Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-08 / 84. szám
Lucrum cessans Âz iskoláztatási törvény- az elmaradt haszon S ok évszázada használt kifejezés áll címként a cikk fölött Az ókori ftóma ismerte fel, s érvényesítette a joggyakorlatban a lucrum cessans, azaz az elmaradt haszon fogalmát. Ezfcel jelölve azt a pénzösszeget, termésmennyiséget, másfajta előnyt, melyet elérhettünk volna, ha... S most hagyjuk a római jogalkalmazást, a „ha” Után folytassuk napjaink tapasztalataival. Azzal, hogy a vállalatok, s általában a gazdálkodó szervezetek nem lehetőségeiket és eredményeiket, hanem korábbi és mostani teljesítményüket vetik össze, képet alkotandó a megtett útiról. Ennek is van létjogosultsága. Annak azonban még inkább kellene, hogy legyen, 5»mit az elérhető és az elért eredmény viszonyának nevelünk. T avaly a vállalatok és szövetkezetek folyó áron számított nettó árbevétele 13,3 százalékkal, az 1974. évinél is gyorsabban emelkedett. Ha ebbe az egyetlen számadatba kapaszkodunk, úgy tűnhet: minden rendben van. Hiszen népgazdasági ösz- szességben a vállalati eredmény 9,8 százalékkal haladta meg az előző esztendeit, de 'például az iparban 13,1 százalékot tett ki a gyarapodás. Mi tagadás, nem ritkaságként bukkanunk olyan vállalatokra, amelyek itt meg is állnak, mondván, megfelelően dolgoz-' tunk, nőtt az eredmény, s vele a nyereségből képezhető alapokban a forint. Ki bíbelődnék ilyenkor azzal, hogy szembesítse a mérlegbeszámoló kedvező tényeit az akadozó anyagellátás, a félig kihasznált termelőberendezések, a szervezetlenség okózta anyag- és energiapazarlás, a kapkodás szülte többlet-ráfordítások miatti veszteséggel? Miféle veszteség, hol mutatható ez ki? Az elmaradt — a termelők többségénél nem elemzett, nem számon tartott — haszonban! Kézenfekvő: a tehetetlenkedés füstjében eltűnt üzletkötési lehetőség — veszteség. Ettől persze a cég még találhat vevőt termékére, esetleg olyant, aki nem ragaszkodik makacsul a szoros szállítási határidőhöz, a minőségi jellemzők sértetlenségéhez, mint tette ezt a korábbi tárgyalópartner. „Jobb” vásárlónak tűnik tehát, könnyebben kezelhetőnek. Csak éppen az ár tíz vagy tizenöt százalékkal kisebb, mint lehetett volna, ha... Észreveszik ilyenkor az érintettek, hogy forintok tízezrei, esetleg milliói folytak ki ujjaik közül? S enki sem kárhoztatja a vállalatok növekvő, s tartósnak látszó kedvét a technikai, technológiai fejlesztésre. A vállalatoknál a saját forrásokból — a nyereségből és az állóeszközök értékcsökkenéséből — képzett fejlesztési alap a tavalyi eredmény alapján 73 milliárd forint, hatalmas summa tehát. Csakhogy a pénz elköltése, a technikai és technológiai fejlesztés nem csupán a tényleges, hanem az elmaradt hasznot is gyarapítja! Mert a megvásárolt, értékes, nagy termelékenységű berendezések műszakszáma alig haladja meg az egyet, mert a fél és teljesen automatizált feldolgozósorokról csak harmada áru jut a raktárba, mint amennyi ténylegesen kerülhetne, ha... Ha nem kellene órákig várni a műszerészre, ha nem heteket igényelne az egyszerűbb javítás is. S nem elmaradt haszon-e, amikor az új gyártmány két évig járja a szerkesztés, a kísérleti műhely, a technológiai osztály, a termelési főosztály között az utat, mire végre valahára nekilátnak a nullszéria előállításának?! Ha fél év alatt kirukkolnak az újdonsággal, arathattak volna a piacon. így? Persze, haszon