Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-14 / 63. szám

ísz-gazdálkodas és fovedelem

Indokolt és indokolatlan különbségek

M

inden megyében vannak példák arra, hogy egyes termelőszövetkezetek kimagasló, mások pedig az átlagosnál is gyengébb eredményeket érnek el. A termelés, a gazdálkodás színvonalában mutatkozó különbségek természetesen hatnak a jövedelemre, a nagyüzem fejlesztési lehetőségeire és a tagoknak jutó részesedésre.

Kétségtelen, hogy a mező- gazdaságban a természeti körülmények és a közgazdasági adottságok nem mindenütt egyformák, sőt igen nagy eltéréseket mutatnak. A kedvezőtlen helyzetű termelőszövetkezetek nagyobb ráfordítással is kisebb hozamok elérésére képesek, mint azok, amelyek jó földön és előnyös közgazdasági viszonyok közepette gazdálkodnak. S ig,az az is, hogy a rossz termőhelyi adottságok csak rendkívül hagy befektetésekkel és csak kis mértékben változtathatók meg. A közgazda- sági adottságok — például a termelés szerkezete — részben módosíthatók ugyan, de az. alapvető gondot, a differenciáltságot ezzel setn lehet megszűnte trn. Lehet viszont gondoskodni olyan gazdálkodási feltételekről, amelyek módot adnak'az indokolatlan jövedelmi különbségek felszámolásá- ra. J

Téved azonban, aki azt gon-/ dolja, hogy csak a kedvezőtlen adottságok miatt mutatnak lényeges eltéréseket a tsz-elt eredményei. Tapasztalhatók egymással szomszédos és Ugyanolyan körülmények között működő gazdaságok esetében is. Nem szorul magyarázatra, hogy a jó vagy legalábbis megfelelő adottságok ellenére gyenge eredményű szövetkezetek miért esnék más elbírálás alá, mint a hátrányos helyzetűek. S mindezek ismeretében könnyen megérthető az is, hogy miért nem lehet függetlenné tenni a tagok jövedelmét a szövetkezet gazdálkodásától.

Agrárpolitikánk nagy gondot fordít arra, hogy a lehetőség szerint, fokozatosan csökkenjen a különbség a jó és a rossz adottságú tsz-ekben elérhető személyes jövedelem között. A legutóbbi ß—8 év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy — különféle intézkedések hatására — jóval nagyobb ütemben nőtt a tagok jövedelme a kedvezőtlen körülmények miatt sok nehézséggel küszködő szövetkezetekben, mint az erősekben. Most és ezután is tart ez a folyamat, mart társadalompolitikai okok szükségessé teszik. Arra azonban nincs mód, hogy ugyanannyi részesedés jusson min-' den tsz-ben.

A különbségek teljes ki- egyenlítésére való törekvés nem Vezetne célra, mert érdektelenséget szülne azokban a Szövetkezetekben, ahol az anyagi ráfordítások, a szakértelem és a szorgalom a legjobban kamatoznak. Ami a népgazdaság szűkös erőforrásaiból a tsz-ek minél eredményesebb működésének Segítésére jut, azt oda ésszerű fordítani, ahol a legrövidebb Idő alatt megtérül. S hogy saját eszközeit és á2 állam nyújtotta hozzájárulást a lehető legeredményesebben hasznosítsa a szövetkezet, ahhoz egyebek között a személyes jövedelemben rejlő ösztönzés is szükséges. Ennek a gazdasági és a már említett társadalompolitikai elvnek az együttes érvényesítése az egyetlen helyes megoldás, gyakorlat.

E

z à felfogás érvényesül az V. ötéves tervben a mezőgazdaságra vonatkozó közgazdasági szabályozó rendszerben is. A cél a termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. Az erre való ösztönzés azonban egyidejűleg arra is irányul, hogy tovább mérséklődjék az üzemi és a személyes jövedelemben meglévő, indokolatlan különbség.

