Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
Az üzemi demokrácia érvényesülése a KPVDSZ-hez tartozó vállalatoknál, szövetkezeteknél AZ ÜZEMI és munkahelyi demokrácia biztosítása és továbbfejlesztése elengedhetet. len feltétele társadalmi-gazdasági munkánknak A KPVDSZ megyei bizottsága ebben az időszakban végzett értékelő felmérést az üzemi demokrácia érvényesülése és továbbfejlesztése érdekében hozott intéz, kedések végrehajtásának tapasztalatairól a hatáskörébe tartozó alapszervezeteknél. A jelentést tárgyalta a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége is. A termelékenységi, haté. konysági és az emberi szem. pontok összeegyeztetése feltétlenül szükséges. Ebből követ, kezik, hogy a vállalatok irányításában az egyszemélyi fe. lelősségnek és az üzemi demokrácia követelményeinek együttesen, egy időben kell érvényesülniük, mégpedig a szakszervezeti szervek közvetítő. egyeztető közreműködésé, vei. A párt XI. kongresszusának határozata kimondja: „Az üzemi demokrácia következetes érvényesítésének felelősei az üzemi pártszervezetek és legfőbb támaszai «• szakszervezetek." Most a szakszervezetek ol. daláról — azon beiül is egyik szakmai szervezet területén — vizsgáljuk a helyzetet és a tennivalókat. A KPVDSZ-hez tartozó munkahelyek általában kis létszámot foglalkoztatnak. A kereskedelmi hálózat gyakran 3—4 fős egységekből áll. Ez sajátossá teszi a szakszervezeti munkát, meg egyáltalán minden társadalmi tevékenységet. Ha az információáramlást nézzük, ez lehet hátrányos, de le. hét előnyös is. A tájékoztatás talán nehezebb, mint a nagy létszámot foglalkoztató egységeknél. viszont az egyes kérdésekben való állásfoglalás és annak érvényesülése köny- nyebb. A vállalatok, szövetkezetek önállóságával együtt nőtt az egyszemélyi felelős vezetők joga és hatásköre. Ez nem mond ellent az üzemi demokrácia kiszélesítésének, sőt a jó vezetés előfeltétele a széles demokratizmus, az irányítás kollektivitása. A legtöbb he. lyen élnek is ezzel. Elsősorban a felső vezetés él vele. Találkozni ellenpéldákkal is, ahol a demokrácia csak látszat, a vélemények kikérése ugyan nem marad el, de azokat a vezetők nem veszik figyelembe döntéseikben. A KÖZÉPVEZETŐKNÉL már több a gond. Egyrészt ők döntenek a legtöbbször a beosztottak véleményének fi. gyeimen kívül hagyásával, másrészt nemegyszer elferdítve, a lényeget kihagyva adják tovább a vállalat első számú vezetője által megszabott feladatokat, tennivalókat. Az üzemi demokrácia gyakorlásában nagyon fontosak a termelési tanácskozások. A KPVDSZ-hez tartozó vállalatoknál rendszeresen megtartják a tanácskozásokat, sőt újabban úgynevezett réteg- tanácskozásokat is rendszeresítettek. Ez utóbbiak eredmé. nyességét éppen a jelenlévők kisebb száma biztosítja. Nem mindegy, milyen a tanácskozások előkészítése, ahol az jó, mint például a Népboltnál, vagy az OTP-nél, ott valóban van vita, ott mernek véleményt mondani a dolgozók. A rétegtanácskozások közül a legnagyobb szerepe a szó. cialista brigádvezetők tanácskozásainak van. Általában ezek a legtartalmasabbak. Tervezik, hogy a jövőben megszervezik a törzsgárdatagok és az újítók rétegtanácskozá. sait is, sajátos napirenddel. Több helyen eredményesnek bizonyult, hogy a gazdasági vezetői megbeszélésekre alkalmanként