Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-25 / 98. szám

5 . nPHBflfl Most érkezett meg a Tam- bovszkaja Pravda április 4-i száma, amely egy oldalon kö­zöl Magyarországgal, Tolna megyével kapcsolatos cikke­ket, képeket, tudósításokat, ri­portokat. Ugyancsak ezen az oldalon olvashatók szemelvé­nyek a Tolna megyei Népúj­ság március végi számaiból. A lap összeállí tás t közöl a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság életéből. Beszámol arról, hogy Tambovban, a Nemzet­közi Barátság klubban emlé­keztek meg Magyarország fel- szabadulásának 31. évforduló­járól. Az ünnepségen több Tambov megyei számolt be magyarországi élményeiről, a nálunk szerzett tapasztalatok­ról. Az Arzsenka Mezőgazdasá­gi Kombinátban is hasonló ünnepség zajlott le. Itt „Ven­dégségben barátainknál” cím­mel fényképkiállítás is nyílt. Ezeken a fényképeken a ná­lunk töltött idő felejthetetlen pillanatait örökítették meg az arzsenkai kombinát dolgozói. P. Csvankin, a Kari Marx kolhoz elnöke cikket írt arról az elvtársi, testvéri kapcsolat­ról, amely az elmúlt három évben kialakult a faddi Lenin és a zsergyevi Kari Marx kol­hoz között. Cikkében beszámol arról, hogy milyen baráti sze­retettel fogadták a Kari Marx kolhoz küldötteit a Lenin Ter­melőszövetkezetben. Meleg szeretettel emlékezik még a bátai termelőszövetkezetben, a Szekszárdi és az Alsótengelici állami Gazdaságban tett láto­gatásról.' „Voltunk mi nem­csak Tolnában, hanem Ma­gyarország több megyéjében és városában is. Mindenütt azt tapasztaltuk; a dolgos, munka­szerető magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt veze­tésével óriási sikereket ért el már eddig is a szocializmus építésében.” Akira Hayami tokiói pro­fesszor egy mondat miatt uta­zott Bajára, a kalandos életű Jelky András önéletrajzában beszámol arról is, hogy ami­kor szerencsecsillaga már fel­felé ívelt, a „hollandiai Gu- berniumbéli Titkos Tanátsos- nak választatott.” Ebben a mi­nőségben „első foglalatossága vala a Japóniába való követ­sége, holott a drága ajándékok által azt végzé, hogy a Hol­landiai Respublikának kerese­te bétellyesíttetett.” Járt-e Japánban Jelky András? A japán tudóst elsősorban a dzsakartai levéltárból nemrég küldött, Jelkyre vonatkozó fo­tókópiák érdekelték a legjob­ban. Akira Hayami professzor számára a legfontosabb, s egyben a kiindulópontot je­lenti a név és az évszám: Jan Andries Jelieke 1767. április 7-én lett az udvari tanács tagja, s az volt 1768. decem­ber 18-ig. Ha járt Japánban, e két dátum között kell keres­nT Hogy milyen néven szered pelhetett, azt még nem tudni, hisz Benyovszky Móricot is Han Bengorónak írták. A kutatást megkönnyíti az a tény, hogy ebben az időben holland hajók csak egyetlen — Nagaszaki közelében lévő — kikötőben vethettek horgonyt, s ezekről a japánok rendsze­res feljegyzést készítettek. A japán professzor azzal búcsúzott, hogy megérte Ba­jára látogatni és tájékoztatást küld majd a bajai múzeum­nak kutatási eredményeiről. Dunántúli napló Már a címek is sokat mon­danak: Időszerű lenne né­hány „megporosodott” jogsza­bály felülvizsgálata — Az egyszerűbb ügyintézésért — Korszerűsítik tanácsainknál a jogi eljárásokat, Csökkentik a felesleges „papirostevékenysé- get”. Bevezetőben a