van rajta. De mennyi? Annyi, amennyit a tényleges lehetőségek ígértek? Mintha túl mélyen meggyökeresedett volna az a szemlélet, mely részekre tagolja azt, ami összefügg, a termelés folyamatát. E tagoltság falat húz a fejlesztés és realizált eredménye, a gyártási képesség és a tényleges értékesítés, a kihasználható és a kihasznált üzleti lehetőségek közé. Egy-egy labdarúgó rangadó mérkőzésen ezrek hördülnek fel, amikor a csatár a kapunál kihagyja a holtbiztos gólhelyzetet. Nincs szándékunkban profán módon egyenlőségjelet tenni a labdarúgómérkőzés egyszerű, és a termelés bonyolult folyamata közé. Mégis, mintha túl csendesek lennének a vállalatok „lelátói”, mintha túl könnyen vennék tudomásul vezetők és vezetettek, azaz közösségek, hogy sorra, rendre elmarad a „gólt” ígérő helyzetek értékesítése. A legkiválóbb Labdarúgókat — állapították meg sportpszichológiai vizsgálatok — az különbözteti meg társaiktól, hogy képességeiket tudatosan és kemény munkával kibontakoztatták, s a helyzetek felismerése náluk fele, harmada annyi időt követel, mint átlagos adottságú játékosoknál. A modell sematikus, de használható. Már csak azért is, mért hol játékosok, hol nézők, hol meg bírák vagyunk. Azaz mindenképpen a mi mérkőzésünk ez. MÉSZÁROS OTTÓ Uj kikötő Pakson A paksi atomerőmű kikötője lényegében elkészült. Az elmúlt hetekben fejezték be a betonozást és az ideiglenes világítás szerelését. Itt tárolják a betonacél jelentős részét, valamint más vasszerkezeti anyagokat. végrehajtása (Folytatás az 1. oldalról) A napirend vitájában sző esett a hétközi kollégiumokról, a napközis ellátásról, a tanulmányi segélyezés lehetőségeiről, a bukási átlagok kedvezőtlen tendenciájáról és az elégséges osztályzatok szembetűnő növekedéséről, az iskolaérettségi vizsgálatok megbízhatóságáról, a felmentésekről, a lemorzsolódás csökkentésének feladatairól. A vitában elhangzottakat dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke foglalta össze, hangsúlyozva, ami a napirend tárgyalása során más-más megfogalmazásban ugyan, de többször is elhangzott: minden tankötelezett gyerekért külön kell megküzdeni! Elhangzott ugyanakkor az is, hogy mindazon erőfeszítések, melyeket a szűkebb Haza 3 tankötelezettségi törvény végrehajtásáért eddig tett (beiskolázás, az iskolák körzetesítése, hétközi kollégiumok létesítése, napközis, valamint óvodai ellátás bővítése, stb.) gyümölcseit ezután hozza meg. A végrehajtó bizottság. aa előterjesztést a vitában és aa elnöki zárszóban elhangzottakkal kiegészítve fogadta el és számos olyan határozatot hozott, mely a tankötelezettségi törvény még teljesebb végrehajtását szolgálja. A testület — mint azt a beJ vezetőben említettük —, ezJ után a bejelentések megtárgyalásával foglalkozott, dönJ test hozva többek között a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat kapacitásfej lesztésének támogatásáról, továbbá a meliorációs és rét-legelő állami támogátás 1976. évi elosztásáról. , Élelmiszerbázis Mözsön Naponta 400 mázsa zöldség, gyümölcs HIVATALOS NEVÉN a TOLNAKER mözsi telepe, de nyugodtan nevezhetjük a megye élelmiszerbázisának. Lapunkban is többször írtunk már a mözsi hűtőházról. Most azért kerestük fel Bokányi Józsefet, a TOLNAKER kereskedelmi főosztályának vezetőjét, hogy választ kapjunk a jelenleg tárolt zöldség, gyümölcs, krumpli mennyiségéről, s arról; milyen ellátásra számíthatnak megyénk