Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

PÄRTELET À folyóirat élén az SZKP XXV. kongresszusát méltató cik^ található. Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztály- vezetője a máj feladatok új­szerűségére, a reális helyzet, megítélésre, a párt politikájá. val összhangban álló helyi tervek készítésére, a sokolda­lú tájékozódás és hatékony ellenőrzés jelentőségére. az emberi tényezők megnöveke­dett szerepére hívja fel a fi­gyelmet „A gazdaságszervező munka néhány időszerű kér­dése” című cikkében. A Párt­munka időszerű kérdései ro­vatban olvasható írások té. maskálája js azt mutatja: sok kérdésre kell egyszerre gondot fordítani a pártmunkában. A cikkek témái: kongresszusra készül a népfrontmozgalom, milyen a párttagok aktivitása és közéleti tevékenysége, ho­gyan érvényesül a területi pártszervek gazdaságirányító és ellenőrző munkája, mit kell tenni az ésszerűbb, hatéko. nyabb munkaerő-gazdálkodás érdekében, rhelyek a mezőgaz. daság fejlesztésének forrásai, hogyan segítsük a háztáji és kisegítő gazdaságok termeié, sét. „A szekszárdi járásban a Központi Bizottság nőpolitikái kérdésekben hozott határozata óta megközelítőleg három szá. zalékkal növekedett a nők aránya a teljes népesség lét. számáii belül. A határozat megjelenésének évében a nők 37 százaléké, 1975-ben pedig 41 százaléka folytatott aktív kereső foglalkozást...” *— írja Á nőpolitika; határozat meg­valósítása című cikkében Fe­jes István, lapunk főszerkesz­tője. MOTKOZ1 SZEMLE A Nemzetközi Szemle már­ciusi száma közli Eric Hobs. Bawm: „A kapitalizmus válsá­ga történelmi perspektívában” című cikkét. A szerző e cik. kében ismerteti a periodikus ingadozások okait, felvázolja a társadalmi és politikai konfliktusok típusait... elem. zi a belső ellentmondásokat és a jelenlegi periódust. Jól kap­csolódik e cikkhez Otto Kei- nhold : „A jelenlegi válság jel- lege és az imperialista apolo- getika” című írása. „A szocialista és a kapita. lista világrendszer közötti kapcsolatok a nemzetközi erő­viszonyoknak a szocializmus javára történő további eltoló, dására való tekintettel — egyre inkább a békés egymás mellett élés elve alapján fej­lődnek. A világ a második világháború utáni feszültsé­gig SosszS idSszaSafiSB! foSo. ZOttan. bár nem nehézségek nélkül, a békés és hasznos együttműködés korszakába ér.” így indül „A kelet-hyu. gáti kapcsolatok az enyhülés időszakában” című cikk, amelyben részletesen olvasha­tunk a békés egymás mellett élés eredményeiről és azokról a tényekről, amelyek e poli­tika megvalósulását nehezítik. Hogy mi^-en erők próbálják útját állni a békés egymás mellett élés politikájának, azt megtudhatjuk többek között egy interjúból, amelyet a No- voje Vremja készített A. J. Szuharjov szovjet igazságügy- miniszter-helyettessel. Ez a cikk „Fogadatlan prókátorok” címmel jelent meg a Nemzet­közi Szemle márciusi számá. ban. A miniszterhelyettes többek között megállapítja: „A záródokumentum aláírása után azonnal ,és elég élesen kezdtek polarizálódni a „Hcl. sinki szelleme” mellett és el­len síkraszálló álláspontok.” Az Interjúban azokról esik szó, akik „Helsinki szelleme” ellen lépnek ifel. A folyóirat helyzetképet ad a mai Spa. nyolországból és két Írást kö. zöl a ciprusi kérdésről. A Fáklya legújabb száma mellékletként teljes terjedel­mében közli az SZKP Közpon­ti Bizottságának beszámolóját, amelyet L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára terjesztett elő a párt XXV. kongresszu­sán.- -Ä szovjet n?{( îs t vTTS| h§-~ peinek e nagy jelentőségű ese­ménye alkalmából több cikk foglalkozik a kongresszus egy- egy kiemelkedő témájával, A Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság színes folyóirata „Barátság és együttműködés” címmel közzéteszi Kádár Jánosnak, az MSZMP központi Bizottsága első titkárának az SZKP kong­resszusán elhangzott felszóla­lását. A nemzetközi nőnap alkal­mából Jurij Jurikov, az ismert szovjet szociológus fejtegeti a lap hasábjain a szerelem és a hói egyenjogúság összefüggé­seit. Magyarországi élményei­ből született több új alkotását mutatja be két belorusz mű­vész színes képriportban. Az „Ipari kerület tervekkel, gond­dal, távlatokkal” című írásból megismerkedhetühk azzal a komplex programmal, amely Moszkva Zsdánov kerületének szociális fejlesztésére készült. A szovjet fővárosban ünne­pélyes keretek között rakták le a nemzetközi /íéreskedelmi és tudományos-technikai kap­csolatok központjának alapkö­vét. A moszkvai nemzetközi kereskedelmi központ még csak tervrajzokon és makettek formájában létezik. Képzelet­ben azonban már most is meg­ismerkedhetühk Külsejével és különféle szolgáltatásaival. Er­- rQ táJÖtozt&Í az ífttSzífl?ay í$* vSjéval fogialKöíó írás. siputnyilc Mit tettek a Szovjetunióban a két kongresszus között: az ál­lampolgárok érdekében, mi­lyen eredményeket értek el a tudományos technikai forrada­lomban, a békeprogram meg­valósításában — erről olvasha­tunk a folyóirat első részében. Ugyancsak itt mutatja be a folyóirat a Káma-parti autó­várost. Olvashatunk egy tűz- oitógyakorlat sikeréről, amely „üzemzavar a repülőgépen” címmel jelent meg. „Botanikus kert túl a sarkkörön”. , A2 arany tó titka”. „Sebészkés he­lyett fagyasztás és matemati­ka”. „A félelem halálhbz ve­zet”. „Az ötvözetek emlékező­tehetsége”. „Föld alatti kin­csek múzeuma” — mind-mind olyan címek, amelyek önmagu­kért beszélnek. A folyóirat márciusi számá­ban folytatja és befejezi „A cél megválasztása” című filmno­vella közlését, amelyben Da- nyiil Granyin és Igor Talankin a nagy szovjet atomtudósnak, Igor Kurcsatovnak az életét mutatja be, akinek munkája a szovjet magfizika megteremték sében — igazi hőstett volt, A folyóiratban régi ismerő­sökkel is találkozhatunk. Már a cím is elárulja ,őket: „Har­mónia — blues-ritmusban.” Igen, Irina Mojszejeváról és Andrej Minyenkovról van szó, akikről azt mondják: ők ketten arra születtek, hogy együtt táncoljanak. ■ Európa és Magyarország márciusa 1848-ban Á t: 1848-as forradalmi hüllám Párizsból kap­ta az első lökést: 1848. február 23-án a párizsi nép elsöpörte a királyságot, ki­kiáltotta a köztársaságot és a demokratiküs változtatások egész sorát hirdette meg. A forradalom hírére először a délnémet területeken kezdőd­tek megmozdulások, majd rö­videsen kibontakozott a né­pek tavasza: március 13-án Bécsben, 15-én Pest-Budán, 18-án Berlinben, Milánóban és Velencében tört ki a forra­dalom. Â várva Várt, sokak által Csak lehetségesnek tartott, a hatalom által pedig rettegett forradalom azonban eltérő változásokat ígért Európa né­peinek. Hiszen Nyugat-Európa országai a polgári átalakulást már maguk mögött tudhatták, s az ipari forradalom áldásait élvezte a polgárság, amikor Magyarországon még faekével szántottak a robotoló jobbá­gyok, s asszonyaik maguk szőtték ruháikat. Nyugat- Európában az új forradalom konzervatív, a nagypolgárság és a hajdani feudális osztályok szövetségére alapozott politi­kai rendszereket sodort el, s bár ennek a változásnak a fontossága, előrevivő szerepe is tagadhatatlan, mégis sok­szorosan felülmúlja ezt az 1848-as fordulat kelet-európai jelentősége. A forradalom itt korszakos társadalmi változást hozott, mert a feudalizmus válsága már évtizedek óta el­mélyült, mert a robotnVinkóm alapozott, fejletlen ér, fv'" ' képtelen agrárgo’-U- c jutott, s mert f cső3 m' birtokosokat is arra Ilid” hogy reformokat. s*org*mrx- zaháifc Nehezítette a kelet-európai kibontakozást, a polgári át­alakulást, hogy a feudalizmus bomlása idején nem önálló nemzeti államok éltek e tér­ségben, hanem a középkorból ittmaradt, hagy, soknemzeti­ségű birodalmak: az orosz cá­ri, az osztrák császári és a török szultáni birodalom. A polgári átalakulás híveinek tehát az államhatalom meg­hódításával egyidejűleg napi­rendre kellett tűzniük az ön­álló nemzetállam megterem­tését is. Minderre azonban — a belső erők fejletlensége miatt — külső segítség nélkül, csak a legmerészebb álmaikban gondolhattak a nemzeti moz­galmak vezetői. Különös élességgel vetődtek fel ezek a kérdések Közép- Kelet-Európában a tizenkilen­cedik század közepén. Az itt terpeszkedő Habsburg-biroda- lom a társadalmi és nemzeti ellentétek valóságos gyűjtő- medencéje volt Szlovákok, olaszok, magyarok, németek, románok éltek egymás mellett, merőben különböző társadalmi és jogi viszonyok között, & érdekeik megvalósítását