cikkíró megállapítja: az államigazga­tási, jogi eljárások egyszerű­sítése napirenden lévő feladat, foglalkoznak is vele az illeté­kesek. Ez alapfeltétele a ta­nácsi munka egyszerűsítésé­nek, színvonalemelésének is. Az egyik — 1971. évi — kor­mányhatározat kimondja: „...Egyszerűsíteni kell az ál­lamigazgatási eljárásokat és kiiktatni azokat az ügyintézé- mozzanatokát, amelyek az ál­lampolgárok felesleges' idézge- téséhez, az ügyek befejezésé­nek indokolatlan elhúzódásá­hoz vezetnek.” A lap munka­társa megkérte dr. Fodor Ká­rolyt, Dunaszekcső Közös köz­ségi Tanács titkárát mondjon egy-két olyan dolgot, amely­nek elhagyása megkönnyítené, meggyorsítaná az ügyintézést, kevesebb papírmunkával jár­na. —« Sajnos, a jogszabályok sok esetben lehetetlenné teszik a kisebb ésszerűsítések alkal­mazását is.,. Mi a saját mun­kastílusunkon igyekszünk változtatni. A testületi illések­re készült beszámolók terje­delmét — a határozati javas­lattal együtt két oldalnyira korlátoztuk. A jegyzőkönyve­két felére lehetne csökkente­ni. Hogy milyen konkrét ja­vaslatokat terjesztene a taná­csi ügyintézést „korrigáló, módosító bizottság” elé? So­kat. Véleménye szerint pél­dául nagyon bonyolult az épí­tési eljárás... Elegendő lenne évente egy ipari statisztika. A közterületfoglalást is egysze­rűsíteni lehetne.- Az egyszeri segélyről egyoldalas ' határoza­tot kell készíteni™ Lehetne még sorolni az ész­revételeit, amelyek nemcsak Dunaszekcsőn, de a mi me­gyénk valamennyi községében is egyre több gondot jelente­nek. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Labanc volt-e Fehérvár? — teszi fel a kérdést a Fejér me­gyei Hírlap. Már az alcímek-- bői is kiderül, hogy nem. „Meghamisított helytörténet — 53 fehérvári üldöztetése — Harc és blokád — Uj megálla­pítások a kuruc korról” — ol­vashatók a főcím alatt. Dr. Jenei Károly ny. levéltári osz­tályvezető kutatási eredmé­nyéről többek között a követ­kezőket mondta a lap munka­társának : — Fejér megye népe nagy örömmel fogadta 1704-ben az ide érkező kuruc csapatokat. Ez a nép előzőleg temérdeket szenvedett: nyomorúságban le sanyargatottan várta sorsa jobbra fordulását... A megye lakosságát a törökök kiűzése után a császári uralom sa­nyargatta. A földesúri terhe­ken kívül a katonatartás, a fuvarkötelezettség és az élel­miszer- és takarmányszolgál­tatás nyomorította a jobbágy­ságot. Jellemző, hogy Fejér megyének Fehérvár helyőrsé­gén. kívül Dunaföldvár és Si- montornya erődítéseinek ka­tonaságát is el kellett látnia élelemmel, a jobbágyokat még a távoli Nagykanizsa várfalai­nak lebontására is kirendelj ték~ j Reprezentatív kiállítás meg­nyitásáról közölt tudósítást a Freie Presse hétfői száma. Karl-Marx-Stadtban „Ifjú­ság a szocializmusban” cím­mel 128 képzőművész 250 al­kotását mutatták be a városi múzeumban, a fiatal művé­szek festményeken, grafikák­ban és kisplasztiku| művekben mutatják be a szocializmust építő német fiatalok életét. A bemutatott alkotások a párt legutóbbi — Vili. kongresszu­sa óta készültek. À húsvéti ünnepek közieket dési statisztikája igen elszo­morító képet mutat: A foko­zott ellenőrzés ellenére is gva- kori volt a megengedett se­besség túllépése, a figyelmet­len vezetés és a közlekedés biztonságának más