Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-10 / 59. szám
) ON KERDEZ Levélcímünk : 7101 Szeksiárd, Postafiók 71. Soron kívüli felmérés új házhoz Haaz István (Paks, Domb utca 3.) olvasónk panaszolta szerkesztőségünkhöz írott levelében, hogy tavaly ősszel vásárolt telkét, a földhivatal még nem mérte fel, holott nála később jelentkező személyek igényét már kielégitette. Olvasónk hangsúlyozta, hogy a felmérésre azért van szüksége. mert építkezni kíván. Horváth Árpád, a Paksi Járási Földhivatal vezetője válaszolt: „A panaszos 1975. november 17-én rendelte meg a paksi 8438/16. hrsz. ingatlan megosztását, majd 1976. január 6-án megismételte kérelmét. Nem felel meg a valóságnak az, hogy annak, aki később rendelte meg a földmérési munkát, azét már elvégeztük, mivel a téli hónapokban földmérési munkát senkinek nem végzünk. A földméréseket a hatósági munkák mellett vállalás alapján végezzük; a panaszos kérelmének is eleget teszünk az időjárás kedvezőbbé válása után. Javasoljuk, hogy Haaz István keresse fel hivatalunk földmérési csoportját, mivel új ház építése esetén még soronkívüliséget is tudunk biztosítani, ha az építés szándékát megfelelően igazolni tudja. Tájékoztatásul megjegyzem, hogy tavaly 260 személy részére végeztünk földmérést.” Sorkatona kötelessége, joga lampek Gézáné (Kölesei, Vörös Hadsereg útja 254.) olvasónk megírta lapunknak, hogy férje 1975. január 3-tól 1975. december 17-ig teljesített sorkatonai szolgálatot, majd ez év január 5-én ismét munkába állt a gyönki Petőfi Tsz-ben. Olvasónk arról érdeklődött, hogy a tsz részéről a tavalyi évre megilleti-e férjét a fizetett szabadság; továbbá, hogy helyesen vontak-e le tőle tavaly decemberre biztosítási járulékot. A kérdésre két illetékes szervtől érkezett válasz. Bozsár Kálmán honvéd alezredes, a szekszárdi, Tolna megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság érdekvédelmi tisztje így felelt; „A honvédelmi törvény VI. fejezet 46. § (1) bek. és hozzá kapcsolódó jogszabály törvényerejűén előírja, hogy a hadköteles munkaviszonyát katonai szolgálatának idejére megszüntetni nem lehet, de az szünetel; a munkáltató tehát semmilyen szabadság adására nem jogosult; szabadságot csak a néphadsereg hiztosít az évi törvényesen megszabott mértékben.” Fekete Jánosnénak, a Szekszárdi Társadalombiztosítási Igazgatóság osztály- vezetőjének válasza: „A tsz helyesen járt el, amikor Lampek Gézától 1975. decemberre társadalombiztosítási járulékot vont le, mivel 1975. december 17-ig teljesített sorkatonai szolgálatot. A 8/1967. XI. 22. SZOT szab. 108. § (2) bek. a) pontja szerint csak abban az esetben mentesül nyugdíjjárulék fizetése alól, ha a katonai szolgálat teljesítése a hónap egész tartama alatt fennáll. A tsz-iagok nyugdíjosztályba való besorolása alapján fizették a nyugdíjjárulékot 1975. december 31-ig. Ez év január elsejétől már a 3/1975. (VI. 14.) SZOT szab. 174. §-a alapján az ipari dolgozókhoz hasonlóan a kifizetésre kerülő munkadíjak után fizetik a nyugdíjjárulékot.” Tsz-tag üzemi balesete Szarka Sándor (Szedres, József Attila utca 30.) olvasónk a Népújságnak írott levelében közölte, hogy 1975. november 12-től 1976. január 5-ig üzemi baleset miatt táppénzen volt) Panaszolta, hogy munkáltatójától, a szedresi Petőfi Tsz-től nem kapta meg a Szekszárdi Társadalombiztosítási Igazgatóságtól várt nyomtatványt, amelyen száz- százalékos táppénzre jelenthette volna be igényét. Megemlítette még, hogy a tsz-ben nem Írattak alá vele baleseti jegyzőkönyvet. Takács Ernő, a Szekszárdi Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetője felelt: „Nyilvántartásaink szerint Szarka Sándor 1975. november 12-től ez év január 4-ig részesült baleseti táppénzben. A rendelkezésünkre álló iratokból nem tűnik ki, hogy igazolást kérnek a kiutalt baleseti táppénz összegéről a kereset és a baleseti táppénz közötti különbözet kifizetése céljából. A kialakult gyakorlat szerint hasonló esetekben a tsz-ek úgy járnak el, hogy a tsz-tagtól minden esetben bekérik az igazgatóság által kiutalt baleseti táppénzre vonatkozó bankutalvány tőszelvényét, amely az ösz- szeget és az időtartamot is feltünteti, s annak alapján utalják ki a különbözetet. Szarka Sándornak a különbözet kiutalása érdekében a termelőszövetkezethez kell fordulnia.” Nyugdíjévek nem vásárolhatók Somogyi Lajosné (Mecseíc- nádasd, Békavölgy 4/a.) olvasónk édesanyja érdekében fordult levelével lapunkhoz. Megírta, hogy az asszony kilenc évig dolgozott tsz-tag- ként; egy évig otthon vigyázott unokájára. Somogyiné azt kérdezte, volna-e lehetőség arra, hogy édesanyja visszamenőleg fizessen nyug- dijjárulékot, és így megszerezze a jogosultságát termelőszövetkezeti nyugdíjra. Horváth József, a Tolna megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetségének titkára válaszolt: „Az érdekeltnek ahhoz a tsz-hez kell fordulnia, amelyben dolgozott. Nyugdíjév vásárlására a rendelkezések értelmében nincs lehetőség. Csak az a tsz-tag szerez nyugdíjévét, aki az 1967. évi III. sz. törvény és az R. 95. § (2) bek. alapján — nő esetében — minimálisan száz, tízórás munkanapot teljesít évente, öregségi nyugdíjra az a tsz-tag jogosult, aki legalább tíz nyugdíj evet szerzett, és — nő esetében — 1976-ban 59.-ik életévét betölti. A 300—2/ 1973. TB. főigazgatósági utasítás lehetővé teszi, hogy 1973. január 1-től 1973. december 31-ig a tsz-tag a korábban családtagként közös munkában töltött idejének beszámítását kérje a Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetőjétől korabeli, hitelt érdemlő okmányok alapján. Ez a lehetőség jelenleg csak az újonnan belépő tsz-tagokat illeti meg.” Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK Jogszabályokról — röviden A fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző vállalatok bérkedvezményéről szól a munkaügyi miniszter 5/1976. (II. 21.) Mü. M. számú rendeleté, amely lehetővé teszi, hogy a vállalat a fogyasztási szolgáltató tevékenységet munkaidejük nagyobb részében ellátó dolgozók munkabérét vállalati szinten átlagosan három százalékkal felemelje. A takarékossági intézkedési tervek készítéséről szóló korábbi jogszabályt helyezi hatályon kívül a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 5/1976. (II. 21.) MÉM. számú rendeleté, amely kimondja, hogy „az 1976. évi népgazdasági terv, valamint a1 népgazdaság V. ötéves tervéről alkotott 1975. évi IV. törvény a hatékonyság egyik legfontosabb eszközének a takarékosságot tekinti. Erre való tekintettel szükségtelen olyan szabályozás, hogy az állami szervek és a szövetkezetek külön éves takarékossági intézkedési tervet is kötelesek legyenek készíteni.” A fenti két jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 13. számában jelent meg. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezetek szakemberellátásának támogatását szolgáló egyes intézkedésekről szól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a Magyar Közlöny 14. számában megjelent 7/1976. (II. 26.) MÉM. számú rendelete, amely kiemelten foglalkozik az üzemfejlesztési tervek végrehajtását vállaló szakemberek foglalkoztatásának támogatásával, szabályozza az egyéni lakásépítés, a tanulmányi szerződések, a továbbképzés támogatását, egyéni elbírálás alapján gépkocsivásárlási hitelt biztosít a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozó szakembereknek. Hangsúlyozza a jogszabály, hogy a mezőgazdasági szövetkezet a folyósított támogatást csak jogcímének megfelelő célra használhatja fel, kifizetését sem részben, sem egészSed nem tarthatja vissza. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának és’ az Egészségügyi Minisztériumnak arra az állásfoglalására, amely a gyermekközös-' ségben megbetegedő gyermekek szüleinek táppénzbe vételéről szól, s amely szerinti „Amennyiben a szülő a gyermekintézmény hívása alapján a gyermek megbetegedése miatt munkáját kénytelen megszakítani, munkanapját igazolatlannak tekintik abban az esetben, ha aznap — a kiírás időpontjáig — eltöltött munkaideja nem érte el a négy munkaórát, A távollétet csak táppénzes állományba vétel tudja igazolni.” Az állásfoglalás részletes eligazítást ad a probléma megoldásához. (Megjelent al Egészségügyi Közlöny 4. számában.) Az oktatási miniszter 108/1976. OM számú utasítása — megjelent a Művelődésügyi Közlöny 4. számában —, az általános iskolai és a középiskolai tanulók füzetellátásáról rendelkezik, kimondja — többek között —, hogy „a pedagógusok ismertessék a tanulókkal a füzetnormát, továbbá rendszeresen tudatosítsák a tanulókban a füzettakarékosság é3 általában a takarékosság nép- gazdasági jelentőségét.” Gondoskodni kell arról, hogy a tanulók a be nem telt füzeteket több tanéven, át teljes kihasználásukig folyamatosan használják. A SZÖVOSZ Tájékoztató £ számában közlemény jelent meg a takarékszövetkezeteke t terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának és mértékének megállapításáról, valamint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának kiszámításáról. Ezekre a közleményekre esetleges viták megelőzése érdekében hívjuk fel a figyelmet DR. DEÁK KONRAD osztályvezető ügyész  nyilatkozókról Tulajdonképpen mesterségem kulisszatitkaiba szeretném beavatni az olvasót, ennek is azon tartományai egyikébe, amely, bárhonnan nézzük, közügy. A mi munkánkban, az új. ságírásban gyakran éri az embert meglepetés, sőt kudarc. Mint minden szakmának, ennek ís megvannak az árnyas és a napos oldalai. Hányszor és hányszor megtörtént, tájékozta, tást kértem egy-egy vezető embertől, elsősorban munkájáról, tevékenységéről. Gyakran a megkérdezett a felsőbb szervek tiltó rendelkezésére hivatkozva megtagadta a nyilatkozatot. Más esetekben vonakodása okát azzal magyarázta, hogy a kérdések váratlanul érik, nincs megfelelően felkészülve. Csupán az a kérdés, miért kellene bárkinek is felkészülnie arra, hogy munkájáról beszéljen, nyilatkozzon. És az a bizo. nyos illetéktelenség. Nem egyszer szépen megmagyarázták: nem tartozik a hatáskörükbe, forduljak az illetékesekhez. Va. lami ilyesmire számítottam néhány nappal ezelőtt is, amikpr felkerestem a Paksi Állami Gazdaságban Rend Miklóst, a sertéshústermelő üzem ágazatvezetőjét. Eszébe se jutott meg. kérdezni, kértem-e engedélyt a gazdaság vezetőitől arra nézve, hogy nyilatkozzon. Egyszerűen természetesnek találta, hogy saját munkájáról — minden engedély nélkül — nyilatkoz. zék. Volt mondanivalója. Neki köszönhetem, hogy valamire rájöttem. Arra, a vona- kodók, a nyilatkozat elől mereven elzárkózók gyakran alibi, ként hivatkoznak utasításokra és illetéktelenségükre. Ilyenkor inkább arról lehet szó: vannak emberek, akik a munká. jukról nem tudnak mondani semmit. Az első óvónőképző Európában Száz éve halt meg Wargha István A magyar óvodai pedagógusképzés elméletének és gyakorlatának megalapozója Wargha István, 1876. március 12-én hunyt el Nagyváradon. Az évfordulóra Varga Gábor, a hajdúböszörményi tanítóképző tanára hívta fel figyelmünket. Cikkünk is az ő információi alapján íródik. Wargha István • munkásságát két Tolna megyei pedagógus is feldolgozta; d'r. Nagy Ká- rolyné szakdolgozatban, dr. Jeszenszky László pedig doktori disszertációjában foglalkozik a tolnai óvónőképző történetével és Wargha István munkásságával. A képzőt Tolnán Wargha István 1837-ben szervezte meg. A Kisdedóvó Intézeteket Terjesztő Egyesület pályázatán nem véletlenül esett rá a választás, széleskörűen művelt ember volt. Több cikke jelent meg folyóiratokban, két könyvet is írt. Mai óvodai pedagógusképzésünkben is haladó hagyománynak számítanak gondolatai. A képzés fő céljának például a hivatásszeretet és az önképzés igényének kialakítását tekintette. „Csak az nevelhet kelletőleg, aki saját műveltségén és nevelésén szüntelen munkálkodik” — írta. Fontosnak Ismerte a rajz- és énektanítást az óvodákban és megfelelő arányt alakított ki az elméleti képzés és a gyakorlati tanulás között. A jelöltek átlag heti harminc órát gyakoroltak a ..példány” óvodában. A tolnai óvodai pedagógus- képző intézet első ilyen intézmény volt Európában. S már az első időkben felsőfokúnak számított, mert akik ide beiratkoztak, mind érettséginél magasabb előkénzettségsel rendelkeztek. A képzési idő egykét év volt, aszerint, hogy a jelöt mennyi idő alatt sajátította el a kívánt tananyagot. Az első szakképzett magyar kisdedóvó Lukács Pál volt, aki a pápai főiskolán a filozófia szakot végezte el. Wargha István már nagyon korán gondolt a végzettek továbbképzésére is. Kidolgozta a magyar kisdedóvóképzés egész országos rendszerét. Wargha munkásságát már a kortársai is elismerték, 1840- ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Brunswick Teréz az első magyar óvodaalapító is járt Tolnán az intézetben és elismeréssel nyilatkozott annak munkájáról. A tolnai tanácsházán március tized1 kén délelőtt fél tizenegykor emlékeznek meg az óvónőképző alapítója halálának 100. évfordulójáról.
