárával, dr. Kálmán Gyulával, a megyei tanács elnökhelyettesével, dr. Vadas Ferenccel, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetőjével és Varjas Já­nossal, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkárával. A hallgatókat a kirándulás­ra elkísérte többek között dr. Várkonyi Imre főigazgató is, aki rövid beszélgetésünk so­rán arról szólt, hogy az inté­zet miért alakította meg a me­gyei klubokat. — Négy megyéből tanulnak nálunk hallgatók. Lassan há­rom éve, hogy valamennyi me­gyének önálló klubja van. A klubalapításokkal elsősorban egy • egészséges lokálpatriotiz­mus kialakítása volt a célunk. Szeretnénk, ha a tanítóképző­sökben kifejlődne a szűkebb hazájukhoz, a szülőföldjükhöz való kötődés. A hazaszeretet kicsiben egy konkrét helyhez kötődik. Minden ember szá­mára van egy szűkebb haza, ha ezt szereti, ehhez ragaszko­dik, szereti a tágabb hazát is. . — Van hatása a kluboknak a pedagógusnevelésre? — Igen. Ha közvetve is, de van hatása annak a ténynek, hogy a hallgatók tudják, a megye visszavárja őket, szá­mítanak a munkájukra. Ilyen tekintetben csak dicsérni tu­dom a Tolna megyei vezető­ket, ők törődnek legjobban az intézetben tanulókkal. A me­gyei klubok vezetői közül egyébként Talabos Magdolna, a Tolna megyei klub vezetője a legaktívabb, a legszervező- készebb hallgatónk. Arról, hogy tényleg vissza akarnak-e jönni a tanítóképző elvégzése után, néhány hall­gatóval beszélgettünk. Trick Mária Hőgyészről ke­rült a tamási gimnáziumba, utána pedig Kaposvárra. Mint elmondotta, mindenképpen á megyében szeretne elhelyez­kedni. Vagy Tamásiban,1 vagy Hőgyészen szeretne tanítani. Kovács Margit nem Tolna megyei. A szülei Cecén élnek, de ő Szekszárdon járt közép­iskolába, jövő ősztől pedig Pakson kíván tanítani. Sorolhatnám, tovább a ne­veket, de valamennyien, akik­kel beszéltünk azt a választ adták, hogy visszajönnek. A szülőhelyhez kötődés ;— ami­ről a főigazgató beszélt —, eszerint élő, kialakult érzés mindannyiukban. Volt célja, értelme a me­gyei klub megalakításának Kaposvárott 1 — Tamási egyik fiú és társai kontráztak neki, hogy ők is... > " ' — És veletek-mi lesz? — kérdeztem azoktól, akik dol­gozni akarnak és majd talárt... tanulni- ............... . T izennyolc fiú és leány kq-. zül egy sem pályázik fizikai munkára, hanem „majd a pa- • pa” — „talán a nagybátyám”, alapon íróasztal ' felé. tekint vá­gyódva. Szakmát mindössze hárman tanulnak. Szüléikkel teljes egyetértésben döntötte!^ így. ' Az utóbbiakban említett arányok — mondanom sem; kell —, a társadalom szerű- pontjából egyáltalán nem ne-' vezhetőek egészségesnek. S eb­ben — ezért is citáltam a be-, vezető két példáját — első­sorban a szülők a ludasak. Azok a- szülők, akik maguk is fizikai dolgozók, vagy még, azok voltak nemrég. Olyan' emberek tehát, akiket szemé­lyes tapasztalatok győzhettek meg arról, hogy nem a diplo­ma teszi az embert. Persze, az iskola szerepe sem csekély, amf a pályaválasztást, pálya- irányítást illeti. A társadalomé sem, ha meg akarja tartani a nemzeti jólét gyarapításának szükséges egyensúlyát íe akaríflf Ezért kell dK-dlJcl. minél több, sokoldalúan művelt mun­kásember az iparban és mezőgazdaságban egyaránt és kevesebb adminisztratív dol­gozó, s csupán annyi diplomás, mint amennyinek az elhelye­zését a gazdasági, politikai, társadálmi fejlődés biztosítani tudja. Érdemes ezen eltűnődni! — lászió — '■ '! V-v.-'T  holnap Prágája Az 1976—1980-as időszak * a tervek szerint különösen fon. tos szakaszt jelent Prága fej. lődésében. A csehszlovák fő- város fejlesztésének gyors ütemét a legszemléletesebben a beruházások nagyszabású programja tanúsítja. Hatalmas összegeket irá­nyoztak elő lakásépítésre. 