keres­ve már évek óta egyik válság­ból a másikba kergették a bi­rodalmat amelynek a belső rend fenntartására hatalmas hadsereget kellett fenntartania. A kormányzati válságot pénz­ügyi csőd is tetézte. Vetélkedő udvari-hivatalnoki klikkek tépték ki egymás kezéből a birodalom kormányrúdját, s nem meglepő, hogy az első szélfuvallatra meghátráltak a forradalmi követelések elől. Ennek a fuvallatnak, ennek a jelzésnek azonban ném az el­nyomással, megfélemlítéssel sújtott Közép-Európából, ha­nem kívülről kellett jönnie. Ezért volt óriási jelentősége Párizs forradalmának egész Európa számára. Megrendítet­te az európai politikai egyen­súlyt, s a külső bizonytalanság lehetetlenné tette a feudális hatalmasságok számára, hogy a belső feszítő erőkön úrrá le­gyenek. M agyarországon éppen ez idő tájban ülésezett Po­zsonyban a rendi or­szággyűlés. Kossuth, a liberá­lis ellenzék vezetője — a pá­rizsi forradalom első hírére — már 1848. március 3-án alkot­mányt követelt nemcsak hazá­ja, hanem az egész Habsburg- birodalom számára. A forra­dalmi mozgalmaknak volt az­után döntő szerepük abban —, miután Becsben is, Pesten is a nép vette kezébe a hatalmat —, hogy javaslatait az ország- gyűlés és a bécsi udvar is el­fogadta. Néhány hét leforgása alatt pedig az úgynevezett áp­rilisi törvényekben jogilag is sikerült rögzíteni a ■ feudaliz­mus egész gazdasági-politikai rendjének felszámolását. A törvények a lakosság nyolcvan százalékát kitevő úrbéres — zömében nemzetiségi — né­pességet mentesítették a feudá­lis szolgáltatások alól, népkép-, viseletre alapozott törvényho­zást és ennek felelős magyar kormányzatot teremtettek. Úgy tűnt, hogy az itt élő né­pek ezután szabadon alakít­hat ják sorsukat. Nem Így tör­tént, s ez nem az itteni forra­dalmi mozgalmak lendületén, szervezettségén múlott. A ma­gyarországi forradalmi honvéd­sereg fényes 1848—49-es győ­zelmei tragikus módon az eu­rópai forradalmi hullám ha­nyatlásával estek egybé. Ang­liában már 1848 áprilisában vereséget szenvedett a mun­kásságnak választójogot köve­telő chartista mozgalom, jú­niusban pedig a párizsi mun­kások felkelését fojtották vér­be. Augusztusban Itáliában a Habsburg-csapatoknak sikerült végleg szétverniük a felkelő városállamokat, szeptemberben erosz és török csapatok száll­ták meg a román fejedelem­ségeket, októberben elbukott a második bécsi forradalom, no­vemberben pedig már csak lát­szattevékenységet folytatott a Frankfurtban ülésező,. az egy­séges ás demokratikus német államot megteremteni hivatott német alkotmányozó nemzet- gyűlés. A Habsburg-birodalom többi népeinek forradalmi mozgal­maival szövetségben á magyar nép tisztességgel állt helyt még a fegyveres küzdelemben is. A reakciós hatalmak szolida­ritása, a cári intervenció azon­ban erősebbnek bizonyult. A nagyhatalmak — Anglia és Franciaország — a Habsburg- birodalom fennmaradását ek­kor még európai szükségszerű­ségnek tekintették. Jól tudták, hogy a cári segítség nélkül fel­bomlana, s ezért tűrték a be­avatkozást. „Végezzenek velük minél hamarabb” — mondta cinikusan Palmerston angol miniszterelnök a cári követ­nek. A magyar szabadságharc le-' verésével az utolsó forradalmi láng is kialudt Európában. Az államrendszerek és trónok vál­tozatlanok maradtak ugyan, da a társadalom rendjét nem le­hetett többé a forradalmi hul­lámok után régi medrébe visszaterelni.’ Immár Kelet- Európa túlnyomó részén is végérvényesen megszűnt a feu­dalizmus, s megkezdődhetett a polgári fejlődés. Az 1848 for­radalmától érintetlenül maradt cári birodalomban néhány év múltán, 1861-ben, reformok út­ján számolták fel a feudális termelési viszonyokat, S miután erre 1064-ben Romániábah is sor került, egész Európában megszűnt a feudalizmus. A forradalom legfőbb vívmánya, à jobbágyfelszabadítás, befeje­zett ténnyé vált. S egy újabb történelmi korszakon keresztül 1848 példa és követel­mény maradt. Megsemmisített vívmányaiért, az akkor meg­valósult nemzeti önrendelke­zés visszaszerzéséért folytató­dott a har£. A 48-as -nemzedék több utána következőnek adott programot — s törtéhe- lemmé váltan is — a késel utókornak példát. GERGELY ANDRÁS 1976. március 14.

Next

/
Thumbnails
Contents