veszélyez­tetése. Három nap alatt 40 sú­lyos baleset történt, ebből 33 haláleset és 2 életveszélye? sérülés származott, • - 1 83 csapat vett részt a 12.1 ifjúsági sportspartakiád te- remkézilabda-tornáján. Ez ősz- szesen 265 mérkőzést jelen­tett. JtL ___ -J; G erencsér Miklós: Emléke tiszta forrás (300 éve született II. Rákóczi Ferenc) A lázas munkával töltött rozsnyói hetek után sem csökkent a tempós február 12-én legkedvesebb várába, Munkácsra sietett, innen hirdette meg az erdélyi rendek országgyűlését március 28-ra, Marosvásárhelyre. Látszat szerint óriási hódolattal fo­gadták a Szilágyság felől Erdély ha­tárán a legelőkelőbb főurak, kíséreté­hez rengetegen csatlakoztak, vonulá­sa diadalmenetté fokozódott. Mező- bándon pihenőt tartott, itt vette át beiktatása feltételeit. Tapasztalnia kellett, az erdélyi rendek egyáltalán nem érzelgősek. Külső hódolatuk mö­gött kemény számítás húzódott meg. A lehető leggondosabban állították össze kívánságaik tág körét, nehogy csorbuljon önállóságuk a fejedelmi hatalom javára. Rákóczi semmi el­lenvetést nem tett. Mindenképpen meg kellett történnie a beiktatásnak, amellett soha nem próbálta csorbíta­ni, sőt a Habsburgokkal szemben vé­delmébe vette a nemesség alkotmá­nyos jogait, ____ 1 ■H,* «­'Akkor még senki nem tudhatta,' hogy Erdélyben ez lesz az utolsó fe­jedelmi beiktatás. Festői nagyszerű­séggel, felejthetetlen pompával zaj­lottak le áz ünnepségek. Rákóczi áp­rilis 5-én vonult be Marosvásárhely­re, az udvartartás barokk ceremóniá­jával. A magyar királyok koronázási rendje szerint került sor a fejedelem eskütételére. Minden úgy történt, ahogy elképzelte. Teljes buzgalom­mal, már-már rajongással vették kö­rül, s az ő szívét is meghódították a székelyek. Boldogan időzött körük­ben, élénk eszmecserét folytatott ve­lük Erdély állapotáról és a szabad­ságharcról, de bármily nehezére esett, búcsút kellett mondani, mivel erősen közeledett az ónodi országgyű­lés dátuma. Április 26-án Kolozsvá­ron még ragyogó ünnepségek köze­pette felavatta a Nemes Ifjak Tár­saságát, fejedelmi testőrségének er­délyi századát, aztán rövidített uta­kon szándékozott Ónodra sietni. Nem számított rá, hogy fejedelmi pályafutásának egyik fontos mozza­nata kapcsolódik ehhez a sietős út­hoz. Váratlanul jelentette neki Ráday Pál, a kancellária igazgatója: követ érkezett Oroszország uralkodójától. David Ivanovics Kolbe pópa,. Péter cár bizalmas tanácsadója fontos üze­netet hozott. Megbízólevele szerint feladata a szövetségkötés lehetőségé­ről tárgyalni. Péter cár hajlandó kö­telezettséget vállalni Magyarország érdekei mellett, cserébe az a kérése, hogy Rákóczi fogadja el a lengyel trónt és akként viselkedjen majd a krakkói Wewelben, ahogy az Orosz­országhoz fűződő szövetség megkí­vánja. ^ A fejedelmet váratlanul érte Péter ajánlata. Tájékozottsága alapján azonban tudta, hogy a lengyel ren­dek végképp megelégelték Ágost ki­rály gyatra uralkodását. Svédország, a kor egyik erőszakos nagyhatalma, le akarta törni a felemelkedő Orosz­országot, uralmi köréhez kívánta kapcsolni Lengyelországot is. Péter cár befolyással bírt a lengyel ren­dekre, ezért lehetősége volt olyan ki­rályt ajánlani nekik, aki gátat vetve a svéd, terjeszkedésnek, szövetségese lesz Oroszországnak. Ugyanennek a királynak — ez esetben Rákóczinak — Péter cár szövetségeseként barát­ságosan kellett volna viselkednie Ausztria, a gyűlölt Habsburgok iránt. Impozáns volt Péter ajánlata, mél­tó uralkodói nagyságához. Rákóczi megilletődött a kivételes lehetőség­től, egyszersmind fejfájdítóan nehéz dilemmába került. A döntés alapos megfontolást igényelte Egyelőre a sorsdöntő ónodi országgyűlésre tarto­gatta figyelme, ereje minden szikrá­ját. Úgy döntött, Ónod után haladék­talanul visszatér a váratlanul fel­bukkant, nagyszabású külpolitikai ügyre. A CSÚCSON, VESZÉLYEKKEL Zord télre jött a tavasz 1707-ben, lassan enyhült az idő és a megviselt országot nagy áradások Sújtották. Gyógyíthatatlan, sunyi betegségként mérgezte az emberek hangulatát a rossz közérzet. Lassan gyülekeztek Ónodra a vármegyék követei. Éppúgy hátráltatták őket a pocsék utak, mint a kelletlenség. Rákóczi, noha tűre!, méböl és derűjéből nehezen engedett, méltatlankodva látta a késlekedést. Megértette, a háborús áldozatok, próbatételek hosszú sora alig hagy­hatott okot a vidámságra, de az erő­feszítések elérhető közelségbe hozták a győzelmet. Eddigi küzdelmeik csúcspontjának tekintette a fejede­lem az ónodi országgyűlést. Kuruc fegyverek diadala által egyesült a haza, csatavesztések ellenére tartják a kivívott pozíciókat, küszöbön áll a Habsburgok trónfosztása, a függet­len és szabad Magyarország elismer­tetése Európa hatalmaival. Szövetsé­get ajánlott a hatalmas Oroszország cárja. Mindez együtt elég bátorítással szolgált arra, hogy eréllyel vessék meg az ország áhított jövendőjének alapjait, új történelmi korszakot nyit­va a magyar nép életében. Ilyen lehetőséget kínált a pillanat, ám kiaknázásához elegendő kenyér, lőpor, ágyú, ruházat, s mindenek­előtt katona kellett volría. Mire elér­kezett a nagy lehetőség, addigra vé­szesen megcsappant az erő, amelynek kezdettől szűkében volt az ország. Bátorítást, reménykedést nyújtva a fejedelem, a küldöttek sátrai körül tízezer pompásan felszerelt kuruc ka­tonát táboroztatott. Egyhónapos ké. séssel, május utolsó napján ünnepi misével és nagy szónoklattal nyitotta meg az országgyűlést Telekessy Ist­ván egri püspök. A következő napon Rákóczi szólt az egyesült rendek kö­veteihez, hatásos érvekkel bizonyí­totta, mennyire szükséges a győzel­met ígérő további helytállás, majd rögtön a gazdasági ügyekre tért. Eré­lyesen tette szóvá a szegény nép sa­nyargatását, védelmébe fogadta a szomolnoki ércbányászokat a gazda­sági tanács elnökével szemben. Sza­kított a nemesség iránti részrehaj­lással, s kijelentette, nem lehet to­vább halogatni a közteherviselés tör­vényes elrendelését. Bercsényi, ez a rendkívül eszes, ugyancsak fantasztikus munkabírású főúr sokszor viselkedett szeszélye­sen, most azonban a radikális intéz­kedések elszánt híveként lépett fel. Semmi esetre sem tartozott a maguk személyes üdvét kereső főrangúak közé. összes hibája, tábornoki ku­darcai ellenére leginkább méltóvá tette magát a mágnások között arra, hogy nevét Rákóczi mellett emle­gessük. Ónodon elkeseredetten ér­velt a közteherviselésről szóló tör­vényjavaslat mellett. A rendek en­nek hatására kétmillió forint adót szavaztak, meg. (Folytatjuk). ' \ ' * ..... I

Next

/
Thumbnails
Contents