Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-29 / 101. szám
\ A televízió II. negyedévi programjából Elkészült a televízió műsorterve a II. negyedévre. Az aktuális, politikai és ismeretterjesztő műsorok közül kiemelkedik „A címzett válaszol” című riportfilm, amelyben az újpesti Béke Tsz és a fóti Vörösmarty Tsz elnöke válaszol az Újpest-környéki munkások ellátásával kapcsolatos kérdésekre. A helsinki egyezmény után fokozottan megnőtt a békemozgalomban részt vevő tudósok tevékenységének jelentősége. Erre a gondolatra épül a „Tudósok a békéért” című film, amely négy magyar akadémikust mutat be, mindennapos munkájuk közben. Ezúttal dr. Zsebők Zoltán orvos- professzor, dr. Lukács József, a Villamosipari Kutató Intézet igazgatója, dr. Szádeczky- Kardos Elemér geokémikus, és dr. Bihari Ottó professzor, a Dunántúli Társadalomtudományi Intézet igazgatója állnak a kamerák elé. Vértessy Sándor műsora „Tíz percre kérem a figyelmüket!” címmel kerül képernyőre. A tervek szerint kéthavonként jelentkező műsorban a televíziós publicisztikát kívánják meghonosítani. A május havi adás témája: hogyan követi az adminisztráció egyszerűsítése az adminisztratív munkakörök „stopját”? Májusban a budapesti pártbizottság vezetői olyan kérdésekre adnak választ egy kerekasztal-beszél- getésben, mint: mi a szerepe p politikai munkának, a kommunisták példamutatásának, hogyan értelmezzük a munka becsületét, a munka erkölcsi megbecsülését, a fizikai munka rangjának emelését? A gondolatok a hitről című dokumentumfilmi azt vizsgálja, miben és miért hisznek az emberek, hitte! élnek-e vagy hitetlenül. Portréfilmet láthatunk Juhász Ferencről, Kiss Nagy András szobrászművészről. Hatrészes sorozat dolgozza fel a magyar fotográfia történetét, a kezdetektől a felszabadulásig. „Aki csak egyszer látja a hegyeket” címmel APN—magyar koprodukciót is vetítenek, amely a Kaukázus magyar turisták által csak ritkán vagy még sohasem látogatott, festői vidékeire kalauzolja el a nézőket 1974. februárjában Zolnay László régész a budai középkori városrészrom feltárásakor gótikus szoborleletekre bukkant. A háromrészes film, amelyet „Szobortemető” címmel láthatunk, azt követi nyomon, hogyan sikerült restaurálni ezeket a páratlan értékű alkotásokat A sportközvetítések terveiből : több alkalommal kapcsolják a birkózó Európa-bajnokság eseményeinek színhelyét, láthatjuk a Hungáriá-Süpa kar3-' verseny döntőit, sor kerül a Svájc—Magyarország labdarúgó-mérkőzés közvetítésére, és ott lehetünk a tévé segítségével a labdarúgó KEK-döntőn is, Brüsszelben. Májusban kapcsolják Kijevet ahol a cselgáncs EB versenyei zajlanak. Május 22-én a Népstadionból jelentkezik a televízió a Magyarország—Franciaország lábEgy lengyel Mielec több mint félezer éves múltra visszatekintő város a rzeszówi vajdaságban. Történetében ritkaságszámba mentek a békés, boldog időszakok, annál több idegen támadást, tűzvészt, árvizet jegyeztek fel a város krónikásai. A városkának ma harmincezer lakosa van. Legnagyobb üzeme a Közlekedési Eszközök Gyára — a lakosság több mint fele itt dolgozik. Nos, a mie- leciek nem kisebb dologra vállalkoztak, mint hogy bebizonyítsák — önmaguknak és másoknak —, hogy kulturális téren nem a „kisváros” vagy „nagyváros” számít, hanem kizárólag az érdeklődés, az akarat, az igényesség. A város főutcáján áll az üzemi kultúrotthon. Nagy, 700 nézőt befogadó színházterme, különböző szakkörök munkájára szánt négy terme, tágas balett-terme, könyvtára és olvasóterme van. A pincékben kávézót, kamara jellegű rendezvényekre alkalmas kandallótermet és sakkozótermet rendeztek be. Húszéves tevékenysége a város közéletének lendítő és szervező erejévé emelte a kul- túrházat: olyan központtá vált, amely maga köré vonta a kezdeményező, ötletgazdag, energikus embereket, mindazokat, akik hasznosan, tartalmasán kívánják eltölteni a szabad időt. A kultúrotthonban jelenleg 24 szakkör működik. A tematika igen változatos: modelleSarűgő-mérfcőzésrőL május 23-án pedig ugyaninnen a Magyarország—Szovjetunió mérkőzésről. Júniusban