Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-22 / 95. szám
Vágy a szilfák alatt Ä Kulturális kaleidoszkóp afániata kulturális kirándulásokat tervező befc gádok, KISZ-esek számáraz Eugene O’Neill sikeres színművét ebben az évadban a József Attila Színház mutatta be. A fő szerepeket Soós Lajos és Szemes Mari mellett Ma- kay Sándor, Kránitz Lajos és Maros Gábor játssza. A rendező Seregi László. A lenyűgöző erejű, hetvenes ztendős farmer, Ephraim Cabot fiatalasszonyt hoz a házhoz. '„Asszony nélkül nincs otthon” — vallja az öreg, s a fiatal, számító Abbie megy is szívesen. Öszerinte ugyanis „otthon nélkül nincs asszony”, Cabot két idősebb fia elmenekül a háztól, mert az új körülmények között nem iái helyét. A legfiatalabb, Eben azonban új reményekkel telik meg: s az öreg vagyonáért só- várgó Abbie és Eben gyűlölködő vetélytársakból végzetesen egymásba szerető szerelmesekké válnak. Szabadtéri néprajzi múzeum  néprajzi muzeológia és népiépftészet-kutatás — az lijae-os ezredévi kiállítás néprajzi faluja óta legnagyobb vállalkozása a központi Szabadtéri Néprajzi Múzeum építése Szentendrén. A múlt század végi vállalkozás eredményei (miután a 24 telek építményeit a kiállítás bezárása ■ után lebontották) jórészt hatástalanok maradtak. Az első kísérlet után 70 év múlva kerülhetett sor arra, hogy központi szabadtéri gyűjteményt teremtsenek. Hosszú évek előkészítő munkájának eredményeként születtek meg a tudományos és telepítési tervek, s kezdődtek meg az építési munkák. A tervek szerint bemutatják a magyarországi falusi és mezővárosi lakosság XVII—XIX. századi építőkultúráját, gazdasági felszereltségét, lakáskultúráját ^ és életmódját Figyelmet fordították arra is, hogy történeti- földrajzi tájak szerinti bontásban a településszerkezet sajátosságait az építőanyagok és építési technikák változatosságát is elénk tárják. A munka első fázisa, a Felső-Tisza vidék építménycsoportjának felállítása befejezés előtt áll, 42 építmény négy telek tartozékaként (négy lakóház, három csűr, három istálló, stb.) és három jelentős közösségi objektummal (templom, harangláb, szárazmalom) a szatmári Erdőhát tükrében mutatja be a felső-tiszavidéki nagytáj XIX. századi paraszti kultúráját. A XIX. század második felének szegényparaszti szintjét mintázza az első telek, melyen a tornác nélküli, kandallóé kis-. paládi Iákőház áll. Mellette kukoricagóré, tyúkól, disznóól, istálló és farakókamra. A századforduló középparaszti életformáját idézi a botpalád! lakóépület. Ezen a telken gabonáskamra, marha- és lóistálló, disznóól és csűr álL A kisnemesség életformájában segít eligazodni a XIX. század végi, vályogból vetett uszkai lakóház és gazdasági épület. Az építkezések ezen a területen még folynak, az objektumok berendezésére a tervek szerint jövőre kerül sor. A szatmári parasztportát reprezentálja a milotai ház és környéke — jármos csűrje, méhese, sütőkemencéje, istállója és disznóóla. Technikatörténeti érdekesség ma már a XIX. század első feléből származó járgányos szárazmalom VámosoroszibóL Két református egyházi épít. mény, a XVIII. század második feléből származó nemes- borzóvai harangtorony és a XVII. század második felének objektuma, a mándi gerenda- vázas, sövényfalú és festett kaSzívesen nézzük a jó portré- filmeket, amelyek ismert művészek arculatát rajzolják meg. A televízió következő negyedévi programjában három ilyen filmet tervez bemutatni. A Juhász Ferenc-portré az elmúlt harminc év társadalmi, emberi valóságának, s a majd ugyanannyi ideje épülő Juhász Ferenc-életműnek a szembesítése: a biai bejáró diáktól az Uj írás főszerkesztőjéig ívelő pálya felidézése. A szekszárdi művészetkedve. zéttás mennyezetű templom