Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-14 / 63. szám
PÄRTELET À folyóirat élén az SZKP XXV. kongresszusát méltató cik^ található. Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztály- vezetője a máj feladatok újszerűségére, a reális helyzet, megítélésre, a párt politikájá. val összhangban álló helyi tervek készítésére, a sokoldalú tájékozódás és hatékony ellenőrzés jelentőségére. az emberi tényezők megnövekedett szerepére hívja fel a figyelmet „A gazdaságszervező munka néhány időszerű kérdése” című cikkében. A Pártmunka időszerű kérdései rovatban olvasható írások té. maskálája js azt mutatja: sok kérdésre kell egyszerre gondot fordítani a pártmunkában. A cikkek témái: kongresszusra készül a népfrontmozgalom, milyen a párttagok aktivitása és közéleti tevékenysége, hogyan érvényesül a területi pártszervek gazdaságirányító és ellenőrző munkája, mit kell tenni az ésszerűbb, hatéko. nyabb munkaerő-gazdálkodás érdekében, rhelyek a mezőgaz. daság fejlesztésének forrásai, hogyan segítsük a háztáji és kisegítő gazdaságok termeié, sét. „A szekszárdi járásban a Központi Bizottság nőpolitikái kérdésekben hozott határozata óta megközelítőleg három szá. zalékkal növekedett a nők aránya a teljes népesség lét. számáii belül. A határozat megjelenésének évében a nők 37 százaléké, 1975-ben pedig 41 százaléka folytatott aktív kereső foglalkozást...” *— írja Á nőpolitika; határozat megvalósítása című cikkében Fejes István, lapunk főszerkesztője. MOTKOZ1 SZEMLE A Nemzetközi Szemle márciusi száma közli Eric Hobs. Bawm: „A kapitalizmus válsága történelmi perspektívában” című cikkét. A szerző e cik. kében ismerteti a periodikus ingadozások okait, felvázolja a társadalmi és politikai konfliktusok típusait... elem. zi a belső ellentmondásokat és a jelenlegi periódust. Jól kapcsolódik e cikkhez Otto Kei- nhold : „A jelenlegi válság jel- lege és az imperialista apolo- getika” című írása. „A szocialista és a kapita. lista világrendszer közötti kapcsolatok a nemzetközi erőviszonyoknak a szocializmus javára történő további eltoló, dására való tekintettel — egyre inkább a békés egymás mellett élés elve alapján fejlődnek. A világ a második világháború utáni feszültségig SosszS idSszaSafiSB! foSo. ZOttan. bár nem nehézségek nélkül, a békés és hasznos együttműködés korszakába ér.” így indül „A kelet-hyu. gáti kapcsolatok az enyhülés időszakában” című cikk, amelyben részletesen olvashatunk a békés egymás mellett élés eredményeiről és azokról a tényekről, amelyek e politika megvalósulását nehezítik. Hogy mi^-en erők próbálják útját állni a békés egymás mellett élés politikájának, azt megtudhatjuk többek között egy interjúból, amelyet a No- voje Vremja készített A. J. Szuharjov szovjet igazságügy- miniszter-helyettessel. Ez a cikk „Fogadatlan prókátorok” címmel jelent meg a Nemzetközi Szemle márciusi számá. ban. A miniszterhelyettes többek között megállapítja: „A záródokumentum aláírása után azonnal ,és elég élesen kezdtek polarizálódni a „Hcl. sinki szelleme” mellett és ellen síkraszálló álláspontok.” Az Interjúban azokról esik szó, akik „Helsinki szelleme” ellen lépnek ifel. A folyóirat helyzetképet ad a mai Spa. nyolországból és két Írást kö. zöl a ciprusi kérdésről. A Fáklya legújabb száma mellékletként teljes terjedelmében közli az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját, amelyet L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára terjesztett elő a párt XXV. kongresszusán.- -Ä szovjet n?{( îs t vTTS| h§-~ peinek e nagy jelentőségű eseménye alkalmából több cikk foglalkozik a kongresszus egy- egy kiemelkedő témájával, A Szovjet—Magyar Baráti Társaság színes folyóirata „Barátság és együttműködés” címmel közzéteszi Kádár Jánosnak, az MSZMP központi Bizottsága első titkárának az SZKP kongresszusán elhangzott felszólalását. A nemzetközi nőnap alkalmából Jurij Jurikov, az ismert szovjet szociológus fejtegeti a lap hasábjain a szerelem és a hói egyenjogúság összefüggéseit. Magyarországi élményeiből született több új alkotását mutatja be két belorusz művész színes képriportban. Az „Ipari kerület