Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-08 / 84. szám

¥

Világszínház

A Windsorivíg asszonyok

r ® Kulturális kaleidoszkóp • heti ajánlata kulturális kirándulásokat tor* tázS brigádok, KISZ-esek számárat

Ä József Attila Színház előadásában láthatjuk a Shakespeare-vígjátékot, amely kedvelt darabja a magyar színházaknak is. A most színpadra kerülő feldolgozás Hevesi Sándor munkája. A főbb szerepeket a színház ismert művészei, Vogt Károly, Szilágyi Tïbor, Voith Ági, Bánffy György, Káló Flórián, Margit- tay Ági alakítják. A rendező Seregi László.

Nézzük a rövid tartalmat: Sir John Falstaff öregkorára

Gy6gyázerés2ettörténeti kiállítás látható a budapesti Arany Sas Patikamúzeumban, címe:

I. kerület, Táncsics ü. 18. A Bajor Gizi Színészmúzeum kedden, csütörtökön és szombatom van nyitva, délután három és hét között. Címe: XII. Stromfeld u. 16. A Hadtörténeti Múzeum számos kiállítása közül most csak néhányra hívjuk fel a figyelmet. Érdeket látnivaló a kézifegyverek történetének bemutatója, itt láthatjuk a 30 éves néphadsereg történetét dokumentáló kiállítást, bemutatót az I. Világháború tábori postájáról, a hadihajók postájáról. Márciusban nyílt meg az új Rá- kóczi-klállítás és egy nemzetköz könyvanyagot felvonul-.

minden vagyonát eltékozolta és most Windsor városka két leggazdagabb polgárasszonyának szívén át szeretne közelebb férkőzni a férjek kincsesládájához, Fordné és Pa- gené azonban kineveti a vén széptevőt éa nevetségessé teszik a városka polgárai előtt. Miközben a windsori víg asz- szonyok Falstaff megcsúfolásával foglalkoznak, egy fiatal pár — Page Anna és Fenton T-, sok bonyodalom után egy- maiséi lesznek.-, _

tató bemutató a Varsói Szerződés kiadványaiból.

Az Iparművészeti Múzeum kiállításai közül felhívjuk az érdeklődők figyelmét a régi türkmén szőnyegek, anatóliai szőnyegek bemutatójára és az „Art nouveau 1900” című kiállításra.

A Kínai Múzeum (Budapest, VI., Gorkij-fasor 12.) érdekessége a kalligráfiát bemutató kiállítás.

Végezetül még egy kevéssé ismert és látogatott múzeum: a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (Î., Fortuna u. 4.) új kiállítását ajánljuk, amely vendéglátóipari berendezéseket mutat be a reformkort követő évszázadból.

A Világszínház a Magyar Rádió dramaturgiájának több évre szóló vállalkozása, mely az érdeklődő hallgatót végigviszi a drámaírás két és fél ezer éves történetén. A Világ- színház az elkövetkezendő években tavasszal és ősszel egy-egy ciklusban mutatja be e történet egy-egy nagy (vagy jellemző) korszakát: idén tavasszal az ókort, Ősszel a középkort.

Az ókori irodalom öröklétét mindenekelőtt az biztosítja, hogy a görög drámák megszületésük pillanatában sem a könyvespolc számára készültek. Athén polgárai vállalták magukra azt a feladatot, hogy legendás történelmük legjelentősebb fordulatait megjelenítsék, hőseik alakját magukra öltsék. Nem titokzatos, érthetetlen, barbár mítoszok szólaltak meg, hanem egy önmagáért, a saját erkölcseiért mélységes felelősséget érző társadalom döntő politikai, emberi, etikai problémái kaptak hangot. S azt sem valamiféle elvont filozofálásban, hanem a legkiélezettebb, életre-halálra szóló összeütközésekben.

