Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-18 / 93. szám

w I Alsóleperd ASSZONYOK O SZERENCSÉS JÖVEVÉNY Dalmandon, aki Jártás Lajossal, a postással találkozik, mert nem tud olyat kérdezni a községről és — ami Dalmandot ország-világ előtt nevezetessé tet­te — az állami gazdaságról sem, amire ne lenne megbízható válasza. Lajos hazafelé készülődik — túl lévén napi munkáján — csak éppen meg kell fordítani a könnyű kis bricska elé fogott paripát, ami a gazdaság ló- tenyésztésének is kitűnő reklámja. Megbo­csátható lokálpatriotizmus, ha Lajos Alsó- Ieperdi'e invitál. Azt mondja, munkával, la­kóhelyi körülményekkel, anyagi, erkölcsi megbecsüléssel elégedettebb asszonyokat a gazdaság összes más kerületében sem találok annyit, mint Alsóleperden. Neveket sorol és mi tagadás, a dicsekvéstől sem riad vissza. Azt mondja, sok lakást épített dolgozóinak a gazdaság az elmúlt években, de ez az alsó- leperdi kerület valóságos kis falu lett és úgy mondta az igazgató — akinek a szava itt szentírásnak számít —, hogy 1980-ra elhagy­hatják az utolsó cselédházakat is a ma még ilyenekben lakók. ÁLLDOGÁLUNK a méheket zöngicséltető napsütésben, a lombosodni készülő vadgeszte­nyék alatt és Lajos, szerényebbre fogva a hangját, magáról beszél. Arról, hogy kirepül­tek a gyerekek a fészekből, de van már a családban két gépkocsi, besegítettek a gyere­keknek a házépítésbe is és elhihetem; minden igényt kielégít az a regölyi ház. Sokat dolgoz­nak. de megéri. Jut idő a szívélyes búcsúzás előtt arra, hogy egymás egészsége felől érdek­lődjünk. "Két 'évvel ezelőtt kórházi kényszer-' pihenőn ismerkedtünk meg, azóta akárhány^ szór meg szoktuk beszélni, hogy bárhol ta­lálkozhatunk egy kis tercierére, csak ott nem. Fehér Vendelné fiatalosan hajlong a pará­désan rendbe rakott kertben, ahol mintasze­rűen metszett rózsatöveken, virágokon kívül akad helye hűs sátort ígérő'szőlőlugasnak és konyhakerti növényeknek is. Serénykedését figyelve tisztes távolból senki nem mondaná meg, hogy jövőre nyugdíjba megy, kerek 25 évet dolgozott le az állami gazdaságban. — Meg kell dolgozni a pénzért, de van is í áís 7 R ^ cl KERESZTES LAJOSNÉ tejházkezelő úgy­szintén ezt hangoztatja. Ha nem tudnám, hogy Járfás Lajos még az országúton kocog hazafelé, azt hinném, összebeszélt az asszo­nyokkal; anyával és lányával, akik nyolc éve laknak ebben a takaros ikerházban. A mama egy háztartásban a kisebbik lánnyal és ud­varszomszédságban Keresztesnével, meg négy unokával. Ha asszonyok futnak össze, bármi indítékú beszélgetésre, menten a család, a megélhetés, boldogulás dolgai jönnek elő. A fiatalabbak — ha vannak is gondjaik — jobban átadják magukat örömnek, derűlátásnak, mint az idősebbek. Az öregebbek úgy élvezik a mai jót, hogy egyre-másra hátratekintgetnek. Ezt teszi Fehér néni is, amikor arról beszél, hogy éveinek számát még nagyon a hússzal kezd­ve özvegyült meg. Az urát a háború vitte el és itt maradt három lánygyermekkel és két idős szülével. Neki kellett, férfiakkal verse­nyezve, helytállni. Szóval, regénnyel felér az élete, akárcsak a maga sorsú-korú asszonyo­ké. A legidősebb lánynak — mióta maga is dol­gozó — valahogy egyenesebb volt az életútja. Amint elvégezte a 8 általánost, elküldte a gaz­daság Pápára, hogy tanulja a nagyüzemi tej- kezelést. Megtanulta és több mint húsz éve ő itt a tejházkezelő. Napi három és fél ezer liter tej megy át a kezén. Egyedül van, meg kell fogni a munkát, de nem bánta meg