lakói. Ez utóbbi kérdés különösen fontos, hiszen a felsorolt termékekből innen látják el megyénk lakosságának 90 százalékát. A fennmaradó tíz százalék igényeit a dombóvári, ugyancsak TOLNAKER-telepről elégítik ki. Most is, mint az utóbbi időben a zöldség-, gyümölcs-, burgonyaellátásról szóló beszélgetéseinkben előjött a szó az elmúlt esztendő igen kedvezőtlen időjárásáról, ami a hűtőházban tárolt készletek mennyiségére kedvezőtlenül hatott. Ez persze nem azt jelenti, hogy üresek a tárolók, erről szó sincs. Csupán a korábbi, kedvezőbb időjárású esztendőkhöz viszonyítva szerényebbek a készletek, s nem lehet korlátlan mértékben kielégíteni a lakossági igényeket. A BURGONYÁBÓL, az egyik legfontosabb élelmezési cikkből jelenleg 60 vagonnyit tárolnak, s ez garancia a tavalyinál szerényebb, de folyamatos ellátásra. Nyers vöröshagymából 300, szárított vöröshagymából pedig 50 mázsányi a készlet, s ez utóbbihoz tegyük mindjárt hozzá, hogy megfelel 5 vagon nyers hagymának. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy hagymából sokszor mi magunk okozunk ellátási .gondokat. Az, hogy étkezési szokásainkkal nehezen tudjuk összeegyeztetni a szárított hagymát, csupán téves előítélet. A szárított hagyma tápértéke, íze, zama- ta a jó felhasználással éppen olyan, mint a nyersé. S, hogy ez igaz, annak éppen azok a háziasszonyok a megmondhatói, akik kipróbálták a szárított hagymát, s meglepődve tapasztalták; olyan, mint a nyers, saját maguk által felaprított vöröshagyma. Ide tartozik az is, hogy hagymából a közeljövőben jelentős szállítmányt várnak a mözsi hűtő- házba. Fejes káposztából 300 má-J zsányi áll a tárolókban, s ez elegendő lesz az újig. Ezzel kapcsolatban mondták el, hogy május elején már vásárolhatunk az üzletekben hajtatott fejes káposztát. Sárgarépából 200 mázsa nyers és néhány mázsa szárított áll rendelkezésre. A nyers sárgarépából újabb 200 mázsányit várnak. Petrezselyemből 50 mázsa st készlet, &- újább- felvásárlásokból a közeli napokban 200 mázsányit szállíthatnak a megfendélőkhek.'“'.. v» Almából a tavalyinál szerényebb a készlet, összesen. 25 vagonnal van a hűtőházban, s a megyehatáron túlról további 3 vagon szállítását várják! Azt írtuk, almából valamivel szerényebb az ősszel betárolt mennyiség az azt megelőzőnél! Tavaly előtt ősszel 100, tavaly ősszel pedig 90 vagonnal tároltak. Az ellátási gondokat a váratlanul és rohamosan megnőtt fogyasztói igények okolták. ÖRVENDETES, hogy megje- lentek a primőr áruk. Igaz, hogy korlátozott mennyiségben. Lényeg azonban, hogy van, s fejes salátából már kielégítik az igényeket. A salátát a mözsi és a szedresi termelőszövetkezet szállítja'. A megyehatáron túlról ér- kezik a primőr paprika, uborka, sóska, retek. Teljes ellátás még nincs, de folyamatos a szállítás, s a mostani árak minden bizonnyal rövidesen csökkenni fognak. Az előbbi primőrökön kívül hetenként 4 mázsa gomba érkezik a megyehatáron túlról. A hűtőházban folyó munka nagyságát jelzi, hogy naponta 400 mázsa árut indítanak útra, s e hatalmas munkát 250 ember végzi. VÉGEZETÜL ANNYIT, hogy az idei esztendőre a 40 termelőszövetkezettel és 15 ÁFÉSZ-szel kötött termékértékesítési szerződésiben a tavalyinál 15 százalékkal több zöldséget, gyümölcsöt, krumplit kötöttek le a TOLNAKER vezetői. Tavalyi forgalmuk meghaladta a 276 millió forintot, az idei várhatóan eléri a 326 mii * liót.- vj - ' 1976. április S,'