Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
i Abélard és Heloise A Kulturális Kaleidoszkóp e heti ajánlata kulturális kirándulásokat tervező brigádok, KISZ-esek számára. A világirodalom egyik leghíresebb szerelmespárja Abélard és Heloise, akik Ronald Millar kétrészes drámájának főszereplői. így tavasz táján talán szívesen választják a színházi kirándulások résztvevői is éppen ezt a mélabús történetet. A Madách Színház (Budapest VII., Lenin krt. 28 •—33., telefon: 222-015.) két fiatal színésze alakítja a címszerepeket, Papp János és Menszátor Magdolna. Rajtuk kívül főszereplő Bessenyei FeA múzeumok programjából Sok érdeklődőnek jelent gondot, hogy nehezen tájékozódhat az új kiállításokról. Hol, mit láthat, mikortól? Ehhez kívánunk most segítséget nyújtani kis tájékoztatónkkal. Bizonyára sokakat érdekel áz a kiállítás, amely II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeumban látható, március 26-tól. A kiállítás bemutatja életútját, munkásságát, s az általa vezetett szabadságharc fő állomásait is. A Hadtörténeti Múzeum is megemlékezik Rákóczi születésének évfordulójáról. Kiállításuk Rákóczi és a kuruc szabadságharc kapcsolatát állítja középpontba. Március 19-től látható a „Három tavasz” Irodalmi színpadok, színjátszók vetélkedője A tavasz minden esztendőben élénkebbé teszi az irodalmi színpadok, színjátszó csorenc, Koltai János, Lázár Margit és Dayka Margit. A rendező: Kerényi Imre. Ebben az esetben talán szükségtelen is ismertetni a darab történetét. Csak dióhéjban: Fulbert kanonok Abelard-t, a fiatal teológust bízza meg unokahúga, Heloise nevelésével. A fiatalok titokban egymásba szeretnek, s miután Heloise-nak gyermeke születik, összeházasodnák. Heloise a világ megtévesztésére egy időre apáca- kolostorba vonul. De hiába a tervek: Fulbert kanonok elválasztja a szerelmeseket egymástól. Közlekedési Múzeum városi közlekedést bemutató anyaga, amely eddig külföldön szerepelt. Érdemes elmenni a néhány hónapja nyílott Földalatti Vasúti Múzeumba. Ez a múzeum egyedülálló a maga nemében. Legérdekesebb emlékei az 1896-ban készített motorkocsik és az 1960-ban forgalomba hozott vezérlő pótkocsi. A bemutatott fotók, iratok, modellek, tárgyak a múlt század végének városfejlődését, a közlekedési eszközök alakulását, a földalattira vonatkozó elképzeléseket dokumentálják. A Földalatti Múzeum a Deák téri aluljáróból nyílik, az épülő metróvonal bejáratánál. portok életét. Ilyenkor kerülnek sorra a nagy bemutatók, a minősítő versenyek is. Korábban már bírt adtunk róla, hogy két megyei csoport vett részt a mezőtúri verse, nyen. ahol a falusi színjátszókat minősítették. Az izmé- nyiek arany, az alsónyékiek bronz fokozatot értek el. Vasárnap kerül sor a „Három tavasz” című vetélkedőre, mely a megye valamennyi irodalmi és színjátszó csoportját felszólította bemutatkozásra. Tízen jelentkeztek, igen változatos programot jelentve be. Tolnáról két csoport érkezik a vetélkedőre, a színjátszók népi komédiát, az irodalmi színpadosok pódiumjátékot mutatnak be. A bátaszéki gimnazisták versösszeállítással jelentkeztek, a paksiak pedig Magyar Kezdetben volt a némafilm: a pergő képkockák ritmusát zenekíséret erősítette. Fél évszázada, a film nagy forradalmakor megjelent a hangosítás, s ezt nagyon gyorsan követte a szinkrontechnika kialakulása. Ez azt jelentette, hogy az eredeti nyelven elhangzó szöveget elhagyták, helyette a forgalmazó ország nyelvén, ottani színészekkel hangzanak a film párbeszédei. Idén 25 éves a Pannónia Szinkronfilm Stúdió. Első szinkronizált film. je 1948-ban A hősök hajója című szovjet alkotás volt. Ebben a kezdeti időszakban a legtöbb segítséget szovjet szakemberektől kapta a stúdió. 