Ezek a feszültségek elevenednek meg újra a sorozat első ciklusában: a nagy tragikus triász — Aiszkhülosz, Szofoklész, Euripidész — műveiben; s az állami élet visz- szásságait kérlelhetetlen dühvei ostorozó Arisztofanész komédiáiban. A sorra kerülő tizenkét műből kilenc ennek a (nem több, mint hat évtizednyi) csodálatos virágkornak az alkotása. Talán nem túlzó hasonlat, há azt mondjuk, hogy a görög kultúra fantasztikus szellemi atomrobbanás volt, amelynek egyik döntő elemét éppen a tragikum energiája Szolgáltatta.

És még az utólagos hullámok is továbbrezgő értékeket hordoztak. Az úgynevezett újkomédia, amelyet a sorozatban Menandrosz képvisel; és az a hatásában szinte a mai napig érezhető újrafogalmazás, amit Rómában, az új helyszínre alkalmazva egy nagy plebejus szórakoztató: Plautus vitt szín, pádra.

Az első adás hetében Székely György színháztörténész és Ritoók Zsigmond irodalom- történész beszélgetését közvetítik az ókori színházról, drámáról.

A ciklusról a Magyar Rádió szórakoztató osztálya ez év nyarán vetélkedőt szervez. A vetélkedővel kapcsolatos tudnivalókat majd a Rádióújságban találhatják meg az érdeklődők.

Melyik darabot mikor hallhatjuk?

Aiszkhülosz: A leláncolt

Prométheusz április 9., péntek

19.15— 20.31 ; Szofoklész: Antigoné április 16., péntek, 19.50—20.09; Szofoklész: Oidi- pusz király április 23., péntek,

19.15— 20.54. A Nemzeti Színház 1976. évi előadásának felvétele, Marton Endre rendezésében. Euripidész: Ión ápri- lis 27., kedd, 19.15—20.49. Euripidész: Élektra május 7.,

péntek, »9.15—20.42. Euripidész: Médeia május 14., péntek, 19.15—20.31. Arisztofanész: Lüszísztraté május 21., péntek, 19.15—20.29. Arisztofanész: Az akharnaíbelíek május

28., péntek, 19.15—20.44. Arisztofanész: A nők ünnepe június

4., péntek, 19.15—20.33. Menandrosz: ítéletkérők június

11., péntek, 19.15—20.01. Plautus: A hetvenkedő katona június 18.. péntek, 19.15—20.46. Plautus: A ládika június 25., péntek, 19.15—20.37,

Valamennyi műsort a Kossuth Rádió sugározza.

Pedagógiai

napok

Tegnap délelőtt került sor á Tolna megyei pedagógiai napok második nagy elméleti előadására. A szekszárdi megyei művelődési központ Színháztermében hatszáz pedagógusnak dr. Szarka József c. egyetemi tanár, az Országos Pedagógiai Inté2et főigazgatója tartott nagy sikerű előadást az új tantervek elvi pedagógiai- kérdéseiről. A korszerűsítést, a pedagógiai munka minőségi javítását és hatékonyságának növelését a társadalom fejlődése tette szükségessé. A szocialista együttélés, a demokratizmus fejlődése, tágabb értelemben a szocialista életmód normáinak a kialakítása egyik legfontosabb elvi célkitűzés« az új nevelési tervnek. A tananyagban az eddigieknél sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a termelés fejlesztésének kérdései.

Az iskola ma már nyitottabb, mint eddig volt. A tananyag sem lehet végleges, lezárt rendszer. A célja az érdeklődés felkeltése, és hogy a tanulókat ért sokféle társadalmi hatást rendezze.

A műveltség megváltozott, pontosabban kibővült tartalma is tükröződik az új tan- és nevelési tervben.

