Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-21 / 94. szám
Vagyonvedelem Belső ellenőrzés Decsen À 4700 hektáron gazdálko. dó decs; Sárközi Egyetértés Tsz. évenként több mint százmillió forintos bruttó termelési értéket produkál. A termelés volumenéből adódik az ellenőrzés, a belső ellenőrzés fontossága. Sajnálatos tény, hogy — furcsa módon — részben a vezetői lelkiismeretes, ség az oka annak, hogy a szövetkezetnek nincs belső ellenőre. Azért nincs, mivel korábban akárkit nem akartak erré a munkára felvenni; később pedig az úgynevezett lét. számstop miatt nem kerülhe. tett sor ennek a pozíciónak betöltésére. Beszélgetésünk idején Zrínyi József, a tsz elnöke több ízben hangoztatta, hogy mihelyt lehetőség nyílik rá, azonnal gondoskodnak belső ellenőrről. Főként azért, mivel a jó belső ellenőr nem csupán szigorúan vett munka, köri kötelességeit teljesíti, hanem értékes információk gyors megadásával is támo. gatja a vezetést. Munkaköri leírás Decsen a belső ellenőrzés alapja, hogy minden vezetőnek pontos munkaköri leírás szabályozza kötelességeit, jogait. Az immár csaknem egy évtizede azonos összetételben működő ellenőrző bizottság a pártvezetőséggel egyetértésben állítja össze, annak segítségével hajtja végre éves munkatervét. Bevált gyakorlat. hogy az adott terület ellenőrzésébe minden alkalom, mai bevonják az ágazatveze. tőt. A bizottság idei tervéből feltétlen említést érdemei a termelési és pénzügyi terv, valamint a bérszabályzat követelményei teljesítésének ellenőrzése; a továbbiakban a gépműhelyé, a takarmánytermesztésé, az állattenyésztésé. majd a növénytermesz, tésé és a gépesítésé. Az ellen, őrzések lelkiismeretességére utal, hogy még a belső anyag, mozgatás körülményeinek vizsgálatánál is gyakran elő. kerül az alkoholszonda. ., Minden személytől, akj a bi. zonylatok kiállítására kötelezett, a napra kész munkát kö. vételik meg. Az ellenőrző bizottság Általánosságban — terme, szetesen — már régen tudták a gazdák, hogy nélkülözhétet- len az ellenőrző bizottság munkája. Népszerűvé azonban csak akkor vált előttük, ami. kor tapasztalták, hogy a bi. zottság nem csupán a nagy közösség, hanem az egyes ember érdekében is fáradó, zik. így például az ellenőrző bizottság érdeme, hogy bármikor, bárki megtudhatja, milyen munkáért, milyen el. lenértékben részesül. A bízott, ság javaslatára döntött úgy a vezetőség, hogy a John Deere traktorral történő szántás alapbérét huszonöt százalékkal növeli. A szövetkezet szervezettsége megkönnyíti az ellenőrző bizottság felelősségteljes munkáját. A vagyonőrszervezet parancsnoka, a tűzrendészeti, valamint a munkavédelmi elő. adó függetlenített munkakörben dolgozik — így saját területéről bármikor tájékoztathatja a bizottságot. Reájuk tehát az ellenőrző bizottság' épp. oly nyugodtan támaszkodhat, mint a tsz-szövetségtői egy- egy vizsgálatra kért szakember véleményére. A termelőszövetkezeti munkarendhez tartozik, hogy minden szombaton ülést tart a vezetői tanács. Ebben az elnök. az elnökhelyettes, a párttitkár, a főkönyvelő, a főagronómus, a személyzeti vezető, a jogtanácsos és az állatorvos foglal helyet. Az egyik napirend; pontként mindig a következő hét feladatait határozzák meg, másikként azt vizsgálják, hogy az ágazatok hogyan hajtották végre az egy héttel korábban meghatározott teendőket. Ez nyújt lehetőséget arra, hogy a közös munkát folyamatában ellenőrizzék. S mivel a párttitkár az ellenőrző bizottság elnöke, az állandó jellegű ellenőrzésben a bizottság is képviselt. Példaként említik A decs! Sárközi Egyetértés Tsz. ellenőrző bizottságát a balatonaligai továbbképzések alkalmával gyakran említik követendő példaként. Az elismerés, amint az elmondottakból következik, nem csupán a bizottságnak, hanem a belső ellenőrzési