Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-18 / 93. szám

SZÁZEZER KÖBMÉTER FÖLD nagyberuházás... Képünkön a jövő— legalábbis kicsiben. A maketten a jöven­dőbeli kombinát szíve; a vágó csarnok látható teljes beren­dezésével. Indul a À tervezés, az előkészítés fontos, sőt — már-már meg­határozó szakaszából — a tényleges megvalósítás fázisá­ba lépett megyénk második legnagyobb, kiemelt beruházá­sa. a szekszárdi húskombinát építése. Megtörtént a Keselyűs! úton a kijelölt terület átadása és 1979-ig a kivitelezőké a szó... 1976 hátralévő részében be kell fejezni a terület elrende­zését, hogy — mint azt a gondosan egyeztetett hálóterv előírja — 1977. július 1-gyel a tényleges építőmunkát meg tudják kezdeni. Ezekre az előmunkálatokra 1976-ban mintegy 50 millió forintot for­dítanak a beruházási keret­ből. Ez az összeg csak önma­gában tűnik nagynak,, hisz a megfelelő területrendezéshez — 100 ezer köbméter (!) föl­det kell megmozgatni, szállí. tani, tömíteni. Az óriási föld. munkát a Tolna megyei ÁÉV végzi, mint az egész beruhá­zás egyik főkivitelezője, al. vállalkozók segítségével. És már a héten indulnak a gé­pek... Most, e hatalmas munka kezdetén — amelynek várható költsége a kombinát teljes át­adásáig egymilliárd-nyolcszáz. millió forint lesz — érdemes el. mondani, végigvenni azokat a feladatokat, ha csak nagy vo. nalakban is, amelyek az épí­tőkre várnak — 1979-ig, az átadási határidőig. 1977. január 1-én megkez. dődik a TMK-üzemcsarnok építése. Ezt követi a legfonto. sobb: a vágó. és feldolgozó­csarnok. Méreteire egyetlen — azt hiszem mindenki számára könnyen elképzelhető — ha. sonlat: összterülete meghalad, ja három futballpálya együt­tes nagyságát. Belső kiépíté­sében — alkalmazkodva a legmodernebb követelmények­hez — zárt, szalagszerű tech­nológiai sort alakítanak ki. Közérthetően ez annyit je. lent, hogy az épület egyik ré. szén bekerül az élő állat, a másik végén már rakodni le. hét a szállításra kész húské. szítményeket, Egy tető alatt zajlik tehát a vágás; a feldol­gozás, a hűtés és a csomago­lás. Ilyen követelményeket csak magas műszaki és technoló. giai szinten lehet megvalósí­tani. Nem véletlen hát. hogy az egész beruházási összegnek több mint a felét, közel egy- milliárd forintot fordítják a műszaki és gépi berendezések, re. A gépek legnagyobb része a legkorszerűbb színvonalat képviselő szocialista, hazai és egy kis részük nyugati piac­ról kerül beszerzésre. Két és fél ezer ember mun. kájára tart majd igényt a kombinát. Érthető hát, ha az irodaházon kívül korszerűen és igényesen kívánják megöl, danj az ott dolgozók számára a kedvező szociális és munka, helyi körülményeket. E célt szolgálják majd a megépíten­dő öltözők, fürdők ás étterem — mint komplett együttes. Külön üzemrész épül majd olyan hasznos melléktermékek előállítására, mint a csont-, hús- és vérliszt. S ha mindez kész, Indulhat a próbaüzem 1979 júliusában. Mert 1980-ra már teljes ka. paritással kell termelnie a kombinátnak. Ide kívánkozik még egy fel. sorolás, hogy jól érzékelhes­sük a beruházás népgazdasági jelentőségét és a megvalósí. tására fordítandó közel kettő milliárd forint célját. 1980-ban a kombinátban 550 ezer sertést és 46 ezer marhát dolgoznak fel. Mindez „piac. képesen” így fest majd; 4200 vagon félsertés, 1300 vagon csontos marha, 400 va­gon húskészítmény, 950 vagon (nyugati exportra szánt) do­bozolt sonka, 17 000 tonna zsír, valamint 467 vagon mel- léktermék. A szekszárdi húskombinát 1980-ban hazánk második leg­nagyobb és színvonalát te­kintve Európa legmodernebb húsfeldolgozó üzeme lesz. így legyen! És így is lesz. ha az építők, a kivitelezők, a beruházók valóban szívügyük­nek tekintik és pontos, gyors munkával biztosítják az egész népgazdaság érdekében meg­valósítandó létesítmény felépí­tését. EMBER LEGYEN A TALPÁN S oha nem volt könnyű jó vezetőnek bizonyulni, de most még nehezebb, mint eddig. Megsokszorozódott a fe. lelősség, nagyobb a tét. A bonyolultabb gazdasági környezetben nemcsak a termelési feladatok összetettebbek, hanem az emberi viszonylatok is. A gazdálkodási döntések szinte kivétel nélkül emberekre is vonatkoznak; a vezetők, nek ennek tudatában kell mérlegelniük lépéseiket, így kell dönteniük, kockázatot vállalniuk a közös cél érdekében. Ez a cél nem több és nem kevesebb, mint hogy helyi és országos méretekben egyaránt, minőségi változást érjünk el gazdálkodásunkban. A kényszerítő tényezőket most úgy for­díthatjuk a saját javunkra, hogy a nehézségekkel megbir­kózva, megerősödve kerüljünk ki a mai helyzetből. Egy. szerre kell szembenéznünk a nehezebb világpiaci körülmé­nyekkel és saját