Csak ismertetésképpen ragadtunk ki néhány konkrét változást. Az általános iskola első három éve a készségek fejlesztésének és az ismeretelsajátítás megalapozásának az időszaka lesz. A világnézeti nevelést segíti elő, hogy még hangsúlyosabbá vált a szaktárgyi ismeretek világnézeti összefüggéseinek megláttatása. Nyelvtan helyett anyanyelvi nevelés lesz. Az orosz tanítás új módszerekkel, negyedik osztályban kezdődik.

A történelmet és az állam-' polgári ismereteket összekapcsolják. A gimnáziumban az eddiginél jobban egymásra épül a kémia, a biológia és a fizika.

v ?" Ihárosl «• ;

Múzeumi kalauz

Gerencsér Miklós;

Emléke tiszta forrás

(300 éve született II. Rákóczi Ferenc)

&

Ugyanakkor lépten-nyomon szagiá. szókba, bérgyilkosokba lehetett botlani. Valószínű, Bercsényi szándékosan viselt toprongyos öltözetet, hogy ezzel még inkább rangrejtve maradjon, Rákóczi a legegyszerűbb francia polgári ruhába Öltözött. Találko. zásükkor egész éjszaka a körülményeket. a lehetőségeket, a politikai helyzetet értékelték, és megállapodtak a teendőkben. Az átélt veszedelmek után még nagyobb körültekintéssel kívánták az ügyet szolgálni. Tudták, meggyilkolásuk érdekében semmi áldozattól nem riadna vissza a bécsi udvar, amelynek kémei örökké a sarkukban szimatoltak. A személyes biztonságnál sokkal maga. sabb érdekek miatt kellett vigyázni életűre: Longueval árulásakor le. tartóztatták még Szirmay Istvánt, Sándor Gáspárt, a három Vay fivért — Mihályt, Lászlót, Ádámot. Ketten maradtak tehát a mozgalom irányítására. Szó szerint nélkülözhetetlenné vált a haza számára mindkettőjük élete. Annál indokoltabb volt az elővigyázat, mert az osztrákoktól rettegő II. Ágost lengyel királytól Sem oltalmat, sem segítséget nem_re- mélhettek. Csakis a magyar ügyet pártoló lengyel és francia barátaikra számíthattak. Főképp Sieniawsk; palatínusra és . Radziejowsky bíbo. rosra, akik Béccsei szemben a franciákkal Való szövetséget pártolták.

Miközben a külföld támogatásáért fáradozik elnyűhetetlen szorgalom, thaï a két bujdosó főúr, figyelmük egy pillanatra sem hanyagolja el a hazai viszonyok alakulását. Bármilyen nehéz kapcsolatokat tartani ezekben a gátlástalan időkben, bármilyen kockázatos soha nem látott utazók előtt felfedni kilétüket, módot találnak a tájékozódásra. Különösen nagy öröm, hogy kezdeménye, zőn igyekeznek hozzájuk a hírekkel — a maguk részéről ugyancsak nagy kockázatot vállalva — a hazai mozgolódások követei. Egyik ilyen kapcsolatot kereső és találó hazafi Szent- iványi Sándor, Thököly egykori ku- ruca, aki sztambulj kereskedőként jutott Rákócziék nyomára. Ami tehát nem sikerült Bécs kémeinek, bérgyilkosainak, azt meg tudta oldani a ragaszkodás, a hazaszeretet. A hírhozók arról értesítették Rákóczit, hogy a hazában gyülekező harcosok úgy ragaszkodnak hozzá, mint vezérhez. várják a jeladást a harcra, s várják őt magát a felkelni készülő nép élére.

Komor az egész európai égbolt. Svédország Oroszországgal háborúzik, s 1702 májusában Bécs hadat üzen Franciaországnak. Gyanakvás, idegesség, létbizonytalanság II. Ágost Lengyelországában. Egyre súlyosabb idők járnak Rákócziéira. Még indokoltabb tartamok az életveszélytől. Du Heron francia követet letartóztatják, majd kiutasítják, így akarja a Habsburgoktól rettegő Ágost. Öt viszont a svédek kergetik el. A lengyel nemesség megosztott, segítségére nem lehet számítani. Rákóczi hűséges barátja, a belzi palatínus egyik várában, Brezánban rejtezik, mint francia hadmérnök. Ez a hely előnyös a biztonság szempontjából, de a Lengyelország délkeleti tájain fekvő városka messze volt a tettekre, kapcsolatokra alkalmas központoktól.

