Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-30 / 76. szám

KISZ­küldöttgyűlések (Folytatás az 1. oldalról} Dombóvár város (Tudósítónktól.) A városi küldöttértekezleten megjelent Harmath József, a megyei pártbizottság osztály- vezetője és Klein Péter, a KISZ KB munkatársa. Negyvetiket­ten jelentkeztek hozzászólásra, közülük a beszámolót követő vitában — amelyet Homyik Lajos, a városi bizottság első titkára terjesztett a küldött­gyűlés elé — huszonnyolcán kaptak szót. Gyuricza István, a városi pártbizottság első titkára jó­nak értékelte a városi bizott­ság munkáját, de a jövőre szó­lóan a munka nagyobb lelke­sedéssel, fiatalos lendülettel történő végzését kérte. Péti Imre, a KISZ megyei bizott­ságának titkára arról beszélt, bogy az elmúlt év január 1-vel megszűnt járási bizottság he­lyére lépő városi bizottság megnövekedett feladatait is jól végezte el. Eddig nagy­részt a MÁV és a tanulói KISZ-szervezetek irányítására irányuló munka helyére az üzemek és mezőgazdasági te­rületen dolgozó KISZ-szerve­setek irányítása lépett. A vitát követő szavazáson a Városi bizottság titkárának újból Hornyik Lajost válasz­tották meé. Paksi Járás X paksi járási küldöttérte­kezleten részt vett dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője és Bercsé­nyi Botond, a KISZ KB osz­tályvezetője. A járási bizottság beszá­molóját Gáli Tamás titkár terjesztette a küldöttgyűlés elé, majd tizenheten tették meg észrevételeiket a beszá­molóval kapcsolatban. Bercsé­nyi Botond felszólalásában is­mertette az V. ötéves tervidő­szak gazdasági feladatait, majd arról beszélt, hogy a paksi atomerőmű-építkezés KISZ- építkezéssé nyilvánítása szere­pel a kongresszusi határozat- tervezetben. A járás küldöttei támogatásukról biztosították a tervet. Rigóczky István, a já­rási pártbizottság első titkára a fiatalok munkavállalását, helytállását jónak értékelte, a következő feladatok kijelölé­sénél kiemelte a szervezettség fokozásának jelentőségét, a tömegbefolyás további növelé­sét A beszámolót követő vita Után a küldöttek megválasz­tották az új járási bizottságot és PEB-et, a bizottság első tit­kára újból Gáli Tamás lett Szekszárdi járás Szombaton tartották a szek­szárdi járás küldötteinek érte­kezletét A küldöttgyűlésen megjelent és az elnökségben helyet foglalt Tatár Lajos, a járási pártbizottság első tit­kára, Bucsi Elek, a megyei pártbizottság osztályvezetője, és Klein Péter, a KISZ KB munkatársa. A járási bizottság beszá­molóját Csáki Béla, a bizott­ság titkára terjesztette a kül­döttgyűlés elé, amit tizen­hét hozzászóló javaslataival, észrevételeivel egészített ki. Bucsi Elek az ifjúság szere­péről beszélt a XI. kongresz- szus határozatainak végrehaj­tásában. Tatár Lajos kiemelte a fiatalok részvéteiét a terme­lésben és a gazdasági felada­tok végrehajtásában. Dobos Gyula, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára az eszmei, politikai nevelő- munka további fejlesztéséről szólt. .... A járási bizottság titkárául újból Csáki Bélát választották km*. .— Tanácskozik a Bolgár KP kongresszusa (Folytatás az L oldalról) Fárt teljes mértékben támo­gatja a szocialista integráció elmélyítésének politikáját, a hosszú távú célprogramok megvalósítását, a jövőben is hozzájárul a szocialista közös­ség gazdasági hatalmának to­vábbi erősítéséhez” — jelen­tette ki. Zsivkov hangsúlyoz­ta a Szovjetunióhoz fűződő kétoldalú kapcsolatok jelentő­ségét a szocialista országok egymáshoz való viszonyának, egységének megszilárdításá­ban. „Ami Bulgáriát illeti — mondotta —, a fejlett szocia­lista társadalom, majd a kom­munizmus építését nem tudja elképzelni másként, mint az SZKP-val és a Szovjetunióval való szoros és sokoldalú együtt­működés révén.” Tod or Zsivkov ezután a tő­kés társadalomban élő mun­kásosztály növekvő harcáról és befolyásáról szólott. Megálla­pította azt is, hogy a tizedik kongresszus óta eltelt időszak bebizonyította a fejlett tőkés államokkal kapcsolatban foly­tatott bolgár politika helyes­ségét A helsinki tanácskozás­ról szólva kijelentette, hogy az '„új távlatokat nyitott a feszültség csökkentése és az együttműködés fejlesztése előtt Még sok erőfeszítésre van azonban szükség ahhoz, hogy a helsinki záróokmány tételei maradéktalanul meg­valósuljanak.” Teljes támoga­tásáról biztosította az SZKP XXV. kongresszusának azt a javaslatát, amely világszerző­dés megkötését irányozza elő az erőszak kizárásáról a nemzetközi kapcsolatokban. Ez megfelelne Helsinki szel­lemének. Az ázsiai, afrikai és latin, amerikai népek harcát mél. tatva a szónok kifejezte szoli­daritását a chilei kommunis­tákkal, minden chilei hazafi­val és szabadságot követelt Luis Corvalán és a többi be. börtönzött hazafi számára. A Közel-Keletről szólva kijelen­tette, az új háború veszélyét mindaddig nem lehet meg­szüntetni, ameddig az izraeli csapatok folytatják az 1967. ben elfoglalt arab területek megszállását, amíg a Paleszti­nái arab nép nem nyer lehe­tőséget saját állama megte­remtésére. A BKP balkáni politikája A BKP balkáni politikájáról szólva hangsúlyozta, hogy à bolgár párt továbbra is meg­különböztetett jelentőséget tu­lajdonít a szomszédos szocia­lista országokhoz fűződő kap­csolatainak, mivel ez utóbbia. kát fontos tényezőnek tekinti a Balkán-félsziget békéjének és biztonságának megszilárdí­tása, az együttműködés elő­mozdítása szempontjából. A beszámoló megállapítja, hogy Romániával az utóbbi években sikeresen fejlődött az együtt, működés. S Bulgária a jövő­ben is erre törekszik. Jugo. szláviára vonatkozóan kijelen­tette: „Továbbra is tántorít, hatatlanul folytatjuk a barát­ság és a kapcsolatok fejlesz­tésének politikáját... Nagy je­lentőséget tulajdonítunk a BKP és a JKSZ közötti kap­csolatok aktivizálásának, s minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni a két ország kö­zötti barátság fejlesztése ér- dekében.” „Kapcsolatainkat Törökőr- szággal és Görögországgal — hangzik a továbbiakban a be. számoló — a politikái érint­kezés a gazdasági és a kultu­rális együttműködés stabil fejlődése jellemzi." A nemzetközi kommunista mozgalomnak a világméretű társadalmi haladásban és an­nak meggyorsításában betol, tött szerepéről szólva Todor Zsivkov emlékeztetett az 1969. évj moszkvai tanácsko- zásra, s arra, hogy az ott el. fogadott antllmperialista plat- form megvalósítása azóta je. lentós eredményeket hozott. „A testvérpártok között — mondotta — természetesen ke­letkezhetnek és keletkeznek is Gazdasági A BKP Központi Bizottságá­nak elSŐ titkára ezután a gaz­dasági és műszaki-tudományos fejlődés kérdéseivel foglalko­zott Az eredményekről szólva elmondotta, hogy a két kong­resszus között a beruházások értéke meghaladta a 21 mil­liárd levât. Bulgária a gazda­sági fejlődés ütemét tekintve ma a világelsők között van. A nemzeti jövedelem öt év alatt 46 százalékkal növekedett, a munka termelékenysége pedig több mint 44 százalékkal. Az ipari és a mezőgazdasági ter­melés aránya az 1970. évi 77,1:22,9-ről 1975-ben 81,2:18,8- ra változott Az iparnak a peoueti jövedelemből való rét eltérések, amelyek a helyzet bonyolultságából, a problémák és azok megoldásának sok- féleségéből erednek. A lé­nyeg azonban az, hogy elv­társi módon, a marxizmus— leninizmus és a proletár inter­nacionalizmus szellemében kell megvitatni ezeket a prob­lémákat, s barátian kell ki­jelölni a közös kommunista célok és eszmények elérésének útját” Zsivkov hangoztatta, hogy a BKP nagy jelentőséget til- lajdonít az európai kommu­nista és munkáspártok érte­kezleteinek, tevékenyen ki­veszi részét az előkészítés munkájából. „A maoizmus degradálódása új szakaszba jutott — állapí­totta meg ezután — az impe­rializmus. fasizmus és re- vansizmus legagresszívebb erőivel, a békés egymás mel­lett élés és a társadalmi ha­ladás ellenségeivel lépett sző- vétségre. Működése egyre in­kább veszélyezteti a népek békéjét és biztonságát. A je- lenlegi kínai vezetés politiká. ja és ideológiája mélységesen ellenséges a marxizmus— leninizmussal, a kommunista eszmeiséggel szemben. Pár­tunk kötelességének tekinti, hogy feltétel nélkül részt ve­gyen a maoizmus politikai és eszmei szétzúzásáért folyta­tott harcban.” A nemzetközi helyzetben az utóbbi évek folyamán végbe­ment nagy változásokra utalva Todor Zsivkov leszögezte a BKP-nak azt az álláspontját, hogy „megértek a kommunista és munkáspártok újabb nem­zetközi tanácskozása előkészí­tésének és megtartásának fel­tételei”. kérdések szesedése 49 százalékról 54,6 százalékra növekedett. A me­zőgazdaság a kedvezőtlen idő­járás ellenére nagy sikereket ért el, termelésének évi köze­pes növekedése 3,1 százalék volt. E sikerek mellett a köz­ponti bizottság jól látja a gaz­dasági élet nehézségeit és meg­oldatlan problémáit is. Todor Zsivkov bejelentette, hogy a BKP Központi Bizott­sága jóváhagyás végett a kong­resszus elé terjeszti „A Bolgár Népköztársaság társadalmi­gazdasági fejlődésének _ fő irányvonalait a hetedik ötéves tervben”. A terv fő feladatát abban jelölte meg, hogy foly­tatni kell a nép anyagi és szel-. lem! szükségleteinek kielégíté­sét a gazdaság dinamikus és arányos fejlesztésének, a mun­katermelékenység gyors eme­lésének, a hatékonyság és a minőség javításának útján. Külön fejezetben foglalko­zott a BKP KB első titkára a szocialista életforma fejleszté­sének egyes kérdéseivel. Hang­súlyozta, hogy. a párt politiká­ja ezen a területen az ember­ről való gondoskodást, életszínvonal emelését szolgálj ja. A hatodik ötéves terv idő­szakában a dolgozók reáljöve-j delme 32,4 százalékkal emel-- kedett, felülmúlva az előú irányzott 25—30 százalékot. Mind e célok teljesítésében! nagy szerep jut majd a Szov­jetunióval és a KGST más or­szágaival való együttműködés fokozásának. j A szocialista demokrácia A szocialista demokrácia ed­dig elért sikerei közé sorolta a szónok az állami-társadalmi és a társadalmi-állami elv érvé­nyesítését az igazgatásban. A közvetlen demokrácia új, ere­deti formájának nevezte a dol­gozók ellenterveit. Az állami szervekben a demokratikus fejlődés . tökéletesebb munkát eredményezett a. parlament­ben, az államtanácsban, a mi- nisztértanácsban, az igazság­szolgáltatásban, .. A X. Kong­resszus óta nöyekedett a tár­sadalmi szervezetek és moz­galmak széfepe. E témában külön szólt Todor Zsivkov a Hazafias Front és a szakszer­vezetek jelentőségéről, a nő­mozgalomról és a dimitrovi Kommunista Ifjúsági Szövet­ségről.' A szocialista demokráciával foglalkozó fejezetében a beszá­moló érintette a kommunisták és. a földműves népi szövetség tagjai között kiépült jó együtt­működést, kitért művészeti kérdésekre, állást foglalt a szocialista realizmus alkotói módszere mellett. A tömeg­tájékoztatási eszközök szerepé ről szólva hangsúlyozza a£ eszmei színvonal emeléséneit fontosságát A pártról szóló fejezetből kitűnt, hogy a tizedik kong- resszus óta 90 320 taggal gya­rapodott a BKP, amelynek taglétszáma jelenleg 789 79ői Ezek 28 850 alapszervezetben fejtik ki munkájukat A párt­tagság 41,4 százaléka munkát és körülbelül a kommunistáit 70 százaléka dolgozik az anyaJ gi termelés különböző ágaza­taiban. Közölte Todor Zsivkov, hogy a központi bizottság döntést hozott a párttagsági könyvek cseréjéről, amit a kongresszu« után bonyolítanak le. A tag- könyvcsere fontos politikai; ideológiai és szervezeti intéz­kedés. Todor Zsivkov állást foglalt az alapszervezetek és a helyt h pártszervek szerepének nőve- f lése, a vezetés kollektivitás« elvének erősítése mellett Hangsúlyozta a harcos és ha­tékony ideológiai munka fon­tosságát is. A fejlett szocialista társadalom felépítése A beszámoló utolsó fejçze- ténék címé: „A Bolgár Kom­munista Párt közvétlen törté­nelmi feladata — a fejlett szocialista ' társadalom leépí­tése és a kommunizmusba való fokozatos átmenet, elő­készítése.” Ebben a BKP KB első titkára rámutat, hogy . a Bolgár Népköztársaságban megközelítően 20 év lesz az az időszak, amelyben nagy vona­lakban felépül a-fejlett szocia­lista társadalom, ezt követően pedig megkezdődik a kommu­nizmusba ■ vajó fokozatos át­menet megvalósítása. Ma, öt­hat . évVel a'tizedik kongresz- szus .után, éz már" nem előre­jelzés, -hanem teljesen reális feladat. Az - ezzel - kapcsolatos első feladatnak a. beszámoló a szo­cializmus anyagi-műszaki bá­zisának végleges kiépítését te­kinti — ennek minőségileg új alapokon, a tudomáriyos-tech- nikai forradalom legújabb és perspektivikus vívmányainak alapján kell .történnie. A má­sodik; problémakör az ember­nek, a fő termelőerőnek a fejlődését érinti, ide sorolja a beszámoló’ a város és a falu közötti különbségek, a fizikai és a szellemi munka közötti különbségek fokozatos meg­szüntetését, a szocialista sze­mélyiség típusának általános­sá tételét, a dolgozók társadal­mi és alkotó tevékenységének növelését. Harmadik problémakörként Todor Zsivkov a kritika és az önkritika széles körű kibonta­koztatását említette, az egésa társadalomra vonatkozóan. A negyedik probléma; amelynek a BKP nagy figyel-' met kíván szentelni, az ország integrációs kapcsolatainak bő­vítése és elmélyítése a test­véri szocialista országokkal, • a Szovjetunióval való min­denoldalú közeledés irányvo­nalának következetes meg­valósítása. . Az ötödik problémakörbe tartozik a nép és az ifjúság osztályszellemű, pártos szem­léletű, hazafias, internaciona­lista nevelése. A központi bizottság beszá­molójának ismertetését Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt és a bolgár nép, as SZKP és a szocialista közös­ség, a marxizmus—leninizmus és a kommunizmus éltetésével fejezte be. Fjodor Kulakov felszólalása A Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusának első nap­ján felszólalt Fj odor Kulakov, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, a bolgár testvér­párt kongresszusán részt vevő szovjet delegáció vezetője. A szónok bevezetőben tol­mácsolta a kongresszus részt­vevőinek és az egész bolgár népnek Leon.yid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szívélyes üdvözletét és jókívánságait. A szovjet delegáció vezetője ezután--így' folytatta: — A, bolgár .komrhunisták a szocializmusért vívott nehéz harcuk minden szakaszában, mindenkor szilárd és meggyő­ződésed internacionalisták vol­tak. — Nagy örömünkre szol­gált. hogy a Bolgár KP Köz­ponti Bizottságának beszá­molója határozottan támogatta az SZKP nemzetközi tevé­kenységét, a békéért, az együttműködésért, a népek szabadságáért és függetlensé­géért folytatandó további harc programját, amelyet az SZKP XXV. kongresszusán vá­zoltak fel. Kulakov a továbbiakban hangoztatta: az enyhülés je­lenleg vezető irányzattá vált a nemzetközi kapcsolatokban. A különböző társadalmi rend­szerű államok közötti egyen­rangú és kölcsönösen előnyös együttműködés kialakulása minden nép számára érzékel­hető, kedvező eredményekkel járt,

Next

/
Thumbnails
Contents