tervekkel, gonddal, távlatokkal” című írásból megismerkedhetühk azzal a komplex programmal, amely Moszkva Zsdánov kerületének szociális fejlesztésére készült. A szovjet fővárosban ünnepélyes keretek között rakták le a nemzetközi /íéreskedelmi és tudományos-technikai kapcsolatok központjának alapkövét. A moszkvai nemzetközi kereskedelmi központ még csak tervrajzokon és makettek formájában létezik. Képzeletben azonban már most is megismerkedhetühk Külsejével és különféle szolgáltatásaival. Er- rQ táJÖtozt&Í az ífttSzífl?ay í$* vSjéval fogialKöíó írás. siputnyilc Mit tettek a Szovjetunióban a két kongresszus között: az állampolgárok érdekében, milyen eredményeket értek el a tudományos technikai forradalomban, a békeprogram megvalósításában — erről olvashatunk a folyóirat első részében. Ugyancsak itt mutatja be a folyóirat a Káma-parti autóvárost. Olvashatunk egy tűz- oitógyakorlat sikeréről, amely „üzemzavar a repülőgépen” címmel jelent meg. „Botanikus kert túl a sarkkörön”. , A2 arany tó titka”. „Sebészkés helyett fagyasztás és matematika”. „A félelem halálhbz vezet”. „Az ötvözetek emlékezőtehetsége”. „Föld alatti kincsek múzeuma” — mind-mind olyan címek, amelyek önmagukért beszélnek. A folyóirat márciusi számában folytatja és befejezi „A cél megválasztása” című filmnovella közlését, amelyben Da- nyiil Granyin és Igor Talankin a nagy szovjet atomtudósnak, Igor Kurcsatovnak az életét mutatja be, akinek munkája a szovjet magfizika megteremték sében — igazi hőstett volt, A folyóiratban régi ismerősökkel is találkozhatunk. Már a cím is elárulja ,őket: „Harmónia — blues-ritmusban.” Igen, Irina Mojszejeváról és Andrej Minyenkovról van szó, akikről azt mondják: ők ketten arra születtek, hogy együtt táncoljanak. ■ Európa és Magyarország márciusa 1848-ban Á t: 1848-as forradalmi hüllám Párizsból kapta az első lökést: 1848. február 23-án a párizsi nép elsöpörte a királyságot, kikiáltotta a köztársaságot és a demokratiküs változtatások egész sorát hirdette meg. A forradalom hírére először a délnémet területeken kezdődtek megmozdulások, majd rövidesen kibontakozott a népek tavasza: március 13-án Bécsben, 15-én Pest-Budán, 18-án Berlinben, Milánóban és Velencében tört ki a forradalom. Â várva Várt, sokak által Csak lehetségesnek tartott, a hatalom által pedig rettegett forradalom azonban eltérő változásokat ígért Európa népeinek. Hiszen Nyugat-Európa országai a polgári átalakulást már maguk mögött tudhatták, s az ipari forradalom áldásait élvezte a polgárság, amikor Magyarországon még faekével szántottak a robotoló jobbágyok, s asszonyaik maguk szőtték ruháikat. Nyugat- Európában az új forradalom konzervatív, a nagypolgárság és a hajdani feudális osztályok szövetségére alapozott politikai rendszereket sodort el, s bár ennek a változásnak a fontossága, előrevivő szerepe is tagadhatatlan, mégis sokszorosan felülmúlja ezt az 1848-as fordulat kelet-európai jelentősége. A forradalom itt korszakos társadalmi változást hozott, mert a feudalizmus válsága már évtizedek óta elmélyült, mert a robotnVinkóm alapozott, fejletlen ér, fv'" ' képtelen agrárgo’-U- c jutott, s mert f cső3 m' birtokosokat is arra Ilid” hogy reformokat. s*org*mrx- zaháifc Nehezítette a kelet-európai kibontakozást, a polgári átalakulást, hogy a feudalizmus bomlása idején nem önálló nemzeti államok éltek e térségben, hanem a középkorból ittmaradt, hagy, soknemzetiségű birodalmak: az orosz cári, az osztrák császári és a török szultáni birodalom. A polgári átalakulás híveinek tehát az államhatalom meghódításával egyidejűleg napirendre kellett tűzniük az önálló nemzetállam megteremtését is. Minderre azonban — a belső erők fejletlensége miatt — külső segítség nélkül, csak a legmerészebb álmaikban gondolhattak a nemzeti mozgalmak vezetői. Különös élességgel vetődtek fel ezek a kérdések Közép- Kelet-Európában a tizenkilencedik század közepén. Az itt terpeszkedő Habsburg-biroda- lom a társadalmi és nemzeti ellentétek valóságos gyűjtő- medencéje volt Szlovákok, olaszok, magyarok, németek, románok éltek egymás mellett, merőben különböző társadalmi és jogi viszonyok