Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-28 / 100. szám
Éljen május elseje, a munkásosztály nemzetközi seregszemléje! Internacionalista egységben A pártcsoportok - a pártmunka fontos eszközei A megyei pártbizottság pártépítési munkabizottsága legutóbbi ülésén a pártcsoportok helyzetét, az alapszervezeti szinten végzett pártmunkában betöltött szerepüket elemezte. Megállapította, hogy ezek, a párttagokat a munka- szervezet (szocialista brigád, műhely, osztály) szerint tömörítő kis egységek jól szolgálják a párt politikájának megvalósítását és abban a párttagság aktív közreműködését. A X. kongresszust követő években az irányító pártszervek folyamatos ösztönzése, de az alapszervezetekben szerzett kedvező tapasztalatok következtében is a pártvezetőségek és a párttagság által elfogadott és elismert eszközeivé váltak a pártmunkának a pártcsoportok. A megyében szinte minden alapszervezetben tevékenykedik pártcsoport, ahol működésük feltételei adottak. Munkájuk középpontjában többnyire a munkahelyi, gazdasági és politikai feladatok megoldásának elősegítése áll (munkaszervezési kérdések, szocialista brigádmozgalom, stb.) Jellemző tevékenységükre, hogy aktuális kérdésekről •— akár pártpolitikai, akár üzemi, termelési jellegűek azok — rövid idő alatt tájékoztatják a párttagságot. A PARTDEMOKRACIA FÓRUMAI A pártélet terén jelentős szerepet töltenek be a taggyűlések politikai előkészítésében. A fontosabb napirendek beszámolóit pártcsoport-értekezlete- ken előzetesen megvitatják, véleményezik. Az irányító pártszervek határozatai megismertetésének, egységes értelmezésének szervezői és végrehajtói. Figyelemmel kísérik a csoport tagjainak gazdasági, politikai munkáját, pártmegbízatások adása és azok végrehajtásának számonkérése révén is ösztönöznek az aktívabb pártmunkára. Kialakulóban vari a pártépítő munkában, a párttagságra való felkészítés terén gyakorlati tevékenységük. Ezt a pártonkívüliekkel való közvetlen kapcsolatuk is indokolja. Fontos szerepet töltenek be a pártvezetőség és a párttagság, valamint a párt- és pár- tonkívüliek közötti információs kapcsolatban. Hatékony eszközei az alap- szervezetekben a munka szervezésének és irányításának, a pártdemokrácia fontos fórumai. Jelentőségüket aláhúzza az is, hogy azok a párttagok — e'sősorban fizikai dolgozók —, akik a taggyűléseken, a nagyobb nyilvánosság előtt csak elvétve vállalkoznak véleménynyilvánításra, a pártcsoportok összejövetelein rendszeresen hallatják szavukat Több pártszervezetben gyakorlattá vált, hogy a pártcsoportok az alapszervezeti vezetőségek kérésére személyi kérdésekben is — jutalmazástól káderkérdésekig — véleményt nyilvánítanak a környezetükben szerzett tapasztalataik alapján. Az alapvetően pozitív megítélés mellett még nagyfokú differenciáltság tapasztalható az egyes pártcsoportok munkár jában. Az üzemi, intézményi területeken működő pártcsoportok nagyobb hozzáértéssel, nagyobb hatékonysággal végzik munkájukat, mint a termelőszövetkezeti, falusi területen működők. Az előbbiek kialakultabb munkaszervezetre épülnek, nagyobb hagyományokkal, személyes tapasztalatokkal. rendelkeznek a pártcsoportmunkában. SZEMÉLYRE SZÓLÓ pArtmegbízatAsok Vannak azonban olyan pártcsoportok is, amelyek a tagbélyeg eladásán és pártrendezvények megszervezésén túl érdemibb munkára még nem vállalkoznak. Az össztevékenységen belül a csoport-összejöveteleken ideológiai kérdésekkel való foglalkozás, a nevelés a leggyengébb területe munkájuknak. Ilyen feladatok ellátására jórészt nincsenek még felkészülve a csoportok * vezetői, sem. A pártcsoportok tevékenységétől elválaszthatatlan, annak egyik fontos elemét alkotja, a pártmunka egyénekre történő lebontása pártmegbízatások útján. A megyében az elmúlt időszakban is érvényesült az a tendencia, mely szerint az alapszervezetek többségében törekedtek arra, hogy minél több párttag kapjon személyre szóló pártfeladatokat. E megbízatások kiterjednek a párt-, állami és. tömegszervezeti munka, a gazdasági, kulturális és ideológiai élet területére. A politika megvalósítására mozgósítanak, a határozatok végrehajtását szolgálják. A párttagok döntő többsége lelkiismeretesen igyekszik eleget tenni a kapott feladatnak. A megbízatások nagyobb része személyre szabott, egy részük azonban nem veszi figyelembe a párttagok egyéni ambícióit, képességeit. Az ilyenek aztán nem is valósulnak meg. Gondot okóz a differenciált és növekvő követelmények kialakítása, de általában a pártmegbízatások értelmezése is. Sok helyütt még mindig pusztán szervezeti kérdésként kezelik a megbízatásokat, a nevelést, a tudatformálást kirekesztik azok köréből. . Az elmúlt időszakban mind a járási pártbizottságok, mind az alapszervezetek nagyobb figyelmet fordítottak az arányosabb feladatvállalásra. Ennek érdekében több járásban személy szerint is megvizsgálták és újra elosztották a pártmegbízatásokat. Az éves munkát értékelő beszámoló taggyűléseken azonban azt tapasztaltuk, hogy továbbra is fennmaradtak, illetve újratermelődtek az aránytalanságok. A megbízatások értékelése, számonkérése évente a beszámoló taggyűlések időszakában történik, azon a fórumon, amely a megbízatást adta. Az éves munka értékelése során általános igényként vetődik fel az év közbeni értékelés szükségessége, azzal a szándékkal, hogy a megbízatások végrehajtását segítse. Az értékelések során mind gyakrabban alkalmazzák a személyre szóló elismerést, viszont annál ritkábban találkozni azzal, hogy valakit elmarasztalnának a pártmegbízatás elhanyagolásáért FELADATOK A fentiekben megfogalmazottak pusztán jelzések, néhány kiragadott tény, tendencia a pártcsoportok tevékenységéről a pártszervezetekben. De alkalmasak annak érzékeltetésére, hogy a pártcsoportok megyénkben is a pártmunka fontos eszközeivé váltak. Tevékenységük színvonala fejlődő. A pártalapszervezetek és az irányító pártszeryek rendszeresen értékelik saját területükön a pártcsoportok munkáját, segítik tevékenységük továbbfejlesztését. Ennek fő irányát — a Központi Bizottság Titkárságának 1975. novemberi határozata alapján — az alábbiak szerint határozhatjuk meg: A pártcsoportok tevékenységében fejleszteni kell a politizáló légkört, a párt politikája helyi feladatainak kialakításában való részvételt. Az eszmecserék szolgálják a párt egységét. Közvetlenebbül foglalkozzanak a párttagok egyéni problémáival. A pártcsoportok rugalmasan, az aktualitásnak megfelelően végezzék munkájukat a helyi sajátosságok figyelembevételével. Ne váljanak „kis pártszervezetekké”. — Az alapszervezetek és irányító pártszervek e feladatok figyelembevételével fejlesszék információs kapcsolataikat a pártcsoportokkal, segítsék az eredményes munka személyi feltételeinek gyors megteremtését. Hohmann József a megyei pártbizottság £TQ munkatársa NÉPÜNK KÖZÉRZETÉTŐL és hangulatától is elválaszthatatlan az az érdeklődés, amely a felgyorsuló világeseményeket kíséri. Ezért különösen lényégé«, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának április 22-i ülése aláhúzta a párt XI. kongresz- szusának alapkövetkeztetését: folytatódik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikája, az enyhülés térhódítása. Ezen nem változtat az sem, hogy az enyhülés elleni erők kétségkívül megkísérlik, hogy ellentámadásba lendüljenek. Hadd emlékeztessünk ezzel kapcsolatban arra, hogy a tavaly nyári helsinki tanácskozás után Kádár János már első nyilatkozatában figyelmeztetett: a fejlődést visszahúzó, hidegháborús erők, amelyek mindent megtettek volna, hogy megakadályozzák az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikerét, nem fogják letenni a fegyvert. Ezt tapasztaljuk napjainkban is, amikor a társadalmi haladás és a létező szocializmus ellenfelei — sajátos koalícióban a maoistákkal — megkísérlik, hogy a haladás útját állják. Ezek a próbálkozások azonban nem változtatnak a nemzetközi helyzet tartósan ható tényezőin — az erőviszonyokon — nem változtatnak azon, hogy a világ változásai összefüggésükben a szocializmus számára kedvezőek. A KB ÜLÉSÉNEK állásfoglalását a XI. kongresszus szellemében minden kérdésben az elméleti megalapozottság, az osztályszemlélet és az elvszerű következetesség hatja át. Az MSZMP továbbra is síkraszáll azért, hogy a Magyar Népköz- társaság külpolitikájában érvényesüljenek a békés egymás mellett élés elvei, hogy a politikai kapcsolatokat kiegészítsék a különböző társadalmi rendszerű államok közötti egyenjogú gazdasági együttműködéssel — ebbe beletartozik a KGST és a Közös Piac közötti intézményes kapcsolat meg- ■ teremtése is —, hogy fejlődjék a kulturális csere, s hogy azt, amit Európában eddig a politikai enyhülésben elértünk, egészítsük ki a katonai enyhüléssel is. Pártunk eddigi politikájának megfelelően most is következetes internacionalista álláspontot juttat kifejezésre a feszültségi gócokkal kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a kiadott kommüniké egy ilyen góccal külön pontban foglalkozik: ez a Közel-Kelet. Itt súlyosbító tényezőként hat Kairó egyoldalú lépése — a szovjet—egyiptomi szerződés egyoldalú felmondása —, ami mindenekelőtt az arab népek ügyének okozott kárt. Ami a válságból kivezető utat illeti, pártunk hangja egybecseng azokéval, akik a valóban igazságos rendezésért vívják politikai és diplomáciai küzdelmüket a még mindig feszült helyzetben. Nyilvánvaló, hogy a tartós békének az igazságosság alapjaira kell épülnie, hogy ez a béke nem teremthető meg másképpen, csak a megszállt arab területek kiürítésével, a palesztin nép törvényes jogainak helyreállításával, a térség minden állama, népe biztonságának szavatolásával. A MAGYAR KOMMUNISTÁK tiszta internacionalista hagyományainak megfelelően szói a közlemény azokról a pártokról és politikai erőkről, amelyek a világ különböző részein a társadalmi haladás, a szocializmus nagy eszméiért küzdenek. A hős Vietnam, Laosz, Kambodzsa népei is csakúgy, mint nemzeti történelmük legnehezebb óráiban, most is maguk mögött tudhatják pártunk, népünk cselekvő szolidaritását. Örömmel és elégedettséggel gondolunk arra a sikerre, amelyet Angola népe ért el a neokolonial izmus elleni harcban, a szocialista közösség testvéri támogatásával. Természetes, hogy nagy figyelemmel kísérjük annak a bonyolult harcnak körülményeit, amelyet a tőkésországok kommunista és munkáspártjai vívnak szinte mindig igen bonyolult és gyakran rendkívül nehéz körülményele közt. Elegendő a tőlünk nem távol fekvő európai tőkésországokra gondolni: a válság, az infláció, a fegyverkezési hajsza széles tömegeket készített elő a balratolódásra. A testvérpártok politikai küzdelme mindenképp a fejlődés döntő tényezője. Ezért határozza meg az MSZMP magatartását a testvéri szolidaritás Franciaország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Görögország, s a többi tőkés- állám kommunista és munkáspártja iránt. A KAPITALISTA ORSZÁGOK kommunista pártjai gyakran egymástól eltérő körülmények között harcolnak céljaikért, és saját adottságaiknak, történelmi hagyományaiknak megfelelően kívánnak eljutni a szocializmushoz. Ennék azonban egyáltalán nem mond ellent az, hogy a tőkésállamokban a tömegek számára a szocializmus nem elvontan jelentkezik. Ott a tömegek a maguk következtetéseit annak megvalósult formájából vonják le: egyebek közt abból is, ahogy nálunk élnek és dolgoznak, ahogy a mi fejlett szocialista társadalmunk felépítése nemzeti programmá válik. Történelmi jelentőségű eseményként értékeli az MSZMP az SZKP XXV. kongresszusát. Az erőviszonyoknak a szocializmus, a haladás és a béke erőinek javára történt megváltozásában kulcsszerepe volt, van és lesz a 250 milliós szovjet népnek, a Szovjetunió politikai kezdeményezéseinek, diplomáciai, gazdasági és katonai erőfeszítéseinek. A KB ALLASFOGLALASABAN mozgásban levő, dinamikusan változó világunk tükröződik, amelyben különösen gyorsan nő a kommunista pártok, a szocialista országok szerepe. Az érződik, hogy — mint az élet minden területén —, pártunk, szocialista államunk cselekvőén - közreműködik minden olyan nemzetközi akcióban, amely a szocializmust, a békét és haladást szolgálja.