1949-ben néhány hónapot a stúdiónál töltött Gudkov, a szinkronizálás szovjet mestere. Elsősorban műszaki-technikai tudnivalókkal látta el magyar kollégáit. 1954-ben készült el az az épület, amely a szinkron mellett otthont ad a ma már világszerte magasan jegyzett rajz. és animációs- film-gyártásnak is. 1963-tól a televízió is szinte kizárólag szinkronizált filmeket játszik — ez szinte egyedülálló a televíziós társaságok gyakorlatában. így jelenleg évente 80 moziGörgey Gábor A fiú és a tündér című musicaljének részletével. A tamási gimnázi. um színpada dokumentumműsort mutat be. Érdekes vállalkozás a Garay gimnazistáké: Weöres Sándor Holdbéli csónakos-ának részleteit állítják színpadra. A szekszárdi MMG Prométheusz színpada versműsorral szerepel, a Népbolt Vállalat irodalmi szín. padai Soós Zoltán-összeállí- tással. Az egészségügyi szakiskola dokumentumjátékot, a Kísérleti Színpad Morgenstem- összeállítást választott műsorául. A vetélkedőre szívesen lát. ják az érdeklődőket a megyei művelődési központban, délelőtt tíz órától. hangon film, 230—240 tv-film fordítása készül el. 1980-ban viszont már 120 mozifilmnek és 30 ezer percnyi tv-darabnak készítenek magyar hangot. A magyar szinkron elismertsége rendkívül jó dramaturgjainak, fordítóinak is köszön, hető, akik a szöveg értékeit, célzásait, minden apró rezdülését a színészi játék ritmusához. gesztusához híven varázsolják elénk. A filmszakmában polgárjogot nyert a szinkronrendező is, s színházainkból, filmekből, tv-játékokból jól ismert színészek sora rendszeresen szinkronizál. Néhány cím a legfrissebben elkészült alkotásokból : Truffaut „Amerikai éjszaka” című alkotását áprilisban láthatják a nézők. s. hamarosan műsorra tűzik a „blokád” című szovjet filmeposz első két részét is. A stúdió negyedszázados megünneplé. sére is munkával készülnek. Mihalkov—Koncsalovszkij „Szerelmesek románca”, Konsztantyin Szimonov „Ment a katona” című filmpoémája, valamint a „Felső tízezer” című Peter Medák-film szinkronjának munkálatai is most fejeződtek be. Mátyás király órája és egyebek A nyugat-csehországi Kynz^ vart fürdőt, ahol sikerrel gyógyítják a légzőutak és a bőr megbetegedéseit, más okokból is sokan keresik fel. Évek óta járnak ide a turisták, hogy megtekintsék Metternich herceg egykori nyári' rezidenciáját. Az osztrák kancellár, a Habsburg-ház abszolutisztikus uralmának hírhedt védelmezője, a XIX. század első felében nagy előszeretettel gyűjtötte a történelmi személyiségeket idéző tárgyakat, családi emlékeket, ajándékokat. így tekintélyes régiséggyűjteményt halmozott fel. Látható például az osztrák tábornagy, Johann Joseph Radeczky játékkártyája. Az üvegvitrinben elhelyezett régi úti óra valamikor Corvin. Mátyás magyar királyé volt.« A fésű, mellyel egykor Mária Terézia, német—római császárnő, cseh és magyar királynő fésülködött; Bonaparte Napoleon császár hajfürtje; a tőr, amivel merényletet követtek el III. Napoleon ellen; Mária Antónia fogházi cellájából egy darab tapéta, amelyre a fogoly királynő a kivégzése előtti éjszakán felhívását írta — mindez okot ad az érdeklődésre. S ki ne lenne kíváncsi a Három testőr és Monte Christo grófja népszerű, szerzőjének, az idősebb' Alexandre Dumas-nak íróasztalára? Az is itt van. Lapján elolvashatjuk utolsó, befejezetlen művének néhány gyorsan odavetett részletét. A sok száz többi tárgy közt találunk fa szarkofágot, egyiptomi múmiát, görög festett vázákat, pénzérméket, fegyvereket és egyenruhákat. Metternich herceg gyűjteménye — valóságos múzeum. (Budapress—Pragopress) Gerencsér Miklós: Emléke tiszta forrás (300 éve született II. Rákóczi Ferenc) Ián nem érezte jól magát a „lázadó országban”, teendői miatt még maradnia kellett volna, mégis vissza10. Megértette, szétzüllesztett birtokainak rendbehozatalához esztendőkig tartó kemény munka szükséges. A