Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-16 / 91. szám
 kultúra a nemzeti tudat hordozója Nemzetiségi művelődés Több csoport, sok résztvevővel, magasabb igényekkel és növekvő színvonallal — állapította meg a szövetkezeti néptáncfesztivál területi elöntőjének zsűrije Szekszárdion, a nemzetiségi népi együttesekről szólva. Baranyában, Somogybán, Zalában és nálunk, Tolnában német és délszláv nemzetiségiek élnek, s köztük is virágkorát éli a műkedvelő mozgalom. Nem Egyszerűen divat, hanem olyan jelenség ez, ami híven tükrözi nemzetiségi politikánkat. A nemzetiségi népi együttesek azért alakulnak, mert az embereknek kedvük van anyanyelvükön énekelni, előadni saját dalaikat, feleleveníteni népük régi táncait. Mindehhez bőven érkezik biztatás, és amikor színpadra lépnek, érezhetik a közönség pártoló lelkesedését, ami a szépnek, a jónak, a rokonszenvesnek szól. A MÁSOK HAGYOMÁNYTISZTELETE Mert a nemzetiségi együttesek nagyon népszerűek, talán különlegességük miatt is szívesen hallgatják, nézik őket—■ de azért is, mert manapság az emberek többségében rokon- szenvet, megbecsülést kelt, ha látja más nemzetiség hagyománytiszteletét. Ezt jelzi az is, hogy a „sima” néptáncegyüttesek is szívesen tűznek műsorukra nemzetiségi táncoltat, a megyénkbeliek például németet. A szekszárdi néptáncegyüttes színpadi táncként mutatja be azt, amit a pári német népi együttes — sajátjaként — táncol. A páriákon kívül, akiket úgy tartanak nyilván, mint a legnagyobb mértékben fejlődő, nagy lehetőségű együttest, Györkönyben és Németkéren német kórus, Nagymá- nyokon zenekar, családi énekescsoportok és szóló hangszeresek ápolják a nemzetiségi hagyományokat. Délszláv együttes is volt a megyében, Medinán, de az utóbbi években az együttes felélesztése nem sikerült. A nemzetiségi együttesek vezetői a legkülönbözőbb foglalkozású emberek. Köztük olyan, aki kifejezetten folklórkutatással, zenével, tánccal foglalkozna, nincs. Lelkes amatőrök ők is, akik szabad idejük nagy részét arra fordítják, hogy összetartsák és felkészítsék csoportjukat. Segítséget elsősorban a nemzetiségi szövetségtől kapnak — például kórusfeldolgozásokat, szereplési lehetőséget — de a megyei művelődési központ főmunkatársa, Bogár István is rendszeresen figyelemmel kíséri tevékenykedésüket, és elősegíti fellépéseiket. A megyében azt szeretnék, ha minél több helyi, eredeti anyagot dolgoznának fel a nemzetiségi együttesek, elsősorban saját hagyományaikat kutatnák. Ez nem egyszerű feladat: szakértelem és szorgos munka kell hozzá, sokszor saját körükből, segítség nélkül nem is tudják megoldani. ANYANYELVEN OLVASNI Az együttesekben folyó „élő” tevékenység mellett a másik hasonlóan fontos része a nemzetiségi művelődésnek az olvasás. .Tolna megyében a megyei könyvtár egyben német nemzetiségi báziskönyvtár is. Feladata, hogy a német nyelvű iskolai oktatásra épülve — a megyében 26 nemzetiségi nyelvoktató iskola működik — harminc tagkönyvtárával anyanyelvén juttassa el az irodalmat a megyénkben élő németekhez. (A medinai szerb- horvátokról is gondoskodnak, ők a mohácsi báziskönyvtárhoz tartoznak.) Az elképzelés szerint ezekben a könyvtárakban legalább az alapvető szépirodalmi műveket, a legfontosabb és legnépszerűbb olvasmányokat németül olvashatja, kölcsönözheti az olvasó. Anyagi okok nem is hátráltatják a terv végrehajtását, a Kulturális Minisztérium 110 ezer forinttal, a megyei tanács 30 ezerrel járult hozzá a könyvbeszerzéshez. Inkább a vásárlás nehéz. Hiszen nem egyszerűen az a cél, hogy német könyvekkel töltsék meg a nemzetiségi könyvtár polcait, a könyvek összetétele is nagyon fontos. Annál is inkább, mert a nemzetiségi könyvtárak használatát sok körülmény nehezíti. Az idősebb generáció többsége a táj nyelvet beszéli, olvasni németül nem tud; vagy ha igen, az irodalmi németet akkor sem érti. A fiatalabbak pedig egyforma könnyedséggel olvasnak magyarul és anyanyelvükön, így hát számukra vonzóvá kell tenni az anyanyelven