Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-21 / 94. szám
T y-napié EZ IS, AZ IS... 1716-ban alapították a Moszkvai Nagy Színházat, a Szovjetunió vezető operaszínházát. Mint följegyezték, egy Uruszov nevű ügyvéd nevéhez fűződik az első állandó színházi együttes, amely 1780-tól önálló épületbe költözött, s öt évvel később már külön ope. ra- és balettegyüttese volt. 1806-ban államosították, s 1825-ben költözött a ma is ólló épületbe. Feladata kezdettől az volt, hogy orosz szer. zők műveit részesítse előnyben, s ennek megfelelően, itt mutatták be Glinka operáit, s Csajkovszkij Anyeginjét. Minden bizonnyal a világ első dalszínháza, s ezt bizonyította a kétszázadik év for. dúló ünnepi előadása is, Pro- kofjev Rómeó és Júliája, aminek felvételét jó néhány tv- állomás átvette. Prokofjev « XX. század klasszikusa, s a színház parádés előadásban mutatta be a nálunk is jól is. mert balettet, amit remeibe, tőleg ismétlésben is láthatunk majd. Nem feladatunk, hogy ezt 0 minden részletében tökéletes előadást méltassuk, csupán arra szorítkozunk, hogy mennyire példamutató volt maga a felvétel. Mert egy színházi előadást — legyen az opera vagy balett — lehet-e másként méltón megszólaltatni, mint a saját környezetében? Tv-műsorunkon az opera és balett ritka vendég, olyan, kor is bonyolult és drága átdolgozásban kerül a képernyőre, holott a fővárosnak két. a vidéknek három dalszínháza van, tehát lenne mi. bői válogatni! A Prokofjev- mű hatásának titka többek között az volt, hogy a néző a Nagy Színház ünnepi néző- terén érezhette magát, s együtt ünnepelhetett a moszkvaiakkal. Vasárnap este egy más értelemben világhírű darabot láthattunk. Georges Feydeau, ról, a francia irodalomtörténetek csak annyit jegyeznek meg, hogy sikeres vígjátékokat irt, éppúgy, mint De Fiers, Caillavet. Ha valakinek csak néhány sor jut az irodalomtörténetben, önmagában is értékítélet, Feydeau ettől függetlenül világsiker, s a halálától eltelt több mint ötven év (1921-ben halt meg), mit sem ártott darabjai frisseségének. Nem világirodalom, csak világsiker, mert a kettő nem feltétlenül ugyanaz. Viszont valóban gondta. lan szórakozást jelent, Feydeau mester ugyanis tökéletesen ismerte a színházat, a helyzetkomikumot, s azt is. hogy gyakran elcsépelt ötletekkel is lehet sikert elérni. Chandebise, akiből időnként Poche lesz, önmagában is ne. vetséges, a köréje kerekített fergeteges vígjáték szálait pe. dig valóban mesteri kézzel mozgatja a francia vígjátékszerző. A sikerre jellemző, hogy Pesten már több éve van műsoron, s ha megkésve is, de eljutott a televízió fél országot jelentő közönsége elé is. Bárdi György színészi pólyájának valószínűleg fontos állomása ez a harsány kettős szerep, amiben jobb nem is lehetett volna. Viszont épp ez kínálja önként az összehason. lítást szombat esti önálló mű- sorával, ami — hélas! — mondaná Feydeau — nem sikerült. Nem először volt övé a képernyő, viszont ilyen rosszul még sose gazdálkodott vele. Túl sok volt a töltelékanyag, az üresjárat, súlyosbítva a gyenge tánckar- ral, s az eredmény: Bárdi nem érte el saját színvonalát, a Feydeau-szerep adta komé- diázás lehetőségeit semmi, képp. Ez pedig hetven percben mégiscsak fárasztó. Persze a kettős ünnep mű- sora is lehetett volna jobb. Vagy a műsorszerkesztők ele. ve bekalkulálták a tavaszt és a jó időt, amikor sokan kirán. dúlnak, s