még egyszer sem, hogy az állami gazdasághoz hű maradt. Többször kapott kiváló dolgozó ki­tüntetést, oklevelet a tejhigiéniai versenyben elért eredményeiért. A CSALÄD MINDEN TAGJA a gazdaság­ban dolgozik. Keresztesné férje például autó­motor szerelő a központi műhelyben. Fehér né­ninek az a veje, akivel egy födél alatt él, most éppen szakszervezeti iskolán van. — Nincs a családban, akinek ne lenne ki­váló dolgozó kitüntetése — mondja az asz- szonylány és a mama nem titkolt büszkeség­gel rábólint. Jó vejeket kapott, az ő gyerekei is dolgosak, magukat megbecsülő munkás­emberek. 0 Kortyoljuk a pokol erős feketekávét, és Ke­resztesné el hó *ítva a remek italért kijáró di­cséretet, rámnevet. —• Nem haragszik meg? — Ugyan miért? Kuncog, méricskél, hogy biztos-e a dolog, hiheti-e, hogy nem sértődöm meg, aztán ki­böki, hogy malacvevőnek nézett, amikor ki­léptem a gépkocsiból. Úgy járnak Alsóleperdre, a gazdaság vala­hány kerületébe a választási malacokkal ke­reskedők,, meg nevelésre, hizlalásra jó ala­nyokat kereső emberek, mint a jó kútra. Nem is jönnek hiába. Keresztesné például a múlt napokban tizenegy malacot adott el, darab­ját nyolcszáz forintért. Majd mindenki fog­lalkozik sertéssel, ki így, ki úgy, s megvan házanként az a 2—3 saját szükségletre hizlalt disznó is. Attól függ, mekkora a család. Sok a baromfi is, de azt nem szánják eladásra, mert, jó az, amikor húsra éhezik a család. — Itt mindenki igyekszik még a ház körü­liből rátenni arra a pénzre, amit a gazdaság­tól a munkájáért kap. Ennyi lenne csak az alsóleperdiek elégedett­ségének a titka? Nem egészen. Annak, hogy innen nemigen, ide annál inkább jönnének, az a magyarázata, hogy jó a mukahelyi lég­kör. lía pedig valahol jól érzi magát az em­ber, nem emészti a méreg, nem nyugtalanítja semmi, kivirul a kedve, ami aztán meglát­szik a munkáján, o Nem egyszer, nem Is kétszer hallottam már tekintélyes emberek szájából, hogy ez, vagy amaz a szakma „devalválódik” az elnőiese­déssel. Olyan ez a vélemény, mintha hangoz- tatói nem e világon és nem a mi társadal­munkban élnének. ALSÓLEPERDEN . az asszonyi munkára csak dicséretet hallottam. Sőt, a kerület fő- állattenyésztője szinte hitvalló hangon adta tudtomra, hogy sok tekintetben jobb az asz- szonyokkal együtt dolgozni, mert mindig tud­ni hányadán áll velük az ember. Magyarul: kimondják, ami a szívüket nyomja, lehet ad­ni a szavukra, számítani is sokkal jobban le­het sokszor rájuk, mint a férfiakra. Nem pletykaságból, de kint a melegágyak­nál elmondtam az asszonyoknak, hogy mit hallottam felőlük. Mind kiegyenesítette a de­rekát és nemcsak azért, mert a földből alig kibújt paprikapalántákkal való bíbelődés fá­radtságának elűzésére .legalkalmasabb a derék egyengetése. Jólesik neki' hcséret. Nagyon jól tudják ennek is az é mint ahogyan munkájuk értékét is ism. .... Sok millió fo­rintot ér az a termék, ami a zöldségprogram keretein belül kikerül évek óta a kezük alól, mígnem az általuk megtermelt paprika „meg­fúrva” mehet — elmondásuk szerint — a Szi­getvári Konzervgyárba. Van addig dolog épp elég a kényes jószággal, de nincs panasz. „Nem is rendes, ha valaki jódolgában pa­naszkodik.” Fehér néni — igaz, ő az egyik asszonycsapat vezetője — megkeresi a havi 2600 forintot. Ez átlag, mert van nyári hónap, amikor kövérebb a boríték, zörög benne 3000 —3300 forint isi • — Férfiembernek dicsőségére válhatna eny- nyi pénz! — vélik, elárulva, hogy van, amikor az asszony