a labdarúgó ifjúsági UEFA-torna döntőit követhetjük nyomon, Illetve a labdarúgó-EB elődöntőit és döntőit. A tervekben szerepel egy „Olimpiai fórum” megrendezése is, amelyben a magyar olimpiai csapatról tájékoztatják a nézőket, kultúr ház zés, bélyeggyűjtés, film, technika, zene... A statisztikai adatok szerint a legutóbbi évadban a kultúrotthonban 195 találkozót, 60 előadást és egyéb oktatási rendezvényt, 70-nél több hangversenyt és művészestet tartottak. A szakkörök és klubok állandó tagjainak száma 3000, az állandó olvasóké 7000 körül jár. A szükség diktálta, hogy az intézmény vállalja a város művelődési központjának szerepét, de nem akar „mindenes” lenni. Legfontosabb feladatnak a népművelő munkát tekintik. Mielec ugyanis fiatal város, a dolgozó lajtosok több mííit felé továbbképző tanfolyamokon és hasonló típusú kurzusokon egészíti ki képzettségét. Ezek a tevékeny, szorgalmas fiatalok sokat akarnak tudni így a kul- túrház nagy figyelmet szentel Lengyelország és a külföld kulturális, politikai és gazdasági eseményeinek. Ugyanígy kezelik az amatőr színjátszást is. Abból indulnak ki, hogy akik hetente kétszer munka után eljárnak színjátszó- vagy zenepróbára, társadalmi szempontból hasznos emberek. A lendületesen dolgozó, alkotó nyugtalanságtól hajtott mieleci kultúrmunkások most újabb kezdeményezésre készülnek. A járás területén működő valamennyi társadalmi intézmény és szervezet együttműködésével létre akarják hozni a Munkás Tájékoztató és Kul- túrközpontot, amelyet a kul- túrház fog irányítani. A mieleci centrum vállalja a községi kultúrházak patronáiását, s széles körű együttműködést épít ki a járás iskoláival, ifjúsági aktivistáival — az egész munkáslakta mieleci vidék javára. Siskin-múzeum a régi házban A Káma-parti Jelabuga városban nemrég felavatták Iván Siskin, a kiváló orosz tájképfestő emlékmúzeumát. Az egykor a Siskin család tulajdonában lévő, egyemeletes villában töltötte gyermek- és ifjú éveit a nagy festőművész. A házat — dokumentumok, fényképek, levelek és visszaemlékezések alapján — most eredeti formájában állították vissza. 1852-ben innen indult el Siskin a moszkvai képzőművészeti főiskolára. Később a péteivári művészeti akadémiáin folytatott tanulmányokat A Rozs, Fenyőfa napsütésben, Reggel a fenyvésben és a Favágás című híres képeihez a mester a Jelabugát övező nagyszerű környezetben készítette vázlatait és tanulmányait Az emlékmúzeumban a művész 23 korai vászna, valamint különféle korszakaiból származó tanulmányok és képek láthatók. Külön teremben kaptak helyet rajzai és rézkarcai. Siskin műveinek legteljesebb gyűjteménye a moszkvai Tretyakov Képtárban, a leningrá- di Orosz Múzeumban és a kijevi Orosz Művészeti Múzeumban található. Gerencsér Miklós: Emléke tiszta forrás . (300 éve született II. Rákóczi Ferenc) 33. Járta a megyéket hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzen. Látnia kellett, a panaszokban nincs semmi.túlzás, sőt a közvetlen élmények a híreknél is riasztóbbnak mutatták a valóságot. Éhínség környékezte a hadakat, ruházatuk lerongyolódott vészesen ellanyhult a katonák toborzása. Ugyanakkor a vármegyei tisztviselők minden korábbinál kímélet- ienebbül bántak a nincstelenekkel, miközben a bizonytalan jövő miatt a maguk hasznára harácsoltak, népet és államot egyaránt károsítva. A fejedelem valósággal megundorodott tőlük, pártfogása határozottan a jobbágyok, a közkatonák, bányamunkások felé fordult. Haragította, hogy elsikkadnak az ónodi országgyűlés határozatai. Ráncba akarta szedni a felelősöket, ezért gyűlést hirdetett Kassára, december 5-re, a szenátorok és a vármegyék képviselői részvé- teléveL Megint késve érkeztek a meghívottak, ezért csak december 12-én kezdődhetett a gyűlés. Huszonöt megyéből érkeztek követek. Végre egyértelműen megparancsolta a kassai gyűlés mind a főrangúaknak, mind a köznemeseknek a kötelező adózást, első ízben a rendi állam történetében, s első alkalommal a kontinentális Európában. Portánként megszabták, ki mennyivel köteles hozzájárulni az országos terhekhez. Rákóczi joggal követelhetett, mert évek óta egy fillért sem látott hatalmas birtokai jövedelméből. Ezüst pénzben kérték az egymillió 762 ezer forint adót, s ezzel közvetve megbuktatták a réz libertást. A pénzbeli hozzájárulás mellett kötelezővé tették a terményadót is. Csökkentendő az állam katasztrofális terheit, úgy döntött a katonaság, hogy az utolsó fillérig lemond zsoldhátralékáról. A kassai gyűlés után megint a hadakat, a megyéket járta Rákóczi, hogy tavaszra ütőképessé tegye a sereget. Bécs döntő ellentámadásra készült. Katonailag is, politikailag is. A fejedelem fölmérte, soha ekkora nyomás nem nehezedett a függetlenségi mozgalomra. Pontos adatokkal rendelkezett az osztrák udvar a kuruc tábor viszontagságairól, úgy számított, nehézütegek felvonultatásával idéz elő szakadást a fejedelmet támogató szövetkezett rendek soraiban. Két. évtizedes szünet után I. József országgyűlést hirdetett Pozsonyba 17Ó8. február 29-re. A nagylelkűség látszatát keltve, valójában hideg agyafúrtsággal Magyarország teljes fő- és köznemességének szólt a meghívó. Herceg Eszterházy Pál nádor külön szívélyes levélben invitálta Rákóczit, „Kedves Öcsémnyek” szólítva a fejedelmet, aki válaszában leleplezte a labanc szolgalelkűséget, világosan megmondta, a trónfosztott császárnak semmi más célja nincs a Pozsonyba tervezett szemfényvesztéssel, mint hogy eltöröltesse a törvényes ónodi országgyűlés detronizá- ló határozatát és engedelmes szolgáival próbálja jogszerűvé tétetni magyar királykodását. Minden ágy történt, ahogy Rákőszi megjósolta. Noha József császár kívánságára csődítették Pozsonyba a labanc előkelőségeket, az uralkodó annyira sem becsülte hódolóit, hogy elment volna az országgyűlésre. Fölényeskedése jeléül a magyar ügyekben illetéktelen személyekre, Lichtenstein Ádám hercegre és gróf Traun Ottóra, Ausztria marsalljára bízta az április 3-án sorra kerülő megnyitót, mintha az egész rendezvény csupán egy tartományi gyűlés rangjával bírt volna. Politikai ostobaság volt ez, kirívó példa arra, hogyan jut érvényre a nyers hatalmi gőg a józan ésszerűség rovására. Ezzel tüntetőén kinyilvánították, Magyarország kérdése semmivel sem több Bécs számára, mint valamely osztrák belügy. A durva lefokozás ellenére tévedés lenne azt hinni, mintha a labancok képviseletében csupa politikai fajankó vett volna részt a pozsonyi brszággyűlésen. Igaz, a császár „hűséges jobbágyainak” nevezték magukat, dp a kurucokhoz hasonlóan pontosan tudták, milyen kötelezettségekkel tartozik az Ausztriai Ház a magyar alkotmánynak, a nemesség kiváltságainak. Csak amíg a fegyveres harcot vállalók mély meggyőződéssel hitték, hogy a Habsburgok soha nem fogják betartani a magyar alkotmányra tett esküjüket, addig a császárhű nemesek abban reménykedtek, hogy alkudozással, rimánko- dással kicsikarhatják az uralkodói kegyet. Az áthidalhatatlan felfogásbeli különbséghez összeférhetetlen erkölcsi különbség járult. Rákóczi és a mögéje sorakozó legjobbak előbb- revalónak tartották a haza függetlenségét, állami méltóságát, történelmi sorsát, mint egyéni érdekeiket. Ragaszkodtak nemesi kiváltságaikhoz, de független országban. Nem kétséges, sokan rang- és vagyoni előmenetelt reméltek arra az esetre* ha önálló vezetőréteggé, lépnek elő. ízlett volna ilyen szerep a labanc nemeseknek is, de ők olyan következtetésre jutottak, hogy lehetetlenség lerázni a Habsburg gyámságot. Efajta álláspontjukat segített megerősíteni a hűség fejében élvezett személyes kiváltság. Szemmel tartották őket, de sokra vihették. Az ország, mint szuverén államtest kevéssé érdekelte őket, annál aggályosabban féltették magánérdekeiket. Evég- ből hivatkoztak alkotmányra, törvényes előjogokra. Nyűgös, veszélyes szerep önálló felelősséget vállalni egy ország sorsáért. Amellett költséges is. Ezt a szerepet szívesen átengedték a Habsburgoknak, ellenben az uralkodóház hatalmi védettségén belül iparkodtak kicsikarni akkora mozgásteret, amekkorát csak lehet. íme, ebben állt a labanc urak erkölcse, nemzetiségre való tekintet nélkül. (Folytatjuk.) t