fizikai dolgozókat is meghívnak, tanácskozási joggal. Ezt a módszert érdé. mes alkalmazni. A termelési tanácskozások és a különböző tanácskozó fórumok beváltak, A jó tapasztalatok helyett inkább a hiányosságokat említjük — nem mintha azok lennének a jel. lemzőek, hanem — okulásképpen. Á nagy létszámú tanácskozásokon a tájékoztatás legtöbbször csak tájékoztatás marad, az intézkedések ismer, tetése. (Ezért hasznosak a ki- sebb létszámú tanácskozások.) A hozzászólók többsége vezető és általában ugyanazok a sze- mélyek. Többször túlzsúfolt a napirend, érdemi vitára nem marad idő. Gyakran hiányzik a megelőző tájékoztatás, így a résztvevőknek „kapásból” kell véleményt nyilvánítaniok igen fontos kérdésekben. Több fórumon azonos résztvevőkkel vitatnak meg azonos kérdéseket, vagyis sok az „átfedés”, ami érdektelenséget szül. Feltétlenül szólni kell arról, hogy ahol a tervkészítésnél támaszkodtak a munka, helyi kollektívákra, ott nagyon ritka az úgynevezett „aláter- vezés”, a tervszámok reálisak és éppen maguk a dolgozók vigyáznak arra, hogy a terveket teljesítsék is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felső vezetők egykét kivételtől eltekintve — gyönki ÁFÉSZ, TOLNAKER, Kisállattenyásztő Szövetkezet — ismerik a szakszervezeti szervek jogait és így kötele, zőnek is tartják az együttműködést. Ami a szakszervezeti alap- szervezeteket illeti, ott meg azt kell helyteleníteni, hogy az állásfoglalások gyakran csak az szb-titkár véleményét tükrözik, nem kollektív döntések. A FELSOROLT hiányosságok ellenére még . egyszer hangsúlyozni kell, hogy a KPVDSZ-hez tartozó vállalatoknál jelentősét léptek előre, az üzemi demokrácia érvénye, sítésében. Az alapok jók. a megyei bizottság törekszik helyesen instruálni az alapszervezeteket a továbblépés érdekében. Az SZMT elnöksége állást foglalt a kérdéssel kapcsolatban, s javaslatokat tett a munka fejlesztésére, amelyeket eljuttatnak az alapszervezeteknek. L. Gy. Újra a határban EL NE KIABÁLJUK, de úgy tűnik, hogy itt van már aa igazi tavasz, amikor „bimbóznak a fák”. Ebben az időszakban a főszerepet ismét átveszik az agronómusok, a traktor», sok, a kertészet gondjait vállaló asszonyok. A mezőgazdaságban a helyzet egyetlen sommás mondattal soha nem jellemezhető. Az összkép mindig előnyök és hátrányok egybevetéséből alakulhat ki csupán. Hogyan állunk most? Előny, hogy végre kitavaszodott, de hátrány, hogy csak ily későn. Jó dolog, hogy a mélyszántásokat ősszel-télen el tudták végezni, jó ágyba kerülhet a mag. Ám rossz dolog, hogy a visszacsapkodó hideg, a hótakaró hiánya miatt fagykárokkal kell számolnunk a szőlőkben, a gyümölcsösökben és az őszi gabonákban is. Megnyugtató, hogy most van elegendő műtrágya; aggasztó, hogy legalábbis az első félévben még továbbra is „szoros" lesz a géphelyzet, nagyon be kell osztani a lóerőket. Biztató, hogy nincs belvíz, nem is fenyeget, tehát gyakorlatilag minden földön dolgozni lehet. Nem megnyugtató, hogy alaposan összetorlódtak a munkák. ÖSSZKÉPET ALKOTVA: a helyzet nem rossz, de arra sincs lehetőség, hogy kényelmesen, lazán induljunk neki a tavasznak. Legfontosabb az agronómusok és traktorosok szerepe: a kicsit összetorlódott munkát úgy kell elvégezni, hogy a minőségéből egy jottányit se engedjenek, viszont mire a