kínált irodalmat. Az újságok iránt nagyobb lenne az érdeklődés, ha a kis falusi könyvtárakban egyáltalán lehetőség lenne a könyvtári lapozgatásra. A megy ej könyvtárba 24 német nyelvű felnőtt és két ifjúsági lap jár és áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári szolgáltatás nagyon fontos területe: a segédkönyvek, azaz lexikonok, szótárak, kézikönyvek beszerzése német nyelven. Ezek segítséget adnak az irodalomban, újságokban való tájékozódáshoz is. A megyei könyvtárban egyébként 1975. januárjától függetlenített könyvtáros foglalkozik a nemzetiségi könyvtárak ügyeivel. Remélhetőleg hamarosan realizálódik az az elképzelés is, hogy a szekszárdi zeneműtárban összegyűjtik a megyében beszélt táj nyelvi formákat és magnószalagon őrzik ezeket. A közeljövőben készül el egy bibliográfia is a német nyelvű könyvtári könyvekről, amely eljut a nemzetiségi olvasókhoz. AZ ELV GYAKORLATA „A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét” — mondja az Alkotmány 49. paragrafusa. Az elv gyakorlatra fordítása a közművelődésben látható eredményekkel jár. A nemzetiségi könyvek sora, a népes nyelvórák, a sikeres kórusok, népi együttesek szolgáltatják a bizonyítékot és ami mindezek mögött van: az egészséges nemzeti tudat érzése, s a felismerés, hogy a kultúra ennek hordozója. A tervek szerint jövőre nemzetiségi olvasótábor lesz kisiskolások számára Dombo- riban, a „Reicht Brüderlich die Hand” versenyre újabb nemzetiségi együttesek szerveződnek. A fejlődés folyamatos. Virág F. £. Rákócziműsor A hivatalos ünnepségek e£j múlta után is van még mondanivalója a Rákóczi-évfordu. lónak — a művészet eszközeivel. A művészet — a próza, si zene, az ének, a tánc — esz. közeivel idézte fel a vezérlő fejedelem emlékét szerda este Szekszárd közönsége előtt, korhű tolmácsolásban a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese. A külföldön is elismert; rangos együttes műsorát ez. úttal nem a színek látványossága, hanem a történelmi atmoszféra teremtése jellemez.' te — kitűnően. Érzékeltetésül a táncegyüttes két számát idézzük: a szilaj, kuruc vir. tust kifejező kardtáncot, és azt a mozzanatot, amikor az együttes nőtagjai, a szabad, ságharc bukása hírére barna kendőjüket feketére cserélik, A közei kétórás műsor ze-’ nében, prózában, énekben; táncban idézte fel a Rákóczi, szabadságharc eseményeit: a vérpezsdítő Rákóczi-induló^ val. a fejedelem naplójának, Mikes Kelemen leveleinek idézeteivel, kuruc dalokkal, táncokkal. Vámos Miklós for. gatókönyve. Fazekas Lajos rendezése alapján, Görgei György művészeti vezetésével. Az emlékezetes emlékműsornak méltó befejezése volt a „Fölszállott a páva”, a férfikórus előadásában. B. t 1 Gerencsér Miklóst Emléke tiszta forrás (300 éve született II. Rákóczi Ferenc) 23. TJgy döntött, a Nagyszombat előtti síkságon ütközik meg Heisterrel. Bercsényi Miklós és Esterházy Antal akadékoskodott, hogy inkább a város mögötti magaslatokat szálljak meg. Rákóczi az azonnali indulás mellett döntött, két alvezére azonban erősködött, hogy jobb lesz reggel az ütközet színhelyére érkezni. A fejedelem ebben engedett, de a színhely kiválasztásában nem. Jobban teszi, ha mindenben ragaszkodik elképzeléseihez. Utólag kiderült — veszett fejsze nyele —, helyes haditervet akart megvalósítani. Tizenkétezer lovassal, hétezernyolcszáz gyalogossal és hat ágyúval sorakoztak csatarendbe a Nagyszombattól nyugatra elterülő síkságon. Szemben velük Heister azonos nagyságú serege. Ágyúja viszont háromszor annyi volt, mint a kurucok- nak. Karácsony másnapján, kora délután a kurucok ágyúzása vezette bè a csatát. Eleinte sokat ígérőén alakultak a fejlemények. Heister kipróbált katonái nem tudták feltartóztatni a magyarok támadását De a harc hevében a megbeszéltektől eltérően kezdett viselkedni a balszárnyon Esterházy Antal, majd a jobbszárnyon Bercsényi Miklós. Szeszélyes intézkedéseikkel megbontották a sereg egészének összhangját Ráadásul a győzelemittas lovasság a