tevékenységnek is szól. Újabb lehetőségek az MMG-ben Hétszázan üdülhetnek Ha nehezen is, de lassan kitavaszodott. Már hónapokkal a nyári üdülési szezon előtt minden családban megkezdődik a szervezés, a szabadságegyeztetés, a lehetőségfelmé- xés. A vállalatok szakszervezeti bizottságai pedig a lehetőségekhez mérten gondoskodnak a dolgozók üdüléséről. Gecse Lajost, az MM3 AM szekszárdi gyárának szb-útká- rát kérdeztük, hogy mit tesznek annak érdekében, hogy a gyár dolgozói évi szabadsagukat kellemes körülmények között tudják eltölteni. — Először azt kell elmondani, hogy a SZOT-üdülő- j egyek természetesen kevésnek bizonyulnak, ezért szűkuj hordógyár \ Fűrész- és Hordóiparj Vállalat csaknem 50 millió forintos beruházással, új hordógyárat épített Cegléden. Az elmúlt napokban megindult a próbatermelés. A célgépekkel felszerelt üzem évi kapacitása 37 ezer hordó. A hordókat 400 és 500 liter űrtartalommal készítik. (MTI-fotó: Koppány György felvétele — KS). séges, hogy mi is szervezzünk, illetve keressünk lehetőséget a problémák megoldáséra. Vállalatunknak nincs saját üdülője és ezért más formát kellett találni. Amit úgy érzem sikerült is. Egy ideig Harkányban és Balatonszéplakon béreltünk üdülőt. Ez évtől Harkányban és Siófokon tölthetnek el egy- egy hetet dolgozóink, önköltségesen. — Közel hétszázan vehetnek részt ebben a formában. Tehát, ha csak a vállalat dolgozói mennének, akkor minden évben a nyolcvan százalékának tudnánk megoldani nyári pihenését. De természetes, hogy a családoknak adurk több jegyet és így dolgozóink hozzátartozói is részt vehetnek az üdülésben. Számításaink szerint így három-négy év alatt mindenkire sor kerülhet. — Feltétlen említést érdemel még, hogy gondoskodunk a nyugdíjasainkról és azokról a kismamákról, akik gyex~nek- gondozási segélyen vannak. A nagycsaládosoknak is segítünk, mivel akinek három gyermeke van, vagy annál több, azoknak a harmadik gyermek után már nem kell térítési díjat fizetni. A gyermeküket egyedül nevelőknek pedig csak fVíy gyermek után kell részvételi hozzájárulást fizetni. HAZAFI JÓZSEF MMG ■ - <Termék születik H azánk minden tíz lakosára jut valamilyen belföldi gyártású árucikk, s ez annyit tesz, hogy egymillió termékféle kerül a hazai előállítóktól a forgalomba. Elgondolkoztatóan nagy szám, még akkor is, ha tudjuk, hogy a termékcsaládok mennyisége ennél jóval kisebb. Fontos-e ezek után, hogy termék szülessen kutatóintézetekben és kísérleti műhelyekben, gyártmánytervezők rajztábláján, közgazdászok íróasztalain? A termékcserélődés alapvető jellemzője az ipari fejlődésnek, s menete gyorsul. Amit lehetővé tesz a tudományos és technikai haladás, szükségessé pedig a változó igény, a használati értékkel szemben támasztott magasabb követelmény. Fejleszteni kell — ma ez parancsként hangzik minden termelőhelyen. Kérdés azonban, hogy az újat napvilágra hozó embernek, közösségnek segít-e a szervezet egésze? Egyszerűbben szólva: megfelelően szolgálja-e a vállalat belső mechanizmusa az újdonságok mielőbbi gyártását? A magunk fogalmazta kérdésre nem tudjuk megadni az egyértelmű választ. Mert általában a lehetőségek adottak arra, hogy a szervezet egy irányban működjék, mégsem így történik, s ha mégis, akkor vontatottan. Egyetlen, kiragadott példát erre. A gépiparban az új termék ötletének megfogalmazása és a sorozatgyártás megkezdése között négy esztendő telik el. Azaz a hat vagy nyolc éve készített termék valójában — s erkölcsi, műszaki, sűrűn gyakorlati elavulása szemszögéből nézve — tíz, tizenkét esztendős! A jogos kívánalomnak, hogy az új és életképes termék mielőbb gyártásra kerüljön, nem lehet néhány intézkedéssel érvényt szerezni. Az alkotás bonyolult folyamatát összhangba kell hozni a termelőtevékenység racionalitásával. Mérlegelni