legnagyobb tavaszi munka, a kukoricavetés elérkezik, addigra a többi — az ezt megelőző — rendben legyen. Jó munka- szervezés szükséges ehhez. JÓ MUNKASZERVEZÉS és jó emlékezet. Sajnos nem ismeretlen az a gyakorlat, hogy „télen fogadkozunk, tavasz- szál pedig kapkodunk”. Ezen a télen sok jó elhatározás született a takarékosságra, a hatékonyság növelésére, a hozamok fokozására. Nem szabad most egyetlen ilyen határozatot sem félretolni azzal az indoklással, hogy „sürget a munka”. A kapkodás nemcsak a takarékossági elképzeléseket hiúsíthatja meg, de az ésszerű gépkihasználást is és nem csupán a jövő évi mérleg egyensúlyát veszélyeztetheti, hanem a hozamok fokozását, azaz a legszorosabban vett népgazdasági érdeket is. Ez a népgazdasági érdek más tekintetben is jelen van télben és tavaszban egyaránt. A nagyüzemek soha nem engedhették meg maguknak, hogy tavasszal csak a határral törődjenek, most pedig különösen nem. Inkább csak emlékeztetőül két különösképpen jelentős feladatról tavasszal is, külön is meg kell emlékezni. Az egyik a hústermelés. A tél később ért véget, a friss zöldtakarmány még várat magára. Akkor már könnyebb lesz, de addig is mindennapos feladat a hús. és a tejtermelés fokozása. Sertéshizlalásban sajnos alaposan visszaestünk, de a tejtermelés is csak alig-alig fedezi a mindennapi szükségletet. A fellendülést elsősorban a nagyüzemektől várjuk. Ezek végeredményben kedvező helyzetben vannak, hiszen van üres férőhelyük, tehát a létszámnövelés nem követel nagy beruházást, A másik nagy jelentőségű tényező: a nagyüzem ma már nem maradhat meg a száz vagy több száz hektáros táblák mezsgyéin belül, hanem egyre inkább magára kell vennie az egész falu minden agrárproblémáját. A termelés fokozásában, a nehéz gondok enyhítésében a párt, az állam, a terv, az ösztönzőrendszer fokozódó mértékben számít a kistermelők közreműködésére. Sertéshizlalási, tejtermelési és zöldségellátási gondjaink enyhítésében nagyon sokat segíthet a milliónyi kistermelő. A TRAKTOROSOKÉ, az agronómusoké, a kertészetben dolgozó asszonyoké most a főszerep. Ezt az állítást nem vonjuk vissza. De feltétlenül hozzátesszük, hogy ezzel nem csökken a vezetők, a közgazdák, a szervezők felelőssége és nem lett mellékes kérdés az állattenyésztők munkája. Ebben a tudatban induljunk a megjött tavasznak! FÖLDEÄKI BÉLA A zárszámadások tapasztalatai Tolna megye 76 mezőgazdasági termelőszövetkezete készített zárszámadást az 1975- ös évről. A megye szövetkezetei az 1974-es gazdasági évben rendkívül jó eredményeket értek el, ami nem mondható el az 1975-ös esztendőről. A termelési érték szinten maradt, néhány ágazatban alacsonyabbak lettek a hozamok, emelkedtek a ráfordítások. Sem a növénytermesztés,' sem pedig az állattenyésztés eredményei nem a legjobbak. A növénytermelést erősen sújtotta a kedvezőtlen időjárás, és nem realizálódtak a nagyobb ráfordítások. Az állat- tenyésztés részaránya nem megfelelő, nem biztosítja a kiegyensúlyozott jövedelem megteremtését. Az állatállomány termelési színvonala 1976. április l. alacsony, nem kielégítő a tenyésztés, a gondozás és a takarmánygazdálkodás sem. A legnagyobb kiesés a növény- termesztésben, a gabonaféléknél tapasztalható: megyei viszonylatban a termésátlag hektáronként 9,4 mázsával csökkent. Dinamikusan