Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-25 / 98. szám
5 . nPHBflfl Most érkezett meg a Tam- bovszkaja Pravda április 4-i száma, amely egy oldalon közöl Magyarországgal, Tolna megyével kapcsolatos cikkeket, képeket, tudósításokat, riportokat. Ugyancsak ezen az oldalon olvashatók szemelvények a Tolna megyei Népújság március végi számaiból. A lap összeállí tás t közöl a Szovjet—Magyar Baráti Társaság életéből. Beszámol arról, hogy Tambovban, a Nemzetközi Barátság klubban emlékeztek meg Magyarország fel- szabadulásának 31. évfordulójáról. Az ünnepségen több Tambov megyei számolt be magyarországi élményeiről, a nálunk szerzett tapasztalatokról. Az Arzsenka Mezőgazdasági Kombinátban is hasonló ünnepség zajlott le. Itt „Vendégségben barátainknál” címmel fényképkiállítás is nyílt. Ezeken a fényképeken a nálunk töltött idő felejthetetlen pillanatait örökítették meg az arzsenkai kombinát dolgozói. P. Csvankin, a Kari Marx kolhoz elnöke cikket írt arról az elvtársi, testvéri kapcsolatról, amely az elmúlt három évben kialakult a faddi Lenin és a zsergyevi Kari Marx kolhoz között. Cikkében beszámol arról, hogy milyen baráti szeretettel fogadták a Kari Marx kolhoz küldötteit a Lenin Termelőszövetkezetben. Meleg szeretettel emlékezik még a bátai termelőszövetkezetben, a Szekszárdi és az Alsótengelici állami Gazdaságban tett látogatásról.' „Voltunk mi nemcsak Tolnában, hanem Magyarország több megyéjében és városában is. Mindenütt azt tapasztaltuk; a dolgos, munkaszerető magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével óriási sikereket ért el már eddig is a szocializmus építésében.” Akira Hayami tokiói professzor egy mondat miatt utazott Bajára, a kalandos életű Jelky András önéletrajzában beszámol arról is, hogy amikor szerencsecsillaga már felfelé ívelt, a „hollandiai Gu- berniumbéli Titkos Tanátsos- nak választatott.” Ebben a minőségben „első foglalatossága vala a Japóniába való követsége, holott a drága ajándékok által azt végzé, hogy a Hollandiai Respublikának keresete bétellyesíttetett.” Járt-e Japánban Jelky András? A japán tudóst elsősorban a dzsakartai levéltárból nemrég küldött, Jelkyre vonatkozó fotókópiák érdekelték a legjobban. Akira Hayami professzor számára a legfontosabb, s egyben a kiindulópontot jelenti a név és az évszám: Jan Andries Jelieke 1767. április 7-én lett az udvari tanács tagja, s az volt 1768. december 18-ig. Ha járt Japánban, e két dátum között kell keresnT Hogy milyen néven szered pelhetett, azt még nem tudni, hisz Benyovszky Móricot is Han Bengorónak írták. A kutatást megkönnyíti az a tény, hogy ebben az időben holland hajók csak egyetlen — Nagaszaki közelében lévő — kikötőben vethettek horgonyt, s ezekről a japánok rendszeres feljegyzést készítettek. A japán professzor azzal búcsúzott, hogy megérte Bajára látogatni és tájékoztatást küld majd a bajai múzeumnak kutatási eredményeiről. Dunántúli napló Már a címek is sokat mondanak: Időszerű lenne néhány „megporosodott” jogszabály felülvizsgálata — Az egyszerűbb ügyintézésért — Korszerűsítik tanácsainknál a jogi eljárásokat, Csökkentik a felesleges „papirostevékenysé- get”. Bevezetőben a cikkíró megállapítja: az államigazgatási, jogi eljárások egyszerűsítése napirenden lévő feladat, foglalkoznak is vele az illetékesek. Ez alapfeltétele a tanácsi munka egyszerűsítésének, színvonalemelésének is. Az egyik — 1971. évi — kormányhatározat kimondja: „...Egyszerűsíteni kell az államigazgatási eljárásokat és kiiktatni azokat az ügyintézé- mozzanatokát, amelyek az állampolgárok felesleges' idézge- téséhez, az ügyek befejezésének indokolatlan elhúzódásához vezetnek.” A lap munkatársa megkérte dr. Fodor Károlyt, Dunaszekcső Közös községi Tanács titkárát mondjon egy-két olyan dolgot, amelynek elhagyása megkönnyítené, meggyorsítaná az ügyintézést, kevesebb papírmunkával járna. —« Sajnos, a jogszabályok sok esetben lehetetlenné teszik a kisebb ésszerűsítések alkalmazását is.,. Mi a saját munkastílusunkon igyekszünk változtatni. A testületi illésekre készült beszámolók terjedelmét — a határozati javaslattal együtt két oldalnyira korlátoztuk. A jegyzőkönyvekét felére lehetne csökkenteni. Hogy milyen konkrét javaslatokat terjesztene a tanácsi ügyintézést „korrigáló, módosító bizottság” elé? Sokat. Véleménye szerint például nagyon bonyolult az építési eljárás... Elegendő lenne évente egy ipari statisztika. A közterületfoglalást is egyszerűsíteni lehetne.