Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-28 / 100. szám
jogszabályokról - röviden ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafíők 71. Fecske Ritka levélre bukkantunk. Újvári János, Várdomb, Kos* suth u. 20. szám alatti olva* sónk hosszú versben intézte kérdését az Ön kérdez — Mi válaszolunk rovathoz. Ebből idézünk két versszakot: „Itt a tavasz, nézz az égre! Megjött már a fecske végre. Nem a Magyar Dohánygyárból, Hanem messze Afrikából. Merre szállsz,te'magyar Fecske? Látni téged, de jó lenne! Minálunk is elszívnának a faluban, ha kapnának.** Természetesen nemcsak versben tette fel a kérdést, amely lényege: „Kérem, szíveskedjenek fényt deríteni arra, hogy mi az oka a Fecske cigaretta ellátásunk időnkénti akadozásának? Miért nincs ellátva folyamatosan ezzel a cigarettával a falunk egyetlen boltja?" A kérdést továbbítottuk a Dohányértékesítő és Készletező Vállalat szekszárdi elosztójának. Hepp Józsefné elosztóvezetőtől kaptuk a következő választ: —- Felülvizsgáltam a Várdomb 17. számú vegyesbolt 1976. évi dohánymegrendeléseit. Fecske cigarettából az elosztó o boltvezető által rendelt mennyiséget (január hónapra: 30 000 db, február hónap: 20 000 db, március hónap: 30 000 db) teljes egészé- , ben kiszállította. 1975-ben, illetve az 1976. év eddig eltelt időszakában Fecske cigarettából az ellátásban fennakadás nem volt. Amennyiben à boltvezető kartárs úgy látja, hogy az általa rendelt Fecske cigaretta mennyisége a község ellátását nem fedezi és nagyobb mennyiséget kíván rendelni — elosztónk a megrendelt árut leszállítja. Miért olcsóbb, miért drágább? Hoffmann József tmk-laka- tos, Bonyhád zománcgyári olvasónk nem érti: miért térít egyik vállalat többet a bérletből, mint a másik? „Cikón lakom — irja —, a bonyhádi zománcgyárban dolgozom. Menetrend szerinti autóbusz- szal járok a munkahelyemre naponta. Az utazási bérlet ára 112 forint. Ebből a munkavállalót terhelő összeg — amit béremből vonnak le — 82 forint. Más községekből (Hidas, Széptölgyes) ugyanilyen díjtételű és távolságú bérletjegyek esetében a dolgozó térítése lényegesen kevesebb: 60 forint. Miért kell Cikóról 22 forinttal többet fizetnünk? Kérdeztem ezt már a vállalatomtól is, ahol az illetékesek a következő választ adták: A díjszabást nem a vállalat határozza meg, tehát a térítési dijak megáilapitását nem befolyásolhatja sem növelő, nem csökkenő irányban. Az utazási igazoló lapokat a Volán állítja ki, melyen feltünteti a teljes árat és a munka- vállalót terhelő összeget. Ettől a vállalat eltérni nem tud." Ezek után mi is kíváncsian vártuk a 11, sz. Volán Vállalat forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettesének. Pech Józsefnek a válaszát — Téves a munkáltatónak az a tájékoztatója — kaptuk a választ —, miszerint a bérletjegyek árának megállapítása, illetve a munkáltatót és dolgozót terhelő összeg meghatározása a Volán vállalatoknál történik. Ezt ugyanis az Anyag- és Árhivatal határozza meg. A Volán vállalatok csak végrehajtják a határozatot. — A dolgozót terhelő ösz- szegek különbözősége azonos távolságokra abból adódik, hogy az egységes havi bérletjegyek bevezetésekor központilag kimondták: a dolgozót nagyobb összeg nem terhelheti, mint a korábban váltott hetijegyek egyhavi összes értéke. Ezek a díjszabás egységességének hiánya miatt azonos távolságokra is különböző értékeket mutattak és pontosan ezért vált szükségessé a munkába járást célzó bérletjegyek és díjszabás egységesítése. — A korábbi hetijegyek arának kialakítási rendszere, valamint az új havi bérletjegyekre történő átállás rendszerének megértetése ilyen korlátozott terjedelemben szinte lehetetlen... Megnyugtatásul közölhetem, hogy Hoffmann Józsefet semmi károsodás nem érte, az összeg a díjszabás határozmányainak megfelelően történt. (Nem értjük, hogy miért olyan bonyolult egy rendelkezés, hogy azt hat-nyolc mondatban nem lehet megmagyarázni. Hoffmann József is elhiszi, mi is elhisszük, hogy az összeget a díjszabás határozmányainak megfelelően állapították meg, de a kérdés oz kérdés marad: „Miért kell azonos távolságra 22 forinttal többet fizetnie az egyik, bejárónak, mint a másiknak?”) (A szerk. megjegyzése.) A i élelmiszer-kiskereskedelmi és vendéglátás egyes háló. zati dolgozóinak pót. lékáról szól a belkereskedelmi miniszter 7/1976. (IV. 17.) Bk. M. számú rendelete, amely szerint a belkereskedelmi ágazathoz tartozó élelmi, szer-kiskereskedelmi és vendéglátó vállalatok, fogyasztási; ér. tékesítő és beszerző szövetkeze, tek budapesti élelmiszerkiskereskedelmi és vendéglátó egységeiben — a rendelet mellékletében meghatározott mun. kakörben — foglalkoztatott há. lózati dolgozónak munkahelyi pótlékot kell fizetnie. A munkahelyi pótlék összege egy naptári évre az élelmiszer, kiskereskedelemben 5000 Ft, a vendéglátásban 2500 Ft. A városokban működő önkiszolgáló élelmiszerboltoknak a jog. szabályban megjelölt munka, körben foglalkoztatott pénztá. rosait havi 150 Ft pénztárosi pótlék, illetve ennek a munká. ban töltött idővel arányos része illeti meg. A jogszabály a Magyar Köz. löny 31. számában jelent meg és kihirdetése napján hatályba lépett. „A jótállási kötele^ eettség a tartós fogy a szt á si , cikke k körében" címmel jelent meg közlemény a Kereskedelmi Értesítő 9. számában. Az Or. szágos Kereskedelmi Főfel. ügyelőség megállapította töb. bek között, hogy „Sok helyütt nem gondoltak a jótállási je. Az érdeklődés oly nagy a pécsi nyári egyetem iránt, hogy hagyományos keretek között nem is tudja megszervezni a TIT, ezért egymást követően két-két hetes „szemesztert” in. dit. Az első kurzus július 22. és augusztus 4.. a második pedig augusztus 6. és 19. között fogyek cseréjére, a hálózat feL készítésére, helytelenül értele mezték a vevőszolgálati szelvények megsemmisítését, volt ahol a vállalati központok teljes tájékozatlanságát állapítot.' ták meg a felügyelőségek." „Változatlanul merültek fel hiányosságok a jótállási időnek a javításban töltött napokkal va. ló meghosszabbításánál és az esetek többségében nem jelzik a készülékek fő darabjainak cseréjét sem.” A bútoripari termékek tekintetében megállapít, ja a közvélemény, hogy „a leér. tékelt termékekhez is — az ár. engedmény okának feltüntetése mellett —jótállást kell biz. tosítani, a garnitúrák megbon. tásánál az egyedi darabokhoz is kell adni jótállási jegyet.’’ Indokoltnak tartjuk még fel. hívni a fikyelmet az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté^1 rium 18/197.6. számú k ö z 1 e . m é n y é r e, (megjelent az Építésügyi Értesítő 9. számában), amely a magasabb vezető állású dolgozók prémiumfeladatainak célkitűzéseiről szól, s amelyből itt csupán az alábbiakat idézzük: „A prémiumfeladatok meg. határozásánál arra kell törekedni. hogy a kitűzött súlyponti feladatok száma hárem.- nál több ne legyen. Az egyes feladatokra kitűzött prémium mértékét az alapbér százalékú.’ ban kell megjelölni." Dr. Deák Konrád . osztályvezető ügyész gadja a hazai és külföldi vendégeket. Az első jelentkezés a,z egyesült államokbeli Ohióból érkezett Pécsre. Az ohiói egyetem tanári kara — nyolcvan professzor — az idei nyáron Magyarországra látogat és részt vesz a „Népek barátsága” nyári egyetemen. Ml VÁLASZOLUNK Telefonsiámunk: 129*01, 123-61. 32. De a törvényes út csak formai kérdés. Sokkal mélyebben aggasztották esetleg királyságának politikai kihatásai. Koronás főként csak békességben élhetett volna Ausztriával. „Mint lengyel király, kénytelen leszek jó viszonyt tartani a császárral, Magyarország fejedelmeként pedig háborút kell viselnem ellene” — írta. Felelősséggel mérlegelt. A lengyel trón kedvéért nem mondhatott le hazája szabadságharcának vezetéséről, viszont Magyarország érdekeiért nem kényszeríthette háborúba Lengyelországot. Tekintettel a kizáró okok súlyosságára, a végső döntés további tisztázást igényelt, ezért az oroszul kitűnően beszélő Bercsényi Miklóst Varsóba küldte, hogy tanácskozzék Péter cárral. Miközben kuruc oldalon a feszültségekkel teli események zajlottak, addig Ausztria és a labanc tábor sem tétlenkedett. Látva Rákóczi imponáló sikereit, Eszterházy Pál nádorral az élen azt tanácsolták I. Józsefnek a Bécshez hű főurak, hogy fogadja el a szövetkezett rendek egynéhány követelését, törődjön bele Erdély önállóságába. Az udvar hallani sem akart a javaslatról. Ellenben a trónfosztó ónodi határozatra labanc gyűlést csődítettek össze és 1707. augusztus 20-án hazaáruló kiáltványban rágalmazták meg a kuruc Magyar- országot. Mindazt a vádat előhozták a függetlenség tábora és személy szerint Rákóczi ellen, amiben ők voltak vétkesek. Természetesen, nem maradtak meg a szavaknál. Újabb hadjáratot zúdítottak az országra, mert jól tudták, Magyarország megszilárdul az önállóság, a törvénybe iktatott függetGerencsér Miklós: Emléke tiszta forrás (300 éve született II. Rákóczi Ferenc) lenség, ha frissiben föl nem forgatják fegyveres erőszakkal. Alig ért véget az ónodi országgyűlés, Rabutin tábornok Pest és Arad érintésével benyomult Erdélybe. Stahremberg főparancsnok ugyanakkor a Vághoz vonult, megerősítette Lipótvárt. Kuruc részről Erdélyben Pekry Lőrinc, a Vágnál Ocskay vallott kudarcot — megint a tehetetlen tábornokok ! Még szerencse, hogy Dunántúlon fényes győzelmeket aratott Pálffy János labancai felett Bottyán János és Béri Balogh Ádám. De Erdély elveszett Rákóczi számára és baljósán sokasodtak újra a veszélyek. Köztük a két legsúlyosabb: a szegénység és a kimerültség. LABANC RIMÄNKODÄS Terebesen, az északi országhatár közelében tartózkodott Rákóczi, hogy hogy minél hamarabb találkozhasson a Varsóból visszatérő Bercsényivel. A távoli faluban is ereje megfeszítésével dolgozott, egyszerre intézte az ország belső ügyeit és nyomon követte, elemezte a külpolitikai fejleményeket. Cseppet sem vette pártfogásba a szerencse. Arról értesült, hogy XII. Károly svéd király békét kötött Ausztriával, így biztosította hátát a Péter cár elleni támadáshoz, következépképp Magyar- ország helyzetét alaposan megnehezítette. Fölkereste a fejedelmet Des Alleurs márki, s tudtára adta, szívesen venné XIV. Lajos, ha valamelyik Bourbon herceget hívnák meg a magyar trónra. Egyúttal kifejtette, mennyire elhibázott Rákóczi ama fáradozása, hogy összebékítse Svédországot és Oroszországot. A francia diplomata egyenesen üdvösnek tartotta a nagy keleti mérkőzést, hiszen minél alaposabban gyengítették egymást a jelentős hatalmak Európa küzdőterén, Franciaországnak annál kevesebb riválissál kellett számolnia. Látható volt, XIV. Lajos egyre ci- nikusabban hagyja cserben Rákóczit, dinasztikus és nagyhatalmi ábrándjai messze eltérnek Magyarország reálpolitikai érdekeitől. Immár csak az orosz szövetségben reménykedhetett a fejedelem. 1707. szeptember 3-a után Ungvárra ment, ahol már várta a Varsóból megérkezett Bercsényi Miklós. Zárt ajtók mögött, négyszemközt tanácskoztak két napon át. A lehető legkényesebb diplomáciai helyzet alakult ki. Kuszáit, ingatag, ellentmondásokkal teli helyzet jellemezte Európa külpolitikai viszonyait. A törékenységig gyenge, száz oldalról sebezhető kuruc Magyarországnak a borotvaélen kellett táncolnia. Svédország hetykén viselkedett, nem fogadta el Péter cár tizenkét évre szóló békeajánlatát, benyomult Lengyel- országba. Franciaország hadakozott Ausztriával, de barátként visekedett a Béccsel szövetséges svédek iránt. Ausztria kéznél tartotta az Oroszországgal való barátkozást, holott Péter cár a svéd királlyal háborúzott, miközben oltalmába fogadta a kuruc fejedelmet, ugyanakkor Ausztria szövetségét kereste a török ellen. Oroszország jóindulatát messzeme- meőn becsülnie kellett Rákóczinak, egyúttal résenlétet parancsolt rá az óvatosság, nehogy magára vonja a svédek haragját. Mindezt tetőzte Lengyelország belső felfordulása, a zűrzavarrá fajult rendi demokrácia. Még mindig érvényben volt Rákóczi megválasztása a lengyel trónra, de ekkorra földcsuszamlás közepette hallani sem akart a fejedelem a királyi szerepről. Bercsényivel kialakított döntése szerint ragaszkodott a Péter cárral megkötött szövetséghez, S a többit az időre bízta. Külpolitikai gondjai mellett épp elég nyomasztó feladattal terhelték a függetlenségi harc belső teendői. Erdély elvesztése után előbújtak a hegyék közti fejedelemség labancai menedékhelyükről, Brassó, Szeben és Fogaras várából, türelmetlenül üldözni kezdték a Rákóczit megválasztó nemeseket és a kurucokhoz hű lakosságot. Menekülők tömegei futottak az ország északkeleti részébe, vagy át a havasokon a moldvai fejedelemségbe. A Vág mellett erős védelmi sáncok építésébe kezdett a kontinens egyik leghíresebb tábornoka, Stahremberg, az osztrák hadak magyarországi főparancsnoka. Egyedül Dunántúlról kapott vigasztaló híreket Rákóczi. De a cseppenkénti jó hírekkel szemben ezernyi lehangoló értesülés szaporította aggodalmait, (Folytatjuk.) Nyári egyetem Pécsett