viszi haza a nagyobb fizetést és ez nem minden embernek tetszik egyformán. Meglocsolták már a melegágyakban pipis­kédé palántákat, most még felrakják szépen a frissen beüvegezett tetőket, aztán vége a napnak, de csak idekint. Otthon várnak a gyerekek, a vacsorafőzés. Az a bizonyos „mindig van valami”, ami mindenütt a csa­ládanyákra- osztott. Mikor jut több pihenő­idő? A tél egy-két-három hónapjában, ami­kor kevés a munka a gazdaságban. De akkor annál több adódhat otthon. SZÓ ESIK A LAKÁSOKRÓL IS. Megtu­dom, hogy nem akárki a munkában az, aki a gazdaság által épített lakásokba beköltöz­het. Ki kell érdemelni helytállással és bizo­nyítva, hogy nem átmeneti fészekrakásra tö­rekszik, aki az újonnan épülő lakásokra aspi­rál. Amikor a Dalmandi Állami Gazdaság el­kezdte építeni dolgozói számára a házakat, másfél szobás, fürdőszobás ikerházakat épí­tett. A következő ütemben már kétszobása­kat. Az ezután következők háromszobás la-ká­MÉG VALAMI IDEKÍVÁNKOZIK a jó köz­érzetnek ehhez az Alsóleperden kelt króniká­jához. Az, hogy a fiatal fiúk 18 éves koru­kig itt dolgoznak, aztán katonaidejük eltelté­vel elmennek kicsit világot látni, mint mun­kavállalók. Három-négy év múlva hazatop­pannak, a maradás szándékával. Jó dolog ez. Az meg különösen jó, hogy a gazdaság egyik kerülete sem jelent zárt világot. Mióta sok a személygépkocsi, sokan mozdulnak ki hét­végékén az otthonaikból. Ki csak ide a szom­szédos Gunarasba fürödni, ki pedig messzebb Vidékekkel ismerkedni.. s László Ibolya­Utazni jó dolog, de... M anapság sokan kel. nek útra, hogy vi­lágot lássanak, ta­lálkozzanak rokonaikkal, barátaikkal. Az utóbbi években jelentősen megnö­vekedett a kapitalista or. szagokba hivatalosan, vagy turistaként, illetve rokon­látogatóként kiutazók szá­ma. Minden utazás sok él­ményt rejt magában. Isme­retlen tájak felfedezése, más népek megismerése, egy-egy üzletkötés izgalma, a tanulmányutak sikere, a régi ismerősökkel, barátok, kai való találkozás öröme és még ki tudja, mi min­den foglalkoztatja a kül­földre kiutazókat. A megérkezőket lépten- nyomon elárasztja a nyu­gati életforma fölényét hir­dető jólét és pompa kétes - csillogása. Kihasználva a megnövekedett idegenfor. galmat, a fellazítási politi. kájuk érdekében a „csillo. gás” mellett felajánlják a fejlett Nyugat mindenféle szellemi termékét is. A ma­gyarok által látogatott szál­láshelyek, szállodák mel­lett felállított újságpavi­lonokban feltűnő gazdag­ságban helyezik el a fa­siszta emigráció különböző kiadványait. („Szittya­kürt”. „Nemzetőr”, „Ma. gyár Híradó”, stb.). G y aki ran az emigrációs szerve, zetek tagjai is feltűnnek'és megpróbálnak ’ különböző propagandaanyagokat oszto­gatni. Ezekkel az ellensé. ges hangú, izgató tartalmú sajtóanyagokkal. . nemegy, 1 s^e.r á-kinti höfconők alkát-, mi ismerősei kedvesked­nek, ahogy ők mondják: az otthonról' jött' honfitársak­nak. 1.. , , E bben az aknamun- , kában nagy- szere, pet játszik a” nyuga­ti - államok ; által' pénzelt .. Szabad EuróparRádió/Mi­ből származhatnak a, SZER információi-? - Elsőt -sorban abból,-hogy . kikér., dezik a külföldre "utazókat az otthoni körüíméhyekrőh Ilyen beszélgetések, ripor­tok a Nyugat számos váró. sában készülhetnek. A ki­utazóknak kérdőíveket ad. nak. Mit tartalmaznak ezek? íme néhány példa, ami híven érzékelteti az akció igazi célját: — Mi. lyen az ön életszínvonala? Hogyan ítéli meg a ma. gyarországi politikai hely. zetet? Ha többpártrend­szer