1980-ra 58 ezer lakás építését kell befejezni, de emellett szaporítani kell a bölcsődék, az óvodák és az iskolák Szá­mát is. Az új lakások egy- harmadát a legfontosabb prá. gai üzemek munkásainak szánják. A Vltava bal partján 1980-ban kezdenek' hozzá a főváros új délnyugati mikro- körzetének kiépítéséhez;' ,/Ez. zei egy időben megkezdődik Prága néhány kerületénéé át­építése és rekonstrukciója is. Szovjet segítséggel gyors ütemben folytatódik a prágai metró építése. 1980-ban feje. zik be az első, úgynevezett ,„A”-szakaszt és sikeresen folynak az ebből kiinduló metró-elágazások munkálatai is. Két, éven belül megvalósul az összeköttetés: a csehszlovák főváros déli negyedeivel. Az elkövetkező években elkészül az új urológiai klinika, vala­mint a központi poliklinika és négy másik orvosi intézet. Rendkívül nagy figyelmet szentelnek a Nemzeti Színház átépítésének és a környezőié, rület komplek rekonstrukció, jának. Megkezdődött a kong­resszusok palotájának építése. • • - (BUjDAPRESS— PRAGOPRESS) Fejlesztési tervek MIT ÉPÍTENEK TAMÁSIBAN 1980-ig? A TAMÁSI nagyközségi Közös. Tanácshoz, .a • járási ^ székhely és iPáris község tartó, zik. A társközségek fejlesztő- " si testét : kezíiótben - nehezen fogadta tni í%i lakossága, j ugyanis âz Vlf'ôteyesîi^bybeny : nagyobb berúh-ájzásj. eern .jész , a körülbelül ez'ér lakosú :;JtöZ. ségbená., Ae '*elrh^l't év ' nbvem- • berébep átadták, a törpevíz- mfivetÿ-'.ez töb.b-'mint egy mii. ’ lió. forintba került. A felvett OTP-hiteit -még sokáig kell a » • köaös íbbácpnak törlesztenie. Énnek évi jps&zége“kétszázezer- forint, .Ha Pari csájj a saját , fejlesztésű alapjára ijptt volna. , útalva, "hosszú évek alatt sem gyűlt vojna-.Össze az egynjÿ, ,v lió forint, és ném; lenne tőr- pevízműve ái ' községnek. Ter- ,J mészetesén cg:,. 'szükséges ki­sebb javításokat, ' vízvédelmi munkákat és járdaépítést szükség szerint elvégzi a kö. zös tanács. A NAGYKÖZSÉG az ötö­dik • ötéves tervben nyolcvan­négymillió forintot fordít fej. lesztésre. Ennek az összegnek pontosan; a fele megyei- .tá­mogatás. Hetvenkét célcso­portos lakás épül az öt év alatt, a teljes költség a kap. csolódó beruházásokkal együtt körülbelül negyven­millió forint. OTP-beruházás. ban 15(P-200, lakásszö vetke- zet keretében, száz. lakás v épülhet még. A, lakásszövet­kezet már működik, az első tíz otthon építését elkezdték. Mindenfajta építés alapfelté­tele a közművesített telek. A szennyvíz- és ..csatornahálózat bővítésére ötmillió-kétszáz­ezer forintot tervezett a ta­mási tanács. Ez egy kilomé­terrel -hosszabbítja meg, a ve. zetéket. Befejezik n szenny­víztisztító telepet ,is, 'az, előző Öt évben már, felhasználtak Őimiílíö forintot',' flftég tíz- kell obbov non; o>7<nrlr<áto7á,7 köbméteres teljesítménnyel .pnűködjék a tisztító, 19.77-BEN adják át az új; száz férőhelyes óvodát, .legké, sőbb '^ötvenkilenc ~ szeptem­berében pedig az ugyanennyi férőhelyes bölcsődét. Négy. millió forint megyei támoga. tás iháii rendelkezésre áll, a további ': összeget társadalmi munkából,...társadalmi össze­fogással', teremtik elő a tamá­siak. Tobább ''bővítik a ‘ strandot, barmipch.árom méter ' hosszú medencével!' ’ Szeretnék befe­jezni- —r'.elsősorban társadalmi munkával " —< a sporttelep építését: is. .; ' Ezenkívül •• még.; sok mindet? èpîi) a községben,1 különböző •központit.. beruházásokból, ezeknek a szervezését és ese­tenként kivitelező biztosítását a tanácsnak 'kell vállalnia; Á megyei,' mentőállomás járási állomás .építését tervezi. A megyei tanács beruházásában gimnázium létesül. Ebben , az ötéves tervben elkezdik á rendelőintézet alapozását. Az AFIT szervizállomás létesítő- sét ígérte. Patyolatszalon lét­rehozását is tervezik. Közös beruházásban építi a tanács az új vágóhidat, az ÁFÉSZ- szel és a Széchenyi Termelő- szövetkezettel. A tamási ta­nács hatszázezer forinttal já­rul hozzá a vágóhíd építésé­hez. KÉTSZÁZ négyzetméterrel bővül a kereskedelmi hálózat. Az 1978-ban átadásra kerülő második huszonnégy célcso­portos lakásépület földszint­jén lesznek az új üzletek. Magától értetődő, hogy a kisebb járda», villanyvezeték, és \ egyéb apróbb javítási munkákat a nagyközségi kö­zös tanács folyamatosan el­végzi. — IHAROS! — A bizalom —■ A szőlővel mindig sok a baj, gond, munka. Tavasszal az a legszebb, amikor túl va­gyunk a művelés elején, vi. rágzanak, gazdag termést ígérnek a tőkék. Útána is sok még a tennivaló, figyélni. való. " A betegség például nemcsak a növényt pusztítja el, hanem értelmetlenné, eredménytelenné teszi a vele dolgozók fáradtságos, odaadó munkáját — foglalja össze pályájának buktatóit* szépsé­geit Tóth Alberti?^, , a szek­szárdi Béri Balogh Ádám Tsz 28 éves agronómusa,. szőlészeti brigádvezető. A szülei is - szőlőműyelők.ei Gyerekkorában sokjits .sj^gítétt ■ nekik, nem volt idégen á .kora hajnaltól késő estig,, tartó; két- kézi munka. A: friss • levegőt, a természetet mindig ' szteret,,1 te, -irodában elfeépz^lHi sem ■■ tudta, az életét. j-'Gyeí'ekkorá- nak, foly tátásakénbi.. ,;rpég- ismérve, megariÿtlB, a . paraszti munka minden », üröméti’ö- né. \ hézségeit —féíijas. helytáll lást kívánó pályát." yálasztött. Eleinte sokán csodálták, 'érte, sokjp nem értették, miért, lett agrdnómus. A körülötte lévők azt .'inkább tudomásul vették, hogjt : nő, ráadásul ■ még hely. béli, is. Csak az'oii akadtak fenn. egyesek, hogy fiatal. A ' tsz-tagoknak zöme a szüleivel egyidős. —- Amikor dolgozni kezd- tein,;/: élőfordult, hogy egy-egy idôSÿêîjôbgr nem állt munká­ba.ilyen kölyök ne parajjTüsbjon” . mondták. Natí.jrjp')»:; nap bizonyítanom keltett ,Hgy tapasztaltam egy idol mari! hogy ; kezdetiek ne'. kení"hinní. Ma már, ha nem légkörében is értenek velem egyet', a munkát akkor is szó nélkül elvégzik, mert bíznak ben. nem. Úgy látják, az újat, a jobbat én ismerem. Szakmai kérdésekben is gyakran kér. nek tőlem tanácsot, segítséget, Különösen mióta a háztáji gazdaságokban elterjedt a szőlőlugasok telepítése. Az 50—60 éves emberek bizalma jólesik. Kérdeznek, s ha va­lamit nem tudnak, én meg­mondom. Vitatkozunk is né­ha. A brigád érdekeit nem könnyű ilyen fiatalon képvi- selni. de . - egy-egy nehezebb feladat megoldásához leg. ajább annyi" segítséget kap, •njintha a tsz más ágazatában dolgozna. Kéréseit, ha van rá mód. teljesítik. Szakmai dol- , gokban pedig elvárják tőle, hogy legyen véleménye. Elégedett? — Soha nem voltam elége­dett. . Mindig többet akartam és akarok magamtól. Ha va- lapii nem ' úgy sikerül, aho­gyan , szeretném, . arra gondo­lok. nem vágyók még jó ve. zető... Biztosan vannak ná. lain -jobbak is. Sokszor úgy érfeem. ;túl sokat foglalkozom egy-egy problémával. Viszont ném.'bántarh meg, hogy ezt a pályát' választottam. A nő kint a földeken is nő, foglal­koztatja a család és az ottho­ni- munka. Én igazán majd csak akkor kerülök válaszút elé, ja a gyermekem lesz. -Mit csinálok akkor? Nagyon saj­nálnám itthaevni a szőlőt, a napi munkámtól és az embe­rektől nehéz lenne piegválni, m-'rt e"zem, hogy szerinek és megbecsülnek. —veress — I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents