Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-04 / 81. szám

Vendégünk a YeaisescKflä npfwflfi KONGRESSZUS UTÁN Az SZKP XXV. kongresz- szusán gyakran szóba került egy küldött, a jaroszlavli Nyi- na Nyikolajevna Rico egy mondata. A kongresszus kül­dötte, aki egyébként munkás­asszony, ezt mondta: „Az or­szág ereje, gazdagsága, az em­berek boldogsága, a világ bé­kéje — minden a dolgozó em­ber kezében van.” Ez a mondat jól összefoglal­ta mindazokat a teendőket, amelyeket az SZKP XXV. kongresszusa tűzött ki célul. Az egész . Szovjetunióban, Tambov megyében is — értik e néhány mondat értélmét az emberek. Sőt nemcsak értik, de ennek szellemében cselek­szenek is. Tambov megyében minde­nütt röpgyűléseken tárgyalták meg a feladatokat és ezeken a megbeszéléseken mindenki többet vállalt magára, mint amennyit a terv előír. A me­gyei pártbizottság is megtár­gyalta a teendőket. V. I. Csor- nij, a megyei pártbizottság el­ső titkára mondotta ezen az értekezleten: „A X. ötéves terv sikere nagyban függ attól, hogyan dolgozunk az első év­ben.” Az eddigi felajánlások azt bizonyítják, hogy az emberek többet és jobban akarnak dol­gozni, hisz tudják: több, jobb munkájuk eredményét mind­annyian élvezik. A zsergyevi járásbeli Gi­gant kolhozban is számba vet­ték a teendőket. Megállapítot­ták: bár feszítettek a tervek, de jobb munkaszervezéssel, ésszerűbb takarmányozással, a munkaidő még jobb kihaszná­lásával fokozni lehet az ered­ményeket. Vállalták: a terve­zett 7700 mázsa hús helyett 8000 mázsa húst adnak az or­szágnak és úgy növelik a te­henek tejtermelését, hogy a betervezett 17 500 mázsa tej­jel szemben 18 500 mázsa te­jet adhassanak az államnak. A micsurinszki fűtőház dol­gozói amellett, hogy vállalták: túlteljesítik az előírt 25 millió tonnakilométert, december 20-ra befejezik az éves tervü­ket, mégpedig úgy, hogy 21 ezer kilowattóra villamos ener­giát is megtakarítanak. A tambovi azbeszt- és gumi­árugyárban 25 százalékkal kí­vánják az elkövetkezendő öt­éves tervben növelni a terme­lést. Hosszan lehetne sorolni a példákat, hisz a kongresszus után tíz- és tízezrek tárgyalták meg a feladatokat Tambov megyében. A röpgyűlések, az értekezletek, a személyes be­szélgetések mind azt bizonyít­ják: a Szovjetunió, köztük Tambov megye dolgozói is, érzik, tudják, hogy a kidol­gozott és elfogadott tervek — valamennyi dolgozó érdekét fejezik ki. Beszélgetés - hőstettekről 1 Nemrég a morsanszki textilipari technikumban találkoztak a tanulók. V. I. Csicskowal, a Nagy Honvédő Háború veteránjával. Valentyin Ivano- vics a háborút Csehszlovákiában fejezte be. Két­szer sebesült meg. Sok kitüntetést kapott, köztük a Vörös Csillag érdemrendet és a Honvédő Háború II. fokozatát. Jelenleg Morsonszkban él és dolgozik, a városi szociális osztály vezetője. Valentyin Ivanovics Klavgyija Csicskovának a bátyja. Klavgyija a Nagy Honvédő Háborúban életét adta hazájáért, a népek szabadságáért. Róla beszélt Valentyin Ivanovics. Elmondta: 1942-' ben Klavgyija a Szkidelszkij járásban dolgozott, járási Komszamol-titkárként. Fáradhatatlanul jár­ta a falvakat, üzemeket és szervezte a Komszo- inol partizánbrigádokat a fasiszták elleni harcra. Állandóan támadták a fasisztákat ezek a bri­gádok, megsemmisítették az utánpótlási vonala­kat... Egy alkalommal a fasiszták felfedezték őket A tűzharcban Klavgyija megsebesült, de nem adta meg magát. Az utolsó tölténnyel saját fiatal életét oltotta ki. * A tambovi járműjavító üzem történelmi múzeu­mába egy ember lépett be, mellén a Szovjetunió Hőse kitüntetéssel. Minden képet minden do­kumentumot alaposan szemügyre vett A mú­zeum vendége az egykori esztergályos, Nyikoláj Ivanovics Mamontov volt. Jól ismerte és ismeri az üzemet, hisz itt kezdte munkáséletét. 1939-ben innen ment, mint munkásgyerek a katonai isko­lára. Mamontov a Nagy Honvédő Háború első napjaitól kezdve részt vett a haza védelmében. Hőstetteiért több kitüntetést kapott. Feltűzték mellére a Szovjetunió Hőse kitüntetést is. A háború után Nyikoláj Ivanovics elvégezte a Frunze katonai akadémiát és utána még sok évig szolgált a hadseregben. Ezredesként szerelt le. Ukrajnában él és aktívan részt vesz a haza­fias honvédelmi nevelésben. Nagy szeretettel fogadták a kedves vendéget az üzem dolgozói, akiknek Nyikoláj Ivanovics el­mondta : hogyan kezdte el ő ebben az üzemben a munkáséletét és milyen útravalót kapott az üzem kollektívájától. Ez az útravaló egy egész életre elég volt. Az itt eltöltött évek mindig erőt adtak neki a háborúban és mindenütt, ahol csak dol­gozott. Köszönetét mondott ezért az útravalóért és elmondta: biztos abban, hogy az üzem mos­tani dolgozói is becsülettel helytállnak az élet minden területén és mindent megtesznek annak érdekében, hogy teljesítsék, illetve túlteljesítsék terveiket. Lenin-rend A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa az elmúlt napok­ban magas kitüntetést adott át azoknak a dolgozóknak, kollektíváknak, akik és amelyek sokat tettek az ipar, a szolgáltatás, az építőipar, a hús- és tejtermelés, a közle­kedés. az olaj- és acéltermelés, a mezőgazdasági építke. zés, a gázipar, a halászat területén a IX. ötéves terv túl­teljesítése érdekében. A kitüntetettek között sok Tambov megyei is van. A Tambov megyeiek közül a legmagasabb kitüntetést, a Lenin-rendet Filitov Szerafim Nyikolajevics, az Uvaro- himsztroj építőipari tröszt komplex építőszerelő brigád­vezetőjének adományozta a Legfelsőbb Tanács. Számos Tambov megyei kapott Októberi Forradalom Érdemren. det. Munka Vörös Zászló Rendet és más kitüntetést a IX.’ötéves terv túlteljesítése érdekében kifejtett kiemel­kedő munkájáért. 120 ezer négyzetméter lakás Hogy milyen ha­talmas méretű la­kásépítkezés lesz a Szovjetunióban a X. ötéves tervben, azt jól érzékelteti Tambov város egyetlen kerületé­nek lakásépítése is. Tambov város Szov- jetszkij kerületében a mostani ötéves tervben mintegy 28 millió rubel érték­ben épülnek lakó­házak, üzletek, ét­kezdék.« A X. ötéves terv­ben 120 ezer négy­zetméter alapterü­letű lakást adnak át majd az új tu­lajdonosoknak. Eb­ben a kerületben 25 üzlet, iskola, két óvoda, 15 szolgál­tatóház, egy, 622 személy egyidejű befogadására képes étterem épül. A X. ötéves tervben mint­egy egymillió négy­zetméter utat asz­faltoznak. A kerü­letben mindezeken túl több ipari üzem kezdi meg a terme­A Tambovszelsztroj dolgozóira is nagy fel­adatok hárulnak az építkezésekben. A ké­pen V. Terenova brigádvezető egyik tanít­ványával, P. Szvesnyikovával. lést az elkövetke­zendő öt évben és un„-------i, ^ H úszezer munkás Tambovban a legrégibb is­kolák közé tartozik a szak­munkásképző intézet. Ebben az intézetben eddig mintegy 20 ezer szakmunkást képeztek. Most 500 tanulója vari az intézetnek. lít képezik a jövő esztergályosait, marósait, a személyvonatok vezetőit, asz­talosait és cipőipari szakmun­kásait. Gerencsér Miklós: Emléke tiszta forrás (300 éve született II. Rákóczi Ferenc) 13. A fejedelem — talán annak érdé. kében, hogy veszélyek nélkül tartoz­hasson családja Európa főrangú fa­míliáihoz — végső és elszánt kísér­letet tesz a császári bizalom elnye­réséért. Mintha veszni látná a nem­zeti ügyet, mintha tudomásul venné a Habsburgok megingathatatlan nagyhatalmi fölényét. Kéri Lipót császárt, engedélyezze birtokai el. cserélését Magyarországon kívüli la­tifundiumokra. Nem számít, hol lesz­nek új birtokai, csak méltányosan bonyolítsák le a cserét. Kinsky, a császár minisztere azonban ridegen kijelenti: „Bezárult a kegyelem aj­taja”. Ez nyílt fenyegetés volt. És bizonyos, nem marad következmé­nyek nélkül, ha Kollonich is hason, lóképp nyilatkozik. De mivel a bí. boros és Kinskv gróf között féktelen hiúsági rivalizálás folyt, Lipót in­kább a hercegprímásra hallgatott és szelídebb formában adta Rákóczi tudtára, hogy nem áll módjában megvalósítani a birtokcserét. Biza­lomra. pláne kegyre, azonban semmi kilátás. A fejedelemnek nincs más választása, minthogy visszatérjen szülőföldjére, vállalva a Rákóczi - névhez méltó sorsot. Soha többé nem tett kísérletet Bécs jóindulatának elnyeréséhez. Le­zárult a tétovaság időszaka. 21. éve. sen, tengernyi élmény birtokában, a hegyaljai felkelés megrázó tapaszta. lataival végérvényesen nagykorú lett. Tisztában volt a felismerés nyo­masztó súlyával. Voltaképpen innen kezdődik az a pályafutása, amit történelmi szerep­nek szoktak nevezni. Nem vágyott erre a szerepre. El kellett fogadnia. Személyes elhivatottságát bizonyítja, hogy mostantól mindvégig felelős­sége tudatában cselekedett felségárulás a vád Zavaros időkben könnyen talál al­kalmat a bosszú. Hiába tudta Rá­kóczi, hogy jelenlétére égető szükség lenne birtokain, mégis, a felkelés után huzamos ideig a nyugat-ma­gyarországi Rohoncon, a Batthyá- nyok vendégségében vesztegelt, ne­hogy kitegye magát otthon a csá­száriak „véletlen” gyilokjának. De éles résenléttei készült haza, rendbe­szedni gazdaságait. 1698 nyarától nagyszabású szervezőmunkába kezd, jobbnál jobb ötletekkel, lendületes szorgalommal iparkodik fölvirágoz- tatni a termelést, nemcsak a maga majorságaiban, szőlőiben, de a job. bágyok javára is. Példamutatóan emberséges a parasztokhoz. Ha kell, szigorúan büntet érdekükben, akár hivatalnokai, akár jobbágyai véte­nek az élet normalizálását segítő in­tézkedései ellen. Mégsem javul anyagi helyzete. A zsoldos megszállók változatlan or. cátlansággal fosztogatják javait, cseppet sem csillapuló zabolátlan- sággal sanyargatják jobbágyait, s velük együtt a mindjobban koldus, botra jutó kis- és köznemességet. Hiába vesz fel súlyos kölcsönöket, hogy beruházásokkal javítson a ter­melés előfeltételein, csak az adóssá­ga növekszik egyre nyomasztóbb mé­retűvé. Rangjához, birtokai nagysá­gához képest feltűnően szerény vi. szonyok között él, mégsem hábor­gatja a parasztokat földesúri jus­sáért. Annál irgalmatlanabbá vá­molják a népet a császár adószedői, a katonai rekvirálók. Ilyen elfajzott közállapotok mellett lehetetlen si­kerre vinni gazdasági elképzeléseit Kudarcai gyászos ráadásaként meg­hal elsőszülött fia, Lipót-Lajos- György. Felesége azonban megint áldott állapotban van. Meggyőződésévé válik, a bajok gyökeres orvoslása csak akkor le­hetséges. ha függetleníti magát az ország a Habsburg önkényuralomtól Nem alkudozásokkal, közjogi csa­tározásokkal, hanem a fegyverek ere. jével. Ugyanakkor azzal is tisztában van. önerőből képtelen megváltani szabadságát a legyengült, megfo­gyatkozott nép. Széles látókörrel tá­jékozódik a nemzetközi viszonyokról, mérlegeli az európai erők mozgását, csoportosulásait. A Franciaországgal és Lengyelországgal kötendő szövet, ségre akar építeni. És persze a ha­zai Habsburg-ellenes erőkre. Ám a menesség, főképp a mágná­sok, már akiknek fontos volt a nemzet sora, bizalmatlanok iránta. Fogalmuk sincs igazi gondolatairól, szándékairól. Elszigetelten él, gya­nússá teszi a környező birtokos urak szemében németes ruhája, idegen szokásai, az a tény, hogy sokszor mutatkozik császári tisztek társasá­gában. Anyanyelvét is idegenes ki. ejtéssel beszélte. (Folytatjuk.) 1 az időszakban épül egy új rendelőinté­7«t ;<7.

Next

/
Thumbnails
Contents