nem érnek rá tévét nézni? Cs. Antennák a Ä televízió egyre inkábbí a mongol dolgozók életének részévé válik. Ulánbátor, Dar- han, Csojbalszan, valamint más városok és kisebb települések lakói a nemzeti adás mellett heti 48 órán keresztül a Szovjetuniófiközponti televíziójának műsorait is nézhetik. A szovjet televízióműsorok Vételét az Orbita-rendszer teszi lehetővé. Az utóbbi időben Mongólia területének egyre nagyobb részét hálózzák be az Orbita-állomások, s ennek eredményeként többek között jurták felett Szuhe-Bator és Ceaban környékének, s a szelengei aj- mak településeinek lakosai is rendszeresen láthatják és hallhatják Moszkvát A szovjet szakemberek a mongol kormány kérésére olyan hatalmas teljesítményű Orbita-adóállomást építettek a Bajkál-tó mentén fekvő Kjahta városában, amely nagy területen teszi lehetővé a szovjet televízió adásának kiváló vételét A mongóliai vevőállomások építésében szovjet mérnökök is közreműködtek. „Szófia-31" A szófiai Elektronikai Tudományos Kutató- és Tervezőintézet szakemberei kidolgozták az első bolgár hordozható, tranzisztoros televízió modelljét. A „Szófia—31” elnevezésű készülék súlya 8 kilogramm, képernyőjének átmérője 31 centiméter, s hálózatról és telepről egyaránt működik. A próbaüzemeltetés kiváló eredményei alapján hamarosan megkezdődik a sorozatgyártás. jogszabályokról - röviden A házi szociális gondozószolgálatról szól az egészségügyi miniszter 4/1976. (IV. 10.) Eü. M. számú rendelete, amely szerint a házi szociális gondozószolgálat célja, feladata, hogy segítséget adjon életvitelük biztosításához azoknak az öregeknek, akik önmagukat ellátni nem képesek, gondozójuk nincs és szociális helyzetük ezt indokoljü. Szociális gondozószolgálatot tanács és nem tanácsi szerv is létesíthet és tarthat fenn. A jogszabály kimondja, hogy: „A házi szociális gondozást elsősorban erre önként vállalkozó társadalmi gondozók bevonásával kell megszervezni”, e társadalmi gondozók tevékenységükért pénzbeli juttatásban részesíthetők. Szabályozza a rendelet azt is, hogy kik részesíthetők. s kik nem, szociális gondozásban, kik kötelesek e gondozásért gondozási díjat fizetni, s kik mentesülnek a gondozási díj fizetése alól. A jogszabály — mely a Magyar Közlöny f. évi 29. számában jelent meg — híven tükrözi az öregekről történő gondoskodásra irányuló állami törekvéseket Ugyancsak a Magyar Közlöny f. évi 29. számában jelent meg a munkaügyi miniszter 7/1976. (IV. 10.) Mü. M. számú rendelete, amely a munkaerő közvetítéséről, szervezetten történő elhelyezéséről és toborzásáról szól, s amely szerint a betöltetlen munkahelyek nyilvántartása és a munkaerő-gazdálkodás elősegítése céljából „a vállalat köteles: a) a várható munkaerőigényről — amennyiben ezt a tanács munkaügyi szakigazgatási szerve kéri —, a tárgyidőszakot megelőzően tájékoztatást adni, b) a kielégítetlen munkaerő-szükségletet pedig a szükséglet jelentkezésekor bejelenteni." Rendelkezik a jogszabály abboa a tekintetben, hogy melyik vállalat milyen esetben létesíthet munkaviszonyt kötelező munkaerő-közvetítés útján, milyen esetekben kérhet és kaphat valamely vállalat munkaerő-toborzásra engedélyt és kimondja azt is, hogy: ,, Munkáé főcsábítást követ el az, aki munkaviszonyban áfíS dolgozót a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban előírtnál magasabb, vagy az új vállalatnál a hasonló