között, & érdekeik megvalósítását keresve már évek óta egyik válságból a másikba kergették a birodalmat amelynek a belső rend fenntartására hatalmas hadsereget kellett fenntartania. A kormányzati válságot pénzügyi csőd is tetézte. Vetélkedő udvari-hivatalnoki klikkek tépték ki egymás kezéből a birodalom kormányrúdját, s nem meglepő, hogy az első szélfuvallatra meghátráltak a forradalmi követelések elől. Ennek a fuvallatnak, ennek a jelzésnek azonban ném az elnyomással, megfélemlítéssel sújtott Közép-Európából, hanem kívülről kellett jönnie. Ezért volt óriási jelentősége Párizs forradalmának egész Európa számára. Megrendítette az európai politikai egyensúlyt, s a külső bizonytalanság lehetetlenné tette a feudális hatalmasságok számára, hogy a belső feszítő erőkön úrrá legyenek. M agyarországon éppen ez idő tájban ülésezett Pozsonyban a rendi országgyűlés. Kossuth, a liberális ellenzék vezetője — a párizsi forradalom első hírére — már 1848. március 3-án alkotmányt követelt nemcsak hazája, hanem az egész Habsburg- birodalom számára. A forradalmi mozgalmaknak volt azután döntő szerepük abban —, miután Becsben is, Pesten is a nép vette kezébe a hatalmat —, hogy javaslatait az ország- gyűlés és a bécsi udvar is elfogadta. Néhány hét leforgása alatt pedig az úgynevezett áprilisi törvényekben jogilag is sikerült rögzíteni a ■ feudalizmus egész gazdasági-politikai rendjének felszámolását. A törvények a lakosság nyolcvan százalékát kitevő úrbéres — zömében nemzetiségi — népességet mentesítették a feudális szolgáltatások alól, népkép-, viseletre alapozott törvényhozást és ennek felelős magyar kormányzatot teremtettek. Úgy tűnt, hogy az itt élő népek ezután szabadon alakíthat ják sorsukat. Nem Így történt, s ez nem az itteni forradalmi mozgalmak lendületén, szervezettségén múlott. A magyarországi forradalmi honvédsereg fényes 1848—49-es győzelmei tragikus módon az európai forradalmi hullám hanyatlásával estek egybé. Angliában már 1848 áprilisában vereséget szenvedett a munkásságnak választójogot követelő chartista mozgalom, júniusban pedig a párizsi munkások felkelését fojtották vérbe. Augusztusban Itáliában a Habsburg-csapatoknak sikerült végleg szétverniük a felkelő városállamokat, szeptemberben erosz és török csapatok szállták meg a román fejedelemségeket, októberben elbukott a második bécsi forradalom, novemberben pedig már csak látszattevékenységet folytatott a Frankfurtban ülésező,. az egységes ás demokratikus német államot megteremteni hivatott német alkotmányozó nemzet- gyűlés. A Habsburg-birodalom többi népeinek forradalmi mozgalmaival szövetségben á magyar nép tisztességgel állt helyt még a fegyveres küzdelemben is. A reakciós hatalmak szolidaritása, a cári intervenció azonban erősebbnek bizonyult. A nagyhatalmak — Anglia és Franciaország — a Habsburg- birodalom fennmaradását ekkor még európai szükségszerűségnek tekintették. Jól tudták, hogy a cári segítség nélkül felbomlana, s ezért tűrték a beavatkozást. „Végezzenek velük minél hamarabb” — mondta cinikusan Palmerston angol miniszterelnök a cári követnek. A magyar szabadságharc le-' verésével az utolsó forradalmi láng is kialudt Európában. Az államrendszerek és trónok változatlanok maradtak ugyan, da a társadalom rendjét nem lehetett többé a forradalmi hullámok után régi medrébe visszaterelni.’ Immár Kelet- Európa túlnyomó részén is végérvényesen megszűnt a feudalizmus, s megkezdődhetett a polgári fejlődés. Az 1848 forradalmától érintetlenül maradt cári birodalomban néhány év múltán, 1861-ben, reformok útján számolták fel a feudális termelési viszonyokat, S miután erre 1064-ben Romániábah is sor került, egész Európában megszűnt a feudalizmus. A forradalom legfőbb vívmánya, à jobbágyfelszabadítás, befejezett ténnyé vált. S egy újabb történelmi korszakon keresztül 1848 példa és követelmény maradt. Megsemmisített vívmányaiért, az akkor megvalósult nemzeti önrendelkezés visszaszerzéséért folytatódott a har£. A 48-as -nemzedék több utána következőnek adott programot — s törtéhe- lemmé váltan is — a késel utókornak példát. GERGELY ANDRÁS 1976. március 14.