feladatokhoz pedig teljesen megbízható hívek. Ilyent keveset talált. Akik járatosák voltak gazdaságszervezésben, irányításban, azok elsősorban a maguk hasznát keresték, s rögtön ezután a hatalom gyakorlóihoz dörgölőztek, éppen a saját jól felfogott anyagi érdekükben. Még a becsületesebbje sem kockáztatta szívesen a császáriak jóindulatát. Maga Rákóczi sem kockáztathatta. Súlyt helyezett hivatalos kapcsolatai ápolására. Meglátogatta Kassán gróf Oktáv Nigrelli táborszernagyot, Felső-Magyarország császári főparancsnokát. Itt tapasztalhatta, hogy mennyire otthon érzi magát a Rá- kócziak ősi területén a főgenerális. Tokaj borát úgy fogyasztotta, mint saját termését, katonáit úgy bocsátotta szabadjára, mintha a maga birtokain látta volna őket vendégül. Hiszen minden porció széna, minden véka gabona és minden garas, amit a katonák harácsoltak, az ő vagyonát * gyarapította — minél többet raboltak, annál kevesebbet kellett fizetnie a kincstáréból. És Nigrelli táborszernagy még azok közé tartozott, akik Rákóczi barátainak nevezték magukat. Képzelhető, milyen hangulatban készült főispáni beiktatására a fiatal főúr. 1694. június 3-ára gyűlt össze Sáros vármegye nemessége a Rá- kócziak nagysárosi kastélyába. A serdülő kort alig maga mögött hagyó új főispán találkozott ugyan családja sok kipróbált hívével, a többi nemes is ujjongva fogadta, amikor káprázatos díszmagyar t öltözetében a nagyterembe lépett, de a viharos üdvözlés csakhamar tartalmatlan ovációnak bizonyult. Tragikomikus alaphang jellemezte a beiktatás szertartását. Szemben az élet tényeivel, a birtok járás során tapasztalt vigasztalan állapotokkal, a hangadó urak váltig a Habsburg-ház dicsőségét emlegették, a császár jóságát magasztalták és minduntalan a hűség követelményeire emlékeztettek. így beszélt gróf Erdődy Sándor, aki a beiktatásig főispáni helytartó volt, így szónokolt Uz Gábor vármegyei főjegyző is. Cselekedték ezt akkor, amikor épp Sáros megye székhelyéről, Eperjesről irányította gróf Corbelli helyőrségparancsnok a legvadabb katonai rekvirálásokat. A vármegye nemessége — akárcsak más megyékben, főképp Zemplénben — ravaszul a Rákóczi-birtokokra terelte a katonaság fosztogató éhét, hogy így szerezzen kíméletet a maga birtokai számára. Az új főispán legelső határozataival épp a hatalmaskodó katonaság túlkapásainak iparkodott gátat vetni. De fütyültek rendeletéire. Ha lehet még zabolátlanabbul önkényesked- tek, mint korábban. Minden eszközzel igyekeztek elvenni kedvét a kezdeményezésektől a hivatalát komolyan vevő 18 esztendős ifjúnak. Nem volt elég a cinikus bitorlás, ráadásul rosszhiszemű pusmogást terjesztettek udvari körökből: ez a Rákóczi is rebellis lesz, mint a többi, túlságosan jól érzi magát a lázadó országban. Annyit már tudott az ifjú, hogy komoly veszély előhírnökei lehetnek az ilyen mendemondák. Bár egyáltatert Bécsbe. I A szülőföldjén tett néhány hónapos időzés súlyos elhatározást érlelt meg benne. Talán túlságosan megriadt, talán túlságosan elkeseredett, s reményét vesztette a tapasztaltaktól: úgy viselkedett, mint aki soha többé nem óhajt visszatérni ősei földjére. Megvásárolta sógora Himmelpfrot utcai palotáját, itt akart élni magánemberként, tartózkodva minden politikai szerepléstől. Ez utóbbit helyeselte a jóindulatú Asprement gróf, csak azt nem, hogy Bécsben éljen, közel a Rákócziakkal ellenséges udvari körökhöz, kitéve magát a hivatásos cselszövők bajt keverő agyafúrtságának. Megint nősülésre biztatták. S arra, hogy családot alapítva térjen vissza ősei földjére, hozza rendbe birtokait. Békés munkálkodással bizonyítsa be, hogy feddhetetlen híve az Ausztriai Háznak. Hallgatott a tanácsra. Ki is tartott mellette, míg végképp be nem látta, hogy örök szálka marad Bécs szemében. (Fólytatjuk) 1