- Az egyszeri segélyről egyoldalas ' határozatot kell készíteni™ Lehetne még sorolni az észrevételeit, amelyek nemcsak Dunaszekcsőn, de a mi megyénk valamennyi községében is egyre több gondot jelentenek. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Labanc volt-e Fehérvár? — teszi fel a kérdést a Fejér megyei Hírlap. Már az alcímek-- bői is kiderül, hogy nem. „Meghamisított helytörténet — 53 fehérvári üldöztetése — Harc és blokád — Uj megállapítások a kuruc korról” — olvashatók a főcím alatt. Dr. Jenei Károly ny. levéltári osztályvezető kutatási eredményéről többek között a következőket mondta a lap munkatársának : — Fejér megye népe nagy örömmel fogadta 1704-ben az ide érkező kuruc csapatokat. Ez a nép előzőleg temérdeket szenvedett: nyomorúságban le sanyargatottan várta sorsa jobbra fordulását... A megye lakosságát a törökök kiűzése után a császári uralom sanyargatta. A földesúri terheken kívül a katonatartás, a fuvarkötelezettség és az élelmiszer- és takarmányszolgáltatás nyomorította a jobbágyságot. Jellemző, hogy Fejér megyének Fehérvár helyőrségén. kívül Dunaföldvár és Si- montornya erődítéseinek katonaságát is el kellett látnia élelemmel, a jobbágyokat még a távoli Nagykanizsa várfalainak lebontására is kirendelj ték~ j Reprezentatív kiállítás megnyitásáról közölt tudósítást a Freie Presse hétfői száma. Karl-Marx-Stadtban „Ifjúság a szocializmusban” címmel 128 képzőművész 250 alkotását mutatták be a városi múzeumban, a fiatal művészek festményeken, grafikákban és kisplasztiku| művekben mutatják be a szocializmust építő német fiatalok életét. A bemutatott alkotások a párt legutóbbi — Vili. kongresszusa óta készültek. À húsvéti ünnepek közieket dési statisztikája igen elszomorító képet mutat: A fokozott ellenőrzés ellenére is gva- kori volt a megengedett sebesség túllépése, a figyelmetlen vezetés és a közlekedés biztonságának más veszélyeztetése. Három nap alatt 40 súlyos baleset történt, ebből 33 haláleset és 2 életveszélye? sérülés származott, • - 1 83 csapat vett részt a 12.1 ifjúsági sportspartakiád te- remkézilabda-tornáján. Ez ősz- szesen 265 mérkőzést jelentett. JtL ___ -J; G erencsér Miklós: Emléke tiszta forrás (300 éve született II. Rákóczi Ferenc) A lázas munkával töltött rozsnyói hetek után sem csökkent a tempós február 12-én legkedvesebb várába, Munkácsra sietett, innen hirdette meg az erdélyi rendek országgyűlését március 28-ra, Marosvásárhelyre. Látszat szerint óriási hódolattal fogadták a Szilágyság felől Erdély határán a legelőkelőbb főurak, kíséretéhez rengetegen csatlakoztak, vonulása diadalmenetté fokozódott. Mező- bándon pihenőt tartott, itt vette át beiktatása feltételeit. Tapasztalnia kellett, az erdélyi rendek egyáltalán nem érzelgősek. Külső hódolatuk mögött kemény számítás húzódott meg. A lehető leggondosabban állították össze kívánságaik tág körét, nehogy csorbuljon önállóságuk a fejedelmi hatalom javára. Rákóczi semmi ellenvetést nem tett. Mindenképpen meg kellett történnie a beiktatásnak, amellett soha nem próbálta csorbítani, sőt a Habsburgokkal szemben védelmébe vette a nemesség alkotmányos jogait, ____ 1 ■H,* «'Akkor még senki nem tudhatta,' hogy Erdélyben ez lesz az utolsó fejedelmi beiktatás. Festői nagyszerűséggel, felejthetetlen pompával zajlottak le áz ünnepségek. Rákóczi április 5-én vonult be Marosvásárhelyre, az udvartartás barokk ceremóniájával. A magyar királyok koronázási rendje szerint került sor a fejedelem eskütételére. Minden úgy történt, ahogy elképzelte. Teljes buzgalommal, már-már rajongással vették körül, s az ő szívét is meghódították a székelyek. Boldogan időzött körükben, élénk eszmecserét folytatott velük Erdély állapotáról és a szabadságharcról, de bármily nehezére esett, búcsút kellett mondani, mivel erősen közeledett az ónodi országgyűlés dátuma. Április 26-án Kolozsváron még ragyogó ünnepségek közepette felavatta a Nemes Ifjak Társaságát, fejedelmi testőrségének erdélyi századát, aztán rövidített utakon szándékozott Ónodra sietni. Nem számított rá, hogy fejedelmi pályafutásának egyik fontos mozzanata kapcsolódik ehhez a sietős úthoz. Váratlanul jelentette neki Ráday Pál, a kancellária igazgatója: követ érkezett Oroszország uralkodójától. David Ivanovics Kolbe pópa,. Péter cár bizalmas tanácsadója fontos üzenetet hozott. Megbízólevele szerint feladata a szövetségkötés lehetőségéről tárgyalni. Péter cár hajlandó kötelezettséget vállalni Magyarország érdekei mellett, cserébe az a kérése, hogy Rákóczi fogadja el a lengyel trónt és akként viselkedjen majd a krakkói Wewelben, ahogy az Oroszországhoz fűződő szövetség megkívánja. ^ A fejedelmet váratlanul érte Péter ajánlata. Tájékozottsága alapján azonban tudta, hogy a lengyel rendek végképp megelégelték Ágost király gyatra uralkodását. Svédország, a kor egyik erőszakos nagyhatalma, le akarta törni a felemelkedő Oroszországot, uralmi köréhez kívánta kapcsolni Lengyelországot is. Péter cár befolyással bírt a lengyel rendekre, ezért lehetősége volt olyan királyt ajánlani nekik, aki gátat vetve a svéd, terjeszkedésnek, szövetségese lesz Oroszországnak. Ugyanennek a királynak — ez esetben Rákóczinak — Péter cár szövetségeseként barátságosan kellett volna viselkednie Ausztria, a gyűlölt Habsburgok iránt. Impozáns volt Péter ajánlata, méltó uralkodói nagyságához. Rákóczi megilletődött a kivételes lehetőségtől, egyszersmind fejfájdítóan nehéz dilemmába került. A döntés alapos megfontolást igényelte Egyelőre a sorsdöntő ónodi országgyűlésre tartogatta figyelme, ereje minden szikráját. Úgy döntött, Ónod után haladéktalanul visszatér a váratlanul felbukkant, nagyszabású külpolitikai ügyre. A CSÚCSON, VESZÉLYEKKEL Zord télre jött a tavasz 1707-ben, lassan enyhült az idő és a megviselt országot nagy áradások Sújtották. Gyógyíthatatlan, sunyi betegségként mérgezte az emberek hangulatát a rossz közérzet. Lassan gyülekeztek Ónodra a vármegyék követei. Éppúgy hátráltatták őket a pocsék utak, mint a kelletlenség. Rákóczi, noha tűre!, méböl és derűjéből nehezen engedett, méltatlankodva látta a késlekedést. Megértette, a háborús áldozatok, próbatételek hosszú sora alig hagyhatott okot a vidámságra, de az erőfeszítések elérhető közelségbe hozták a győzelmet. Eddigi küzdelmeik csúcspontjának tekintette a fejedelem az ónodi országgyűlést. Kuruc fegyverek diadala által egyesült a haza, csatavesztések ellenére tartják a kivívott pozíciókat, küszöbön áll a Habsburgok trónfosztása, a független és szabad Magyarország elismertetése Európa hatalmaival. Szövetséget ajánlott a hatalmas Oroszország cárja. Mindez együtt elég bátorítással szolgált arra, hogy eréllyel vessék meg az ország áhított jövendőjének alapjait, új történelmi korszakot nyitva a magyar nép életében. Ilyen lehetőséget kínált a pillanat, ám kiaknázásához elegendő kenyér, lőpor, ágyú, ruházat, s mindenekelőtt katona kellett volría. Mire elérkezett a nagy lehetőség, addigra vészesen megcsappant az erő, amelynek kezdettől szűkében volt az ország. Bátorítást, reménykedést nyújtva a fejedelem, a küldöttek sátrai körül tízezer pompásan felszerelt kuruc katonát táboroztatott. Egyhónapos ké. séssel, május utolsó napján ünnepi misével és nagy szónoklattal nyitotta meg az országgyűlést Telekessy István egri püspök. A következő napon Rákóczi szólt az egyesült rendek követeihez, hatásos érvekkel bizonyította, mennyire szükséges a győzelmet ígérő további helytállás, majd rögtön a gazdasági ügyekre tért. Erélyesen tette szóvá a szegény nép sanyargatását, védelmébe fogadta a szomolnoki ércbányászokat a gazdasági tanács elnökével szemben. Szakított a nemesség iránti részrehajlással, s kijelentette, nem lehet tovább halogatni a közteherviselés törvényes elrendelését. Bercsényi, ez a rendkívül eszes, ugyancsak fantasztikus munkabírású főúr sokszor viselkedett szeszélyesen, most azonban a radikális intézkedések elszánt híveként lépett fel. Semmi esetre sem tartozott a maguk személyes üdvét kereső főrangúak közé. összes hibája, tábornoki kudarcai ellenére leginkább méltóvá tette magát a mágnások között arra, hogy nevét Rákóczi mellett emlegessük. Ónodon elkeseredetten érvelt a közteherviselésről szóló törvényjavaslat mellett. A rendek ennek hatására kétmillió forint adót szavaztak, meg. (Folytatjuk). ' \ ' * ..... I
