Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-10 / 59. szám
Á kozműveíődéáí párthatáfOíöf nyomán Felnőttoktatás Kagydoregon 1972-ben szűnt meg a nagy- dorogi gimnázium. A teljes felszerelés az általános iskolában maradt. A tanári kar egy része rendelkezik egyetemi, tehát középiskolai oktatásra jogosító végzettséggel. Vétek lett volna a lehetőséget kihasználatlanul hagyni. A pedagógusok pártalapszervezete a köz- művelődési párthatározat végrehajtásának tárgyalásakor elhatározta, hogy nem is hagyja kárbaveszni a lehetőséget. Kováts János igazgatóhelyettest bízták meg azzal; mérje fel az igényeket és irányítsa a felnőttoktatást. Alapismereti és hetedik- nyolcadik osztályos vizsgára előkészítő tanfolyam folyamatosan volt a községben. Pillanatnyilag egy alapismereti működik, egy hetedik osztály Pusztahen- csén, két nyolcadikos csoport pedig Nagydorogon tanuk _ A községi és a környező üzemek vezetőihez kérdőívet juttatott el az iskola, felmérendő az igényeket. A dolog nem ment simán, mert a szövetkezetek és üzemek vezetői sem mindannyian viselik szívükön a felnőttoktatást Hetvenöt áprilisáig kilencvennyolcán jelentkeztek középiskolába. Közülük 42 a szakmunkás. Számukra indították a szakmunkások hároméves középiskoláját. Ez az iskolaforma lényegében szintén vizsgára előkészítő tanfolyam, de amíg az általános iskolások nyolcvan órás kötött foglalkozáson vesznek részt, addig a középiskolások tanévenként 118 órán ismerkednek a tananyaggal. Ehhez jön az egyéni tanulás. A szekszárdi Rózsa Ferenc Szakközépiskolában vizsgáznak az első év anyagából májusban. Pillanatnyilag 33-an vannak. A szakközépiskolás osztályban kisebb a lemorzsolódás, mint a levelező gimnazistáknál. Az egyik ok nyílván a nagyobb kitartásban keresendő, de a munkahelyek is sokkal Inkább támogatják a szakközépiskolai továbbtanulást, mint a gimnáziumit. Ez érthető is, annál érthetetlenebb, hogy naevon sokan a nagydorogi továbbtanulók közül azért morzsolódtak le, mert munkahelyük nem biztosította az óralátogatáshoz szükséges munkabeosztást, szabad időt. Mindezek alól kivétel a Fővárosi Vegyesipari Javító Vállalat nagydorogi telepe, illetve annak igazgatója és az ÁFÉSZ vezetősége. Ok még a tankönyvek költségeihez is hozzájárulnak. Jogi lehetőség ugyanis a hozzájárulás — de nem kőtelező. A szakközépiskolások tankönyveit nem volt könnyű beszerezni, még a körzet képviselőjétől is kérni kellett a segítséget, hogy időben hozzájuthassanak a tanulók a szükséges tananyaghoz. A gimnáziumi csoport űtja sem volt sima. Ebben az iskolaformában nem előkészítő tanfolyam a forma, levelező tagozat indítható valamelyik gimnáziumban. A paksiak elzárkóznak, túlterhelésre hivatkozva. így a tolnai gimnázium vállalta az anvaískola szerepét. Az első félévi vizseát a 46 induló közül 18-an tették le a közelmúltban. Havas március Hiába reménykedtünk, hogy a márciusi tél csak ijesztgetni toppant be vasárnap, a havazás ismét beborította a környék útjait, házait. Bár a KPM Tolna megyei Közúti Igazgatósagának sószórói és hóekéi dolgoztak, az útviszonyok téliesek maradtak. Fejlődés a „Gondok házában" Karácsonyi képeslap lehetne, igaz — március 9-én készült..! Lakók vannak, lesz lakóközösség is? Äz elmúlt héten részt vettünk a szekszárdi Rákóczi úti 100 lakásos ház lakógyűlésén. Ez kötelességszerű volt, hiszen kezdet óta nemegyszer foglalkoztunk az itteni állapotokkal, melyek híre azóta már jóval túlszállt Szekszárd határain. A lakógyűlésen, melyet halvány jelzővel „viharosnak” is lehetett nevezni, az érintett különböző szervek közül csak az OTP képviseltette magát. A kivitelező TOTÉV és az üzemeltető városgazdálkodási Vállalat nem. Az OTP vezérigazgatóságáról Szekszárdra jött dr. Odor László osztályvezető-helyettes és dr. Gönczi Péter vezető jogtanácsos, helyből ott volt Varga István igazgató- helyettes, és dr. Leidecker Jenő jogtanácsos. Nem érte őket támadás. Az OTP vezérigazgatósága úgy döntött, hogy a már régóta politikai kérdéssé is vált „radiátor” ügyben (a fűtőtestek folynak, lyukadnak, csak éppen nem fűtenek) magára vállalja a javítási költségeket A radiátorokat azonban nem bankemberek szerelték fel, tehát az OTP a pert is vállalja, a városgazdálkodási vállalattal, aitaelyen belül lehetőséget biztosít a lakók közös képviselőjének, hogy mint „beavatkozó” beléphessen és egy (végre) teljes hibajegyzék birtokában a bíróságot tájékoztathassa az egyes lakók konkrét panaszairól. A TOTÉV-et egyébként a beruházási vállalat perli. A . panaszok részletes ismertetésére újból visszatérni felesleges. Egyet-kettőt csak ízelítőül és annak bizonyításaként, hogy a hivatalok packázásai még nem tűntek, el teljesen a gyakorlatunkból. Ranga József lakónál tavaly november 9-től az idén január 26-ig csak dísztárgy szerepét töltötték be a fűtőtestek, ugyanis egyáltalán nem fütöttek. Ez nem gátolta a városgazdálkodási vállalatot abban, hogy a fűtetlen időszakra is fűtési díjat követeljen. A B. lépcsőház IV. emelet 4. sz. lakójának „hegyibe esett” a rosszul felszerelt konyhaszekrény. Ugyanez történt Budai Istvánnéval, az A. lépcsőházban. A lakóik „ legnagyobb része munkás. így roppan tanulságos volt a javításokat végzők munkájáról alkotott véleményüket hallani. „Ekkor és ekkor jövünk. Én sört iszom, a barátom kólát.*" — említette a szerelők bejelentkezését az egyik fiatalasszony, legalább száz tanú előtt. Ilyesformán legalább száz tanú van arra is, amit a teljesség kedvéért meg kell fogalmazni. Lehet, hogy a „külharcok”, a vitathatatlanul rongált idegállapot és egyre fokozódó fásultság ludas lenne, de a Rákóczi úti ház lakói ezen a gyűlésen nem sok jelét adták annak, mintha lakóközösséggé, közös tulajdonosok táborává készülnének szerveződni.' Sok volt a kicsinyeskedő, személyeskedő felszólalás és valószerűtlenül csekélynek tűnt az a havi 100 forintos ősz- szeg is, amit lakásonként egy hatalmas épület fenntartására, sok elkerülhetetlen közös kiadására óhajtanak fordítani. Végeredményben a Rákóczi úti 100 lakásos bérház lakógyűlése meglehetősen egyoldalú volt. Tudomásul vették az OTP mindannyiuk részére kedvező (ahogy a szakemberek mondják, a pénzintézet gyakorlatában „formabontó”) bejelentését. Aztán valóságos panasznap keretében elmondták minden sérelmüket azoknak, akiket ez csak törtrészben illet. Akikre tartozna, azok nem voltak jelen. Sok lakó úgy vélte, hogy jobban szeretnek pereskedni. Az tovább tart és idegőrlőbb Is. ORDAS IVAN Sok jó utón Jogos, a legtöbb emberben felmerülő igény, hogy szőkébb környezete, lakóhelye jövőjéről, elért eredményeiről tájékoztatást kapjon, oeleszólhasson az őt közvetlenül érintő kérdésekbe. Ma már erre számtalan lehetőség van. A falugyűléseket, tanácstagi beszámolókat Is azért szervezik, hogy ott a körzetben, községben lakók elmondhassák észrevételeiket, javaslataikat a tanács munkájával kapcsolatban. A legtöbb hozzászólásra a tanács jelen lévő képviselői a helyszínen választ adnak. Ha a kérdés, észrevétel olyan jellegű, hogy nem lehet azonnal válaszolni, a hozzászóló harminc napon belül írásban kap választ. _ Ezeknek a gyűléseknek általában komoly súlyuk van, mert a szocialista demokratizmusnak fontos fórumai. A részvétel, az aktív közreműködés tehát mindkét részről hasznos. Egyrészt a tanács tájékoztatást ad végzett munkájáról, másrészt ezeken a lakosságot is bevonja a.vezetésbe már a tervezés stádiumában. Ha az emberek, olyan kezdeményezésről hallanak, ami megegyezik legtöbbjük érdekeivel, akkor — és erre számtalan példát tudnánk felsorolni — hajlandók azért tenni valamit, akár társadalmi munkáról, akár fokozott anyagi áldozatvállalásról van szó. Az igazi közösségi érc)ekek felmérésének lehetősége ott van minden ilyen beszámolón, falugyűlésen. rossz példa... Előfordul azonban, hogy a felvetett kérdésekre kitérő, semmitmondó válaszokat adnak, nem kezelik azokat súlyuknak megfelelő jelentőséggel. Legutóbb a kakasdi falugyűlésről készült jegyzőkönyvét lapozgattam. A tizenegy hozzászóló közül legfeljebb kettő kapott érdemleges választ. A többiek ilyen válaszokat kaptak: „majd utánanézünk, később intézkedünk, a kérdés jogos, majd szolunk ennek, annak”. Az, aki a köztisztasági rendelet megalkotásáért szólt, a tanács fokozottabb szigorát kérve, azt a választ kapta, hogy majd intézkednek. Ottjártunkkor a tanácselnök azt mondta, hogy júniustól lesz új vb-titkár, akkor majd megalkotják a tisztasági rendeletet. Addig mi lesz? — arról az elnök hallgatott. Ugyanilyen látszólag egyszerű kérdés volt, hogy a hatos úton, ahol az iskolás gyerekek naponta átjárnak, festessenek fel zebrát. „Majd szólunk a KPM-nek” volt a válasz. Azóta három hét eltelt — semmiféle intézkedés nem történt. Az efféle, a csak formális falugyűlések szerencsére ritkák. A legtöbb helyen a tanács vezetői, tagjai komolyabban veszik a területükön élők érdekeit, kéréseit és azokat súlyuknak megfelelő komorsággal kezelik, építik be munkájukba. — Tamási — I Dolgozik a hóeke. A gyerekek örülnek a „hó-repo iának”, újra előkerültek a ródlik.
