Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-04 / 81. szám
KITÜNTETÉSEK Â FELSZABADULÁS 31. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL HAZÁNK felszabadulásának Sl. évfordulója alkalmából kormártykitüntetések átadására került sor tegnap Szekszár- don, a megyei tanács székhazában. A munkában, a szocialista építésben érdemeket szerzettek tiszteletére rendezett bensőséges ünnepségen jelen volt Horváth József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára is. Az Elnöki Tanács megbízásiból dr. Szabópál Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke adta át a Munka Érdemrend arany, ezüst és bronz fokozatát 11 kitüntetettnek. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta dr. Lencsés Gyula, a Tolna megyei Tanács igazgatási osztályának vezetője és Rudas György, a tamási általános iskola igazgatója. Antóni István, a mőcsényi Völgység Népe Tsz függetlenített párttitkára, Karászi András, a Mezőgép várdombi üzemegységének raktárosa, Kitti Mihály, az Alsótengelici Állami Gazdaság igazgatóhelyettese és Tancsik József, a várongi Petőfi Tsz elnöke a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesültek. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Baranyi Endrénk a megyei tanács tervosztályának főelőadója, Kiss János. a paksi Dunamenti Egyesülés főmérnöke, Marx Károly, a Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat almolnára,, Plell Já- nosné, a szakcsi Uj Élet Tsz takarmánykeverője, továbbá Tómann Györgyné, a Puha- földvári Kendergyár segédmunkása. A felszabadulás évfordulója alkalmából, április 3-tól rendezett központi ünnepségeken számos Tolna megyei állt a kormánykitüntetésre érdemesek között, ez alkalommal is a Parlamentben, a MÉM-ben, továbbá a Minisztertanács ! Tanácsi Hivatalában. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta dr. Polgár Ferenc, a Tolna megyei Tanács V. B. titkára, Bangó János, a tamási Béke Tsz ács szakmunkása, Gyöpös Ferenc, a dombóvári MÁV vontatási főnökség mozdonyvezetője, Keserű János, a T. m. kövendi Sándor Cipészipari Szövetkezet elnöke, és Nagy János, a Paksi Állami Gazdaság igazgatója. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült Kedves Andrüsné, a Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Vállalat szalagvezetője, dr. Polgár Ferencné, a KSH Tolna megyei Igazgatóságának osztályvezetője, Stein- bach Antal, a Dunaföldvári ÁFÉSZ igazgatósági elnöke, Va. dócz Kálmán, a Tolna megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatója. BOROS ERNÖNÉ, a T. m. Szolgáltatóipari Szövetkezet tagja, Chrenóczy László, a T. m. ÁÉV műszaki igazgatóhelyettese, Katona István, a TÁÉV hengerésze, Klemencsics Antal, a Simontornyai Bőrgyár főosztályvezetője, dr. Ötvös Imre dunaföldvári körzeti állatorvos, Paddi László, a ZIM bonyhádi egységének zomán- cozója, Puskás Lajos, a dombóvári MÁV építési főnökség pályamestere, ifj, Rácz János- né, a bátal November 7. Tsz baromfigondozója és Volentér Imre, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság gépkocsivezetője a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapták meg. • A Tolna megyei Tanács székházában április 3-án délelőtt került sor különböző miniszteri kitüntetések átadására. összesen tizenheten kaptak Kiváló Dolgozó kitüntetést. « A honvédelmi miniszter a Honvédelmi Érdemérem 25 éves fokozatát három személynek adományozta. Az érdemérem 20 éves fokozatát hárman, 15 éves fokozatát négyen,, tízéves fokozatát tizenhármán kapták meg megyénkből. A kitüntetéseket dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, a polgári védelem megyei parancsnoka adta át. • A munkásőrségben és a termelő munkában teljesített helytállás elismeréseként a honvédelmi miniszter a Haza Szolgálatáért Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Lőwi Vilmost és Venter Józsefet. A kitüntetés ezüst fokozatát Szőke Győzőné és Holmik Lajos, bronz fokozatát Zilahi István és Adorján Ferenc kapta. Tegnap délelőtt a KISZ Tolna megyei Bizottságán is kitüntetések átadására került sor. A kitüntetéseket Péti Imre, a megyei bizottság titkára köszöntötte. Varjas János, a megyei bizottság első titkára és Keresztes János, az MSZMP Szekszárd városi Bizottság csoportvezetője ez alkalomból kapta meg az Ifjúságért Érdem, érmet. KISZ-érdemérmet négyen, Uttörővezetői Érdemérmet ketten kaptak. Az ünnepségen Varjas János, a mozgalmi munkában kimagaslóan jól dolgozóknak hat Kiváló Uttö- rővezető, öt Kiváló Ifjúsági Vezető és tizenhét aranykoszorús KISZ-jelvényt nyújtott át. EZÜTÁN dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést két pedagógusnak, Kiváló Dolgozó kitüntetést két dolgozónak adta át. Miniszteri dicséretben tizen- ketten részesültek, a kulturális miniszter által adományozott miniszteri dicséretet egy fő kapta meg. aiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiniiiiiiiii ték, egy öregember tehetetlen dühében P. községben' felakasztotta magát, képtelen volt elviselni családja „költekezéseit”, s amikor megvették a televíziót, az öregember végzett magával. Megrendülve hallgattam történetét. Meggyőződésem, ebben az öregemberben oly mély nyomot hagyott a múltbéli rettegés a holnaptól, hogy még a kenyeret is úgy ette: maradjon néhány falat reggelre, hiszen mit lehet tudni. Én még emlékszem: a szegényember örökké félt. Jaj, mi lesz, ha behívják az uramat katonának, jaj, hová leszünk, ha ránktör a betegség, jaj, csak a hízónak való megmaradjon, jaj, csak jusson aratórész. Ösz- szel rettegtünk a nyári hónapoktól, mert tudtuk, májusra elfogy a szalonna, júniusig kiürül a zsírosbödön, akkor is, ha csak nézzük. Nyáron félve vártuk a telet, előjöttek a cipő-, a ruhagondok ... Gyakran ,“”“3 negyvenévesek számára sors- élmény-e a létbiztonság? Gyerekfejjel „megkóstolták” a holnapoktól való félelmek keserű poharát, majd belenőttek a hatvanas évekbe, s ettől kezdve még ha előlegképpen is, de a havi fix biztos, fizet a téesz is a tagjának. Életünk természetes eleme a létbiztonság, s a középnemzedék számára valószínűleg ez a legnagyobb sorsélmény, mivel szolgák már nem voltak, de a félelmeket, a kenyértelenségtől, a hidegtől, a munkanélküliségtől gyerekfejjel még átélték. A munkára ü ság egyenes folytatása: az új, komfortos családi ház, fürdőszobával, vízvezetékkel, gépesített háztartással, s mind gyakrabban autóval. Nincs megállás. Az ám, az autó. Tíz év óta gyakran mellőzöm az autóbuszt, pedig a szegedi járat kifogástalan, igazán kényelmes, szinte háztól házig szállít, Szekszárdon felszállók, otthon leszállók. Mellőzöm az autóbuszt, mert jobb az autó, nem vagyok időhöz, menetrendhez kötve, indulok, amikor akarok, maradok, amíg nekem tetszik. Az egészben csupán any- nyi a meglepő, hogy nekem nincs autóm, a fiamnak lesz két év múlva. Hol az egyik barátom visz haza, hol a másik. Lovasnemzetből autósnemzet lettünk, a távolságok eljelentéktelened- nek, s kitágul a világ. Tehenész barátomnak módjában áll az országot bejárni, vagy éppen a jugoszláv tengerparton tölteni szabadságát. Jobban él és többet él, mint valaha apái. Ez a többet élés a mai tizenévesek sorsélménye. Gázon főzni és tűzhelyen főzni különbség. Az utóbbi az előzőhöz képest időigényes. De időt takarítunk meg a Vízvezetéktől kezdve a betakarító gépsorokig, mindennel. A középparaszt a kútról hordva a vizet, valamikor egy órát foglalatoskodott a jószág itatásával : háromszor húsz percet; reggel, délben és este. Ez ma nincs. Egy órával több az övé. De keres magának más munkát. A hetvenéves Bóna szomszéd számára sorsélmény, hogy megszűnt a cselédvilág. Negyvenéves fia számára sorsélmény, hogy van Zsigulija, s „hipp-hopp, ott vagyok, ahol akarok”. De mi lesz sorsélmény a tízéves Bóna-unokának. Az talán, hogy tízéves korától kádban fürdik? Nem hiszem. Arra sem számíthatunk, hogy tovább élnek benne öregapja és apja eszmélései, örömei. lehetőségként kínálja magát az unokának az alkotás, az emberi kiteljesedés életre szóló élménye. És szerintem a mai tizenévesek fogják a több szabad időt igazán tartalmasán eltölteni. Nem mi, ők. S nekik ez lesz majd húsz év múlva a meghatározó sorsélmény? SZEKULITY PÉTER Természetes Táviratváltás Hazánk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából megyénk vezetői, K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke táviratot váltottak szovjetunióbeli testvérmegyénk, Tambov megye vezetőivel, V. I. Csornijjal, a Tambov megyei pártbizottság első titkárával és V. 1. Makarovval, a Tambov megyei szovjet elnökével. A megyénk vezetői által küldött táviratban többek között ez olvasható: „Köszöntjük azt a szovjet népet, annak fiait, akik elhozták népünk számára a szabadságot. A magyar nép bizonyította, hogy testvéri szövetségben a Szovjetunióval élni tud a lehetőséggel és eredményesen építi a fejlett szocialista társadalmat.’’ Tambov megye vezetői táviratukban köszöntik Tolna megye kommunistáit és minden dolgozóját nagy nemzeti ünnepünk alkalmából. Táviratukban elismeréssel szólnak elért eredményeinkről: „Az Önöeredményei meggyőző példája a legyőzhetetlen marxista—leninista tanítás erejének, pártjaink, országaink, népeink szilárduló egységének." — olvasható a táviratban. Mindkét táviratban, mindkét megye vezetői kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a jövőben még tovább erősödik a szovjet és a magyar nép, a testvérmegyék dolgozói közötti megbonthatatlan barátság. Koszorúzási A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa hazánk félszabadulásának 31. évfordulója alkalmából szombaton délelőtt koszorúzási ünnep, séget rendezett a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A koszorúzási ünnepségen megjelent Apró Antal, Benke Valéria, Fock Jenő, Huszár István, Nemes Dezső, Németh Károly és Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tágjai; Gyenes András, Győri Imre és Pullav Árpád, a Központi Bizottság titkárai, továbbá a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja, politikai, gazda, sági és kulturális életünk sok vezető személyisége. Az ünnep- ségen részt vettek a Budapes. ten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői is. Kürtszó harsant. amikor Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — Czinege Lajos vezér(Folytatás az 1. oldalról) ért. A Szovjetunió volt az első nagyhatalom, amely hazánkat egyenjogúnak ismerte el. Ezután dr. Rúzsa János a három évtizedes munka eredményeiről, gondjairól beszélt, majd ezeket mondta: — A harmincegy év - alatt megtett útra visszatekintve, a munka eredményeit számba véve, jóleső érzés tölti el az embert. À magyar nép alkotó munkája a párt vezetésével nagyszerű eredményeket ho- zott. hiszen nemcsak újjáépítette az országot, hanem teljesen új, szocialista Magyarországot teremtett. Alig több mint három évtized alatt gyökeresen és örökre felszámoltuk a kizsákmányoló osztályok uralmát, megterem, tettük a munkáshatalmat, amely szüntelenül erősödik, fej. lődik. A harmincegy év alkotó munkájának minden eredményét nem lehet számokban kifejezni. Lényeges változás, hogy a szocializmus alapjainak megszilárdulásával erősödött társadalmunk erkölcsi, politi- kai egysége. A szocialista haza építésében, védelmében a dolgozó osztályok érdekei azonoünnepségek ezredes, honvédelmi miniszter társaságában — a koszorúzás színhelyére érkezett. A disz, század parancsnoka jelentést tett az államfőnek, aki ezt követően a honvédelmi miniszterrel együtt ellépett a díszegység sorfala előtt és üdvözölte a ka. tonákat. A szovjet és a magyar Ilim. nusz elhangzása után megkezdődött a koszorúzás. A Nép. köztársaság Elnöki Tanácsa ne- vében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János, a KB első titkára és Biszku Béla, a KB titkára, az MSZMP Politikai Bizottságé- nak tagjai; a Minisztertanács nevében Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai he. lyeztek el koszorút az emlékmű talapzatára. sak, ezen munkálkodik a mun. kás, a termelőszövetkezeti paraszt és az értelmiség. A párt XI. kongresszusának határozatára utalva idézte a szónok: „A következő 15—20 évben az a feladat áll előttünk, hogy tovább haladjunk a szó- cializmus építésének útján, fej. lett szocialista társadalmat te. remtsünk hazánkban, s így kö. zelebb jussunk történelmi célunkhoz. a kommunizmushoz.” Dr. Rúzsa János így fejezte be ünnepi beszédét: — Legnagyobb nemzeti ün= népünkön örök hálánk és tiszteletünk száll felszabadítónk, a Szovjetunió és kommunista pártja felé. Nagy nemzeti cé. lünk, a fejlett szocialista társa, dalom felépítése, arra szólít fel bennünket, hogy fogjuk össze még jobban erőinket, építsük fel a fejlett szocialista társadalmat, amely elvezet az új vi. lághoz. a kommunizmushoz. Az ünnepi beszéd után a Pé- esi Balett adott művészi műsort. 1976. április 4. Ünnepi gyűlés Szekszárdon