emelkedett a kukorica vetésterülete és termésátlaga. A hektáronkénti átlagtermés 63,5 mázsa, s ezzel az átlaggal a megyék sorrendjében országosan a második helyet foglaljuk el. A cukorrépa vetésterülete 800 hektárral nőtt A betakarítás időszakában sok helyütt gondot okozott az átvétel, a minősítés és helyenként a szállítás is. Emelkedett a napraforgó, és csökkent a lucerna termőterülete. Vetőmaghiány miatt lucernából a területkiesést az üzemek ebben az évben sem tudják pótolni. A zöldségfélék termesztésében nem mutatható ki továbblépés, sőt a terület évről évre csökken. A bab és a borsó kivételével nem halad a kívánt ütemben a gépesítés. A fólia alatti termesztés mind a közös, mind a háztáji és kisegítő gazdaságokban növekedést mutat. A burgonya termésátlaga nagymértékben visszaesett: Mözsön a gyenge minőségű vetőmag, Tolnán pedig a burgonyavész miatt. Szinte valamennyi gyümölcsfajtánál csökkent a termésátlag. Több termelőszövetkezetben a szőlő is alacsony termést produkált, elsősorban technológiai és növényvédelmi hiányosságok miatt Az elmúlt évben a megye termelőszövetkezeteiben csökkent az állatállomány. A tejtermelés 42 termelőszövetkezetben lett kevesebb az 1974. évinél. Az elmúlt két évben öt gazdaság — Bonyhád, Kaj- dacs, Belecska, Kakasd, a szekszárdi Garay Tsz — számolta fel a sertéstenyésztést. A juhászat fejlődése lassú ütemű, nehezen tudják pótolni az előző évek során felszámolt állományt. A baromfiértékesítés közel 40 százalékkal, a tojástermelés pedig közel 30 százalékkal emelkedett egy év alatt A gépi beruházások aránya a tervezettnél nagyobb mértékű volt. A magasabb. szintű termelés érdekében az üzemek komoly ösz- szegeket fordítottak fejlesztésre. A korábbi évek nagyobb mértékű növekedésével szemben a termelőszövetkezetek termelési értéke csak nagyon mérsékelt emelkedést mutat. Növekedett a műtrágya és a növényvédő szerek, az energiahordozók és az ipari eredetű takarmányok felhasználása. A negatív tényezők hatása ellenére — mindent összevetve — a termelőszövetkezetek gazdálkodása, fejlődése az 1975-ös gazdasági évben töretlen volt. Ha szerényebb keretek között is, de a- szövetkezetek biztosították, megalapozták az 1976-os évet, s a továbbfejlődés feltételei csaknem mindenütt megvannak. Személyi hírek A Tolna megyei Tanács 1976; február 26-i ülésén — 1976. április 1-1 hatállyal — érdemei elismerése mellett, saját kérésére felmentette a megyei tanács vb. művelődésügyi osztály vezetői tisztségéből Lovas Henriket, egyben dr. Vadas Ferencet az osztály vezetőjévé kinevezte. A felmentett osztályvezető búcsúztatására, valamint az osztály új vezetőjének beiktatására március 31-én délelőtt került sor, amelyen megjelent dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, aki ez alkalomból Lovas Henriknek átnyújtotta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést. * Tegnap délelőtt a megyei könyvtárban bensőséges ünnepségen 'búcsúztatták a nyugdíjba vonuló Vadócz Kálmán igazgatót. Az ünnepségen dr. Szabópát Antal, a megyei tanács elnöke átnyújtotta Vadócz Kálmánnak a Magyar Népköztársa-: ság Elnöki- Tanácsa által adó* mányozott kitüntetést, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Sor került az újonnan kine-' vezett igazgató: Lovas Henrik beiktatására is.
