Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-07 / 83. szám
ON KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiők TI® Most már működik a tv Molnár Gáspár (Bonyhád, Munkácsy utca 31.) olvasónk ait panaszolta el a Népújságnak, hogy tv-je tavaly augusztus óta jószerint többet van a szervizben, mint odahaza. A készülék két hétnél tovább sosem üzemelt zavartalanul. Hollási Károly, a GELKÂ szekszárdi szervizének vezetője válaszolt: „Molnár Gáspár készülékét március 19-én megjavított állapotban hazaszállítottuk. ügyfelünk készülékét időszakos hibával —> bugás, stb. — javítottuk. Készülékét többször szállítottuk be javítás végett szervizünkbe, ahol huzamosabb járatással próbáltuk a jelentkező hibákat behatárolni. A panaszolt hibákat ennek ellenére nem észleltük. Helyszíni javításnál műszerészünk többször kifogásolta, hogy ügyfelünk készülékének antennája a padlástérben van elhelyezve; ez asz elhelyezési mód ugyanis okozhatja a panaszolt hibákat. A készülék legutóbbi hazaszállításakor ismét ismertettük a tetőantenna előnyeit. Molnár Gáspár ezt követően az antennát a tetőre szerelte fel. ügyfelünket március 25-én felkerestem; ez alkalommal elmondta, hogy a készülék immár jól működik. A zavarok alapvető oka tehát a nem megfelelően elhelyezett antenna használata volt," Munkaviszony szüneteltetése Csordás Ferencné (Bonyhád, Marx Károly utca 8.) olvasónk megírta lapunknak, hogy eddig — 46 éves koráig — 18 évet töltött munka- viszonyban. Családi körülményeinek alakulása miatt a jövőben keresőfoglalkozást nem folytathat Csordásáé szeretné tudni, mit keil tennie ahhoz, hogy 55 éves korában akkor is kaphasson nyugdíjat, ha addig nem létesít munkaviszonyt, Fekete Jánosné, a Szekszárdi Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetője felelt: „A 3/1975. (VI. 14.) SZOT. sz. szabályzat 83. §. (2) bekezdése értelmében a munkaviszony megszűnését követő egy éven belül elismerési díj fizetési kérelmet nyújthat be a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz az a dolgozó, aki családi okok miatt munkaviszonyát megszünteti és a nyugdíjkorhatár eléréséig öt évnél hosszabb megszakítása lenne. Az elismerési díj fizetési kérelem benyújtásakor a munkaviszony megszűnését megelőző háromhónapi keresetet kell a volt munkáltatónak igazolnia; ennek alapján állapítjuk meg az elismerési díj összegét. Az elismerési díj fizetésével újabb szolgálati időt nem lehet szerezni, az csak a már meglévő munkaviszony érvényét tartja fenn.” A lényeg változatlan Horváth Gyuláné (Tengelic, Petőfi utca 61.) olvasónk kérdésére válaszolta a közelmúltban dr. Deák Kontód osztályvezető ügyész, hogy 16 éven aluli fiatalkorút sem túlmunkára, sem készenlétre nem szabad igénybe venni. Az eset megírásakor sajnálatos módon tévedtünk. Szövegünk szerint Horváthné kislánya túlórázás miatt ért későn haza, s reggel újra munkába kellett volna állnia. A valósában: rendes munkaideje végződött este, a túlórázás pedig másnap lett volna esedékes. A tévedésért elnézést kérünk; ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy nem a munka és a túlórázás sorrendje a lényeg, hanem az, hogy fiatalkorúakat is kizárólag a jogszabályban előírt, módon szabod foglalkoztatni. Tsz-tag nyugdíjjogosultsága Farkas Jánosné (Paks, Temető utca 18.) az alábbiakat közölte szerkesztőségünkkel: 1929-ben született 1960 óta tsz-tag. 1964-ben történt operációja óta munkaképtelen. Kérdezte, érdemes-e abban a reményben járulékot fizetnie, hogy egyszer majd nyugdíjat kap; férje jogán ugyanis gyógykezelésben mindenképpen részesüL Bán János, a Szekszárdi Társadalombiztosítási Igazga^ tóság osztályvezetője válaszolt: „A mezőgazdasági tsz tagja nyugdíjjárulékot köteles fizetni a közösben végzett munkájáért járó, a bérköltség, illetőleg a részesedési alap terhére bármilyen címen kifizetett vagy kiosztott pénz- beni és természetbeni járandóság után; a földterület családi vagy egyéni művelése címén a részére jóváírt munkanapokra eső jövedelem után; a háztájiban végzett állattartás és zöldségtermelés címén a részére jóváírt munkanapokra eső jövedelem után. Ebből következik, hogy a tsz-tag nem köteles nyugdíjjárulékot fizetni, ha munkát nem végez, ha munkabérben, természetbeni juttatásban és a felsorolt egyéb címeken jövedelemben nem részesül. Abban az esetben, ha Farkas Jánosné igazolható tízévi (3650 napi) szolgálati időt szerzett, rokkantsági nyugdíjra is jogosult lehet —, feltéve, ha olyan kórházi, gyógyintézeti igazolásokkal rendelkezik, amelyek alapján az orvosi bizottság el tudja bírálni, hogy rokkantsága 1964-től, amióta nem dolgozik, folyamatosan fennáll-e." Ml VÁLASZOLUNK Telefonszámunk: 129*01, 123-61. jogszabályokról - röviden À Szakszervezetek Országos Tanácsának az igazságügy- miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott 1/1976. (IIL 27.) SZOT számú irányelve a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megszerve. zéséről és működéséről rendelkezik. A már eddig kijelölt vállalatokon túlmenően az ipar, építőipar, közlekedés, va. lamint a mezőgazdaság területén a kiemelt „K”, továbbá az „A” és „B” kategóriába sorolt állami vállalatoknál, valamint a legalább 600 főt foglalkoztató ipari szövetkezeteknél 1976. április 1-től kezdődően 1976. december 31-ig meg kell szervezni a jogsegélyszolgálatot, amely elősegíti a dolgozók jogainak érvényesülését, és számottevően mentesíti őket a személyes utánjárástóL Az irányelv meghatározza’ a jogsegélyszolgálat célját és fel. adatait, ez utóbbiak közül kiemeljük, hogy „A jogsegély- szolgálathoz forduló valameny- nyi dolgozó ügyében a felvilágosítás és a tanácsadás köte. lező.” A jogsegélyszolgálat — az irányelvekben meghatározott körben és feltételek meL lett — ellátja a dolgozók jogi képviseletét a bíróságok, hatóságok és egyéb szervek előtt, Külön fejezet foglalkozik a jogsegélyszolgálat szervezetével, az ilyen szolgálatot ellátó személyek munkaviszonyával és díjazásával, a szolgálat ellátásával kapcsolatos anyagi és egyéb feltételek biztosításával. Az irányelvből ennyit idézütk még: „Biztosítani kell a jogsegélyszolgálat megfelelő propagálását mind a vállalatnál, mind a vállalaton kívüL Erre a vállalati sajtót, a napi sajtót. a rádiót és a televíziót is igénybe kell venni.” Az irány, elv a Magyar Közlöny 23, számában jelent meg. Ugyanott jelent meg a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter 12/197«. (UL 27J MÉM számú rendelete, amely a termelőszövetkezetek és terme- lőszövetkezeti társulások aU kalmazottainak munkabéréről és munkaidejéről szóló korábbi jogszabályt egészíti kis s amely szerint — a jogszabályban megjelölt munkakör, ben foglalkoztatott — termelőszövetkezeti alkalmazottak besorolása szerinti munkabérét — indokolt esetben — a bértétel felső határát tíz százalékkal meghaladó összegig lehet megállapítani. A mester.szakmunkás to. vábbképzésről szól a mezőgaz. dasági és élelmezésügyi miniszter 13/1976. (III. 27.) MÉM számú rendelete, melyr/jk melléklete tartalmazza azokat a szakmákat, amelyekben 1976- tól 1980-ig mester-szakmunkás továbbképzés szervezhető. (Ugyancsak a Magyar Közlöny 23. számában olvasható.) Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Munkaügyi Közlöny 4. számában megjelent arra a közleményre, amely az igazgatási és adminisztratívügyviteli létszámfelvételi zárlatról szóló rendelkezés helyes alkalmazásával foglalkozik. s amely a gyakorlatban felmerült több vitás kérdésre adja meg a helyes választ Ugyancsak felhívjuk a figyelmet a Művelődésügyi Közlöny idei 7. számában megjelent az oktatási miniszter 117/1976. OM számú utasítására, amely az oktató-nevelő munkát végző dolgozók másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásáról rendelkezik, s amelyből itt csupán ennyit idézünk; „El kell' érni azt. hogy az oktatási intézmények feladataikat elsősorban saját dolgozóikkal végeztessék el, és az oktatásügyi dolgozók munkaerejüket a főállásukban hasznosítsák.” Dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész Gerencsér Miklós; Emléke tiszta forrás (300 éve született II. Rákóczi Ferenc) Bécsújhelyre szállították. A komor emlékű börtönben ugyanabba a mély cellába zárták, ahol nagyapja, Zrínyi Péter kivégzéséig raboskodott. Semmi kétsége nem lehetett, milyen sorsot szán neki Bécs bosz- szúja. Eleve úgy bántak vele, mint felségárulóval, tehát főveszrtésnek nézett elébe. Szerepéhez, rangjához, őseihez méltón viselkedett. Egy pillanatra sem rémült meg. Hiába szembesítették Longuevallal, nem ismerte el bűnösségét. Kitartott amellett, hogy fölötte, mint magyar főúr felett, csakis a magyar országgyűlés jóváhagyásával, magyar bíróság hozhat ítéletet. Minden egyéb meghurcoltatás törvénytelen. Amikor pedig behozták börtönébe a vádiratot, hozzá sem nyúlt. Krétával kört húzott köréje, ezzel jelezvén, hogy az aktához semmi köze. Serényen készültek elveszejtésére. Már a vészbíróságot is összeállították. „Magyar” bíróságot, kizárólag osztrákokból. Pártfogóinak nem sok; idő maradt megmentésére. Amellett teljesen reménytelennek látszott kihozni a rabot az erődbörtönből. És mégis megtörtént a hihetetlen. Felesége, ez a beteg, fiatal nő ember- feletti célra vállalkozott. A porosz király Bécs iránti rosszallását hallatlan leleménnyel kamatoztatta. Li- pót császár gyóntatójától a Rákóczi őrzésével megbízott Lehman kapitányig fontos személyeket nyert meg férje életéért. Lehman, aki kezdetben igen ellenséges bánásmódban részesítette a fejedelmet, inkább porosznak bizonyult, mint osztráknak. Amikor meggyőzték arról. hogy Poroszországnak érdekében áll Rákóczi életben maradása, minden eszközzel igyekezett elősegíteni a szökést, öccse, az alig 18 esztendős zászlós hűségesen végrehajtotta utasításait Pontról pontra, de vakmerő egyszerűséggel tervezték meg a menekítést. 1701. november 8-án, a kora esti órákban közlegényi egyenruhába bújtatták a fejedelmet, terebélyes málhát raktak a nyaka köré és a zászlós, mintha cipekedő legényét ösztökélte volna, maga előtt terelte ki az erődből a súly alatt rogyadozó Rákóczit. A sűrű őrség szeme láttára történt mindez. Kint a városban a készenlétben váró lóra ült, de mivel nem ismerte ki magát a sötét, zegzugos utcákon, hajszál híján visszalovagolt az erődbe. Lehman zászlós néma jelekkel igazította útba. Ez a kis késlekedés majdnem elrontott mindent, mert közben becsukták a városkaput. Rákóczi részeg lovasként danolászta az egyik népszerű bakadalt, a császári katonák modorában viccelődve kérte a kapuőröket, hogy engedjék ki. Azok mit- sem gyanítva, betyárbecsületből kaput nyitottak a borissza, jópofa közkatona előtt Szökése nyomán óriási zavar kerekedett Vad rémhírek keljek szárnyra. Lehman kapitányt lefejezték, testét felnégyelték. Erélyes parancs érkezett minden vármegyéhez a felségáruló kézre kerítésére. Nagy összegű vérdíjat ígérő felhívásokat függesztettek ki szerte Magyarországon. À rövidlátó, gyűlölettől elvakult Bécs nem fontolta meg, mit cselekszik: a nagy zenebona olaj volt a tűzre. Öröm és remény támadt mindenütt, ahol értesültek Rákóczi szökéséről, ö maga iszonyú hányattatások után, november 24-én titokban megjelent a varsói francia misszió lázár ista rendházában. PRO PATRIA ET LIBERTATE A lazarista rend varsói kolostorában még megérkezése estéjén találkozott Rákóczi bujdosó vezértársával, Bercsényi Miklóssal. Szánalmas külsőt mutatott a gróf. Csontig soványodva. betegen tengődött, de személyes hyomorúsága egyáltalán nem érdekelte. Azóta, hogy Rákóczi letartóztatásának hírére Lengyelországba menekült, szakadatlan fáradozással szőtte-tervezte a megindítandó felkelést. így, hazátlanul, nincstelenül is nagy tekintélynek ör. vendett. Megnyerte a magyar ügynek a francia király varsói követét, Du Heron márkit is. A legbefolyásosabb lengyel főurak egyike, Adam Sieniawski belzi palatínus szintén tá. mogatójuk lett, sok más lengyel nemessel együtt (Folytatjuk.)