császáriak poggyászára vetette magát, a zsákmánnyal törődött, nem a csatával. Heister, aki embernek aljas gyilkos volt, de egyszersmind kiválóan képzett katona, azonnal élt a lehetőséggel, megzavart csapatait villámgyorsan ráncbaszedte és ellentámadást vezényelt De még mindig a kurucok diktálták a harc menetét Győztesnek ígérkező támadásba lendült a Nyárády zászlóalj, mellette szintén támadást színlelt a Scharudi zászlóalj, de ez váratlanul megállt, muskétáiból oldalról tüzet nyitott a Nyárády zászlóaljra. Árulás, átpárto- lás az ütközet kellős közepén. A megtámadottak hanyatt-homlok menekülni kezdtek, a csatarend felbomlott és alkonyaira Heister ölébe hullott a győzelem. Még tart a visszavonulás, de Rákóczi már a széles körű védelem megszervezéséről intézkedik. Élve a természetes földrajzi viszonyokkal, hármas mélységre tagolja a védelmi övezetet a Vág, a Nyitra és a Garam felhasználásával. Arra számít, Heister folytatni fogja az üldözést, ám a hentes generális óvatos. Beéri annyival, hogy legyilkolja a Nagyszombatban talált sebesült kurucokat. Taktikai elővigyázatosságának oka, hogy nem tudott lényeges kárt tenni Rákóczi seregében. A fejedelem ugyan vereséget szenvedett az ütközetben, de erővesztése szóra sem érdemes. Messze jelentéktelenebb, mint például a három gróf koroneói csatavesztése. Nagyszombatnál azért volt érzékeny a kudarc, mert Rákóczi itt többet veszített, mint egy ütközetet: a nagy lehetőség csúszott ki a kezéből, pedig már megragadta.' Ha legyőzte volna Heistert, akkor 1704 minden fáradozását, kudarcát, balszerencséjét busás kárpótlás koronázza. Ha ez bekövetkezett vojna, továbbra is tőle függ a kezdeményezés, talán a végső, közeli és győzelmes kimenetelig. TÁBORBAN, nyeregben Uj év, új remények: 1705 kezdete egyúttal a friss felocsúdás Rákóczi számára a nagyszombati vereség után. Mondhatni, a tél folyamán le sem szállt a nyeregből, egyik helyről a másikra sietett, csapatokkal, intézkedésekkel növelve a Felvidék biztonságát. Február utolsó napján akkora pompával és erővel vonult be Egerbe, mintha a legsikeresebb hadjáratból érkezett volna meg. Anélkül, hogy egy percre is elhanyagolná katonai feladatait, lázasan veti magát az országos politikai ügyek intézésébe. Háború van, a szervező feladatok fő tétje nem lehet más, mint a honvédelem. Dönt a reguláris hadsereg létrehozásáról. Megszabja, mennyi katonáról kötelesek gondoskodni a vármegyék, a nemesi porták. Vita vitát követ Nincs, nem is lehet fogalma a társadalomtudományokról, nem gyanítja, milyen mélyreható következményekkel jár a döntés, amelynek csak a közvetlen célját látja világosan. Sokszor ki kellett engednie a szellemet a palackból. Ezúttal megint növelte a vármegyék és a nemesek befolyását, de a terhüket is, ami sok ellenkezést szült, egymás között csakúgy, mint vele szemben. Az önkéntesség megszüntetésével tovább csökkentette a szabadságharc népi bázisát, s ez kedvetlenség forrása lett a jobbágyi osztályban. Viszont hatékonyabbá vált a szervezettség, neki felelős főmegbízottak gondoskodtak a katonaság ellátásáról, szigorú ellenőrzéssel vette elejét a visszaéléseknek. Azt cselekedte, amitől féltek Bécsben: állandó, fizetett, gyakorlott hadsereg alapjait vetetté meg. Ebben a szegény, gyér népességű, kimerült országban oly lázasan követik egymást az események az élni akarás jegyében, hogy kettőszázhetven év távlatából is csodálkozunk: honnan volt ennyi energiája a népnek és fejedelmének? Csak a francia követ, Des Alleurs úr nem csodálkozott. 1705. március 12-én vizitelt Rákóczinál. Mindkét részről óriási a csalódás, más-más előjellel. A parókás márki valamely keleti barbár kényúrra számított, s íme, egy ifjú, pompás, csupa szellem, hét nyelven beszélő kiválósággal találkozott. Egy gondolkodóval, akiről perceken belül kiderült, hogy politikához, diplomáciához, történelemhez, katonai és pénzügyi kérdésekhez hasonlíthatatlanul jobban ért, mint ő, a nagyvilági francia, (Folytatjuk.)