lenne Magyarországon, melyik pártra szavazna?'A zsidók különböznek-e má­soktól? Mit gondol, a kom­munizmus beválik-e Ma. gyarországon, avagy sem? — A kérdezett személy lakcímére, nevére termé­szetesen' nem kívánóéi ak. Érthető, hisz őket elsősor­ban csak az idézett adatok érdeklik. Az ellenséges propagandatevékenység az esetek többségében disszi. dálásra csábítással páro­sul. Erre több példát hoz­hatnánk fel. Ezzel-szemben célunk az, hogy felhívjuk kiutazóink figyelmét' ezek­re a tevékenységekre és hogy megismertessük ál­lampolgárainkkal az impe­rialista hírszerző szervek egyes módszereit. Például az általuk nagy, szeretettel alkalmazott ún. „sötét hír. szerzés” módszerét. Ebben az esetben a kiutazó nem tudja, hogy kivel áll szem. ben. Nem tudja, hogy a vonaton, repülőgépen és egy nagyobb társaságban szerzett alkalmi ismerős az imperialista állam hírszer­ző szervének megbízottja. Előfordul, hogy a számuk­ra fontos információk bir. tokában lévő személlyel látszólag véletlen találko­zást szerveznek, hogy ada­tokat szerezzenek tőle. A sötét hírszerzést na­gyon megkönnyíti az is, hogy sajnos a kiutazók kö. zül egyesek csak azért, hogy jólértesültségüket fi­togtassák, az általuk is­mert állami vagy szolgála­ti titkokat kifecsegik. Az. zal védekeznek, ho^ ők semmi titkot nem árulnak el. Nem gondolnak arra, hogyha sokat fecsegnek és mindenki csak egy kicsit mond el, akkor a hírszer­zők számára felismerhető lesz a lényeg. Persze van. nak olyanok is, akik tuda­tosan fecsegnek. Ezeket a köznyelv kémeknek neve­zi. Hogy kiből lesz kém, sok mindéntől függ. Van, akit a fecsegésen keresztül fognak meg, másokat az anyagi előnyök kilátásba helyezésével környékeznek. A beszervezendő személyt már előre, gondosan kivá- lasztják, tanulmányozzák. ■ Először , kisebb szívessé, -geket kémek tőle. Egy-egy ajándéktárgy behozataláról kerül s2ó. amit a megadott címekre ' kell eljuttatni, Aipikor a jelöltet megnyer­ték, nÿjltan felvetik az együttműködés kérdését. Aki elvállalja, az már nem ajándékcsomagokat hoz, hanem a kémtevékenység nélküiözhétetlen eszközeit rejti bőröndjéhe. Szeren­csére egyre kevesebb azok­nak a száma, akik vállal­koznak kémkedésre. Sajnbs, egy-egy. magyar állampolgár -anyagi érdek­ből. vagy rendszer elleni gyűlöletből fakadóan még. 'is vállalkozott a kémfel. adatokra és hazatérve hoz. zákezdett a nyugati meg­bízók által adott feladatok 'végrehajtásához, U tazni jő dolog, de a külföldre utazók ke­rülhetnek olyan helyzetbe, hogy saját hibá. jukból, vagy önhibájukon kívül az ellenséges hírszer. ző szervek megkísérlik be­szervezésüket. A Btk. ilyen esetekben kimondja: „Nem büntethető az a magyar ál. lampolgár, akit külföldi kémszervezet beszervezett, amennyiben — mielőtt bármilyen kémtevékenysé­get folytatott volna —, a hatóságnál azonnal, ha a beszervezés külföldön tör. tént — Magyarországra ér. kezéskor nyomban önként jelentkezik és a kémfelada. tokkar való kapcsolatát tel. jes egészében feltárja.” • • Ö rvendetes az a tény, hogy az utóbbi években egyre töb. ben fedik fel hazatérésük után az imperialista hír. szerző szervek mesterke­déseit. Külföldre utazóink. éberségükkel, óvatossá­gukkal, a gyanús jelensé­geket észlelt bejelentéseik­kel. jó szolgálatot tesznek hazánknak, társadalmunk­nak, hiszen megsokszoroz, zák azokat az erőket, ame­lyeknek feladata védeni, őrizni szocialista államunk biztonságát CSEH GÁBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents