Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-22 / 95. szám

KITÜNTET A Minisztertanács és a SZOT Elnökségének Vörös zászló kitüntetését kapta a MÁV Dombóvár vasúti csomó­pont, a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság, a Miniszter­tanács Vörös zászlójával tüntették ki a pálfai Egyetértés Tsz-t. Kiosztották a „Magyar Népköztársaság Kiváló Brigád­ja” címet is, amelyet megyénkből a következő szocialista brigádok kaptak meg: Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, dombóvári malom Marx Károly őrlő szocialista brigádja, a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövet­kezet Gábor Áron komplex szocialista brigádja és a dom­bóvári Alkotmány Tsz Gagarin sertéstenyésztő szocialista brigádja. , . A dombóvári MÁV-csomópont A dombóvári MÁV-csomó. pontnál már szinte hagyo­mány, hogy a munka ünnepe előtti napokban ünnepséget tartanak, a kitüntetés átadá­sa alkalmából. Az éves moz. ráírni tervet akár már év ele­jén beütemezhetik. Ugyanis kereken tíz éve vannak folya­matosan az élenjárók közt a dombóvári vasutasok. Dombóvár a Dunántúl egyik legnagyobb, a Pécsi MÁV Igazgatóság területén pedig a legnagyobb csomópont. Ennek iUusztrálására csak egy adat: a.vontatási teljesítményből 45 százalékot ad Dombóvár — a többi öt vontatási főnökség osztozik az 55 százalékon. Hogyan dolgoznak a dombó­vári vasutasok, ez nagymér. fékben meghatározza az egész igazgatóság telj esi tmé. nyét, eredményeit. És ha az ország legjobbjai közt van. nak, ez szinte kisugárzik az igazgatóság határain túlra is, hiszen az itt kialakult jó módszereket, kezdeményezé­seket átveszik másutt is. Tekintsünk el ezúttal a tel­jesítmény mutatóinak felsoro­lásától, hiszen ez csak vas­utas olvasóinknak mond va­lamit, de ők más forrásból úgyis tudják. A forgalomnál — a „Kiváló csomópont” cím, az ágazati, vagy a Miniszter- tanács és a SZOT vándor, zászlajának odaítélésénél ti­zenkét mutatót értékelnek, a vontatásnál kilencet. És ha mindenütt eléri, vagy megha­ladja, nemcsak az országos át­lagon felüli, hanem a „Kiváló” cím követelményhez előírt mértéket, lehet megpályázni a kitüntetést. Ilyenek többek közt a menetrendszerűség, a költségek alakulása, az áru- fuvarozási igények kielégítése, az átlagos kocsitartózkodási idő, a karbantartási teljesít­Favágók Huszonötezer hektár erdő­területen gazdálkodik a Gyu­laji Állami Erdő- és Vadgaz­daság. Hatszázötven állandó, s tavasztól őszig meg közel négyszáz idénymunkás tevé­kenykedik a hat erdészetben. Hogy hogyan? Erről Németh László, a gazdaság igazgatója számokkal válaszolt. — A fakitermelési tervet a negyedik ötéves terv során 10 százalékkal túlteljesítettük, a fafeldolgozás 15 százalékkal haladta meg a tervezettet, az erdőművelésben 18 százalékkal jobb eredményt értünk el, mint amit vállaltunk, az épí­tési, beruházási tevékenység során 31, a gépüzem tevékeny­ségénél pedig 21 százalékkal többet tettünk, mint amit a tervek előírtak. Mindez azt hiszem, egyértelmű választ ad. Nem végeztünk rossz munkát. Az érdem a dolgozóké. Tu­dásukat, lelkesedésüket, tenni akarásukat tekintve a gazda­ságnak nincs oka panaszra. S az is kedvező, hogy hatvanöt százalékuk törzsgárdatag. Az emberek megtalálják számítá­sukat, jók a munkakörülmé­nyek, s így nem is csoda, ha mény, a javításoknál az átfu­tási idő, az üzemkészségi fok (a mozdonyállomány minél kisebb hányada legyen javí. tás alatt, tehát minél több futhasson) —, ezekhez kapcso­lódnak a különféle költség- és termelékenységi mutatók — az egy mozdonyra jutó teljesít­mény, stb. A szertárnál a készletnorma betartása, de úgy, hogy biztosítsák a folya­matos anyagellátást, az ön. költség-gazdálkodás. Nem mérhető számokban, de fon­tos tényező az utazás kultu­ráltságának biztosítása. E tényezők tekintetében túl­teljesítették az előírt szintet. Pedig ez nem volt könnyű, hiszen az elmúlt évtizedben ment végbe az átállás a gőz­ről a Diesel-vontatásra (1965- ben mindössze három Diesel­tolatómozdonya volt a fűtő­háznak, ma a vontatási telje, sítmény 80—90 százalékát Diesel-mozdonyokkal végzik.) A kiemelkedő teljesítmé. nyék elsősorban a minden­napos szervezőmunka, a há­romezer dombóvári vasutas fegyelmezett, odaadó, szorgal­mas tevékenységének köszön, hetők. De számos olyan új kezdeményezésnek is, ami itt született és ma már folyama­tosan — a jó példát követve — válik országosan munka, és" szervezési módszerré. Az el­múlt években vezették be a havi 191 órás munkaidőt (a forgalomnál és vontatásnál 250. a szertárnál 210 volt ko­rábban) és ennek csak kis hányadát pótolták a létszám növelésével, a döntő a mun­kaszervezés javítása, új mód­szerek bevezése volt. így pél­dául, kiindulva abból, hogy a hétvégeken kisebb a forga­lom, a fővárosi pályaudvaro­kon kevesebb vonatot fogad­nak és indítanak, Dombóvá. alacsony a fluktuáció, a mun­kaerő-vándorlás. A jó munkahelyi légkört ezernyi apró és nagy tényező segített megteremteni. Sokat számított, hogy az erdőgazda­ság lehetőségeihez képest min­dent megtett, hogy a nehéz fi­zikai munkát gépesítse. Ennek eredménye, hogy növekedett a termelékenység, s a tavasztól őszig foglalkoztatott időszaki munkások száma is csökken, hetett. A technikai eszközök kor­szerűsítése jellemző minden ágazatra, a fahasználatra, erdőművelésre, fafeldolgozásra, mező- és vadföldgazdálkodás- ra, az építésre és a gépüzem tevékenységére egyaránt. A fakitermelésnél általános lett a hogiszúfás módszer, ami azt jelenti, hogy az erdőkben meg­szűnt a hosszú fák feldarabo­lása. A gazdaság fafeldolgozó tevékenysége jelentősen kor­szerűsödött, bővült, s ma már közel százezer négyzetméter­nyi parkettát gvártanak éven­te. A munkaerőhiány okoz+a gondok enyhítésében jelentős szerepet játszott a helikopter­rott ennek megfelelően csők. kentették a rendező- és a tar. talék mozdonyok számát. A Diesel-javító üzemben beve. zették a hálóterves javítást, így a 15 napos normával és a másutt 20 napos gyakorlattal szemben tíz nap az átfutási idő. Főként ez a magyarázata annak, hogy a norma sze­rinti 8,2 heiyett 86 százalék a mozdonyom üzemkészségi foka (100 mozdonyból átlagosan 86 dolgozik, vagy áll „bevetés­re készen”). Operatív csopor­tot szerveztek speciálisan kép­zett szakemberekből. A dombóvári kiemelkedő eredményekben tükröződik a pártszervezetek és a szakszer, vezeti csoportok, aktivisták jó munkája. Nyclrv—?y szo­cialista brigád dolgozik, közei ezer fővel, köztük kettő már elnyerte a „MÁV kiváló bri. gádja” kitüntetést. Az üzemi demokrácia szélesítéséről ta­núskodik néhány új módszer, így rendszeresítették, hogy a heti műszaki vezetői értekez­leten