A földadó módosítása következtében a tsz-ek 63 százalékában csökken, 5 százalékában változatlan marad, 32 százalékában pedig növekszik az adó összege. A kedvezőtlen termőhelyen gazdálkodó szövetkezetek" továbbra Sem fizetnek földadót. A csökkenés az átlagosnál gyengébb, a növekedés pedig az átlagosnál jobb föídű gazdaságokat érinti.

A jövedelemadó összege az egy főre jutó bruttó jövedelem szerint alakul. Az átlagosnál alacsonyabb jövedelmű tsz-ek csaknem félmilliárd forinttal kevesebb, a magasabb jövedelműek viszont ennyivel több adót fizetnek. Azok a szövetkezetek, amelyekben az egy főre jutó évi jövedelem nem éri el a 26 ezer forintot, jövedelemadót nem fizetnek. Ezen a jövedelemhatáron felül fokozatosan nagyobb adókulcsot alkalmaznak.

Államunk ezentúl is nyújt a tsz-eknek különféle támogatásokat. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek külön támogatást is kaphatnak az adottságaiknak megfelelő, a mostaninál kedvezőbb termelési szerkezet kialakításához. Ezeknek a gazdaságoknak a körét bővíteni nem lehet. A fejlesztési és az árkiegészítő támogatás továbbra is megilleti őket, de jövedelemkiegészítő támogatást csak meghatározott feltételekkel vehetnek igénybe. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek a nem mezőgazdasági tevékenység után fizetendő termelési adóból törleszthető támogatást kaphatnak, elemi kár esetén.

V

annak tsz-ek, amelyek netn kedvezőtlen adott- ságúak ugyan, de elmaradtak à fejlődésben. Ezek az idén és jövőre jövedelemkiegészítést és fejlesztési hozzálárulást kaphatnak, 1978-tól kezdve azonban csak fejlesztés! hozzájárulást. Van intézkedés arra is, hogy az éves támogatási keret tíz százalékát elkülönítetteh kell kezelni. Ebből az összegből azok a mezőgazdasági nagyüzemek és erdőgazdaságok részesülhetnek, amelyeknek az adottságai hem kedvezőtlenek, de eszközellátottságuk alacsony, illetőleg korszerűtlen»

Mindezek az intézkedések számottevően hozzá j áruinait

ahhoz, hogy csökkenjen a különbség a tsz-ek üzemi, illetőleg személyi jövedelme között. Emellett azonban a mostoha körülmények között gazdálkodó szövetkezetekben is hélkü- lözhetetíen a vezetés, az üzem- és munkaszervezés tökéletesítése, a hozamok lehetséges növelése és a termelési költségek megvalósítható csökkentése. Ott pedig, ahol a jó vagy kö- zeoes adottságok ellenére gazdálkodnak az átlagosnál gyengébben, mindenekelőtt a máshol bevált módszerek alkalmazásával növelhető az eredmény, a jövedelem.

S

ok függ a közgazdasági szabályozó rendszertől, de npm minden. Maguk a gazdaságok is rengeteget tehetnek azért, hogy működésük jövedelmezőbb le- T gyen, s minél előbb megszűnjenek az indokolatlan különbségek mind az üzemi, mind a személyes jövedelemben,

GULYÁS PÁL

Háztáji gazdaság

Hol tilos állatot tartani?

A háztáji gazdálkodásból jelentős mennyi, ségű hús, tejtermék, baromfi kerül à fogyasztókhoz. Nem elég hangsúlyozni, hogy ezekre a kisgazdaságokra még szükség van. őrülni kell annak, ha egy gazda nem szünteti meg a ház. táji szarvasmarha-állományát, s köszönettel kell fogadni a felvásárlónak minden hízót.

A kisgazdaságokban folyó termelést azonban egyre-másra megzavarja valami. A közelmúlt, bán az adózások miatt volt rossz a hangulat: néhány helyen a szakigazgatási szervek rosszul vetették ki az adót, emiatt a körzetben sokán felszámolták sertéstenyészetüket. Tavaly nyáron több méhész szüntette meg a „bogarászást” — mert a figyelmetlenül használt növényvédő szerek elpuszították az állomány jelentős részét. Most olyan híreket hallani, hogy egyné. mely községben megtiltják a gazdáknak «z ál. lattartást.

Paksról érkezett a hit, hogy az egyes számú körzetben tanácsi rendelettel megtiltották a gazdáknak az állattartást. A körlevelet kiküldték minden gazdához, s közölték, hogy^ rövid időn belül számolják fel a sertésállományt, a szarvasmarha-istállót, mert városrendezési ol-.ok miatt nem lehet állatot tartani. Ebben a körzetben tizenkét gazdát érintett a tanács ren. delete, köztük olyant is, akinek hat fejőstehene van.

Valószínű úgy gondolták Pakson, hogy a község erőteljes fejlődése miatt nem lehet tár. tani a házak körül állatot, mert azok szennye.

_

____________________________________

z

ik a levegőt, a takarmány és trágya szállítása szemeteléssel jár. Mindenesetre ezek az érvek nem elfogadhatók, hiszen városiasabb jellegű településeken is. Mohácson például, engedik az állattartást, semmi nem indokolja, hogy Pakson, a majd valamikori városban megtiltsák az álattartást. Szerencsére a MÉM csoport- vezetője a körlevél-rendelet kiküldése után néhány nappal járt a helyszínen, és értesülve tt gazdák panaszáról, közölte tapasztalatát a megyei tanács illetékeseivel. A megyei szak- igazgatási szerv, természetesen, nem késieke. dett az intézkedéssel. A gazdák nyugodtan folytathatják az állattenyésztést az említett területen.

Amennyiben a paksi ügy lezárul, a községi, úgy tetszik „belterületi” állattenyésztési tilál- mák elrendelésével azonban változatlanul számolni kelt. Most jött a „félhivatalos hír", hogy Tamásiban és Bátászéken is hasonló tartási korlátozást akarnak előírni — úgy hisszük azonban, hogy alaposabb, körültekintőbb ren. deletkiadással meg lehet előzni azt, hogy a gazdáknak elvegyék a kedvét az állattartástól. Mert arra még nem volt példá, hogy aki felhagyott az állattartással, később ismét tenyésztett szarvasmarhát vagy sertést. Akinek ked. ve van. nem kell elvenni az állattartástól — ami egyáltalán nem zárja ki azt, hogy megfontolt módon, ne fejlesszék a községeit várn. siasodó központját.-PjKorszerű takarmőnyoiás

Késik a paksi kevereüzem átadása

Két alkalommal ádtuhk hírt egy fontos mezőgazdasági beruházásról, á ézúttal harmadszor írunk róla, abban a reményben, hogy legközelebb már akkor, ha a Paksi Állami Gazdaság keverőüzeme működik. A gazdaságban az állat- tenyésztési ágazat jövedelmező, a pusztákon, majorságokban tartott állatok, a korszerű körülmények között jól gyarapodnak, kedvező a takarmányértékesítés, jól híznak, s a tehenészet az olyan üzemek közé tartozik, amely nyereséges — ezt pedig kevés gazdaságról lehet elmondani.

A keverőüzem építését azért határozták el; hogy a gazdaság üzemeit saját keverésű- termelésű takarmánnyal lássák el. A beruházás megvalósításához kedvező hitelt is adtak, így valószínűnek látszott a kezdeti gyors munka után az üzem határidő előtti elkészítése. Itt például olyan rejtett tartalékokat is felhasználtak, amelyre mindig ösztönzik párt- és kormányhatározatok az üzemeket. Ugyanis a képen látható silócsoport vasbeton-munkáit az erőműépítésben részt vevő 26-os állami építőipar akkor végezte el, amikor még nem volt nagy elfoglaltsága, de kapacitása igen, az atomerőmű építésénél

Ismeretes, hogy hazánkban némely anyagféleségek, gének rendelésére sokszor három-hat hónap szükséges. A gépek, anyagok szakszeri forgalmazása, a készletek normán belüli tartása érdeke mindenkinek, így aztáh előfordul, a legjobb szándék mellett is, a beruházás nem valósulhat meg, objektív okok miatt, a tervezett időre. így van ez a paksi gazdaság új, korszerű üzemével is. Hiába dolgoztak jól a gazdaság építőrészlegének dolgozói, működtek együtt hatásosan az alvállalkozókkal — a berendezések kései rendelése, ebből kifolyólag kései szállítása a határidők miatt, késlelteti a beruházás üzembe állítását, végleges elkészítését.

