Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-29 / 101. szám

« Éljen a szocializmus és a béke! Vállalatok, szövetkezetek kitüntetése A szocialista brigádok vállalták: Csökkentik a termeléskiesést a téglaiparban A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter „Kiváló Vállalat” címmel tüntette ki a Gemenc; Állami Erdő. és Vadgazdaságot. A bajai Urá. nia filmszínházban megtartott ünnepi termelési tanácskozá­son Rácz Antal, a Mezőgazda, sági és Élelmezésügyi Minisz­térium vadgazdaság-felügye- leti főosztályának vezetője adta át a kitüntetést. A Dombóvári Általános Fo. ' gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet tegnap este a Hotel Dombóvárban tartotta ünnepi termelési tanácskozását, ab­ból az alkalomból, hogy el­nyerte a „Kiváló Szövetkezet” címet. A kitüntetést Szobosz. lai Jenő, a MÉSZÖV szövet­ségi titkára adta át. Kovács Dénesnét, a szövetkezet mun­kaügyi osztályvezető-helyet, tesét a „Kiváló Szövetkezeti Munkáért” jelvénnyel tüntet­te ki a SZÖVOSZ. A Bátaszék és Vidéke ÁFÉSZ-t múlt évi jó munká­jáért dicsérő elismerésben ré. szesítette a belkereskedelmi miniszter. Az elismerő okle. velet — ünnepi termelési ta­nácskozáson — Szilágyi Tiva­dar, a MÉSZÖV csoportveze­tője adta át tegnap. A Tolna megyei KISZÖV vándorzászlaját nyerte el a Tolna megyei Ruhaipari Szö­vetkezet és a Kövendi Sándor Tolna megyei Cipészipari Sző. vetkezet. A ruhaipari ünne. Pi küldöttközgyűlését a paksi atomerőmű-lakótelep presz- szójában, a Kövendi Sándor szövetkezet Szekszárdon, a megyei művelődési központ kamaratermében tartotta. Mindkét szövetkezetnek Gye. rő András KISZÖV-elnök ad­ta át a vándorzászlót. A Tolna megyei Tejipari Vállalat folyamatosan har­madízben nyerte el a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter dicsérő oklevelét. Az ünnepi termelési tanácskozást tegnap délután, szekszárdi Városi Tanács nagytermében tartották. A kitüntetésről szóló oklevelet Martin Győző, a Tejipari Vállalatok Tröszt­jének műszaki igazgatója ad­ta át. majd átnyújtotta az „Élelmiszeripar Kiváló Dolgo­zója” kitüntetést Húsz István üzemigazgatónak és Varga Józsefnének. a sajtérlelő üzem munkásának. Szigeti János igazgató átadta a vállalati ki­tüntetéseket, köztük a „Válla, lat Kiváló Brigádja” oklevelet a szekszárdi üzem „Babits” aranykoszorús szocialista bri. gádjának. * A mezőgazdasági és élei. mezésügyi miniszter az illeté­kes szövetkezeti szövetségek és szakszervezetek elnökségé­vel egyetértésben az 1975. évi gazdálkodási versenyben elért eredmények alapján a „Ki­váló Szövetkezet” kitüntetést adományozta több Tolna me. gyei szövetkezetnek. A megye mezőgazdasági ter. melőszövetkezetei közül a bonyhádi Pannónia, a dombó­vári Alkotmány, a dunaföld- vári Alkotmány, a györkönyi Szabadság, a naki Dózsa és a várongi Petőfi Tsz kapja meg a kitüntetést. „Kiváló Szövet­kezet” kitüntetésben részesül a paksi Vörös Csillag Halá­szat; Termelőszövetkezet is. AZ ELMÚLT HÉT VÉGÉN, szabad szombatjukon, tanács­kozásra gyűltek össze a Ba­ranya—Tolna megyei Tégla­ipari Vállalat szocialista bri­gádjainak vezetői. Az ezerkét­száz dolgozót képviselő veze­tők az elmúlt időszak terme­lési eredményeit beszélték meg, s arról tárgyaltak, hogyan tudják csökkenteni azt a le­maradást, amit a tavaszi fa­gyok miatti termeléskiesés okozott. A korábbi