De itt is megtalálták a tiszaháti felkelők küldöttei a fejedelmet. 1703 március derekán hírét vette Bercsényi, hogy ismeretlen utasok, kérdezősködnek Rákóczi felől. Bercsényi nagy körültekintéssel cserkészte be az idegen érdeklődőket, s csak azután kísértette maga elé őket, amikor emberei révén meggyőződött kilétükről.

Rákóczi közben visszaérkezett a Városba. Francia ruhája ugyan gyanút keltett a magyarországi küldöttek szemében, de hangja után felismerték. Bige György és Papp Mihály koldussá lett nemesek hozták neki a haza hívó üzenetét. Vándorbotjukat ketté hasították, így került elő megbízólevelük. Mindkettőnél ugyanaz a szöveg —, ha az egyiket baj érné, akkor a másik teljesítse küldetését.

Természetesen a dolog nem volt olyan könnyű, hogy gyerünk, aztán menjünk. A fejedelem kötelességének tartotta, hogy hallgasson a nép hívó szavára, de épp a kötelesség nagy hordereje miatt komolyan kellett számolnia az esélyek megalapozottságával. Pflpp'Mihályékkal együtt hazaküldte Barvinszky Gál Ung megyei nemes ifjút, Bercsényi hűséges vitézét, hogy nézzen szét alaposan, figyelme minden részletre, minden körülményre terjedjen ki, s térjen vissza mihamarabb.

Az ifjú dicséretesen helytállt feladatában. Rákóczi és Bercsényi várakozását meghaladó jó hírekkel tért vissza, miután bejárta a Tiszahátat és Felső-Magyarország keleti felét.

De ami a legfontosabb, kíséretében érkezett a brezáni várba Esze Tamás, a tiszaháti felkelők vezére. Mégpedig azzal a szilárd elhatározással, hogy hazahívja a nép egyöntetű óhaja szerint a fejedelmet.

Ez a találkozás végképp megérlelte Rákóczi döntését, noha a rögtöni hazatérést még korainak tartotta. Esze Tamás megérkezésétől azonban felgyorsultak az események é* napról napra sebesebb iramban torkollottak a felkelésbe. Rákóczi esküt tett, hogy akár élete feláldozásával is kész vezetni a nép harcát emberi és nemzeti jogaiért. 1703. május 26-án nyílt levélben szólt a harcolni kész tömegekhez. Világosan megszabta a célt, s értésre adta, hogy a tiszaháti, illetve a felsőmagyarországi szabadságküzdelmet az egész haza ügyének kell tekinteni, Magyarország egész népét harcba kell hívni. Vörös zászlókat készíttetett a küszöbönálló felszabadító háború örök emlékű jelmondatával: „Cum Deo pro patria et libertate” Istennel a hazáért és a szabadságért.

Esze Tamást utasítások sorával ellátva bocsátotta haza, lelkére kötve, hogy addig ki ne bontsák az általa küldött zászlókat, míg a jelet meg nem adja. Bonac, az új francia követ közben értesítette Varsóból, hogy hajlandó anyagi támogatást nyújtani, ha hozzá utazik. A fejedelem Bercsényit küldte, maga pedig Ilyvóba, a mai Lvovba indult, segítséget kérni a lengyel nemesektől. Miközben céljához igyekezett, osztrák megbízásból kísérletet tettek legyilkolásá- ra, de lélekjelenléte, személyes bátorsága ezúttal is kimentette a bajból.

(Folytatjuk.)