lazaságainkkal. Mozgósítanunk kell tárgyi és szellemi tartalékainkat, meg kell tanulnunk erőink leg. célszerűbb csoportosítását, hogy terveink betűjét valósággá változtath ássuk. Tudjuk, mit akarunk, s azt is, hogy jóval többet kell tennünk, mint eddig. De hogyan? Soha nem beszéltünk any. nyit gazdaságosságról, hatékonyságról, mint manapság, tisz­tában vagyunk vele. hogy ezek fokozása az általános mód­szer. Egyetértünk vele, törekszünk is rá, teljes egyetértéssel — mindaddig, amíg nem tesz szükségessé fájó, sebész; be. avatkozást. Ilyenkor felszisszenünk. Mert egyszerű helye, selni, amíg a szomszéd — a másik vállalat, a másik részleg — átszervezéséről, átcsoportosításáról, esetleg megszűnteié, sérői van szó. Mennyivel fájdalmasabb, ha mi kerülünk sorra! Mennyi ellenérvet találunk, mennyi okot a halaszt tásra, hogy amit máshol helyeslünk, az ránk ne legyen ér. vényes... Vezető legyen a talpán, aki jól dönt az érvek és ellenérvek között. Pedig nincs más út — jói kell dönteniük,, és bár nem elhamarkodottan, de nem is késve. Egyébként is megsokszorozódott a vezetői gond. M i a saját, közvetlen környezetünk dolgait ismerjük, annak az összefüggéseiben gondolkozunk, az ott szerzett tapasztalatokból következtetünk. Nekik az összefüggések láncolatát kell látniuk, a műhelytől a gyárig; az iparágig, a népgazdaságig. Egyszerre kell megfelelniük az ország és saját területük elvárásainak. Egyeztetniük kell a népgazdasági és a helyi érdekeket, hosszabb és rövidebb távú intézkedéseiknél egyaránt a kettő egységét kell szem előtt tartaniuk. Mindenütt helyileg — és minden helyzetben. A vezetők képességeinek próbája és egyben bizonyítéka, hogy ez meny­nyire. milyen eredménnyel sikerül. Napról napra lényeges kérdésekben kell dönteniük, nem hagyatkozhatnak a ru­tinra, nem „kapcsolhatnak ki” az állandó készenlétből. Tá. maszkodhatnak, számíthatnak a szakemberek gárdájára, az üzemi demokrácia fórumaira, de a vélemények ismerete, figyelembevétele mégsem veszi le vállukról a felelősséget. A döntés joga az ő kezükben van. következményei is rájuk hárulnak a kisebb és a nagyobb közösség előtt. — T évedünk, ha azt hisszük, csupán gazdasági értelemben terheli őket a felelősség súlya. Egy-egy döntésnek, intézkedésnek mindenkor politikai tartalma van, még akkor is, ha látszólag a legszárazabb műszaki tényeket tarr talmazza. Gazdaság és politika egységét, elválaszthatatlan^ ságát a XI. kongresszus határozatai fejezték ki legszemJéle. tesebben az utóbbi időben. Ami igaz országos méretekben, az kisebb körben sincs másként. A politikai sikerekhez a gazdasági eredmények adják a fedezetet, mint ahogyan a gazdasági siker is politikai tett társadalmunkban. A vezetők tehát a maguk területén lényegében azért felelősek, hogyan valósulnak meg a kongresszus gazdaságpolitikai határozatai. Azt a megértést és bizalmat, melyet az emberek a párt poli­tikája iránt tanúsítottak, nekik kell cselekvésre váltaniuk döntéseikben. (V. E.) ELSŐ HALÁSZAT GYÖRKÖNYBEN Ä téesz-majorhoz vezető utat napjában többször is meg­járják a györkönyiek. Abban viszont biztos vagyok, hogy egyszerre, egy időben ennyi falubeli aligha igyekezett még kifelé az úton, mint szerdán. A mit sem sejtő idegennek, ha abban az időben arra járt. valami szokatlan eseményre kellett gyanakodnia. Szemben a gépüzemmel, az úttal párhu­zamosan futó töltés tetején jókora tömeg szorongott. Csak a töltés tetejéről lehe­tett megoldani a rejtélyt. A téesz víztározóját — ket­tős hasznosítás céljából jó másfél éve betelepítették,„tök­maghallal”. így hívja a ha­lásznyelv a serdülő korú hal­ivadékot És most tavasszal volt az első lehalászás. Hogy ez miért volt szenzáció a falu­yízben * halász .k, a szurkolók meg » töltéseik ban? Mert ott hallottak már az emberek dunai haltól a ka­nadai lazacig sokfajtáról — de „györkönyi potykával” most találkozhattak első ízben. Méghozzá szép számmal. A vá­logatásnál csak a nagyját érté­kesítették — mintegy 50 má­zsát — és mi tagadás, ennek egy részét mindjárt helyben a faluban. A többit a paksi ha­lászok vásárolták íel akik a telepítésben és a halászatban is segítették a györkönyieket. Hát ennyi a „rejtély”. Szórt szurkolt hát ott — kis túlzás­sal a fél falu a töltésen. Biz­tatták a kerítőhálóval dolgozó halászokat. — Siessetek, mert leég a hagymám a sparhelton! Igyekeztek a halászok dere­kasan, de a kerítőhálóban, mint szabadtéri kondérbárf valósággal nyüzsögtek a ha­lak. Úgyhogy maradt még munka másnapra is. A hálóban vergődő szép zsákmány láttán ugratták is egymást a falubeliek: No komám itt mán te is tud­nál horgászni! ,— gyvgy— . fc­, • Fotó: Gottvald

Next

/
Thumbnails
Contents