Úgy tervezték, hogy már á télen próbaüzemeltetik a korszerű takarmánykeverőt. Sajnos erre nem kerülhet sor, hiszen a silókat kiszolgáló elevá- torrendszert a gyár, kapacitás hiánya miatt, nem tudta időben — a gazdaság által tervezett időben —- elkészíteni, s legyártani. Az viszont teljesen érthető, hogy nagy értékű és egyedi darabokat egyetlen

üzem sem tart raktáron. Úgy tervezik, hogy amint a gépek megérkeznek az üzemhez, akkor a tavasz végén, esetleg még előbb, üzemeltetni kezdik a takarmánykeverőt. Es egységes saját táppal tudják ellátni a sertéstenyésztő és

szarvasmarha-tenyésztő telepeket. A paksi üzemből néhány környékbeli termelőszövetkezet állattenyésztési telepét is elláthatják majd abrakkal. így ez a fontos beruházás nemcsak a gazdaságnak válik hasznára, hanem néhány környékbeli termelőszövetkezetnek is.

B társadalmi tálaidon védelme Űcsényben

Lapunkon kívül több újság megírta, hogy a baromfit bazalt- kővel „helyettesítő” csalók dicstelen pályafutása az őcsényi Kossuth Tsz-ben ért végét. Kéré- sünre Werner Adóm tsz-elnök mondta el, hogyan is történt az eset:

— Mivel pecsenyecsirkénket 120 dekás átlagsúlyban szoktuk értékesíteni, igen meglepődtem, hogy tavasszal ez egyik szállítmány 99 dekás átlagsúllyal indult Budapestre. Átcikázott rajtam, hogy talán a tartás, á nevelés körül lehet hiba. Szálkán Murányi György britjádveiétove! tanakodtunk erről. Beszélgetésünket figyelemmel hallgatta Fdrkds János gépkocsivezető. Megjegyzem, Murányi elvtárs muhkátor, Farkas elvtárs önkéntes rendőr... Nos, ők kutatták végig a baromfitelepről a mázsáig vezető utat, ők találták, meg az emlékezetes köveket. A legközelebbi szállításra rajtunk kívül már a rendőrség Is felkészült...

A szövetkezet új vezetőségének több esztendő mulasztásait kellett pótolnia, és sári kerítenie a ffél« elemi intézkedésekre is.

hogy zárják a kapukat, őrizzék a sofompót. Megvizsgálták, mi okozott 1974-ben csaknem 50 százalékos elhullást a sertéstelepen. Ezen a veszteségen túl 1975-ben 164 sertés „eltűnése” is károsította d szövetkezetét. Ez a sajnálatos ügy már a büntetőbíróság előtt van. A kisebb kárt okozó, terményt vagy műtrágyát tolvaj- kodó személyek felelősségrevoná- sát elintézték házon belül. Annak azonban, akinek a borospince leltározásának irányítása volt a feladata, és mégis bort lopott, fegyelmi büntetésként távoznia kellett a szövetkezetből.

Bekapcsolódott a szövetkezeti vagyonvédelembe a háztáji bizottság is. Az idén a tsz már csak olyan juh és szarvasmarha legeltetését, vállalja, amelynek gazdája biztosítást kötött. A jó ötletet egy balszerencsés véletlen sugallta. A háztájiba tartozó tehenek egyike tavaly néhány, percre őrizetlenül maradt, s belakmározott karbidműtrágyából, elpusztult. A kárt a szövetkezetnek kellett megtérítenie.

B. t