években, a hagyo­mányos módon üzemelő tég­lagyárakban március első felében megkezdődött a terme­lés, idén a hideg miatt a mun­kát csak jó tíz nap késéssel tudták elkezdeni. Ez okozta, hogy a negyedév végén a vál­lalat ötmillió nyers és közel fele ennyi égetett téglával ma­radt adós. A szocialista brigádvezetők tanácskozását műszaki konfe­rencia előzte meg, melyen a vállalat vezetői a gyárvezetők­kel együtt felmérték a felada­tokat s a lehetőségeket. Ezt időben ismertették a dolgo­zókkal, így a mostani találko­zásra a brigádvezetők már konkrét ígéretekkel mehettek. Felajánlották, hogy lelkiis­meretes, odaadó munkával, ha kell, túlórázással is lehetővé teszik, hogy a vállalat az első félévet már ne adóssággal zár-» ja. A felajánlások összegezése­kor kiderült, ha a dolgozók ígéreteiket teljesítik, június vé­gére nemcsak a lemaradást hozzák be, hanem száz csalá­di ház felépítéséhez elegendő mennyiségű téglával túl is tel­jesítik a tervet. Ez kedvező lenne, mert az elmúlt évek után, amikor lecsökkent a ha­gyományos építőanyag iránti igény, most ismét a téglahiány okoz gondokat. A két megye gyáraiban fo­lyó munkát irányító vállalat a cél érdekében jelentős össze­get fordít a dolgozók terven felül végzett munkájának anyagi elismerésére. A KEZDET BIZTATÓ. Ugyanis szombaton, míg a bri­gádvezetők Pécsett, a vállalat központjában tanácskoztak, a brigádok tagjai folytatták a termelést. Ezen az egy napon 828 ezer nyers, illetve égetett tégla elkészítésével már jelen­tős mértékben csökkentették a tavaszi fagyok okozta lemara­dást. — sz. I. — Vb-ülés Szekszárdon ' Szakmunkásképzés és a postahivatal tevékenysége Tegnap ülést tartott Szek- szárd város Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága. Első napi­rendi pontként dr. Nedók Pál, a városi tanács elnöke jelen­tést tett a lejárt határidejű vb­határozatok végrehajtásáról. Ezután Kaszás Imre, az 505. számú Szakmunkásképző Inté­zet igazgatója tartott tájékoz­tatót a szakmunkásképzés helyzetéről és további felada­tairól. Kaszás Imre tájékoztatta a végrehajtó bizottság tagjait ar­ról, hogy a folyó tanévben az intézetnek 1752 tanulója van. A teljes tanulólétszámnak mintegy nyolcvan százaléka, 1400 tanuló, a város üzemei­ben, vállalatainál szerzi meg a gyakorlati képzettséget. A ta­pasztalatok szerint a szakmun­kásképesítés megszerzése után a többség a képző vállalatnál helyezkedik el, vagy munka­helyváltoztatás esetén is a vá­rosban marad. Az oktatás-ne­veléshez szükséges feltételek az intézetben biztosítottak. A harmadik napirendi pont­ban a végrehajtó bizottság Papp János megyei hivatalve­zető előterjesztésében a posta- hivatal tevékenységét tárgyal­ta meg. » f Öregség - három napra Harmincon jóval innen, kicsit nevetsége­sen hangzik, ha kijelentem, a napokban meg­környékezett az öregség. Pontosabban, olyan körülmények közé kerültem, amelyek na­gyon is hasonlítanak a magányosan élő öre­gek helyzetéhez. Hogy történt? Egyszerre betegedtünk le feleségemmel, s a közel negyven fokos láz elzárta a boltba, postára vagy tudom is én hova vezető utat. A korábban oly egyszerű és kézenfekvő dol­gok váratlanul bonyolultak lettek. Ki gondol­ná, hogy az ágyhoz kötött embernek milyen bonyolult ügy, mondjuk a reggeli kenyér vagy tej megvásárlása. így jártunk mi is. Vártam a csengetést, hátha jön valaki, s