munkakörű és felkészültségű dolgozók díjazását meghaladó bér adásával vagy kilátásba helyezésével munkahely-változtatásra rábírni törek»' szik.” A szociális követelj menyek n e k meg nem fe-j leíő telepek felszámol 1 á s á r ó I szóló korábbi jogszabályt módosítja az építésügyi és városfejlesztési miniszter és cs pénzügyminiszter 13/1976. (fVj 15.) ÉVM—PM. számú együttes rendelete, amelyből most csak ca olábbiokat idézzük: „A telepe« teljes felszámolása érdekéber» fokozottabban törekedni kell ca egyedül élő öregek, munkaképtelenek, betegek, továbbá a keresőképes családtaggal nem ren-’ delkezők szociális otthonban tör-» ténő elhelyezésére." A jogszabály a Magyar K02J Jöny f. évi 30. számában olvas-' ható, s ugyanitt jelent meg a Szakszervezetek Országos Tanácsának 2/1976. (IV. 15.) SZOT.' számú irányelve a társé- d a I m i bíróságok m e g ■■ alakításáról, szervezed téréi és működéséről. M szakszervezeti szervekre hárul eU sődlegesen a feladat, hogy a a irányelvben és a társadalmi bíróságokról szóló törvényerejű rendeletben foglaltakat a dolgozókkal tudatosítsák és minder» segítséget megadjanak a társadalmi bíróságoknak tevékenység gük minél színvonalasabb ellátó^ sóhoz. A Könnyűipari Értesítő f. év! 8. számában közlemény jelent meg a kisiparosok m unka v i s z on y/m e 11 e ttl ipar-' gyakorlásáról, amely szerint „...az iparjogosítvány kiadó-. sóhoz o munkáltató hozzájárulása szükséges. A hozzájáruló* megadásánál tekintettel kell lenni a dolgozó munkavégzésére és a lakossági szükségletek kielégítéséhez fűződő fontos érdes kekre." Dr. Deák Kontód , osztályvezető ügyész ( Gerencsér Miklóst Emléke tiszta forrás aa. Időközben, Í703 óta valóság lett az, amire oly ritkán hívjuk fel a figyelmet: a függetlenségi harc vezetése közben a független magyar államiság alapjait is lerakta Rákóczi. A felszabadított országrészekben a mozgalomnak megfelelő államszervezet váltotta fel a császári adminisztrációt. Mindezt figyelembe véve, egész sor elsőrendű ok sürgette, hogy az állami lét legfőbb kifejezője, az országgyűlés jogszerű, alkotmányos keretekbe foglalja mind az adott helyzetet, mind pedig az ország sorsát meghatározó feladatokat Mivel pedig Lápot fiát, Józsefet nem ismerték el uralkodónak, úgynevezett interregnum — király nélküli állapot — volt, így az első közjogi méltóság ügyében is döntést kívánt az alkalom. Keserves Órákat élt át a 29 éves fejedelem Bethlen Gábor palota- sátrában. Látnia kellett, hogy az olyannyira szükséges egyetértés helyett miként bénítja széthúzás az országgyűlés munkáját. Joggal bi- zalmatlankodott a köznemesség, hiszen kezdettől tapasztalta, miként törnek osztatlan befolyásra a főrendek az ország vezetésében. Önfejűén csak a maguk hatalmi becsvágyával törődtek, s a haza függetlenségét is úgy értelmezték, hogy a Habsburg-önkény megszűnésével szabadon rendelkeznek majd az ország ügyeiben. Jól tette a köznemesség, ha ellenszegült a mágnásoknak, de arra már nem terjedt ki igazság- és szabadságszeretete, hogy könnyítsen a tőle függő jobbágyság helyzetén. A rendek és főrendek közti ellen(300 éve született i tétek tovább súlyosbították a felekezeti viszályt. Sem a katolikus, sem a protestáns párt nem volt képes túllépni elfogultságain, így Rákóczi ereje nagy részét az ellentétek össze- békítésére pazarolta éL Politikailag a főrangúak bizonyultak ügyesebbnek Bercsényi