az erdőháti magas szintű ács. technika bemutatása mellett az erdélyi kapcsolatokat is felvillantja. A múzeum területén jelen» leg is folyik építkezés. A tervek szerint nyártól már meg. tekinthetjük a református temető fejfáit, befejezés előtt áll a mándoki görögkatolikus templom felállítása. A kisalföldi tájegység épületei közül már elkészült a szilsárká- nyi kovácsműhely, a magyarfalvi és a bogyoszlói lakóház. Néhány tudnivaló a Szabadtéri Múzeummal kapcsolatban: IV. 1-től október 31-ig hétfő kivételével 9—18 óra között tekinthető meg. A pénztár 4 óra után belépőjegyet már nem ad ki. A belépőjegy ára: 2 Ft, szombaton, mint minden más múzeum, a szentendrei Falumúzeum is ingyen tekinthető meg. Megközelítési lehetőségek: Szentendre HÉV-végállomás- tól a Volán 10.05, 12.45 és 16.05-kor induló autóbuszaival. Az út gyalogosan egy órát vesz igény bei lök ismerik Kiss Nagy Andrást, láttuk kiállítását a múzeumban. Az 1975-ben Kos- suth-díjjal kitüntetett szobrászművész munkásságából elsősorban éremművészetét emeli ki a film. A harmadik portré Pór Bertalant mutatja be: végigkíséri a művész hányattatott életét, életművét. A Tanácsköztársaság idején született plakátjai a magyar plakátművé^ szét történetéhez tartoznak, önportréi valóságos naplója életének. Oscardíjasok A világ sajtója évente ad hírt arról a nagy filmes eseményről, amelynek „Oscar-díj átadás” a címe. 1928 óta jutalmazzák Amerikában ezzel a díjjal a legjobb filmeket és fii*, meseket. Az idei Oscar-díjak nagy ré-' szét a Száll a kakukk fészkére című film kapta. A regény, amelyből a film készült, magyarul is megjelent — rövid idő alatt két kiadásban — és jelentős sikert aratott. Színhelye egy elmegyógyintézet, amely tulajdonképpen az amerikai társadalom parabolája. A film két főszereplője kapta a legjobb nő-, illetve legjobb férfialakítás díját isj Louise Fletcher és Jack Nicholson. Oscar-díjat kapott a rendező, Milos Forman és a két forgatókönyvíró Lawrence Hauben és Bo Goldman is. Forman amerikai vendégeskedése ezek szerint egyre szebb eredményekkel jár, mint tudjuk a csehszlovák rendező néhány éve szerződött Amerikába, A legjobb külföldi film díját a Derszu Uzala című szovjet film nyerte. A legjobb mellékszereplő George Burns lett, a nyolcvanesztendős színész a Napsugár fiúkban játszott A legjobb epizódszerep, lő címét Lee Grant-re osztották, aki a Shampoo című filmben szerepelt, Három portréfilm a televízióban Gerencsér Miklós: Emléke tiszta forrás (300 éve született II. Rákóczi Ferenc) 23. Ä fejedelem elkövette azt a hibát, hogy merő udvariasságból Des Alleurs márkira bízta a jobbszámy vezérletét, mivel némi francia erők is harcoltak seregében. Forgách Simon ezen megsértődött, s csak ím- mel-ámmal parancsnokolt a balszárnyon. 1705. november 11-én, délben kezdődött az ütközet. Herbeville győzelmét jelentette a kuruc parancsnokságban lábra kapott viszály. Des Alleurs francia követ hiába viselt tábornoki rangot, csapnivalóan rossz katonának bizonyult. Forgách Simon önfejűségével megbocsáthatatlan hiúságával idézte elő a vereséget. S miközben ötszáz bátor kuruc maradt a csatatéren, Károlyi Sándor ugyancsak önfejűségből, tétlenül nézte végig, hogyan győznek a császáriak. „Kímélni kellett a seregemet”. magyarázkodott később. Nyitva állt Erdély Herbeville előtt. ügy látszott, a zsibói vereség jóvátehetetlen. fis ekkor, a reménytelenség küszöbén váratlan örömhír öntött lelket a fejedelembe: Bottyán János, az egyetlen közrendű tábornok felszabadította egész Dunántúlt, miközben Herbeville Erdély felé menetelt. Ezzel a nagy horderejű fegyverténnyel a szó szoros értelmében — legalább egyelőre — meg. volt mentve a haza. JÓINDULAT HABSBURG MÓDRA Herbeville ugyan csatatéri győze- 1 lem árán jutott be Erdélybe, de ott is ragadt. Sikerét nem tudta döntő fölényre változtatni, sőt valósággal foglyul ejtette az Erdély határán vont kuruc védővonal. Időközben megkezdődtek a nagyszombati békealkudozások. Mindkét fél a katonai győzelmekben reménykedve halogatta a tárgyalást, amikor azonban nem hoztak döntést a fegyverek, ismét a kiindulópontnál találták magukat Herbeville zsibói diadalát semmivé tette Bottyán János még diadalmasabb dunántúli hadjárata. A fáradalmak és megpróbáltatások nagy terhei után ecsedi birtokán kezdte téli pihenőjét Rákóczi, majd karácsonyra és újévre Munkács várába vonult vissza. Idejét a történtek elemzésével, a tennivalók számbavételével töltötte. Ugyanerről akarta tudni a szenátus véleményét, ezért találkozni óhajtott a szécsényi országgyűlésen választott „tanácsurakkal”. Miskolcra hívta össze az ülést, amelyre 1706. január 20-án érkezett meg a fejedelem. Terítékre kerültek az ország súlyos gondjai. Megint kiderült, menynyire feszült az ellentét a nemesség és a jobbágyság, a nemesség és a fő- rangúak között; mennyire aggasztó a gazdasági helyzet, mennyire népszerűtlen a kuruc hatalom által kibocsátott rézpénz. Néhol, főképp a hajdúk körében, — így Esze Tamás ezredében is —, lázongtak a sérelmeik növekedését tűrni nem akaró katonák. Rákóczi óvakodott a diktátorkodástól, tisztelte az országgyűlés által választott szenátorok véleményező szabadságát, érveiket, javaslataikat nem akarta nélkülözni döntéseiben. Csak ott vált hajthatatlanná, ahol homlokegyenest ütköztek az álláspontok. Ilyen volt az adóztatás ügye. A főrangú szenátorok, egyúttal tábornokok is, mindenáron a jobbágyság megadóztatásával szerettek volna enyhíteni a pénzügyi gondokon. Rákóczi keményen megmondta, hogy embertelenség lenne még nagyobb nyomorúságot zúdítani azok fejére, akik kezdettől fő teherviselői az egész haza szabadságharcának. Úgy vélte, hogy mód szerint illenék kinek-kinek részt vállalnia az anyagi terhekbőL Bonyolult vita alakult ki a béketárgyalások ügyében is. Beccsel gróf Bercsényi Miklós alkudozott a nagy- szombati delegáció élén. Miskolcon részletesen beszámolt, mire jutottak. Egyáltalán nem látta reménytelennek a helyzetet. Arra kérte a fejedelmet, legyen rugalmasabb. Mivel a többi szenátor hasonlóképp vélekedett, Rákóczi a béketárgyalások folytatása mellett döntött, de kijelentette, semmi reménye nincs Ausztria jóhiszeműségét illetően. Akárcsak az adóztatás vitájában, ebben is keményen kitartott véleménye mellett. Békét csak a kővetkező feltételek alapján volt hajlandó kötni : Bécs ismerje el Erdély függetlenségét, szavatolja Magyarország alkotmányos szabadságát az Aranybulla alapján, jogai védelmére negyvenezer fős állandó hadsereget tarthasson a nemzet, Mindenki tudta, Bécs számára elfogadhatatlanok ezek a feltételek. Bercsényi mégsem .'tehetett mást, a fejedelem utasításaival tért vissza Nagyszombatra. Furcsa eredménnyel ért véget Miskolcon a tanácskozás, az első ilyen Rákóczi és a szenátus között. Egyrészt szilárdabb lett a fejedelem tekintélye, növekedett a személye iránti tisztelet, másrészt a zömmel főrangúakból álló szenátus, ez a tanácskozásra hivatott testület valamiképp mégis gyengíteni tudta Rákóczi szabad akaratát. Mintha ott próbált volna nyomást gyakorolni a fejedelemre, ahol az önként korlátozta a reá ruházott hatalmat épp a nemesek iránti kíméletből. Ez a viszonylat természetesen csak leegyszerűsítve néz így ki, mert miközben Rákóczinak folyamatosan érvelnie, küzdenie kellett nézeteinek érvényre jutásáért, épp elég rivalizálás, vita, sőt gyűlölködés fordult elő a hatalom centruma körül forgó urak között is. (Folytatjuk.)