megkérhetem, ugorj le a boltba, hozz ezt, hozz azt. A csengő azonban néma maradt, nem jött senki, de hogy ez be­következett, hadd tegyem mindjárt hozzá, bizonyára nem csak az emberi közömbösség, a hirtelen hátat fordító „cimboraság”, ha­nem az én „müvem” is. Gondoltam, megkérem a szomszédot, s most jöttem csak rá, annyira azért mégsem vagyunk jóba, hogy leugraszthassam a bolt­ba, vagy elküldjem a gyógyszerekért a pa­tikába. Kínos helyzet volt, s elég ahhoz, hogy ha hosszabb időre nem is, hát két-három napra megértsem, átérezzem és átéljem az ottho­nukban magatehetetlenül, betegen és elha­gyottan fekvő öregek helyzetét. Hirtelen rég látott képsorok peregtek le bennem, az egye­dül élő öreg parasztasszonyokról, a reggel ab­lakukat üggyel-bajjal megnyitó öregurakról, a naphosszat ablakuk mögött ülő, sápadt arcú, mély szemgödrű idős emberekről. Gondolkodni. kezdtem. Vajon meddig érhet a társadalom szociális gondoskodása, vajon meddig elég a szociális gondozónők, az öre­geket társadalmi munkában patronálok, szo­cialista brigádok, iskolások ügybuzgósága? Rögtön tisztázhatjuk; nem az igények vége­zetéig. A szociális gondozónők munkabírása is véges, s ugyanígy véges a diákok, a szocialis­ta brigádtagok segítése is. Kézenfekvő a folytatás; valamire, ennél az egésznél jóval többre lenne szükség. S hadd ismételjem el a százszor leírt bölcsességet- okoskodást, azért kell öregjeinkkel törőd­nünk, mert holnap mi váltjuk fel őket. Mi ülünk a karosszékbe, mi ülünk naphosszat az ablakok előtt, s sasszemmel figyeljük az ut­cák eseménytelenségét, mi leszünk majd azok, akik szóra, emberi hangra vágyunk, hosszas hálaimákat rebegünk majd el annak, aki megszán bennünket, s leszalad a sarki boltba fél kiló kenyérért. Igen, mese nincs, a ma öregjeit mi váltjuk fel, s fiatalságunk, harmincon inneni szép ko­runk egyszer a múlté lesz. Úgy gondolom azonban, ahhoz hogy mind­nyájunknak jusson majd valaki, aki lemegy a boltba, elszalad a postára, elhozza a gyógy­szert, elfut az orvosért, nagyon sokat kell még tennünk. Hogy hol kezdjük? Mindenekelőtt a ma öregjeinek még szélesebb körű pártfogásával, gyámolításával. Próbáljuk meg, s gondoljunk mindjárt ar­ra; ki lenne az első, gyámolításra szoruló öregember közvetlen környezetünkben? VARGA JÓZSEF Az ügyfelek érdekében Az „egyszemélyes ügyintéző” munkában. Néhány nap óta kellemes csalódás éri a szekszárdi OTP- nél azokat, akik különböző betétügyeiket elintézni, felke­resik az irodát. A hosszas vá­rakozás helyett percek alatt zsebben a kiváltott pénz, vagy éppen a takarékosság gyümöl­cseként a „megvastagodott” betétkönyv. A magyarázat egyszerű. „Próbaidőre” egy hasznos, speciális könyvelőgépet — „egyszemélyes ügyintézőt” — kapott a megyei OTP. A $ép se­gítségével az eddig négy he­lyen, négy különböző személy­nél történő ügyintézési sort koncentrálták, egyszerűsítet­ték. Az országban néhány he­lyen már jól vizsgázott a gép. Most itt Szekszárdon kell bi­zonyítania, no persze nem egyedül, hanem együtt a vele dolgozó alkalmazottaknak is. A már mindennapos szolgál­tatásaink közé tartozó OTP az ügyvitel korszerűsítésével, gé­pesítésével az ügyfelek érde­keit szolgálja. A példa termé­szetesen — figyelembe véve az adott területet —, még sok helyen követendő lehetne. Mindnyájunk érdekében. Foto; gk.

Next

/
Thumbnails
Contents