jelen vannak a brigád­vezetők is, a'jutalmazásról a brigádkollektíva dönt (a ju­talmat a brigád kapja meg és osztja el), most vezetik be fokozatosan azt is, hogy fe­gyelmi ügyekben (kisebb- nagyobb fegyelmi vétség azért egy kiváló üzemnél, vál­lalatnál is,előfordul) a brigád véleményét is kikérik. Sok a fiatal a csomóponton, de főleg a vontatásnál. A Diesel-javítók átlagos életkora 26 év. Többségében ők a to­vábbtanulók, a közel ezer fű­tőházi dolgozóból ötvenen jár. nak középiskolába. A nőpoli­tikái határozat végrehajtásé-, ról is hosszasan lehetne be. szélni-írni. de illusztrálására csak egyetlen tény: a moz­donyvezetők vezénylőtisztje nő. J. J. rel végrehajtott vegyszeres gyomirtás. A csemetetermelés­ben bevezették a korszerű, úgynevezett hidegágyas, bur­kolt gyökérzetű eljárást, ami lehetővé tette, hogy a korábbi néhány hét helyett több hóna­pon keresztül végezhessék a csemeték kiültetését. A termelékenység 14 száza­lékos növelését* ezek mellett lehetővé tette, hogy a gépesí­téssel párhuzamosan állandóan emelkedett a dolgozók szak­mai tudása, s javult a gazda­ságnál a munka- és üzem- szervezés. Alapvető változást jelentett a komplex brigádok megalakítása. Ezek a kollektí­vák a termelés, az erdőgazda­sági munka egy-egy nagyobb fázisát végzik el önállóan, s a hatékonyságot növeli, hogy a brigádtagok közelebb kerülve egymáshoz, jobban segítik má­sik társukat feladatainak meg­oldásában. A tervidőszak alatt másfél- szeresére nőtt a szocialista bri­gádok száma is és kétszer any- nyian dolgoznak ezekben a közösségekben, mint 1970-ben. A tavalyi éyre ötvenegy bri­gád tett munkaverseny-válla­lást, közöttük az erdőgazdaság kilenc női brigádja is. A több mint félszáz kollektíva közül harmincnégy elnyerte a szo­cialista címet, illetve annak magasabb fokozatát. Három brigád zöldkoszorús, nyolc bronz-, négy ezüst- és szintén négy aranykoszorús szocia- cialista brigád lett. Leg­kiemelkedőbb eredményt ért el a pári erdészet. Egyet­értés nevű fakitermelő brigád­ja, amelyik elnyerte a vállalat kiváló szocialista brigádja ki­tüntetést. A termelési eredmények mö­gött mindig ott az ember. Munkájuk könnyítése érdeké­ben sokat tett a gazdaság. Daruk, csörlők váltják fel a hórukk-tempót. Az üzemekben építik az új szociális létesít­ményeket. Már tizennégy alu­míniumból, fából álló, össze­rakható „menedékhelyet” ké­szíttetett a gazdaság, hogy ki­Megyénk termelőszövetke­zetei közül elsőként a pálfai Egyetértés Mg. Tsz. bizonyult méltónak a Minisztertanács vörös vándorzászlajának el­nyerésére. Ez a közös gazda­ság először 1973-ban, majd 1975-ben részesült a Kiváló Termelőszövetkezet kitünte­tésben. Mindkét dátum fon­tos állomását jelzi annak az útnak, amit az Egyetértés Mg. Tsz. gazdálkodásának eredmé­nyeit gyarapítva a negyedik ötéves terv időszaka alatt megtett. Mint ahogy 1976 ta­vasza, a vörös vándorzászló Pálfára kerülése is fontos és emlékezetes állomása lesz a további fejlődésnek. Ezekben a napokban Pálfán a termelőszövetkezet 583 tag­ja — ebből a dolgozó tagok száma 387 — két dologról be­szélget a legtöbbet. Az egyik az, hogy minél magasabb a munkával, ez esetben közös munkával megszerezhető elis­merés, annál többre kötelezi annak birtokosait. A másik — az előbbivel összefüggő —, hogy a Minisztertanács vörös vándorzászlajának