szükséges, milyen jövő, ertáKesítési remény vár az újdonságra, előállításához melyek a meglévő, s melyek a hiányzó feltételek — az anyagtól a szerszámon át az energia- igényig — mekkorák a költségek, s így tovább. A pontos és alapos vizsgálódáshoz elengedhetetlenek a szubjektív szándékok is. azaz, hogy minden érdekelt akarja a megoldást, ne a többletmunkát, terhet, hanem a siker ígéretét lássa abban, V an olyan vállalati szervezet, ahol kialakultak ezek a körülmények. Nem véletlen, hanem törvényszerű, hogy a jól szervezett, demokratikus légkörű termelőhelyeken meggyorsul a termékfejlesztői tevékenység, ahogy ennek a fordítottja szintén igaz. A szervezetlenség, a parancsolgatással kísért kapkodás ritkán, hoz létre tartós eredményeket a gyártmányok korszerűsítésében. Napjainkban a vállalatok fő figyelme az úri. folyó termelést követi nyomon, s a törődésnek csupán morzsája jut a fejlesztőknek. Szerény erkölcsi, anyagi megbecsülésükhöz társul a vállalati szervezet egyenetlensége, kuszasága, az — egyebek között —, hogy nincs kialakult rendje, módszertana a fejlesztőmunka irányításának, a fejlesztési eredmények elbírálásának, s emiatt a megengedhetőnél nagyobb a bürokrácia, a szubjektivitás, vele a féltékenység, az irigység szerepe. Területenként ugyan eltérően, de átlagosan harmada, negyede csupán a gyártás- és gyártmányfejlesztők hazai létszáma annak, amit a nemzetközi összehasonlításban megfelelőnek tartanak. S ami súlyosbítja a gondot, ők sem töltik teljes munkaidejüket azzal, ami a dolguk lenne, hanem adminisztrálnak, anyag után futkosnak, napi termelési feladatok megoldását segítik helyettesként, stb. Joggal levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy az adott szellemi erők hasznosítása is gyatra, s ezt a vállalati szervezet kuszasága könnyen elfedi. A párhuzamosságok, a vezetési, irányítási hatáskörök tisztázatlanságából származó viták, felelősségáthárítások ezek után végképp lefékezik a holnapba törő igyekezetét. Fölbukkan még mindig az a tarthatatlan — és sokszor megcáfolt — nézet is, hogy a fejlesztők az improduktív létszámot növelik, hiszen „nem termelők”. T úl komor lenne a kép? Szándékosan a gondokat állítottuk a középpontba, s nem azt, hogy a nehézségek ellenére mi mindenféle gyártmány, új termék született. (Hiszen öt év alatt csupán a nehéziparban meghaladta az ezerkétszázat a friss technikájú, technológiájú termékcsaládok száma.) E gondok ugyanis most még inkább éreztetik súlyukat, hiszen a versenyképes termékek számának gyarapítása elengedhetetlen a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Ami magyarázatot ad arra is, miért fontos, hogy a termék hogyan születik. A „hogyan” vizsgálata olyan vállalati kötelesség és érdek, melyet mellőzni csak nagy ár megfizetésével lehet. MÉSZÁROS OTTÓ KÉSZ A MAGBORSÓVETÉS Tolna megyében kedden újra megindultak a gyomirtó és vetőgépek, a kétnapos ünnepen nagyon sokan háztáji vagy hobbikertjükben aktív pihenéssel serénykedtek. Kedden folytatódott a nagyüzemi táblák művelése, a kalászosok vegyszeres gyomirtását eddig mintegy tizenkétezer hektáron, a kukorciaföldékét pedig körülbelül ötezer hektáron végezték el. a megye tsz-eiben keddig több mint háromezer hektáron befejezték a vetőmagborsó vetését. A cukorrépának már több mint háromnegyedrészben, a szójának egynegyedrészben, az új telepítésű lucernának nyolcvan százalékban földbe került a magja. Keddig kb ezemyolc- ; száz hektáron magágyba tették a napraforgót, s megye- szerte vetik már a kukoricát is. Félidejéhez közeledik a zöldségfélék vetése, s a jó időben megkezdődött a palántázás is. A szép tavaszi időjárásból már csak az aranyat érő esők hiányoznak, különösen az elvetett aprómagvak keléséhez, erősödéséhez. . 3 I 1976. április t.