Miklós vezetésével. Sikerült leszerelniük a köznemesség különállási szándékát, méghozzá úgy. hogy kézbe vették a lengyel mintára alakított konföderáció vezetését. A közrendek és a főrendek szövetsége volt ez. amelynek vezérlő fejedelmévé választották Rákóczit. Szenátust állítottak a fejedelem mellé, amolyan államtanácsot, döntési jogkör nélkül. Tagjai javaslatot tehettek, véleményt mondhattak, azonban köteles volt meghallgatni őket a fejedelem. A szenátus összetételében a nagyurak domináltak, így a katonai posztokon egyébként is meglévő túlsúlyuk mellé a nagyobb politikai befolyás is társult. Második Rákóczi Ferencet, mint a szövetkezett rendek egységes akarattal megválasztott vezérlő fejedelmét, pajzson emelte háromszor magasba négy főúri tábornok: Bercsényi Miklós, Forgách Simon, Esterházy Antal, Csáky István. Ebben az ünnepi tolongásban nemhogy Esze Tamás II. Rákóczi Ferenc) jobbágyai, de még az alsóbb nemesek sem juthattak a fejedelem közelébe. Látszólag magasra emelte Rákóczit a közakarat, de jórészt el is szakította a néptől, a szabadságküzdelem igazi erejétől, letéteményesétől. Örömmel tölti el a bizalom Rákóczit, ám a keserűség és aggodalom sem hiányzik közérzetéből. Noha ötödik éve nem találkozhatott a bécsi fogságban élő családjával, kisebbik fiát még nem is látta, a súlyos államügyek elnémítják benne a magánember szomorúságát. Számára nem frázis, hanem gyakorlott sors, hogy a haza mindenek előtt, Meg- győződéses ellenfele volt mindenfajta zsarnokságnak, szívjósága a kelleténél is nagyobb engedékenységre késztette, ezért nem élt fejedelmi hatalmával azokkal szemben, akik az általa óhajtott úthoz képest eltérő, néha ellentétes utat követtek. Nem a hatalom, hanem az etika logikája szerint fogta fel az egyesült rendek által reá ruházott jogkört. Tisztelte a nemesi kiváltságokat, erélyt csak a nemesség alá rendelt jobbágyság iránt mutatott. Téves felfogásáért az egész országra nézve- tragikus kudarcokkal fizetett. A veszedelmek egyetlen pillanatra sem hagyták nyugton. Miközben tartott a szécsényi országgyűlés, Her- beville javában menetelt Erdély felé húszezer katonája élén, hogy Lipót- várhoz hasonlóan fölmentse a Nagyszebenije szorult Rabutint. Rákóczinak kereszteznie kellett a császári haderő szándékát, különben lemondhatott Erdélyről, amely Buda török kézre kerülése óta az önálló magyar államiság folytonosságát jelentette. Récs tudta, hogy megkaparinthatja Erdélyt, akkor kimozdítja helyéről a kuruc mozgalom legmélyebben fekvő talpkövét.' A tét nagyságához képest készült újabb katonai erőpróbára a fejedelem. Mint annyiszor, ezúttal is biztos jelét adta stratégiai érzékének Ösd gyakorlat szerint három folyó: a Maros, a Fehér-Körös és a Szamos völgyén át lehetett benyomulni a bércek övezte Erdélybe a Kárpátmedence síkságai felől. Rákóczi határozottan megjósolta, hogy Herbe- ville a Szamos völgyét fogja választani, ezért a kuruc erők a folyóvölgy leginkább védhető pontjára. Zsibó környékére csoportosultak. Mire a védők által kijelölt helyre érkeztek a császáriak, már várt rájuk Rákóczi felzárkózott serege. Megint kelepcében érezhette magát Herbeville, mert miközben előtte a védősáncokkal megerősített kurucok várakoztak, a hátában gróf Károlyi Sándor lovassága állt lesben. Megismétlődött a Vág—Dudvág melletti helyzet: vagy győz Herbeville, vagy megsemmisül. (Folytatjuk.)