elnyerése nemcsak eredmény, több an­nál: felelősség. Pontosabban; még jobban szervezett, még hatékonyabb munkára lesz szükség a jövőben ahhoz, hogy a megyében elsőként megkapott magas elismerésre hosszan méltó maradjon, ez a mezőgazdasági szövetkeze­tünk. Ez év február végén még senki sem sejtette — gondo­lom sem a megyében, sem pedig Pálfán —, hogy újabb, az eddigieknél nagyobb kitün­tetés áll a házhoz. Mégis ez olvasható az Egyetértés Mg. Tsz. középtávú gazdálkodási versenyben elért eredményei, nek 15 oldalas elemzésében: .......a IV. ötéves terv idősza­kában elért eredményein^ jó alapot nyújtanak az V. öt­éves terv ben célul kitűzött feladatok megvalósításá­h oz. ..” A szövetkezeti közös va­gyon értéke az elmúlt terv­időszakban 30, a tiszta vagyon adós záporokban ne ázzanalc bőrig a telepítéseken, irtáso­kon dolgozók. Ez, mondhatjuk, kezdet. Vagy úgy talán ponto­sabb, a fejlődés egyik szaka­sza. Mert tervezik, hogy ebben a tervidőszakban az erdőgaz­daságban mindenütt biztosít­ják a dolgozóknak a meleg ebédet. A gazdaság legtöbb dolgo­zóját nem is olyan sok éve úgy hívták, favágó. Ma szak­munkások. S a névváltozás mély tartalmi változást is ta­kar. Többet tudnak, jobban képzettek. De még ma is nagy munka hárul rájuk. Mert a kívülálló csak azt látja, szép az erdei munka. Valóban így van. De-néha emberfeletti erő­feszítést, s állandó helytállást követel. A gyulaji erdőgazda­ság dolgozói az elmúlt évek­ben megfeleltek ezeknek a kö­vetelményeknek. — szepesi — értéke 21 millió forinttal gya.' rapodott. Növekedett a szőj vetkezet termelésének meny- nyisége, emelkedett termelésé, nek a színvonala. Negyvenegy százalékkal növekedett a hal- mozatlan termelési érték, kor. szerűsödött a termelés tech­nológiája, javultak a munka- körülmények. A termelés korszerűsítésére és a munka- körülmények javítására 45 milliót ruházott be a szövet­kezet. Ennek fele gépi beru­házás volt. A gazdálkodás eredményeivel arányosan nőtt természetesen a tagság jöve­delme is: az egy tagra jutó éves jövedelem több mint 10 ezer forinttal, az egy tízórás munkanapra jutó jövedelem pedig 44,50 forinttal volt több. Erősödött ezenkívül a földtulajdon, a földhasználat egysége: a tsz használatában lévő földterületnek 65 száza­léka szövetkezeti tulajdon. A szövetkezet közös vágyó: na a tervidőszak utolsó évére elérte a 99 666 ezer forintot. A szövetkezet átlagos tehénlét­száma 391, kocalétszáma 2^6 volt. Az egy tehénre jutó tei- hozam; 3501 liter. A közös gazdaság 4648 hízó sertést bo­csátott ki, 4692 mázsa S''U-- ban. A búza átlagtermése 33.9 mázsa volt hektáronként, a kukoricáé 74,8, a juhászat anyaállománya 1975-ben 1472 darab volt. Benépesítette a termelőszövetkezet a felépí­tett szakosított állattenyész­tési telepeit, azok rendeltetés- szerű kihasználtsága állandó, an 90 százalék felett van. A felsoroltak a gyarapodás, nak csak főbb vonalaira mu. tatnak rá. de jelzik egyben, hogy az alapok valóban meg­bízhatóak. A pálfai Egyetértés Mg. Tsz. biztonságosan vál­lalhatja meghódítanivaló új eredményekben azt a többet, amire a kormánykitüntetésre joggal büszke tagságot a vö­rös vándorzászló elnyerése kötelezi ! — lászló — helyett szakmunkások Elsőnek lenni dicsőség, de felelősség is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents